Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-02-22 / 8. szám
1936 február 22. UJKBUDAPESr A Vásárpénztár hízlalási titkai a bíróság előtt Százezer pengős pert nyert meg a felszámoló részvénytársaság HÍREK Ideiglenes igazgató a Kenyérgyár élén. A Községi Kenyérgyár élén 1919. óta Kellner Nándor igazgató áll, áld nagy buzgalommal és hozzáértéssel látta el nehéz időkben is szolgálatát. Kellner, aki már betöltötte hatvan- ötödik életévét, hosszabb idő óta betegeskedik és nemrégiben nyugalomba is vonult. A polgármester a Kenyérgyár vezetésével Rabolt Antal anyagkeze- löt bízta meg, aki 1918. óta áll az üzem szolgálatában. Rabolt megbízása csak ideiglenes, a kenyérgyári igazgatói állásnak megfelleö szakemberrel való betöltésére a közeli hónapokban kerül sor. A tanügyi tisztikar feladatai a magyarság önvédelmi harcában. A Bed- n á r z Róbert prelátus elnöklete alatt álló Keresztény Tanügyi Bizottság febr. 24-én, hétfőn d. u. 5 órakor taggyűlést tart. S o m o d y István előadást tart a tanügyi tisztikar feladatairól a magyarság önvédelmi harcában. Molnár István dr. egészségtan-tanár az orvos nevelői teendőit ismerteti. U r b á n y i C. József a bécsi tanulmányi út részleteit ismerteti. Érdeklődőket szívesen látnak. (IV., Városház-u. 10.) I ÉRDEMRENDEK és miniatűrök, nemesi címerek zománcozott jelvények I JEROUSCHEK-nél, Ä'SS.t ZománcíábláK a legolcsóbban Beér Sán&or V., Gróf Tisza István-u. 5. Tel. 82-4-29. — Az Uj Budapest tudósítójától. — Vétek István gazdálkodó még 1929- ben megállapodást létesített az időközben felszámolt Budapesti Székesfővárosi Vásárpénztár r.-t. disznóhizlaldájának vezetőivel 1179 drb. sertés hizlalására. Amikor azután a megállapodásban le- fixírozott hízlalási kampány befejezést nyert, Vétek pert indított 92,837 pengő erejéig a Vásárpénztár ellen, mert szerinte a Vásárpénztár vezetői a hizlalásnál nem jártak el megállapodássze- rüen. Ö annakidején Lexa Ferenc igazgatóval a sertések hizlalására vonatkozóan megállapodást létesített, sőt a sertések megfelelő takarmányozását is biztosítani kívánta. Utóbb azonban kiderült, hogy a sertéseket nem előírás szerint hizlalták és az ilyenkor megkívánt próbamázsálást sem előírás szerint végezték. Lexa egyszerre szerezte be csaknem az egész takarmánymennyiséget és a takarmányt ezután a hizlalda padlásain helyezték el, ahol az összekeveredett más takarmánnyal. Természetesen így előfordult az, hogy a hizlaldában lévő idegen sertések is a V é t e k-f éle takarmányból kaptak. De azzal is mulasztást követett el a hizlalda vezetősége, hogy a hizlalás menetéről n em vezetett pontos jegyzeteket és ahelyett, hogy a sertéseket egyenként mérték volna le, a próbamázsálást a tömegből csak egy-egy sertésnél ejtették meg. Természetesen ilyen módszer mellett a hizlalás menetét nem lehetett megfelelően ellenőrizni és ez volt azután a következménye annak, hogy a sertések hizlalása rengeteg költséget emésztett fel. A perben több szakértőt hallgattak ki, közülök ketten szakvéleményükben igen éles hangon kritizálták a Vásárpénztár hizlaldájának hízlalási szisztémáját. Az egyik szakértő szerint a Vásárpénztár hizlaldájának üzemvezetése egyenesen száz év előtti módszerek alapján történt és hogy a sertésekkel kapcsolatban Vétek nem tudott megfelelő üzleti eredményeket felmutatni, a Vásárpénztárt terheli a felelőség. Az elsőbíróság figyelemmel volt erre a szakértői véleményre, sőt azt is mérlegelése tárgyává tette, hogy vájjon az ilyen nagyobb arányú hizlalásnál