Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-10-17 / 42. szám
A főváros üzemei a legnyomorultabb intézmények t Szőke Gyula feltűnő nyilatkozata a fővárosi üzemekről, amelyeket szerencsétlenné lesz a sok vizsgálat, továbbá a háziüzemek megszűnte* léséről, aminek mindenki a világon hasznát látja, csak a kisiparos nem _. ;iz Uj Budapest tudósítójától A pénzügyi bizottság költségvetési vitájában csak a jövő héten kerül sor az üzemek költségelőirányzatának tárgyalására. Kétségtelenül a költség- vetési vitának ez a része a legérdekesebb és a legfontosabb, amint ana vonatkozóan a költségvetési vitának majd valamennyi szónoka utalt is. Az üzemek költségvetésével kapcsolatban kérdést intéztünk Szőke Gyula dr. felsőházi taghoz, aki a kereszténypárti oldalon az üzemi problémák egyik leghivatot- tabb ismerője. A felvetett kérdésekre Szőke Gyula dr. a következő választ adta az Uj Budapest munkatársának: — Ha az üzemeknek lelke volna, azt mondanám, hogy ezek Budapest legszerencsétlenebb emberei. De mert csak intézmények, azt mondom, hogy ezek a legnyomorultabbak Budapesten. Mert az immár tíz éves jubileumát ülő és a legkülönbözőbb oldalról jövő emberek által lefolytatott vizsgálatok az üzemeket és működésüket teljesen megnyomorítják, az alkalmazottakat pedig szerencsétlenné teszik. Tessék elképzelni egy vizsgálatot, amely megindul Újév napján és tart Szilveszterig. Ugyanakkor a másik megindul Husvétkor és tart Hus- vétig. Sőt a harmadik megindul Pün- ■nnrai kösdkor és eltart Pünkösdig. Akkor újra indulnak, úgy hogy állandóan két- három bizottság vizsgál, tanulmányoz, kritizál, hangosan véleményt mond kifelé, melyből ország-világ megtudja az üzem belső dolgát, sőt titkait is, és amihez hozzászólva, boldog-boldogtalan halált kiált rájuk kint a fórumon és ugyanakkor bent, a közgyűlési teremben mindenki azt követeli, hogy ezek az üzemek ne csak mindenkinek a legsajátosabb egyéni igényét is kielégítsék, de még a főváros háztartásához jelentős összeggel hozzá is járuljanak, hogy azután Budapest gazdálkodásában deficit ne legyen. — Az igazgató nem ér rá igazgatni, a könyvelő könyvelni és a tisztviselők feladaiukat elvégezni, mert minduntalan kapnak kérdéseket jól rosszul megfogalmazva és inkább rosszul, mint jól elgondolva, hogy a hozzáértő, vagy nem értő vizsgálók most végezzék el azokat a tanulmányokat, amelyeket eddig jog gal vagy jogtalanul nekik tulajdoni tottak így azután az üzem működésének iránya aszerint változik, hogy kinek a hangja, vagy tekintélye hatalmasabb, melyik vezető erősebb, vagy gyengébb. Természetesen az üzemi beruházások is aszerint változnak, de aszerint igazodik az üzem költségvetése is, hogy ki tudja a saját véleményéről a másikat jobban meggyőzni. moszférában került a főváros akkor felállított számszékének élére, amikor — 1930-ban — az önkormányzat a legélesebb ellenzéssel fogadta a számszék felállítását. Hogy nem a törvény a fontos, hanem azok^ akik végrehajtják — misem mutatja jobban, mint Papanek Ernő esete. Nemes, úri egyéniségével, jovális modorával, tisztalelkű jóindulatával rövidesen mindenkit meghódított Papanek Ernő, akiről kiderült, hogy nem rettegett mumus, hanem érzőszívű, komoly, okos ember. Amikor nyugalomba ment az elmúlt évben: fájó szívvel vettek tőle búcsút nemcsak szűkebb hivatala, de az egész főváros is. Meg kell még említenünk Papanek Ernőről, hogy mint aktív főhadnagy kezdte el közszolgálatát, majd a pénzügyminisztériumba került, ahol a költségvetési osztály helyettes vezetőjeként szolgált, mint miniszteri tanácsos. 