Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1936-11-21 / 47. szám

1036 november 21.

mmmL

LX1

5

Legalább buszra kell szaporítani a fővárosi közigazgatási kerü etek számát!

1 — r^-'- ^ - V.

Petrovácz Gyula nagy beszéde a képviselőházban a legújabb fővárosi törvényjavaslatról

— Az Uj Budapest tudósítójától —

A képviselőház mull pénteki ülésén tárgyalták le és fogadták el a legújabb fővárosi törvényt: az 1930:XVIII. te. újabb kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ez a törvény- javaslat általában csekély érdeklődést keltett: a tárgyalásról szóló vitának alig van nyoma a napisajtóban. Holott a törvényjavaslat képviselőházi tárgyalása-már azért is alkalmas érdeklődés kiváltására, mert — ami ritkán esik meg — mód nyílott arra,' hogy a főváros különleges ügyeit vitassa meg az országgyűlés két háza. A szóbanfor- gó törvényjavaslat képviselőházi vitájában feltűnést keltett

Petrovácz Gyula

felszólalása, aki a tőle megszokott alapos felkészültséggel, szakszerűséggel és komolysággal mondta el a maga mondanivalóit.

— Az 1930-as fővárosi törvényről

— mondotta többek között Petrovácz

— azt hittük, hogy meg fog felelni minden kívánalomnak, amelyet a fővárosi törvénnyel szemben tápláltunk. Ebben nemsokára csalódtunk, mert hiszen alig három esztendő múlva, még mielőtt a törvény hatása kipróbálható

volna és mielőtt a törvény ellen vagy a törvény végrehajtása ellen alaposabb tájékozódást lehetett volna szerezni, már az előző belügyminiszter úr a fővárosi törvénynek egy novelláját terjesztette elő a Háznak, amely novellát a magunk részéről legnagyobb részében a leghevesebben elleneztünk, mert az a novella kizárólag politikai okokból jött létre, amit erről a novelláról nem állítok. Annak a novellának két főtengelye volt. Az egyik az autonómia befolyásának, kormányzásának csökkentése azzal, hogy a törvényhatósági tanács intézményét eltörölte, a másik pedig egy mondvacsinált szanálási intézkedés-komplexum, amelyről száz százalékban kimutattuk, sőt a kormány saját pártja is kimutatta, hogy arra semmi néven nevezendő ok és szükség nem volt.

Mindkettőnek Spiritus rectora az akkori alpolgármester, Borvendég Ferenc volt — Isten hagyja békében nyugodni.

Neki nem tetszett a törvényhatósági tanács, mert az egy olyan fék volt, amely a túlzott alpolgármesteri ambíciókat meglehetősen lenyeste és az ő gondolata volt a főváros szanálásának szükségessége, amikor nem riadt vissza attól sem, hogy a főváros helyzetét illetőleg a felügyeleti hatóságot nem he- , lyesen informálta.

— Most, egy újabb novella íekszik előttünk, amely a két előző törvényből kimaradt rendelkezéseket próbálja pótolni. Mindkét törvényből tudniillik kimaradt a kerületi közigazgatásra vonatkozó rendelkezés, az elől járósági hatáskörnek pontos megállapítása és általában a fővárosi kerületi igazgatás szabályozása. Erre a törvényre, ennek a novellának benyújtására az 1930. évi KIIT. t'c. 53. §-ának 2. bekezdése köte67. M. Kir.

Államsorsjáték

város, amely 144.538 lakost számlál, tehál a lélekszáma nagyobb, akár Szeged, akár Debrecen lélekszámánál. Utána jön a VII. kerület, amely 137.521 lelket számlál s amely még mindig nagyobb, mint bármelyik vidéki város. A pesti oldalon ezután még négy olyan kerülete van, amelyek mindegyikének "nagyobb a lélekszáma, mint a vidéki városoké. így VI. kerület 101.779 lelket számlál, a XI. kerület 100.497 lelket számlál és az új kerületekből, amelyeket a mi sürgetésünkre állítottak fel, a XIII. kerület Angyalföld, is 82.374 lelket számlál, a XIV. kerület: a Rákosváros pedig 78.797 lelket számlál. Tehát mindnek nagyobb lakossága van, mint a következő vidéki városnak, Kecskemétnek, iimert a statisztika szerint Kecskemétnek a népessége ezidőszerint csak 78.467, Szegedé pedig 135.071, Debrecené pedig 117 szer 275. Vagyis, ahogyan mondani szokták, Budapest után a legnagyobb magyar város a Józsefváros, azután a legnagyobb város az Erzsébetváros, azután következik csak Szeged, azután jön még a Terézváros és a Ferencváros és csak azután jön Debrecen, azután ^következik Angyalföld és Rákosváros és csak ezekután következik Kecskemét.

