Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1936-11-21 / 47. szám

1934 november 21* UJBULAPEST 3 Szanatórium vagy elöljáróság ? A modern és konzervatív építészet harca az angyal­földi elöljáróság épiil elfter vének engedélyezésénél — Az Uj Budapest tudósítójától — Jelentette az Uj Budapest, hogy hó­napokig tartó előkészület után a ma­gasépítési ügyosztály meghirdette a nyilvános versenytárgyalást a XIII. ke­rületi elöljáróság megépítésére. Idő­közben megtörtént a beérkezett ajánla­tok technikai átszámítása is. A legutób­bi napokban azonban váratlan bonyo­dalmak merültek fel az új előljárósági épület megépítése körül. Nincs kizárva, hogy ezek a zavarok esetleg hónapokra elodázzák az építkezés megkezdését, általános felháborodására az új kerület polgárságának, amely alig várja, hogy végre önálló elöljárósága legyen. Nem történt ugyanis kevesebb, mint az, hogy a magánépítési szakbizottság legutóbbi ülése nem fogadta el a nyilvános terv- pályázaton első díjat nyert, a magas- építési szakbizottság és a polgármester által is elfogadott építési terveket. Melyek azok a kifogások, amelyeket a magánépítési és. városrendezési szak- bizottság tagjai legutóbbi ülésükön emeltek? Legelső panasza a magánépí­tési bizottság tagjainak — még pedig pártkülönbség nélkül — bogy a terv- pályázaton első díjat nyert műépítész, aki különben igen tehetséges és ügyes művészember, nem középületet, hanem szanatóriumai tervezett. Egészen szana- tórium-jellegű kívülről az épület, a maga hatalmas, széles, az épület egész frontját elfoglaló ablaksoraival. Ez az ablaksor azért kellemetlen, sőt vesze­delmes, mert északra néz, amit majd a téli fűtések alkalmával fog igen drá­gán megfizetni a főváros. Az is egé­szen szanatórium-jellcgű, hogy az épü­letben — ha a mostani tervek megma­radnak — több lesz a folyosó, mint a hivatalos szoba. Természetesen: négy­szögméterekben számítva. Hiányzik az épületből az a nagy középfolyosó, ame­lyet a középületeknél általában tervez­ni szoktak. Viszont a mosdók és egyéb mellékhelyiségek valamennyien az épü­let egyik szélén vannak elhelyezve több száz méterre egyes hivatali szobáktól. A magánépítési és városrendezési szakbizottság tagjai igen nagy méltat­lankodással fogadták azt a merész újító szellemet, amellyel a tervek elkészültek, sőt az ügyosztály javító retortáján is átestek. A kereszténypárti szakbizottsági tagok, élükön K. Csá­szár Ferenccel és Schoditsch Lajossal a legélesebben foglaltak állást a sző­nyegen fekvő tervnek megvalósítása el­len, de a kormánypárti bizottsági ta­gok is élénken oponáltak. Végered­ményben úgy döntött a bizottság, hogy ezeknek a tei-veknek megvalósítását nem javasolja a polgármesternek és kéri a tervnek megfelelő, a gyakorlati szempontokat is figyelembe vevő át­dolgozását. még pedig december 16-a. Ekkor fog­ják betölteni a két jogi és egy műszaki képesítéshez kötött tanácsnoki-állást, még pedig szinte kétségtelenül G o s z- l e i h Ernő dr. és Boros Pál dr. fő­jegyzőkkel és Kempelen Ágoston műszaki főtanácsossal. A többi esélyes jelölt: Hanthy- H a idekker János dr., P e r tik Béla dr., C z eb e Jenő dr., B ár ti Tivadar. Sznobod a K. Endre dr., H o r o n y-P á l f i Aurél dr., B eli- czay Imre dr. és C s an ád y Gusz­táv