Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-11-28 / 48. szám
2 ILT űBIWAPEST 1936 november 28. Jellemző a külföldi hitelezők álláspontjának tarthatatlanságára. hogy ugyanaz a Franciaország, amely a Blum-féle leértékelési törvényben a kölcsönnyújtás időpontjában kifizetésre került frankokat követel vissza a hitelezőktől, a saját háborús államadó- ságait még a napi árfolyamnál is erősebben leértékelt frankban törleszti Angliának. Emlékezzünk vissza azokra a tárgyalásokra, amelyeket az állam- adóság visszafizetése tárgyában Franciaország három esztendővel ezelőtt Angliával folytatott. Amennyiben a tárgyaló felek nem fognak tudni megegyezni — és ez a legvalószínűbb! — kerül sor az osten- dei egyezményben foglalt döntőbíróm gi intézmény életrehívására. Az osten- dei egyezmény a vitás kérdések eldöntését illetően olyképen intézkedik, hogy vitás esetekben kéttagú döntőbíróság elé kerül a probléma. Ennek a kéttagú döntőbíróságnak egyik tagját Budapest székesfőváros, másik tagját a külföldi hitelezők nevezik ki. Amennyiben ez a kéttagú döntőbíróság a vitás kérdést illetően megállapodásra nem jutna, egytagú felebbezési döntőbíróság hozza meg a végleges, mindkét félre kötelező határozatot. A döntőbírót ebben az esetben a svájci főtörvényszék elnöke delegálja. Minden valószinűség amellett szól, hogy a rendkívül kiélezett probléma a legrövidebb időn belül a svájci fő törvényszék elnöke által delegálandó döntőbíró elé kerül, olyan döntőbíró elé, akinek semlegessége és pártatlansága, vitán felül áll. Nem kétséges, hogy a magyar közvéleménynek és különösen a székesfőváros törvényhatósági bizottságának tisztán és világosan kell látnia ebben a kérdésben. A probléma vizsgálatánál azonban nemcsak a jogi vonatkozások. wjüwjm i.ipgwmwa*« hanem egyéb szempontok is igen fontosak. Az első és legfontosabb szent- pont: kiknek a kezében vannak jelenleg a főváros külföldi kölcsöneinek kötvényei? Mennyi van ezen kötvények küzöl külföldön és mennyi idehaza, a kamatokból mennyit vesznek fel ténylegesen és mennyi kerül transzfer-alapra? Kik játszanak a budapesti tőzsdén a főváros bőrére? Ha talán jogi vonatkozásban nem túlzottan, de erkölcsi szempontból igen nagy jelentőséggel bír ennek a problémának a szigorú kivizsgálása. Nem szükséges rámutatnunk arra, hogy egészen más erkölcsi értékkel bír a külföldi hitelezők fellépése, ha holland parasztokra, francia kistó késekre és svájE cím alatt a múlt héteu megírtam, hogy egy hölgyrokonom, — akit otthon a családban Forgószél kisasszonynak nevezünk — látnoki tehetséget érez magában. A múltkor nálam volt és megjósolta, hogy ki lesz az új alpolgármester. Azt állította, akinek vezeték és keresztnevében négy, esetleg öt magánhangzó van. * Forgószél kisasszony újból meglátogatott. ügy jött, mint a vihar. Sztranyavszky Sándor, vagy Komiss Gyula nem tud ! akkorát nyomni a viharcsengőn a Házban, mint amilyent 4 lak&soni csengőjén nyomott. Amikor az ebédlő ajtaján berobogott, meglepetve kérdeztem: ci hegyipásztorokra támaszkodnak, akik a magyar főváros teljesítőképességében bízva nyújtottak annak idején kölcsönt Bárczy Istvánnak, mintha a külföldi hitelezők előkelő álruhájában siberek és spekulánsok rejtőzködnek, hiénák a budapesti tőzsdéről és vagyont harácsolok azokból a többé-kevésbé előkelő gazdasági körökből, amelyek a kütvény-sibolásokon és spekulációkon szoktak meggazdagodni. Ezekre a kérdésekre őszinte és egyenes választ kérünk a Magyar Nemzeti Banktól, ahol történik tudvalévőén a megállapított időközökben a fővárosi kölcsön-kötvé- nyek kamatszelvényeinek beváltása, illetőleg a transzfer-számlára való át— Mi történt? — Kompromitáltál! — Elhiilt bennem a vér. Sírvafakadt. Csak úgy csurogtak a könnyei. — Te—e! Végig száguldott