szükséges volt-e a takarmánynak egyszerre való beszerzése. Az el- söbíróság arra az álláspontra jutott, hogy erre nem volt szükség, a Vásárpénztár a próbamázsálást sem folytatta le előírás szerint, ezért a gazdálkodónak mintegy 30,000 pengő kártérítést ítélt meg. Ilyen előzmények után került az ügy a fellebbezési bíróság elé, ahol a fel- szárholt Vásárpénztár r. t. képviseletében nemes Nagy Mihály dr. utalt ben a Községi Takarék ügyésze: nemes Nagy Mihály dr. utalt arra, hogy a hizlalással kapcsolatban a Vásárpénztárt mulasztás egyáltalában nem terhelheti. A gazdálkodó károsodását az általa tervszerütlenül sürgetett túl hizlalás idézte' elő, ami pedig a takarmánynak egyszerre való beszerzést illeti, bármelyik komoly gazda igazolhatja, hogy ez csak biztosíthatja a hizlalás folyamatosságát. A Vásárpénztár a hizlalásnál megfelelő gondossággal járt el. A fellebbezési bíróság elfogadta ezt az érvelést és megváltoztatta az elsőbíróság ítéletét, a gazdálkodó keresetét teljes egészében elutasította. A motorversenyző hiába perelte a fővárost —- Az Uj Budapest tudósítójától — Érdekes kártérítési per került a minap döntésre a tábla A1 c s u t h y-t a- n á c s a elé. A pert a motorsport körében jól ismert versenyző, Martinecz Rezső indította a székesfőváros ellen Widder Miklós dr. ügyvéd útján, keresetében 17,290 pengőt követelve. A motorversenyző ugyanis még 1934 áprilisában, amikor egy éjszaka a Ke- lenvölgyi-útról letért a teljesen sötétben lévő Andor-uccára, gépével az út szélén lévő homokbuckára futott és fölborult. A motorkerékpár erősen megrongálódott. Martinecz pedig, aki egy vasoszlopnak repült, súlyosan megsérült. Ezek után indította meg a motorversenyző a főváros ellen a pert és hivatkozott arra, hogy a fővárosnak kötelessége lett volna egyrészt kivilágítani az utcát, másrészt pedig az út széléről eltávolítani a közlekedést megakadályozó homokbuckákat. Martinecz egyébként benevezett az angol Grand Prix-re, de sérülése következtében nem tudott résztvenni a versenyen, hanem kórházban kellett kezeltetnie magát. Az elsőbíróság azonban elutasító ítéletet hozott. Az ítélet indokolása szerint nincs arra jogszabály, hogy a fővárosnak kötelessége volna az út karbantartásával kapcsolatban arról gondoskodni, hogy az út szélén ne legyenek homokbuckák. A motorversenyzőnek pedig fokozott elővigyázatossággal kellett volna haladnia a sötét úton és ha megfelelően használta volna a motorkerékpár reflektorát, nyilván kikerülhette volna a balesetet előidéző homokbuckákat is. A fellebbezési bíróság most az elsöbíróság elutasító ítéletét indokainál fogva helyben hagyta. ÓRÁT BÁHKI-tól Oki. órás. — Javításban sok évi külföldi gyakorlat. — Óraraktár. Budapest, 8V,Váci-utca 49 E szelvény 10% engedményre jogosít! Mély fájdalommal jelentjük, hogy Dr. BERLINER VILMOS úr társaságunk igazgatója 1936 február 17-én elhunyt. Intézetünk, melynél példátlan odaadással egy emberöltő óta működött és mindazok, akik intézetünkhöz tartoznak, mondhatatlanul sokat köszönhet neki! Nagy munkáját, melyben a végtelen áldozatkészség szelleme vezette, dacolva a hosszantartó nehéz betegséggel, haláláig pihenés nélkül végezte. Elhunytával tehetségben, erőben és jóságban messze kimagasló egyéniség hagyott el bennünket. Aki ismerte, tudja, hogy mit vesztettünk és nem fogja emlékét elfeledni. Drága halottunkat csütörtökön, február hó 20-án déli 12 órakor temettük a wieni Zentralfriedhof-ban. Phönix Életbiztosító Társaság magyarországi igazgatósága.
