Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-02-01 / 5. szám
1936 február 1. tamamPFsr 3 m Az Ágoíai-ügy legújabb fordulatai A magyar igazságszolgáltatásban páratlan mértékű nézeteltérés a Kúria jogegységi és egyik polgári tanácsa között — A törvényszék fogja megállapítani, volt-e Ágotái olyan járandóságok élvezetében, amelyek őt szolgálati szerződése szerint sem illetik meg — Az Uj Budapest tudósítójától. — Többízben írtunk arról, hogy a Pe- dagóiai Filmgyár Készvénytársaság felszámolói Ágotái Béla nyugalmazott székesfővárosi főigazgatónak a részvénytársaságnál viselt vezérigazgatói állását 1931 decemberében azonnali hatállyal felmondották, hogy emiatt Ágotái Béla a részvénytársaság ellen 53.000 pengő erejéig pert indítottt, hogy az elsőbíróság Ágotái Béla igényét részben alaposnak találta és a részvénytársaságot a perköltségek megfizetésére is kötelezte. Említést tettünk arról is, hogy a Pedagógiai Filmgyár felszámolói az ítéletet sérelmesnek találták és ezért ellene jogi képviselőjük útján fellebbezéssel éltek. A fellebbezés indokai között szerepelt az, hogy Ágotái Béla vezérigazgató szolgálati jogviszonyának azonnali hatályú felmondása jogos volt, hogy szolgálati szerződése hatálytalan, mert részére igazgatósági tagsága miatt javadalmazást csak a részvénytársaság közgyűlése állapíthatott volna meg, ebben a tekintetben azonban a közgyűlés állást nem foglalt és hogy Ágotái Béla az általa keresetbe vett követelésével felérő olyan kedvezményeket biztosított magának, amelyekhez még akkor sem volna joga, ha szolgálati szerződését a kereskedelmi törvénynek megfelelően a részvénytársaság közgyűlése tudomásul vette volna. A fellebbezési bíróság csak a per jogalapjával foglalkozott és azt elkülönített végítéletében akként döntötte el, hogy a részvénytársaság igazgatósága részéről Ágotái Bélával 1925 évben kötött szolgálati szerződés érvényes és hogy ezen a szolgálati szerződésen alapuló szolgálati jogviszonynak azonnali hatályú felbontására jogos indoka nem volt. A fellebbezési bíróságnak az ítélete annak tisztázását tette szükségessé, hogy az abból kitűnő álláspont össze- egyeztethető-e a Kúria által 1930. évben hozott 844. számú elvi jelentőségű határozatnak azzal a rendelkezésével, amely szerint az igazgatósági tagok díjazásának megállapítása a részvénytársaság közgyűlésének az elhatározása körébe tartozik és onnan el nem vonható. Ennek a kérdésnek a tisztázása annál is inkább indokoltnak mutatkozott, mert a Kúria egyes tanácsai ebben a vonatkozásban eltérő joggyakorlatot folytattak, amire a figyelmet Szemethy Károly főügyész is felhívta abban a jelentésében, amelyet 1935. év második felében a közigazgatási bizottsághoz intézett. De a Kúrián is tudatában voltak annak, hogy a Kúria egyes tanácsai által folytatott joggyakorlat olyan jogbizonytalanságot teremt, amelyet mielőbb ki kell küszöbölni. Ezért a Kúria elnöke a kérdést jog- egységi tanács elé utalta. Időközben a Pedagógiai Filmgyár felszámolói jogi képviselőjük útján a fellebbezési bíróság döntését felülvizsgálattal támadták meg. A Kúria II. tanácsa a felülvizsgálat tárgyában való állásfoglalást azonban a jogegységi tanács döntésétől tette függővé és ezért a felülvizsgálati kérelem tárgyalását ennek a döntvénynek az ismeretéig felfüggesztette. A jogegységi tanács a kérdéssel a múlt esztendő november havában foglalkozott és az ez alkalommal hozott 75. számú polgári döntvényében fenntartotta a 844. számú elvi