1924—1931-ig a kormány Budapest székesfőváros akkori főpolgármestere mellé rendelte ki pénzügyi szaktanács- adói minőségben, és itt dolgozott mindaddig, amíg azután számszéki igazgatóvá nevezték ki. * ÖZVEGY KUNCZE LAJOSNÉ ÉLETÉNEK 74. évében Óbudán meghalt. Kun c z e Lajos dr. ügyvéd, keresztényAZ ÜT- ÉS CSATORNAÉPÍTÉSI ÜGYOSZTÁLY bensőséges ünneplésben részesítette Buda y-G ünther T iva- dar főjegyzőt a fiatalabb gárda egyik nagytehetségű tagját, 25 éves szolgálati jubileuma alkalmából. A jubilánst Király Kálmán tanácsnok üdvözölte, meleg szavakban méltatta kiváló munkásságát, nagy rátermettségét és ügybuzgalmát. Az ügyosztály gyűjtéséből származó szép ezüst emléktárgyat azzal a kívánsággal nyújtotta át, hogy a Mindenható szépen ívelő pályafutása során még sok eredményben részesítse. Este fehér asztal mellett ünnepelték a kartársak a köztiszteletnek örvendő főjegyzőt, akit H orváthy Béla dr. tanácsjegyző szívélyes szavakkal üdvözölt. Buday-Günther Tivadar az ünneplést meghatottan köszönte meg. * AZ ELMÚLT HÉTEN EGYSZERRE három jubileumot ünnepelt a főpolgármesteri hivatal tiszti személyzete. Kosztolányi József tanácsjegyző, továbbá Dobrzyneczky Stefánia és Kraffszky Endréné kezelőnők egyszerre töltötték be fővárosi szolgálatuk huszonötödik esztendejét. A főpolgármesteri hivatal tiszti személyzete ebből az alkalomból meleg ünneplésben részesítette a három jubilánst. H o- ro n y-P ál f i Aurél tanácsi főjegyző, — Már az üzemeknek a feladata és célja is különözőképen van elgondolva: vagy szolgálja a közszükségletet, amely miatt életre hívták; vagy legyen segítségére a főváros háztartásának, vagy mind a kettőt egyaránt teljesítse. Akármelyik célt szabják meg telje- sítendőnek, érthető, és a legnehezebb viszonyok között is a jól vezetett üzem ennek megfelelhet. Ha azonban azt kívánják, hogy mind a kettőt egyformán jól szolgálja, bizonyos, hogy egyik feladat sem lesz megfelelően teljesítve. Ha pedig még hozzávesszük azt az ipar- politikai elgondolást, hogy az üzemek egyáltalán nem tarthatnak fenn műhelyszolgálatot, hanem a legkisebb és legsürgősebb javítást is önálló, adót fizető kisiparosnak kell kiadni, úgy világos lehet előttünk, hogy az üzemek keze- lába meg van kötve és az a munkájában állandóan zavarva va;n azonkívül, hogy sokkal nagyobb kiadást kell elszenvednie, mintha a muhelyszolgalatot otthon kellő beosztással elláthatná. — Nem mintha kifogásolnók a kisiparosok ilyetén való támogatását, de be kell látni, hogy gyakorlatilag ez a legritkább esetben vihető keresztül. Vagy az üzem közelében nincs megfelelő kisiparos, vagy éppen nincs meg a szükséges anyaga, vagy éppen ő nem ér rá, sem az alkalmazottja, vagy talán alkalmazottja nincs is. Ha pedig mindez az akadály nincs és a kisiparos kénytelen ledobni kezéből a munkát, csakhogy az üzembe szaladjon és ott a javítást keresztülvigye, természetszerűleg többet kell neki számítani, mert akárhányszor még azt is figyelembe kell vennie, hogy az így ismételten abbanhagyott munkáért talán megkapja azt az üzemet állandó munkaadónak, de ezt a magánmunkáltatót elveszíti. — Ezért a legtöbb üzem kénytelen volt áttérni arra, hogy