az agyamon, hol jártam, kivel beszéltem, miről tárgyaltam, amióta utoljára láttam. — Kedves, sejtelmem sincs, mire gondolsz ? Még gondolatban sem bántottunk meg. Vagy talán az fáj, hogy Forgószélnek nevezünk? Dehát nézd, — próbáltam vigasztalni, — ha ez a baj, adunk neked más becézőnevet és * *• — Ei akarod venni — mondja sírva — a tekintélyemet. — É—é—én? . itele. Hí fos-% <*>% ttf atfrO-ttyá&nizsUc 1 Ida : liw,s<zk\} Jónás, — Te—c- — Mondja könuyein keresztül. Dühös lettem. — Nézd, Forgószél! Ha valamit akarsz, mondd meg nyiltan! De ne állíts olyant, ami eszem ágában sincs, meg aztán, kedves, hát miért tenném? Jó és kedves jány vagy, mi is nagyra becsüljük azt, hogy te hiszel abban, hogy mindent előre megérzel... — Igazán? — És máris csillog a könnyein át a szeme. Megnyugtatóig ismétlem: — Igazán! — Hát akkor miért Írtad azt az Uj Budapestben, hogy az lesz az új polgármester, akinek a nevében nég y vagy öt mássalhangzó van? — Magánhangzót írtam! — Dehogy is. És dugja az orrom alá a ?n u 11 h e t i cikket... Kedves Doby Andor! Miután nem szeretném, ha lakásom csengője úgy berregne mint a t Ház viharcsengője és mert Forgószéllel minden háborúságot a jövőben is el akarok kerülni, meg kell ezt Írnom újból, hogy Forgószél kisasszony szerint az új alpolgármester az lesz, akinek a nevében, — a vezeték- és keresztnevében négy magánhangzó van. ProczeSier Bálint Kövcxö mester Budapest, X., Korponal-u. 11. Telefon 1-481-&. Németh Miklós könyvkötő és diszmflves mester. BUDAPEST, II., BATTHYÁNY.-U. e Egyszerű és díszes könyvkötések, albumok, üzletikönyvek és minden e szakmába vágó bőrdiszmunkák szakszerű ízléses készítését vállalom. Telefon: 1-526-67. r-------iniTilünnMwnmi—mu»—■ i~TWTWT— vm ostmimmi APRÓBB INCIDENSEK TETTÉK változatossá a keddi pénzügyi bizottsági ülés egyébként nem túlzottan érdekes — mondhatni: unalmas — atmoszféráját. Összeütközésnek nem. is mondható az a esete-paié, amely a két liberális főügyvéd: Láng Lajos és P ár k ái n y Frigyes, no meg a Keresztény Községi Párt vezető-ügyvéd tagja: Szőke Gyula- dr. között keletkezeit. Inkább csak az elmeélek csillogtatása volt az egész játék, jogi bűvészkedés, főképen a baloldali fiskálisok részéről, akik a főtanácsokat, úgylátszik, nem csak a kormánynak osztogatják, hanem a polgármesternek is. Fölényes- kedés és állandó szemrehányás az aT katelemei még ennek a nem túlzottan nagyjelentőségű, annak talán látszani sem- akaró szó görget égnék, amely a pénzügyi bizottságban majd minden témával kapcsolatosan langyos lavinával önti el az urak halló-idegeit. A keddi ülésen már betelt a pohár, és Szőke Gyula, aki ügyvédi minőségben sincs egyetlen jottával sem hátrább mint felsőházi ügyvéd-kollégája: Láng Öméltósága, emelt hangon utasította rassza a baloldal leckéztetési tempóit. Használt is az erélyes hang, mert a következő napirendi pontnál már kisebb volt a fölény és szonórusabb a hang a liberális-demokrata urak részéről . . . * BAJÁN GYULA, A FŐVÁROSI KÖZLÖNY tragikus körülmények között elhunyt szerkesztője, a múlt héten még a maga pihenést, nem ismerő. lázas tevékenységében ott szaladgált kalap és kabát nélkül a városháza boltíves folyosóin. Azt hitte szegény, hogy az ő szervezete mindent kibír, fittyet hányt a meghűlésnek, aminek veszélyére a barátai figyelmeztették. Az alattomos tüdőgyulladás azután néhány nap alatt végzett vele. A városházi újságíró-gárda egyik legszimpatikusabb, legtehetségesebb és legszolgádatkészebb tagjától vettünk búcsút fájdalmas szívvel a Kerepesiút melletti temetőben. Baján Gyula az újságírás legkomolyabb értékei közé tartozott: előbb mint a Nemzeti Újság fővárosi rovatvezetője bizonyította be verzátusságát a városházi írásban, majd mint a Fővárosi Közlöny szerkesztője