Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1936-02-01 / 5. szám

1936 február 1. tamamPFsr 3 m Az Ágoíai-ügy legújabb fordulatai A magyar igazságszolgáltatásban páratlan mértékű nézeteltérés a Kúria jogegységi és egyik polgári tanácsa között — A törvényszék fogja megállapítani, volt-e Ágotái olyan járandóságok élvezetében, ame­lyek őt szolgálati szerződése szerint sem illetik meg — Az Uj Budapest tudósítójától. — Többízben írtunk arról, hogy a Pe- dagóiai Filmgyár Készvénytársaság fel­számolói Ágotái Béla nyugalmazott székesfővárosi főigazgatónak a rész­vénytársaságnál viselt vezérigazgatói állását 1931 decemberében azonnali ha­tállyal felmondották, hogy emiatt Ágo­tái Béla a részvénytársaság ellen 53.000 pengő erejéig pert indítottt, hogy az elsőbíróság Ágotái Béla igényét rész­ben alaposnak találta és a részvénytár­saságot a perköltségek megfizetésére is kötelezte. Említést tettünk arról is, hogy a Pedagógiai Filmgyár felszámo­lói az ítéletet sérelmesnek találták és ezért ellene jogi képviselőjük útján fel­lebbezéssel éltek. A fellebbezés indokai között szere­pelt az, hogy Ágotái Béla vezérigazgató szolgálati jogviszonyának azonnali ha­tályú felmondása jogos volt, hogy szol­gálati szerződése hatálytalan, mert ré­szére igazgatósági tagsága miatt java­dalmazást csak a részvénytársaság köz­gyűlése állapíthatott volna meg, ebben a tekintetben azonban a közgyűlés ál­lást nem foglalt és hogy Ágotái Béla az általa keresetbe vett követelésével fel­érő olyan kedvezményeket biztosított magának, amelyekhez még akkor sem volna joga, ha szolgálati szerződését a kereskedelmi törvénynek megfelelően a részvénytársaság közgyűlése tudomásul vette volna. A fellebbezési bíróság csak a per jog­alapjával foglalkozott és azt elkülöní­tett végítéletében akként döntötte el, hogy a részvénytársaság igazgatósága részéről Ágotái Bélával 1925 évben kö­tött szolgálati szerződés érvényes és hogy ezen a szolgálati szerződésen ala­puló szolgálati jogviszonynak azonnali hatályú felbontására jogos indoka nem volt. A fellebbezési bíróságnak az íté­lete annak tisztázását tette szükségessé, hogy az abból kitűnő álláspont össze- egyeztethető-e a Kúria által 1930. évben hozott 844. számú elvi jelentőségű ha­tározatnak azzal a rendelkezésével, amely szerint az igazgatósági tagok dí­jazásának megállapítása a részvénytár­saság közgyűlésének az elhatározása kö­rébe tartozik és onnan el nem vonható. Ennek a kérdésnek a tisztázása annál is inkább indokoltnak mutatkozott, mert a Kúria egyes tanácsai ebben a vonat­kozásban eltérő joggyakorlatot folytat­tak, amire a figyelmet Szemethy Károly főügyész is felhívta abban a jelentésé­ben, amelyet 1935. év második felében a közigazgatási bizottsághoz intézett. De a Kúrián is tudatában voltak an­nak, hogy a Kúria egyes tanácsai által folytatott joggyakorlat olyan jogbizony­talanságot teremt, amelyet mielőbb ki kell küszöbölni. Ezért a Kúria elnöke a kérdést jog- egységi tanács elé utalta. Időközben a Pedagógiai Filmgyár felszámolói jogi képviselőjük útján a fellebbezési bíróság döntését felülvizs­gálattal támadták meg. A Kúria II. tanácsa a felülvizsgálat tárgyában való állásfoglalást azonban a jogegységi tanács döntésétől tette függővé és ezért a felülvizsgálati ké­relem tárgyalását ennek a döntvénynek az ismeretéig felfüggesztette. A jogegységi tanács a kérdéssel a múlt esztendő november havában fog­lalkozott és az ez alkalommal hozott 75. számú polgári döntvényében fenn­tartotta a 844. számú elvi határozatban