határozatban kifejtett álláspontot azzal a kiegészítéssel, hogy a részvénytársaság igazgatósága is megállapíthat az igazgatósági tag részére dijázást, de csak abban az esetben, ha az igazgatósági tag dijazott tevékenysége valamely jogszabály rendelkezése vagy az élet felfogása szerint nem esik az igazgatósági hatáskör vagy teendő keretébe. Ennek a jogegységi tanácsnak kellett volna ugyanezen alkalommal azzal a kérdéssel is foglalkoznia, hogy a 844. számú elvi határozatnak visszaható erő tulajdonítható-e, vagyis a 844. számú elvi határozat meghozatala előtt kötött olyan szolgálati szerződés, amelyet a részvénytársasági igazgatósága az igazgatósági taggal, igazgatósági hatáskörbe tartozó teendők ellátása céljából kötött és ezért ellenértéket állapított meg, joghatályosnak tekinthető-e vagy sem? Ezzel a kérdéssel azonban a jogegységi tanács nem foglalkozott, kétségkívül azért, mert az elvi határozat vagy jogegységi döntvény nem tekinthető a törvénytől független jogszabálynak, hanem olyan törvénymagyarázatnak, amelynek a törvény életbelépésével egyidejűleg érvényesülnie kellett volna. Ezért a Kúriának a 75. számú jogegységi döntvényben megnyilvánult állásfoglalása után azok, akik az Ágo- tai-féle per anyagát ismerték és akik tudták azt, hogy Ágotái Béla igazgató- sági hatáskörbe tartozó ténykedést fejtett ki, számoltak azzal, hogy a Kúria II. tanácsa a Pedagógiai Filmgyár felülvizsgálati kérelmét alaposnak fogja találni. A Kúria II. tanácsa azonban azt az álláspontot foglalta el, hogy a 844. számú elvi határozatban megnyilvánuló törvénymagyarázatnak visszaható erőt tulajdonítani nem lehet és így a 844. számú elvi határozat megjelenése előtt kötött szolgálati szerződést még akkor is hatályosnak kell tekinteni, ha abban a részvénytársaság, igazgatósága az igazgatóság hatáskörébe tartozó teendők ellátásáért állapított meg díjazást. Figyelemmel arra, hogy ez a tanács az azonnali felmondási okok tekintetében a fellebbezési biróság álláspontját magáévá tette, most már csak az a kérdés vár eldöntésre, hogy Ágotái Bélát a jogalap nélkülinek kimondott azonnali hatályú elbocsájtas miatt milyen összegű járandóság illeti meg. Mivel a fellebbezési bíróság ebben a kérdésben még állást nem foglalt, az iratok ebből a célból hozzá kerültek vissza. A tárgyalást az összegszerűség kérdésben február 6. napján fogják megtartani. Ennek a tárgyalásnak az eredménye elé érdeklődéssel tekintenek azért, mert a Pedagógiai Filmgyár felszámolói azt vitatják, hogy Ágotái Béla olyan járandóságok élvezetében volt, amelyek őt még a szolgálati szerződés alapján sem illetik meg. így ezeken a címeken a részvénytársasággal szemben követeléssel fel nem léphet, sőt a részvénytársaságnak van vele szemben a jogalap nélkül élvezett járandóságok miatt olyan összegű — Az Uj Budapest tudósítójától. — Esztendők óta az ötven új autóbusz elkészülése kapcsán Ígéri a közlekedési viszonyok megjavulását a különböző küldöttségelmek a polgármester és a Beszkárt vezérigazgatója. Nos, ez a terminus most már közelebb van, mint bárki gondolná: értesítést kapott a főváros közlekedési vállalata, hogy a megrendelési határidőre: a folyó esztendő végére elkészül az ötven új kocsi, tíz autóbusz pedig még húsvét előtt leszállításra kerül. A legnagyobb mértékben aktuális tehát az a probléma: mely útvonalakon teljesítsen szolgálatot a főváros ötven új autóbusza? Erre az általános érdeklődésre számottartó kérdésre báró Babarczy István dr. tanácsnok, a