Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-01-04 / 1. szám
4 tsama “1936 január 4. Elkészült a főváros önálló elemi iskolai tanterve A főváros különleges világvárosi helyzetéhez idomították a legifjabb nemzedék tanítási és nevelési módszerét — Az Uj Budapest tudósítójától. —• A nemzetek mérkőzése szellemi és gazdasági téren állandó. A verseny a nemzeti erők fejlesztésére irányuló törekvésekben nyilvánul meg. A fejlesztés vágyától hajtott lázas újításokkal találkozunk mindenütt és minden terü- ieten, de különösen a nevelés és iskola- fejlesztés terén. Az újításokban a történeti hagyományok fokozottabb ápolásával, a nemzet alkotásainak és a népközösség sajátos életnyilvánulásai- nak értékelésével egy erősebb nemzeti önérzet és emelkedettebb öntudat kifejlesztése a vezérlő gondolat. Szomorú sorsunk tanulságaképen nevelés- és iskolaügyünk irányítóiban is az a belátás erősödött meg, hogy nemzeti törekvéseinket és céljainkat csak értékeink minél teljesebb kibontakoztatásával érhetjük el. Erős, önálló, tevékeny és a népek versenyében helytálló nemzetté pedig csak akkor és úgy fejlődhetünk, ha az erre irányuló tevékenységünk sikere érdekében tudatos és tervszerű munkánkat már a legifjabb nemzedék nevelésében, a népiskolában kezdjük meg. A főváros elemi iskolai törekvéseiről Felkay Ferenc dr. tanácsnok, a közoktatásügyi ügyosztály vezetője, a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: —• Nyilvánvaló, hogy a népiskola a nemzetnevelés megalapozó munkájában a ráháruló feladatokat sikeresen csak úgy oldhatja meg, ha a nemzeti élet hullámainak befogadására kitárja kapuit s azokat a hatásokat választja ki, amelyek a magyar nemzeti közösség életeszményeit a legeredményesebben szolgálják. — A népiskola szerepének ilyen felfogásában, továbbá a lélektan és neveléstudomány legújabb eredményeinek figyelembe vételével készült az 1932-ben kiadott Állami Tanterv és Utasítás a népiskolák részére. E tan-terv a lakóhely és a környezet művelődési javainak közvetlen- kapcsolatain keresztül kívánja a nemzeti műveltség alapelemeinek ■elsajátítását, még pedig a cselekvés, átélés, az öntevékenység útján, az önállóságra nevelés hangoztatásával. Ezek szerint nem annyira a tanítás anyagának a mennyisége, hanem inkább a minősége a nagyobb jelentőségű. A minőségi vonások pedig a -közvetlen, tehát tárgyias szemléletekben, élményekben jutnak kifejezésre, melyeket a lakóhely a maga adottságaiban és alkalomszerű életnyil- vám/ulásaiban nyújt. — A budapesti tanítónak a fővárosi élet nevelő-oktató szempontból értékes adatait kell tehát felhasználnia, Budapest székesfőváros élete ebben a tekintetben különlegesen sajátos jellegű. E sajátság a méretek nagyságában, a lakosság ösz- szetételében, az életformák sokaságában, a nagyvárosi berendezésekben,, a múlt és jelen kulturális és gazdasági vonatkozásainak gazdagságában jelentkezik. E művelődési értékek (templomok, szobrok, múzeumok, történeti emlékek, ipartelepek, országos ünnepségek, stb.) között él a fővárosi gyermek s ezért ezeknek a tényeknek, adatoknak, életmegnyilvámulá- soknak felhasználásval készült a székesfőváros népiskoláinak tananyagbeosztása és utasítása, az Állami Tanterv és Utasítások célkitűzéseinek, helyes értelmezésének és alkalmazásának biztosítására. — Szendy polgármester, még tanács- noksága idején, a Pedagógiai Szeminárium gyakorlóiskolájának tanítótestületét bízta meg a székesfővárosi népiskolák helyi tananyagbeosztásának és utasításának elkészítésével. A tanítótestület a munkát, a szakfelügyelői kar közreműködésével, elkészítette és azt tervezet alakjában tanulmányozta, illetőleg a gyakorlati életben való helytállóságának elbírálására a -tanítótestületeknek küldte meg. A tanítótestületek egyévi tapasztalatuk eredménye képen észrevételeiket közölték s ezek figyelembe vétele és feldolgozása után a munka vezetésem alatt nyert végleges szövegezésit. — A munka nemcsak tananyagbeosztásokait és utasításokat tartalmaz, hanem a fővárosi népiskolával, berendezésével, —- Az Uj Budapest tudósítójától — A legtöbb fővárosi nagyüzemnél esztendők óta működnek a spóregyle- t e k n e k nevezett alakulatok. Ezek a spóregyletek tulajdonképen nem egyebek, mint az alkalmazottak különböző kategóriáiból összeverődött asztaltársaságok, amelyeknek tagjai hetenként, vagy havonként bizonyos előre megszabott összegeket fizetnek be az egylet pénztárába. Ezek a pénzek azután részben azt a célt szolgálják, hogy karácsony táján kamatokkal megtetézve visszakapja azokat a spóregyleti tag, részben pedig az a hivatásuk, hogy ha megszorul valamelyik tag, kölcsön formájában a saját spóregyletétöl vehessen fel bizonyos összeget. Az elmúlt hetekben két üzemnél: az Elektromos