kifejtett álláspontot azzal a kiegészítés­sel, hogy a részvénytársaság igazgató­sága is megállapíthat az igazgatósági tag részére dijázást, de csak abban az esetben, ha az igazgatósági tag dijazott tevékenysége valamely jogszabály ren­delkezése vagy az élet felfogása sze­rint nem esik az igazgatósági hatáskör vagy teendő keretébe. Ennek a jogegységi tanácsnak kellett volna ugyanezen alkalommal azzal a kérdéssel is foglalkoznia, hogy a 844. számú elvi határozatnak visszaható erő tulajdonítható-e, vagyis a 844. számú elvi határozat meghozatala előtt kötött olyan szolgálati szerződés, amelyet a részvénytársasági igazgatósága az igaz­gatósági taggal, igazgatósági hatáskör­be tartozó teendők ellátása céljából kö­tött és ezért ellenértéket állapított meg, joghatályosnak tekinthető-e vagy sem? Ezzel a kérdéssel azonban a jogegy­ségi tanács nem foglalkozott, kétség­kívül azért, mert az elvi határozat vagy jogegységi döntvény nem tekinthető a törvénytől független jogszabálynak, hanem olyan törvénymagyarázatnak, amelynek a törvény életbelépésével egyidejűleg érvényesülnie kellett vol­na. Ezért a Kúriának a 75. számú jog­egységi döntvényben megnyilvánult állásfoglalása után azok, akik az Ágo- tai-féle per anyagát ismerték és akik tudták azt, hogy Ágotái Béla igazgató- sági hatáskörbe tartozó ténykedést fej­tett ki, számoltak azzal, hogy a Kúria II. tanácsa a Pedagógiai Filmgyár fe­lülvizsgálati kérelmét alaposnak fogja találni. A Kúria II. tanácsa azonban azt az álláspontot foglalta el, hogy a 844. számú elvi határozatban megnyilvá­nuló törvénymagyarázatnak visszaható erőt tulajdonítani nem lehet és így a 844. számú elvi határozat megjelenése előtt kötött szolgálati szerződést még akkor is hatályosnak kell tekinteni, ha abban a részvénytársaság, igazgatósága az igazgatóság hatáskörébe tartozó teendők ellátásáért állapított meg dí­jazást. Figyelemmel arra, hogy ez a tanács az azonnali felmondási okok tekinteté­ben a fellebbezési biróság álláspont­ját magáévá tette, most már csak az a kérdés vár eldöntésre, hogy Ágotái Bé­lát a jogalap nélkülinek kimondott azonnali hatályú elbocsájtas miatt mi­lyen összegű járandóság illeti meg. Mivel a fellebbezési bíróság ebben a kérdésben még állást nem foglalt, az iratok ebből a célból hozzá kerültek vissza. A tárgyalást az összegszerűség kérdésben február 6. napján fogják megtartani. Ennek a tárgyalásnak az eredménye elé érdeklődéssel tekintenek azért, mert a Pedagógiai Filmgyár fel­számolói azt vitatják, hogy Ágotái Béla olyan járandóságok élvezetében volt, amelyek őt még a szolgálati szer­ződés alapján sem illetik meg. így ezeken a címeken a részvénytár­sasággal szemben követeléssel fel nem léphet, sőt a részvénytársaságnak van vele szemben a jogalap nélkül él­vezett járandóságok miatt olyan összegű — Az Uj Budapest tudósítójától. — Esztendők óta az ötven új autóbusz elkészülése kapcsán Ígéri a közlekedési viszonyok megjavulását a különböző küldöttségelmek a polgármester és a Beszkárt vezérigazgatója. Nos, ez a ter­minus most már közelebb van, mint bárki gondolná: értesítést kapott a főváros közlekedési vállalata, hogy a megrendelési határidőre: a folyó esztendő végére elkészül az ötven új kocsi, tíz autóbusz pedig még hús­vét előtt leszállításra kerül. A legna­gyobb mértékben aktuális tehát az a probléma: mely útvonalakon teljesít­sen szolgálatot a főváros ötven új autó­busza? Erre az általános érdeklődésre számottartó kérdésre báró Babarczy István dr. tanácsnok, a közlekedési és