— Azt hiszem, hogy ha csak ezeket a méreteket vesszük is, be kell látni, hogy olyan nagy közigazgatási beosztás mellett, amelyben 145.000 ember ügyes-bajos dolgait kell elintézni, hiába van két vagyr három helyettese az elöljárónak, ez mind nem. elégséges. Nekünk arra kell törekednünk a jövőben, hogy Budapest kerületeit még tovább szaporítsuk és legalább a százezren felüli kerületekben olyan megosztást inauguráljuk, amely a közigazgatást egyszerűsíti és gyorsítja.

— Én azt kifogásolom lényegében ebben a javaslatban, — mert még egyszer aláhúzom, hogy nem látok benne politikai tendenciát és nem látok benne semmi olyat, amit nem tudnék elfogadni, — hogy azt látom benne, hogy

az elöljáró helyzetét és hatáskörét nem előre, hanem visszafelé fejleszti.

— Én azt hittem és mindig abban a gondolatban éltem, hogy itt majd egy7 szerves előljárósági törvénnyel fogunk találkozni és ebben a gondolatomban nagyot csalódtam. Én egy új elöljáró- sági törvényt vártam, amely a kerületi közigazgatást törvényhozásilag szabályozza és e helyett egy keretet kaptam, amelybe minden belefér és amelyben mindazok a kérdések, amelyek bennünket égetnek, nincsenek benne.

— A javaslatnak azt a részét, amely ez után következik és amely a polgár- mester, illetve a főpolgármester kérdéseiben tesz helyes rendelkezéseket, ezekért a rendelkezésekért melegen üdvözlöm. Annakidején is kifogásoltuk, hogy7 a főváros képviseletében hogy jelenhetik meg a főpolgármester és nem kaptuk meg argumentumainkra a megfelelő honorálást a kormány részéről. Az a többség, amely akkor ellenünk megszavazta a főpolgármesternek a főváros

ai.

17.000 nyeremény 250.000 ar. P értékben.

NYEREMÉNYEK:

20.000 ar. P.

10.000 ar. P.

2-szer 5,000 ar. P.

4-szer 2,500 ar. P.

6-szor 2.000 ar. P.

10-szer 1,000 ar. P. és még számos nagy és kisebb nyeremény, melyeket mind készpénzben fizetnek ki.

Húzás december 4-én

SORSJEGY ARAK:

Egész ar. P 3.— Fél ar. P 1.50

Kapható minden sorsjegy föáru- sítónál, valamint az összes do- hánytözsdékben. Postai rendeléseket a pénz előzetes beküldése után azonnal teljesít a Székes- fővárosi M. Kir. Pénzügyigazga- tóság, Budapest, V., Szalay-u. 10.

képviseleti jogát, ugyanaz a többség most meg fogja szavazni velünk együtt ugyanennek pontosan az ellenkezőjét. Mert akkor, amikor a főpolgármestert főispánná degradálták, — én állítom, hogy degradálták azáltal, hogy megszüntették azt a jogot, hogy a törvényhatósági bizottság válassza a főpolgármestert, hogy az tényleg a fővárosi polgárságnak a főpolgármestere legyen mikor ezt megszüntették és tisztán kormányközeget csináltak belőle, akkor a főpolgármesteri címet nem tartom helyesnek. Szerintem azt éppúgy főispánnak kellene nevezni, mint ahogy nem nevezik Szeged főispánját sem főpolgármesternek és Debrecen főispánját sem.

—• Méltóztassék a konzekvenciákat levonni az utolsó vonalig és akkor a törvény intencióinak tényleg elég van téve. Hogy a főpolgármester mai főispáni hatáskörében mennyire nem a polgárságnak és nem az autonómiának érdekét szolgálja, azt az a két eset bizonyít-, ja, amelynek mindegyikében

a belügyminiszter úr rendkívül

snájdigan és rendkívül férfiasán fedezni volt kénytelen a főpolgármestert.