dr. csak a legközelebbi üresedés al­kalmával fogják összemérni kardjaikat. Minden valószínűség szerint még janu­ár havában, mert változatlanul tartja magát az a hír, hogy az egyik idősebb tanácsnok-elöljáró a legközelebbi he­tekben mégis nyugalomba v o- n u l. A HIVATALOS GYORSÍRÓI FEL­JEGYZÉSEK szerint a képviselőház. múlt pénteki ülésén derültséget, majd élénk derültséget kel­tett Petrovácz Gyulának egy té­vedése. Az Usetty Béla előadásában be­terjesztett új fővárosi törvényjavaslat­ról beszélt Petrovácz. a Tisztelt Kép­viselőházat — Mélyen tisztelt Közgyű­lésnek aposztrofálva. A derűs mosolyokból — amit a gyorsírók derültségnek szoktak feljegyezni a képviselőházi napló szá­mára — észrevette Budapest déli kerü­letének első követe, hogy elszólta ma­gát. Javított is tüstént, újból megszó­lítva a t. Házat: Mélyen tisztelt Tör­vényhatósági Bizottság! A mosolyok kacagássá szélesültek ki, általános nevetés hömpölygött vé­gig a Házon, a gyorsírók ceruzái azt vésték a papirosra, hogy élénk d e- r ül t s é g! Petrovácz természetesen rögtön észrevette a második tévedést is és harmadszor már helyesen alkalmaz­ta a megszólítást: Mélyen tisztelt Kép- viselőház! És mivel Petrovácz köztudomás sze­rint szigorúan pontos mér­nökember, helyesnek tartotta, hogy a tévedés okát is rögtön tudassa a hon­atyák nemes gyülekezetével, mondván a következőket: — Annyi helyen b e s z é l az ember, hogy igazán nem csoda, ha eltéveszti a megszólítást! Újabb derültség fogadta Petrovácz magyarázatát. I gaz! és Úgy van! felkiáltásokkal fűszerezve. A Ház min­den oldalán népszerű Petrovácz ezek után most már minden téves megszólí­tás nélkül folytatta további beszédét, amely a megszokott figyelmet és érdek­lődést váltotta ki a képviselőház min­den oldalán. NÉHAI BORVENDÉG FERENC fő­polgármester elliúnytának évforduló­ján, pénteken, e hó 20-án, a Rózsák- terén lévő Erzsébetvárosi plébánia- | templomban az elhunyt lelkiüdvéért j engesztelő szentmise áldozatot mutat­tak be. X SZÉCSY ERNŐ DR. EGÉSZSÉG­ÜGYI tanácsosnak, Budapest nép­szerű helyettes tiszti-főorvosának fele­sége könnyebb természetű műtéten ment keresztül. Az előkelő társaság köreiben általános kedveltségnek örvendő úri­asszonyt ebből az alkalomból számo­sán keresték fel jókívánságaikkal. A magasépítési ügyosztály természe­tesen nincs túlságosan megelégedve a testvér-ügyosztály szakbizottságának határozatával, amely minden esetre az építkezés megkezdésének elhalasztását is jelenti, E pillanatban még kétséges, mi fog történni a tervekkel, de való­színűnek látszik, hogy bizonyos módo­sítások árán a pályadíjat nyert terv mégis elfogadható lesz. Ebben az éppen annyira fontos, mint kényes kérdésben a legközelebbi napokban fog dönteni a polgármester. A magánépítési és városrendezési szakbizottság határozata furcsa világot vet a tervpályázat döntésére. Szinte hi­hetetlennek látszik, hogy a tervpályázat zsűrije és a magasépítési ügyosztály il­letékes tényezői annyira mellőzhették a gyakorlatiasság szempontjait, hogy egy ennyire költséges tervet fogad­tak el és azt a szakbizottság meg­hallgatása után még nyilvános ver­senytárgyalásra is kiírták, mielőtt az építési engedélyt az illetékes társ- ügyosztálytól megkérték volna. Kétség­telen, hogy egy