Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-10-03 / 40. szám
------ÜTT!" XIV . évfolyam 40. szám Budapest, 1936. október 3. ZU BUDAPEST E10Uzel6sl Arak.: Egész évre.................................................. 30 pengd Tél évre......................................................... *3 pengd Eg yes szám éra 60 fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Haas Ivor-ulca O. Telefon: 1^828^23. Postatakarékp. csekkszámla 30.913. Szettdty ftodcéjáUo^. A jövő esztendei fővárosi költségvetés xxiskos kötete mögött éles és határozott kontúrokkal rajzolódik fel Szendy Károly polgármester erős és energikus alakja. Valóban: ez a költségelőirányzat hiányzott csak még, hogy teljes legyen a portré Szendy Károlyról. Az első költségelőirányzatból, amely a polgármester legszemélyesebb felügyelete alatt állítódott össze, amely teljesen az ő nagyvonalú egyéniségének minden bélyegét viseli magán: kiegészítödik az a mozaik-kép, amellyel az egyesített székesfőváros hetedik polgármestere a főváros történetének lapjaira vonul. Szendy Károlyt, amikor húsz hónappal ezelőtt polgármesterré választották, azzal az indokolással ültették a polgár- mesteri székbe, hogy benne a fiatalos íenniakarásnak pregnáns képviselőjét választják Budapest első polgárává. Szendy Károly nemcsak megfelelt e tekintetben a beléje helyezett bizalomnak, hanem sokkal, de sokkal magasabbra hágott koncepcióban, tehetségben és akarásban már az első napokban. Nemcsak minden vonatkozásban beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hanem olyan tulajdonságokat is mutatott, amelyek nem a diadalmas ifjúság, hanem az érett bölcseség jellemző velejárói. Ez a költségvetés azt bizonyítja, hogy Szendy Károlyban nemcsak a tenniaka- rás buzgósága az uralkodó elem, a fiatalos hevület merész szárnycsattogtatása egyesül benne a providenciális állam- férfiú nagystílű körültekintésével, mindenre figyelő okosságával, komoly és megfontolt józanságával is. Leginkább bizonyítja ezt a tételt a most bemutatásra került költségvetés, ennek a költség- előirányzatnak mind a nyolcszáznyolc lapja arról tesz tanúbizonyságot, hogy Szendy Károly úgy tud akarni és merni, alkotni és építeni, tenni és cselekedni, hogy a főváros semminemű anyagi érdeke ennek dacára semmiféle csorbát nem szenved. Szendy Károly első költségvetése az a háztartási előirányzat, amelyben párt- különbségre, világnézetre, korra és temperamentumra való tekintet nélkül Budapest minden polgára megtalálja azt, ami számára legfontosabb és legkedvesebb a szívének. A keresztény párti és szociáldemokata, a fiatal és az öreg, a gazdag és a szegény, az optimista és a pesszimista mind úgy érezheti, hogy Szendy Károly költségelőirányzata az ő terveit és elgondolásait foglalja magában. És ez a legnagyobb dicséret, amelyet a költségvetésről és Szendy Károlyról mondhatunk. Ez az általános elismerés bizonyságtétele annak, hogy valóban első polgára Szendy Károly Budapestnek, nemcsak energiában és akaratban, de bölcscségben, előrelátásban és guvernamentális politikában is. Köszöntjük Szendy Károlyt első költség- vetése alkalmából, amely őt Budapest polgármesterei sorában máris a legnagyobbak közé helyezte! Irla: Ilovszky János Az élet hétköznapokból áll. Különösen ma érezzük ezt, amikor nyomorúságunknak mérhetetlen szakadékai nyílnak meg mindenfelől. Minél mélyebben nézünk a mindennapi élet rejtelmeibe, annál látongóbbaknak látjuk a szakadékokat, amelyek mintha minden jóságot, minden nemes törekvést örök időkre el akarnának temetni. Az élet hétköznapjai, minden nyomorúságuk mellett is ünneppé váltak, ha Liber Endrével, a szegény árva fiúból a legmagasabb közéleti polcok egyikére feljutott, kötelességtudó aranyemberrel csak néhány szót válthattunk. Nemcsak a mágnesnek van vonzó ereje az acélra, de még az átlagos emberi léleknek is van olyan mély megérzése, amely rögtön reagál, ha olyannal kerül össze, akinek leikéből és gondolatainak tisztaságából emberszeretet fakad. Liber Endrére senki sem nézett ellenséges, irigy indulattal. Nincs olyan polgára- a fővárosnak, aki tragédiájának ismeretében elköltözésének hírére könnycseppet ne ejtett volna. Mi, akik ismertük Liber Endrét, — akik vele tiszta szándékú és megbecsülés alapján álló barátságot tartottunk fenn — úgy