— Az egyik volt a szanálás, amelynek kérdésében a belügyminiszter úr vállalta azt a felelősséget, amit a főpolgármesternek kellett volna viselnie, a másik volt a tűzoltófőparancsnoki kinevezés, amelynél szintén a belügyminiszter úr volt kénytelen fedezni azt a' főpolgármestert, aki nem a saját akaratából csinálta mindezeket, akinek mindezekhez semmiféle köze nem volt, ő teljesítette azt a parancsot, amelyet a belügyminiszter úr adott. Itt nincs polgár- mesteri előterjesztés, előkészítés, nincs az autonómia hozzájárulása, ezekben a kérdésekben mindig kizárólag egy kormányzati akaratnak a végrehajtója a főpolgármester..

— Én szerintem tehát ez nem főpolgármesteri, Hanem kizárólag főispáni jogkör és én a magam részéről minden körülmények között ragaszkodom ahoz, hogy

előbb vagy utóbb ezt az állást visz- sza kell fejleszteni az autonómiára és főpolgármesterré tenni azáltal, hogy az autonómia választja.

Vagy pedig főispánná kell tenni és akkor címében, fizetésében és mindenben a főispánnal legyen egyenlő. Egyébként a rendelkezés teljesen helyes. Ha azt konzekvensen keresztülviszik, semmi kifogásom ellene nincs.

lezi a belügyminiszter urat, amely be 1 kezdés azt .mondja, hogy a törvényho ) zás utasítsa a belügyminisztert, hogy z kerületi elöljáró hatáskörének szabá [ lyozásáról a törvény életbeléptetésétől számított három éven belül törvény- t javaslatot terjeszt elő. Ez az imperati- . vus részben be lesz tartva, mert a bel- £ ügyminiszter beterjesztette ezt a javaslatot.

— Igaz, hogy a három esztendő kétszer is lejárt azóta, tehát

a törvénytiszteletnek nem túlságosan nagy mértékét mutatja ennek

a javaslatnak most való beterjesztése.

— Az 1893:XXXIII. te., amelyet a kerületi elöljáróságoknak és a kerületi közigazgatásnak szabályozására hoztak, igen jó törvény volt. Ritkaság a magyar Corpus Jurisban ennyire korrekt, eny- nyire előrelátó és a célnak megfelelő törvény, mint ez és, bár azóta már több mint 40 esztendő telt el. ez a törvény még ma is használható, ennek a törvénynek alapelgondolásaitól azonban azóta teljesen eltértünk. Ez a törvény ugyanis az elöljárót egy nagytekintélyű, elsőfokú közigazgatási hatóság fejének állította be. Ezt azáltal mutatta ki, hogy például az elől járóválasztást egészen más metódusok szerint írja elő, mint a többi fővárosi fő tisztviselők választását.

— Ez egészen a mai idők elgondo- j lásainak megfelelő modern rendelkezés volt. De az elöljáró rangját is jól állapította meg a törvény, amikor kimondotta, hogy a tanácsnokokkal egy rangban van ugyan, de mégsem tanácsnok. Nem sorozta be az elöljárót a tanácsnoki rangfokozatba, csak a tanácsnokokkal egyenrangúnak és egyfizetésű- nek állapította meg és megadta neki a közgyűlési tagságot. Most is figyelmeztetem a belügyminiszter urat. hogy ha igazán helyes fővárosi novellát akar alkotm, akkor először is vissza kell állítani a kisgyűlést, illetőleg a törvényhatósági tanácsot, mert az sem egységes közigazgatási elv, hogy a Városház-utca 8. szám alatt van a kisgyülés, s az apró ügyek a kisgyűlés elé tartoznak, a Városház-utca 10. szám alatt, tehát egy házzal odább pedig már nincs kisgyülés, — illetőleg ott tanácsnak hírfák — ott már minden ügy7 vagy a polgármester, vagy a kisgyűlés hatáskörébe tartozik.

— Budapesten az, amit el tudtunk érni és amiben nekem nagy részem van, t. i. a tíz kerületet tizennégy kerületre , osztotta föl az akkori belügyminiszter úr, még mindig minimális lépés.

Szerintem húsz kerületnek kellene , a fővárosban lenni, mert 50.000 embert egy kerületben adminisztrálni , untig elég közigazgatási feladat.

Ha ugyanis megnézzük a statisztikai 1 adatokat, kiderül, hogy azok a kerülc- 1 :ck. amelyek most életben vannak, a 1 mostani népszámlálási, csak az 1935-ös : rdatok szerint is óriási mammutkerülc- ; :ek. Ma a legnagyobb kerület a József- ' <