Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-01-25 / 4. szám
4 mrmmAPmr 1936 január 25. Kikel favorizál a XIII. ügyoszíály ? •fr Súlyosan mellőzik a kisiparosokat a magasépítési ügyoszíály sitiket» 1>~ körű versenytárgyalásain — Az Uj Budapest tudósítójától — Régi, de egyre keserűbben hangzó panasza a kisiparosságnak, hogy a nagy- és középipar nem elégszik meg a fővárosi közmunkáknál és közszállításoknál számára már méreteinél fogva is adott, nagyobb befektetést igénylő munka-területeivel, hanem folyton erős- bödő mértékben veti rá magát a kis, alig párezer pengős közmunkákra is. Természetes, hogy ezeken a kisebb, rendszerint szűkkörű versenytárgyalásokon is a maga jobb felkészültségével, nagyobb tőkéjével és hatékonyabb ösz- szeköttetéseivel a nagy- és középipar kitünően megtalálja a maga számításait. A főváros magasépítési ügyosztálya az, melynek a vállalatba-adásoknál, sőt már a szűkebbkörű versenytárgyalásokra vonatkozó felhívásoknál tanúsított magatartását kritizálják igen éles formában az érdekeltségek. Az út- és csatornaépítési ügyosztályban kiírásra kerülő nyilvános versenytárgyalások során, de a szűkebbkörű versenytárgyalásokon is bizonyos elhatárolódások vannak a nagyipar és középipar, illetőleg a kisipar munkaterületei között. A magasépítési ügyosztályban ezek a határok teljesen elmosódottak és egyre jobban eltolódnak a nagy- és középipar javára. Az alábbiakban az egyik hivatalos érdekképviselet összeállítása kapcsán módunkban van a magasépítési ügyosztály elmúlt esztendei ezirá- nyú magatartásáról a következő érdekes adatokat közzétenni: Az elmúlt esztendőben szűkebb versenytárgyaláson a székesfőváros XIII., magasépítési ügyosztálya és két esetben a II., út- és csatornaépítési ügyosztálya összesen 56 esetben 540 vállalkozót szólított fel. A legolcsóbb ajánlatokat fi- gyelembevéve 389.720 pengőre rúgott a versenytárgyalások értéke. A felszólított 540 vállalkozó közül 457 volt építőmester és 83 kőműves- mester. Kőművesmester tehát csak 15.5 %-ban szólíttatott fel. A legolcsóbb ajánlatokat fi gye lemb évévé a 389.720 pengőből építőmesterre 351.522 pengő, kőművesmesterre pedig 38.218 pengő esett. Végeredményben tehát kőműves- mesterre esett érték szerint 9.8%, építőmesterre pedig 90.2%. Külön kérdésünk a magasépítési ügyosztályhoz: mi az oka annak, hogy az építőmestereket ennyire favorizálja a kőművesmesterekkel szemben? Talán csak nem az az oka, hogy az kőművesmesterek tudvalévőén még kisebb tőkével, még kevesebb felkészültséggel, még gyengébb összeköttetésekkel rendelkeznek, mint a nagyiparosokkal szemben e tekintetben ugyancsak erősen hátrányban levő építőmesterek? Rendelkezésünkre bocsátottak egy olyan összeállítást is, amely magában foglalja a magasépítési ügyosztály által különlegesen favorizált cégeket. Ez az összeállítás azt a megdöbbentő eredményt tárja elénk, hogy általánosságban nagyiparosok azok, akik az ügyosztály felszólítása alapján zártkörű versenytárgyalásokon résztvehetnek. A legtöbb alkalommal — tizenháromszor — egy Radó Sándor nevezetű (van-e ki e nevet nem ismeri?) nagyiparos szólíttatott fel, összesen 112.852 pengő értékű közmunkánál. Kilencszer szólították fel Prokisch Jánost, 91.740 pengő értékben. Prokisch szintén a nagyiparosok közé tartozik. Delmár Béla nagyiparost hétszer