Müveknél és a Vízmüveknél is sikkasztás nyomára jöttek rá a spóregyleti tagok. A Vízmüvek egyik, különben belügyminiszteri jóváhagyással működő spóregy- letének pénztárosa pár száz pengővel nem tudott elszámolni, az Elektromos Müvek egyik spőregyletének pénztárnoka pedig közel harmincezer pengőt sikkasztott el a rája bízott pénzekből. Mindkét megtévedt tisztviselőt a polgármester rendeletére természetszerűen azonnal elbocsátották állásából. Az Elektromos Müvek spóregyleti pénztárosa gyermek-szociális intézményeivel, a fővárosi gyermek testi, lelki fejtő dósével és a fővárosi tanítóval szemben támasztott követelményekkel is foglalkozik. Igyekszik megoldani -a részletfeladatok nehézségeit s ha nem is ajánl mindenben végleges megoldási módokat, irányító gondolatok közlésével törekszik segíteni. Gazdag és szemléletes rajzanyaga kiegészítője -az elveknek s kifejező példája a követelményeknek. — Lelkes igyekezettel készült a munka-. jelentőségét azonban csak a tanítók lelkületén és tevékenységén keresztül nyerhet. S amikor a fővárosi polgár, a magyar nemzet tagja nevelésében a népiskolának jut az első szó, a hivatása magaslatán álló fővárosi tanítóság megérd a reá háruló feladatok nagyságát s követi azokat a korszerűen megalapozott utakat, amelyek az egyetemes nemzeti cél, a boldogabb magyar jövendő felé vezetnek. ellen a rendőrség is megindította a nyomozást, sőt a szerencsétlent le is tartóztatták. A két spóregyleti botrány ezeknek a furcsa takarék-alakulatoknak a működésére tereli a figyelmet. A fővárosi üzemek spóregyleteinek múltjáról és jövőjéről illetékes Qelyen a következőket mondották az U j Budapest munkatársának: i— Illetékes helyek már hosszabb idő óta aggodalommal figyelik a spóregyletek működését. Ezek a spóregyletek meglehetős nagy összegeket forgalmaznak, az Elektromos Müvek egyik ilyen alakulatának évi forgalma meghaladja a százezer pengőt! Mivel pedig az egyes tagoktól befolyó járulékokat k i s e m- berek kezelik, könnyű a saját tulajdon összetévesztése a másokéval, hamar előfordul, hogy a sok pénz elkápráztatja a pénztáros urat, hozzányúl az idegen pénzhez és kész a baj. — A legközelebbi jövőben szigorú intézkedések fognak történni a spóregyletek megrendszabályozására. Bár legyünk őszinték: könnyen előfordul, hogy ha nem az üzem kebelében van spóregylet, akkor az üzem keretén k í- vüli alakulatoknak lesznek a tagjai az üzemi alkalmazottak. Valamilyen felügyeleti jogunk és befolyásunk mindenesetre van most az üzemekben működő spóregyletek fölött, ha megszüntetjük ezeket a belső alakulatokat, a külső alakulatokba kerülő naiv tisztviselők és munkásaink pénzét még hamarabb el fogják sikkasztani. — Miért kiirthatatlan a spóregylet? Azért, mert a törvényesnél és megengedettnél magasabb kamatozást biztosít a tagok pénze számára. A fővárosi üzemek spóregyletei általában heti félszázalékos kamatra adják ki megszorult tagjaiknak a pénzt. Végeredményben tehát huszonhat százalékos évi kamattal kölcsönöznek pénzt ki a spóregyletek, erősen kimerítve működésükkel az uzsora minden büntetőjogi ismérvét. •— Másik csúnya kinövése a spóregyletek működésének, hogy maga- sabbrangu alkalmazottak vesznek fel a kisebbre n- düek spóregyletétöl kölcsönt. Az alantas a feljebbvalónak nem igen tudja megtagadni a spóregyleti kölcsönt. így például az egyik nagyüzem választmányában nemrégiben szóbakerült, hogy egy üzemi fö- tisztviselö, igazgatói rangban, a munkások spóregyletétöl vett fel kölcsönt. Még most is fizeti a részleteket, ha ugyan nem adós az egész kölcsönösszeggel ! — A főváros vezetősége most gondolkodik azon, hogy a spóregyletek működését hogyan helyettesítse megfelelő önsegélyező szövetkezetek, illetőleg egyesületek alapításával. Ahogy például e Községi Takarék kebelében is működik ilyen segélyegylet. A probléma egyike a legnehezebbeknek és szinte megoldhatatlannak látszik. Bizonyos azonban, hogy a sikkasztási lehetőségeket mindén körülmények között ki kell küszöbölni. ÉRDEMRENDEK és miniatűrök, nemesi elmerek, zománcozott Jelvények JEROtISCHEK- nél, KSfeHSIä“ Január hó 5-én délután fél 3 ögetővers órakor enyek Fotócikkek Szakáll Géset szaküzletében BUDAPEST, V., DOROTTYA-UTCA 11. Amatőrfelvételek kidolgozása LElCft GÉPEK, KELLÉKEK, KIDOLGOZÁSOK SPECIÁLIS SZAKÜZLETE CALDERONI ÉS TAKSA látszerészek Budapest, V., Vörösmarty tér 1. Telefon 81—1—48. művegek, orresiptetők, lorgnettek, színházi lát- csövek. a legjobb kivitelben. Halló-készülékek Fényképészeti cikkek. A Székesfővárosi Segltfialap szállítója. Felháborító visszaélések, as üsemek spóregyleteiben Heti félszázalékos kosztkamattal működnek az üzemi spóregyletek — /Imikor az üzem- igazgató ur a munkások spóregyletétöl vesz fel uzsorakölcsöní