arról tett bizonyságot, hogy köztisztviselőnek is a legelsők közé tartozik. (Tudni kell ugyanis, hogy a Fővárosi Közlöny, a főiáros hivatalos lapja, a maga szerkesztői pozíciójában jó újságírót- és jó hivtalnokot követel meg egy személyben.) Szegény Baján Gyula mindkét minőségben tő kéletes volt. *• AZ ALPOLGÁRMESTER-VÁLASZTÁST illetően változatlanul az a helyzet, hogy minden bizonytalan. A legteljesebb mértékben eldöntetlen még mindig, nemcsak a probléma, hogy ki lesz az új alpolgármester, hanem az időpont is, hogy mikor lesz végre az alpolgármester-választó közgyűlés. A szituáció szinte óráról órára változik. Nem kétséges: valamennyi pályázónak megvan a maga tábora, és az is bizonyosnak látszik, hogy egyik többségi párt sem fogja pártkérdéssé tenni az egyik vagy másik jelöltre való szavazást. — Egyik jelöltnek sem olyan erős egyik többségi pártban sem a maga saját külön frakciója, hogy a kötelező szavazásnak pártkérdéssé való tételét ki tudná forszírozni. A legújabb hír szerint az alpolgármester-választással kapcsolatban az, hogy a döntés azért késik mert meg várják és megkérdezik Darányi miniszterelnököt. Darányi még nem nyilvánította véleményét, már pedig egészen természetes, hogy a kormány szempontjából nem közömbös: ki lesz Budapest új alpolgármestere. A kormány állásfoglalását illetően döntés a jövő hét közepe előtt semmi körülmények kö zött nem várható és eddig az időpontig mindenesetre nem várható a helyzet tisztulása sem az alpolgármester- választás ködös frontjain. KÜLÖNLEGES ZAMATU KAVARODÁST okozott Szendy polgármesternek a főváros törvényhatósági bizottságának egyik költségvetési közgyűlésén tett megjegyzése. A községi virsliiről van szó, amelyet ősi szokása szerint élesen támadott a közgyűlési ellenzék, hogy a Községi Élelmiszer- üzem különféle áruival megrakodva térjen haza a közgyűlés után békés, vagy kevésbé békés családi hajlékába. Ezekre a támadásokra azt a megállapítást tette a polgármester, hogy a községi virstílnek szintén fogyasztója, épen úgy, mint sokezer budapesti polgár és a virstli igen kitűnő! Van a budapesti mészárosoknak és henteseknek közös hivatalos lapjuk, a Mészárosok és Hentesek Lapja. A hentesek ipartestületének elnöke Koch Gyula, amikor a polgármester beszédét elolvasta, gondolt merészet és nagyot és a hurkatöltő helyett tollat ragadva, az ipartestületi hivatalos lap hasábjain nyílt levelet intézett a polgármesterhez. A dörgedelmes hangú nyílt levél igen bánkódik afölött, hogy a polgár- mester fogyasztója a községi virslinek és azt igen kitűnőnek találja. A polgár- mesternek ez a kijelentése mélyen elszomorítja Koch Gyulát, de az összes hentes iparosokat is, úgy is mint budapesti polgárokat. Az ipartestületi elnök szofizmája szerint annak megítélése, hogy a községi virsli jó-e vagy rossz, a közönség megítélésére tartozik. Koch elnök szerint a községi virstli egy bizottsági tag felszólalása következtében nem lesz rosszabb, a polgármester kijelentésére pedig nem lesz jobb. Koch Gyula ezek után azon a véleményen van, hogy Budapest polgár- mestere maradandó emléket azzal állít magának, ha azt jelenti ki, hogy ő előtte minden iparos egyforma és nem tud különbséget tenni a hatósági üzem virstli je és a magániparos virstli je között annál kevésbé, mert vásárlásaival kötelességének tartja a magántevékenységet támogatni. Koch clszörnyed annak elképzelésétől, ha Budapest köz- szolgálati tisztviselői és alkalmazottai a polgármester után igazodva, szintén a hatósági üzemnél szereznék be élelmiszer-szükségletüket. Koch Gyula nyílt levele azzal a sirámmal végződik. hogy a budapesti kisiparosságnak csordultig telt a keserűsége. Amit meg is értünk. De amiről sem a községi élelmiszerüzem. sem Szendy polgármester nem tehet.