szólították fel, 69.902 pengő értékben. Végeredményben az a helyzet, hogy a közül a tizenhat cég közül, akiket a legtöbb alkalommal szólítottak fel a magasépítési ügyosztályban zártkörű versenytárgyaláson föld-, kőműves- és elhelyező munkára, mindössze hat (35%) a kisiparos, a többi mind nagyiparos. Arra vonatkozóan, hogy kik és milyen mértékben kaptak megbízást, az adatokat rendelkezésünkre bocsátó hivatalos érdekképviselet statisztikát nem tudott készíteni. Nem pedig azért, — mert, ahogy azt az érdekképviselet megállapítja, — a döntések csak szórványosan kerültek a nyilvánosságra. Igen sok esetben előfordult, hogy maguknak a pályázóknak sem sikerült megtudni, ki kapta a megbízást, velük csak azt közölték, hogy nem ők voltak a szerencsések. Nem kétséges, hogy a kisipar érdekében a legsürgősebben rendet kell te— Az Uj Budapest tudósítójától — A fővárosi vállalatba-adások mai rendszere ellen az a leggyakrabban említett kifogás, hogy az új Közszállítási Szabályzat birtokon belül is megengedvén a fellebbezést a belügyminiszerter- hez, illetőleg a panaszt az iparügyi és kereskedelemi miniszterhez az elsőfokú határozat ellen, egyre sűrűbbé válik a felsőbb fórumokhoz való folyamodás az elégedetlenek részéről. Kétségtelen, hogy az új Közszállítási Szabályzat életbelépte óta jelentékenyen megnőtt az elsőfokú határozatot meg- dönteni kívánó felfolyamodások száma. Az sem kétséges, hogy a kormányhatóság, ahova ezek a panaszok a Közszállítási Szabályzat értelmében felkerülnek, a legtöbb esetben a polgármester döntését hagyja jóvá. A főváros egyik műszaki osztályától most olyan kezdeményezés indult ki, amely a Közszállítási Szabályzat oly- irányú megváltoztatását célozza, hogy az alaptalanul fellebbezőket a verseny- tárgyalásokon való részvételtől bizonyos ideig éltiltsák. Sőt állítólag szó van arról is, hogy amennyiben az alaptalan fellebbező késlelteti a közmunkái remteni a magasépítési ügyosztály frontján. Meg kell határozni azt a vállalati összeget, amelyen alul a szűkebbkörű versenytárgyalásokon a nagyobb cégeket fel nem szólítják, hogy ezek a munkaalkalmak kizárólagosan a gazdasági nehézségekkel legsúlyosabb küzdelmet vívó kisiparnak jussanak! Mert valóban lehetetlen állapot, hogy három és négyezer pengős javítási munkálatokon verekedjenek azok a cégek, akiknek neveivel találkozunk a százezres és milliós munkaalkalmakat reprezentáló nyilvános versenytárgyalásokon! Az a statisztikai összeállítás, amelynek alapján a fenti felháborító adatokat nyilvánosságra hozza az Uj Budapest, már Szendy polgármester kezében van. Az érdekeltségek hivatalos képviselői, amidőn ezeket az összeállításokat átadták a polgármesternek, arra is felhívták a figyelmet, hogy ezt a problémát egyszerű polgármesteri tollvonással meg lehet oldani, nincs szükség a Közszállítási Szabályzat semmiféle megváltoztatására, nem kell kikérni a minisztériumok döntését. A polgármesternek jelen esetben nincs egyéb teendője, mint meghatározni azokat a kategóriákat, amelyeken belül a kis kőművesmesterek és a törpe építőmesterek a nagy- és középipar mindent legázoló konkurenciája nélkül vehetnek részt. megindítását, vagy a közszállilás lebonyolítását, és emiatt a hatóságot károsodás éri, kártérítési igénnyel lépjen fel a főváros az alaptalanul fellebbezőkkel szemben. Ennek