közgazda- sági ügyosztály kitűnő vezetője a követ­kezőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Hogy az ötven új autóbusz mely vonalakon fogja lebonyolítani a forgal­mat, illetőleg melyek lesznek az új autóbusz-vonalak, arról pozitív formá­ban ma még beszélni sem lehet. Több új reláció van előkészítés alatt, a Bart- szerződés sem járt még le, az illetékes tényezők tehát még mindezideig nem döntöttek. Egy azonban bizonyosnak ve­hető: a tavaszi hónapokban elkészülő tíz új kocsival a Baross-tér és Eskü-tér között fog a Beszkárt új autóbusz-relá­ciót beállítani. — Az új autóbuszvonal a Baross-tér- ről, a Keleti-pályaudvar elől fog elin­dulni, végigmegy a Rákóczi-úton a Du- na-utcán, megkerüli az Eskü-téren levő kis parkot és a híd följáróján visszafor- fordulva, megy újra ki a Kossuth La­jos-utcán és Rákóczi-úton a Baross- térre. Most folynak a megbeszélések és helyszíni szemlék abban az irányban: hol legyenek a Kossuth Lajos-utcán és a Rákóczi-úton a megállóhelyek? — E tekintetben két álláspont küzd egymással. Sűrűbbek legyenek-e a meg­állóhelyek, vagy ritkábbak-e, amikor is lassúbb a közlekedés? Egyelőre csak az követelése, amely az általa érvényesí­tett összeget is meghaladja. Ha a fellebbezési biróság a Pedagó­giai Filmgyár álláspontját osztaná, megtörténhetik az, hogy az Ágotái Béla által a részvénytársaság ellen és a rész­vénytársaság által Ágotái Béla ellen érvényesített követelések egymást ki­egyenlítik és így Ágotái Béla részére ténylegesen fizetnie nem kell. a bizonyos, hogy megállóhely lesz a a Kossuth Lajos-utca és Semelweiss- utca sarkán, a Nagykörút és Rákóczi- út keresztezésénél. A Rákóczi-úton még két megállóhelye lesz az autóbusznak: a Rókus előtt és az Aggteleki-utcánál, a Városi Színház közönsége számára. A Kossuth Lajos-utcában is lesz minden valószínűség szerint még egy megálló­hely: az Apponyi-téren, vagy pedig a Váci-utca és a Kossuth Lajos-utca ke­reszteződésénél, hogy az átszálló for­galom zavartalan legyen. Elmondotta még munkatársunknak Babarczy tanácsnok, hogy a legna­gyobb probléma a Baross-téri végállo­más kijelölése. Az autóbusz-végállomást nem akarják sem az indulási, sem az érkezési oldalra helyezni, mert akkor vagy a vonatokhoz induló, vagy a vona­tokkal érkező közönség számára esik távol a megállóhely. Az az elgondolás győzött, hogy a Keleti-pályaud­var főhomlokzata előtt, ahol a Baross-téri villamos-reláció központi megállóhelye is van, legyen a Rákóczi- úti autóbuszvonat végállomása. Hogy azonban ezt a kitűnő ötletet meg is lehessen valósítani, szükség van arra, hogy a MÁV a pályaudvar előtti park­ból egy 6—8 méteres sávot átengedjen a fővárosnak. Az Államvasutak igazga­tósága elvileg hajlandónak nyilatkozott az átengedésre, egyelőre azonban sú­lyos anyagi feltételeket szabott a fővá­rosnak, elfeledve azt, hogy az új autó­buszvonal és az ezzel kapcsolatosan lé­tesítendő végállomás elsősorban a MÁV utazóközönségének érdekeit szolgálja. Egyelőre folyik a harc a főváros és a MÁV között a területsáv átengedéséért, mert a Beszkárt természetesen hallani sem akar arról, hogy az átengedő terü­letekért még fizessen is az Ál­lamvasutaknak. Walter Vilmos iv főfelügye- I lő bizalmi csoportok volt vezetőjének sikereiről ismert magánkutatója legmo­dernebb magányomozási technikával diszkréten nyomoz, megfigyel! IV. Váci-u. 41/a. Telefon : 88-5-49. Eskü-tér—Baross-tér konfliktus a főváros és a MÁV [között a Baross-téri autóbuszvégálBomás részére szükséges parksáv miatt

Next

/
Thumbnails
Contents