közlekedési és közgazda- sági ügyosztály kitűnő vezetője a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Hogy az ötven új autóbusz mely vonalakon fogja lebonyolítani a forgalmat, illetőleg melyek lesznek az új autóbusz-vonalak, arról pozitív formában ma még beszélni sem lehet. Több új reláció van előkészítés alatt, a Bart- szerződés sem járt még le, az illetékes tényezők tehát még mindezideig nem döntöttek. Egy azonban bizonyosnak vehető: a tavaszi hónapokban elkészülő tíz új kocsival a Baross-tér és Eskü-tér között fog a Beszkárt új autóbusz-relációt beállítani. — Az új autóbuszvonal a Baross-tér- ről, a Keleti-pályaudvar elől fog elindulni, végigmegy a Rákóczi-úton a Du- na-utcán, megkerüli az Eskü-téren levő kis parkot és a híd följáróján visszafor- fordulva, megy újra ki a Kossuth Lajos-utcán és Rákóczi-úton a Baross- térre. Most folynak a megbeszélések és helyszíni szemlék abban az irányban: hol legyenek a Kossuth Lajos-utcán és a Rákóczi-úton a megállóhelyek? — E tekintetben két álláspont küzd egymással. Sűrűbbek legyenek-e a megállóhelyek, vagy ritkábbak-e, amikor is lassúbb a közlekedés? Egyelőre csak az követelése, amely az általa érvényesített összeget is meghaladja. Ha a fellebbezési biróság a Pedagógiai Filmgyár álláspontját osztaná, megtörténhetik az, hogy az Ágotái Béla által a részvénytársaság ellen és a részvénytársaság által Ágotái Béla ellen érvényesített követelések egymást kiegyenlítik és így Ágotái Béla részére ténylegesen fizetnie nem kell. a bizonyos, hogy megállóhely lesz a a Kossuth Lajos-utca és Semelweiss- utca sarkán, a Nagykörút és Rákóczi- út keresztezésénél. A Rákóczi-úton még két megállóhelye lesz az autóbusznak: a Rókus előtt és az Aggteleki-utcánál, a Városi Színház közönsége számára. A Kossuth Lajos-utcában is lesz minden valószínűség szerint még egy megállóhely: az Apponyi-téren, vagy pedig a Váci-utca és a Kossuth Lajos-utca kereszteződésénél, hogy az átszálló forgalom zavartalan legyen. Elmondotta még munkatársunknak Babarczy tanácsnok, hogy a legnagyobb probléma a Baross-téri végállomás kijelölése. Az autóbusz-végállomást nem akarják sem az indulási, sem az érkezési oldalra helyezni, mert akkor vagy a vonatokhoz induló, vagy a vonatokkal érkező közönség számára esik távol a megállóhely. Az az elgondolás győzött, hogy a Keleti-pályaudvar főhomlokzata előtt, ahol a Baross-téri villamos-reláció központi megállóhelye is van, legyen a Rákóczi- úti autóbuszvonat végállomása. Hogy azonban ezt a kitűnő ötletet meg is lehessen valósítani, szükség van arra, hogy a MÁV a pályaudvar előtti parkból egy 6—8 méteres sávot átengedjen a fővárosnak. Az Államvasutak igazgatósága elvileg hajlandónak nyilatkozott az átengedésre, egyelőre azonban súlyos anyagi feltételeket szabott a fővárosnak, elfeledve azt, hogy az új autóbuszvonal és az ezzel kapcsolatosan létesítendő végállomás elsősorban a MÁV utazóközönségének érdekeit szolgálja. Egyelőre folyik a harc a főváros és a MÁV között a területsáv átengedéséért, mert a Beszkárt természetesen hallani sem akar arról, hogy az átengedő területekért még fizessen is az Államvasutaknak. Walter Vilmos iv főfelügye- I lő bizalmi csoportok volt vezetőjének sikereiről ismert magánkutatója legmodernebb magányomozási technikával diszkréten nyomoz, megfigyel! IV. Váci-u. 41/a. Telefon : 88-5-49. Eskü-tér—Baross-tér konfliktus a főváros és a MÁV [között a Baross-téri autóbuszvégálBomás részére szükséges parksáv miatt