magánféllel, illetőleg egy más hatósággal szemben szigorú szankciókat alkalmazott volna a fő­város ennyire felületes és laza felfogás kapcsán. Nem, kétséges azonban, hogy a magánépítési és városrendezési szak- bizottság feltűnést keltő határozata azt is tisztázni fogja, hogy ezekért az ano­máliákért kit terhel a felelősség? Mértékadó körök nagy csodálkozás­sal értesültek a városrendezési ügyosz­tály szakbizottságának határozatáról. Pár héttel ezelőtt a majdnem ugyan­ezen tagokból álló magasépítési szak- bizottság a kivitelezési tervet már le­tárgyalta, elfogadta és a munkák kiírá­sát is elrendelte. Egyébként az épület tervei két alter­natívában készültek el és pedig közép­folyosós elrendezésben és egy másik, a modem építészet irányelveit alapul 1iiieMalátakávé40«j vevő kombinált rendszerben. A két terv közül az illetékes műszaki közegek tel­jes egyhangúsággal a modern tervet tartották alkalmasabbnak a kivitelezés­re. Úgy látszik, hogy a magánépítési bizottság tagjainak privát véleménye szerint a városházi építkezéseknél a mo­dernebb, újabb szellemet nem szabad érvényesülni engedni. így például erős bírálat tárgyává tette a magánépítési bizottság azt, hogy világos, levegős és szeli ős folyosó ké­szül sötét és szellőiZtethetetlen közép- folyosó helyett és hogy az épület egyes részei vasbeton oszlopokon nyugsza­nak. A folyosók egyik oldalán újszerű oszlopokkal elválasztott várakozók van­nak, padokkal, székekkel és asztalok­kal bebutorozottan, melyek természet­szerűleg nem eshetnek bele a folyosó­forgalom vonalába. A bizottság úgy ér­telmezte, hogy ezek az oszlopok a fo­lyosó forgalmát zavarják. Ennek dacá­ra a folyosók alapterülete kisebb a hasznos területnél. Bizonyos megnemértés, sőt hatásköri túllépés is tapasztalható kétségtelenül a bizottság kritikájánál. Nyolcsxáx elöregedett munkását biztosította a főváros — Az Uj Budapest tudósítójától — A polgármester a megrokkant és el­öregedett, hatvanöt éven felüli olyan munkásokat, akik a fővárostól öregségi és rokkantsági járadékot kapnak, szé­kesfővárosi szolgálatuk alapján betegség esetére az OTI-nál, illetőleg a MABI-nál biztosította.. A polgármester jó szíve nem engedi, hogy ezek a leginkább be­teg, legtöbb esetben egyedülálló, elesett emberek betegség esetén minden támasz nélkül álljanak. A biztosítás már meg is történt. A fővárosi számvevőség XII. ügyosztá­lya az összes járadékosoknak már szét- küldte Morvay tanácsnok azon érte­sítését,. Közli Morvay tanácsnok az érdekeltekkel a polgármester azon in­tézkedését is, hogy a biztosítással járó dijakat a főváros fizeti és hogy a bia- tosított a biztosítás szolgáltatásait a biztosítás kezdetétől számított nyolc hét után veheti igénybe. A szolgáltatások ugyanazok, amelyek a székesfőváros tényleges szolgálatában állókat megilletik: vagyis a rokkant és elöregedett orvosi kezelésre, gyógyszer- ellátásra, gyógyfürdőre, fogászati keze­lésre, gyógyászati segédeszközökre ós temetkezési segélyre jogosult, táppénz­ben azonban nem részesülhet. A biztosított járadékosok száma már jelenleg is több mint nyolcszáz, akik természetszerűen mélységes hálá­val fogadják a polgármester valóban szociális érzékről és jószívről tanúskodó i rendelkezését. S&endy fó szive . . .

Next

/
Thumbnails
Contents