betetőzéséül jogalap volna a közszállítást vagy közmunkát késedelmesen elnyert cégnek az alaptalanul fellebbező ellen szintén kártérítést indítani! A közszállítási és közmunka-ügyek, amennyiben azok a Közszállítási Szabályzattal kapcsolatosak, a főváros ipari ;és közgazdasági ügyosztályába tartoznak. A felvetett problémáról báró Babarczy István dr. tanácsnok, az ügyosztály vezetője a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Hivatalos tudomásom arról, hogy valamelyik műszaki ügyosztály a Közszállítási Szabályzat oly értelmű megváltoztatását kérné, mely szerint az alaptalan fellebbezőket szigorúan megbüntetik, — nincsen. A vezetésem alatt álló ügyosztály, ahonnan az ilyenfajta fel- terjesztéseknek fel kellene menniük a minisztériumhoz, egyetlen társiigyosz- | lálytól sem kapott még ebben az ügyben átiratot és így természetesen nem is állott módunkban valamilyen intézkedést tenni. — Ami a fellebbezési jog megszűkí- tését, a fellebbezőknek a közmunka, illetőleg közszállitási listáról való törlését, vagy éppen perbevonási lehetőségét illeti, erre vonatkozólag az a véleményem, hogy a Közszállítási Szabályzat ilyetén megváltoztatásához nem valószínű, hogy hozzájáruljon a minisztérium. Nem pedig azért, mert senkit attól a jogától, hogy valódi vagy vélt igazát magasabb fórumokon keresse, elütni nem lehet. Efajta rendszabály nincs a királyi bíróságoknál sem, kivéve természetesen a konok perlekedőket, akiket -természetszerűleg ^ bíróságok tehermentesítése érdekében büntet a törvény. — Felhívom a műszaki ügyosztályok szíves figyelmét arra, hogy igenis, bizonyos esetekben megvan a mód és lehetőség arra, hogy fellebbezés csak birtokon belül történhessék. A Közszállítási Szabályzat szerint a törvényhatóságok közmunka és közszállítási döntéseire a rendes jogszabályok érvényesek, még pedig az 1929 :XXX. t. c. szerint. Az 1929 :XXX. t. c., a köz- igazgatási törvény, pedig kimondja, hogy halaszthatatlan esetekben elsőfokú határozatok is kimondhatok birtokon belüli végrehajtás kizárásával végrehajthatóknak. Ebben az esetben azonban a határozatot a sürgősség szempontjából is külön meg kell a törvény értelmében indokolni. — Az út nyitva áll a műszaki ügyosztályok részére: azokban az esetekben, ahol a fellebbezés késedelmet jelent, tessék a sürgősséget kimondani és megindokolni és akkor csak birtokon kívül 1 elrejt fellebbezni. Ha ellenben a fellebbezési terminusok és döntés bevárása nem involválják a sürgősséget, akkor semmi akadálya annak, hogy a mai rendszer továbbra is fentmarad- jón. Marx és Mérei BUDAPEST, VI., BULCSU U. 7. TELEFON: 93-3-86,93-3-88. Mérnöki műszerek. Elektromos és üzemi mérő műszerek. Teljes iskolai és laboratóriumi berendezések. Tornaszered ______________ A főváros üzemeinek és hivata« lainak állandó szállítója. Alapítva 1900-ban. 80 munkás. CCCI fiéíí szellőző- ^CuCLUC berendezések SCHUBAUER FERENC magánmérnök Budapest, 111., Föld-u. 51. TELEFON: 62-2-06. VIGNÁLI RAFAELLO bronzöntő BUDAPEST Lakás: Petneházy-utca 73/b. Gyár: VI., Jász-utca 74. TELEFON; 91—9—12. Elkobozzák a panaszjogot? A közgazdasági ügyosztály vezetője mit sem tud a műszaki ügyosztályok által állítólag tervezett drákói rendszabályokról — Sürgős esetekben felebbezésre való tekintet nétkül kiadhatja a polgármester a közmunkát és közszállitást