az ilyen sürgős javításokat éves vállalkozónak adja ki, aminek a következménye, hogy aránytalanul többe kerül, mintha ezeket otthon házilag elkészítené. Az üzem kiadása tehát emelkedik anélkül, hogy abból akár a kisiparosnak, akár a munkásnak haszna lenne, met azon csak a vállalkozó keres. Emellett megnehezítették az üzem munkáját, mert egyrészt várakoznia kell, amíg az üzem területén előforduló ilyen javítások keresztülvitetnek, másrészt fokozottabb ellenőrzés szükséges az üz-em területén járó idegenek miatt. öMACYKOVACSY ^ccfJUx/ru oJjodüí ! Modern anyagból, gondos munkával készítjük egyszerű darabokat éppúgy, mint a különlegességeket. IV., Petőfi Sándor-utca 3. XI., Horthy Miklós-ut 39. párti bizottsági tag, az elhúnytban a főpolgármesteri hivatal vezetője me- édesanyját gyászolja. ' ’ ’ ’ * ÖZVEGY MARKS JÓZSEFNÉ s,z ü l. H i k a d e Johanna eletenek 74. évében meghalt. Az elhúnytban Nagy Endre dr. árvaszeki ülnök anyósát gyászolja. leg szavakkal emlékezett meg a három jubiláns kiváló közszolgálati működéséről. Kosztolányi tanács jegyző, aki a fiatalabb korosztályú tanács jegyzői kar igen tehetséges és szorgalmas tagja, hálás szavakkal köszönte kartársai üdvözlését. — Az üzemgazdálkodásnak a helyes kereskedelmi elgondolás szerint kell lebonyolódnia! A jó rendtartás, a fogyasztók pontos és jó kiszolgálása, a helyes beszerzés keresztülvitele, a pontos és gyors könyvelés, a követelések kellő időben való kimutatása és beszedése, azok a feltételek, amelyek az üzem helyes és olcsó gazdálkodását, biztos jövedelmezőségét és a fogyasztók megfelelő kielégítését adják. — Természetesen a megfelelő alaptőke, a kellő forgótőke, a helyes mérlegkészítés, a pontos értékmegállapítás, a kellő tartalékolás és az előrelátó felújítás itt is elmaradhatatlan, hacsak nem akarjuk magunkat félrevezetni, és voltaképen az üzembe fektetett tőkét felélni. Ebben a tekintetben még nem vagyunk egészen rendben és a mostani költségvetés sem egészen megnyugtató. Számolni kell azonban azzalt hogy évtizedek gyakorlatát kell most megváltoztatni. Eddig ugyanis az üzemek vagyonát a főváros többi vagyonúval együtt kezelték és azok jövedelmét a községi háztartás elszámolásában annak a szükségleteire használták fel, a befektetett tőkéből pedig leírást alig eszközöltek. Az új gyakorlat sok elhasznált tőkét leírt, sok pénzbeszolgáltatást figyelembe vett, de még mindig nem elég reális ahhoz, hogy a modern kereskedelmi gazdálkodásnak megfelelő új életet az üzemmel lefolytathassák. — Senki előtt sem vitás egyébként, hogy minden fővárosi üzem az adott megszervezettség és irányítás mellett egynémely betegség dacára is jó szol- gálmányt ad a köznek. Ha nem vagyunk is minden üzemmel minden tekintetben megelégedve, de nyugodt lélekkel állíthatjuk azt, hogy a fentebb rajzolt helyzetben nagyon nehéz volna jobbat adni. WIHART FERENC építész — építőmester XIV., Columbus-utca 33. Telefon: 2-969-08. meg Csak két ktrjfL^ «trónban o tanuláshoz elegendő, — gondolta a takarékos apa Reggelire is csak híg rántott lefest adott gyermekének — „hiszen úgyis csak lopja aznapot az iskolában . . .". Pedig mekkorát tévedett! Súlyos munka a tanulás, jó táplálkozást igényét Áz iskolás gyermekeknek helyes és megfelelő reggeli: egy jő csésze Kneipp maláfakávé valódi Franck kőíépáltékkat tejjel és cukorral. És ez csak 3 filler, ami .