állunk itt most az elvesztése után, mint azok az emberek, akik a szürke hétköznapok órái közé vajmi ritkán tudnak újból ünnepnapot iktatni. Mindenkor emlékezni fogunk meleg, bársonyos hangjára, arra a nyílt őszinteségére, amellyel véleményét és álláspontját mindenkor és bárki előtt kifejtette és emlékezni fogunk azokra a cselekedetekre, amelyek az ő puritán, nagy, szép eredményekkel dolgozó leikéből keltek életre. Eltávozásával hallatlan nagy veszteség érte nemcsak a székesfővárost, hanem érte az országot, mert élete, működése példaképen állítható oda mindenki számára, akik a közéletet tisztán és becsületesen akarják szolgálni. Jó keresztény volt. Hívő volt, szegények atyja és a halála pillanatában is, amikor az orvostudomány megkísérelte, hogy életét meghosszabbítsa, a haláltusának nehéz pillanataiban is utolsó szavai ezek voltak: Szeressétek egymást! Ez mutatja- az ő lelkének nagyságát, hogy az utolsó útjára induló léleknek megnyilvánulása az volt, amely az egész életét irányította, hogy szeretc- te útján mindenkinek iparkodott a szürke hétköznapját lehetőleg ünneppé varázsolni. Ez volt Liber Endre és mi, akik becsültük, tiszteltük, mi az őszinte emberi fájdalom mélységes, bonthatatlan érzésével gondolhatunk mindenkor nemes alakjára, tanítására és arra a mindenkor követeti hitére, hogy minél árvább valaki ezen a földön,.minél szegényebb, annál inkább kérhet az erőstől segítő és~ támogató kezet. Mikor a gyászkocsi az utolsó útjára vitte, árvagyerekek sorfalat állva virágot szórtak a kocsi elé. . . Mi is ezt tesz- szük: Az írás erejével s annak tiszta szándékával a megbecsülés virágait szórjuk, hintjük halhatatlan emlékére! Évi kétmillió pengővel csökken a főváros kamatterhe, negyvenöt millióval kisebbednek a kölcsöntőkék Mi a jelentősége a svájci és a francia frank, továbbá a hollandi forint dévai- vációjának a fővárosi kötvények szempontjából? — Illetékes fővárosi helyen a leghatározottabban megcáfolják a fővárosi kötvények konverziójáról elterjedt híreket — Az Uj Budapest tudósítójától — A francia és svájci frank, nemkülönben a holland forint devalvációja igen élénk és jelentőségteljes mozgalmat idézett elő az ezen valutákban fundálí kölcsön-kötvények frontján is. A svájci és francia frankra, illetőleg a holland forintra szóló magyar kötvények között helyet foglalnak a fővárosi kölcsönköt- vények is. Franciaország, Svájc és Hollandia letérése az aranyalapról a fővárosi kölcsönkötvényekkel kapcsolatban sok zavaros hiresztelésré, a budapesti tőzsdén pedig különleges spekulációkra adott alkalmat. Hogy ezeket a zavarokat eloszlassuk és a három nemes valuta devalvációjának a fővárosi kötvények sorsára kiható jelentőségét olvasó- közönségünkkel megismertessük, szükségesnek tartottuk, hogy kikérjük az illetékes fővárosi tényezők véleményét. Ebben a nagyfontosságú ügyben illetékes helyen a következőket mondották az Uj Budapest munkatársának: — Amikor az ostendei egyezményt végrehajtották, kikötötte a szerződés, hogy a hitelezőknek jogukban áll angol fontban, holland forintban, vagy svájci frankban követelniök a székesfővárostól a kamat, illetőleg tőketörlesztést A külföldi hitelezők egészen 1931-ig angol fontban kérték és kapták a fővárostól az esedékes annuitásokat. Amikor a font letért az aranyalapról, a hitelezők azt a kérést terjesztették elő, hogy a főváros szolgáltatása svájci frankban történjen. Ebben az irányban Báselben jött létre a megállapodás a külföldi hitelezők és a főváros képviselői között. — Hangsúlyozottan jelentem ki — folytatta informátorunk — hogy ez a közlés és az ahhoz fűződő konzekvenciák csak abban az esetben érvényesek, ha a külföldi újsághírek alapján tudomásunkra jutott devalvációt a szóbart- forgó országok parlamentjei elfogadják és a Magyar Nemzeti Bank az ideérkező hivatalos jelentések alapján a devalvációt tudomásul veszi és a francia és svájci frank, nemkülönben a hollandi forint aláértékelését nálunk is végrehajtják. Az ostendei egyezmény alapján történő törlesztés legközelebbi dátuma a folyó esztendő október huszonötödiké. Amennyiben a devalvációkról ezen pontig hivatalos értesítést nem kapunk. meg fogjuk kérdezni a Magyar Nemzeti Banktól, hogy mit csináljunk és a bekövetkezendő tárgyalások szerint fogjuk azután a fizetéseket eszközölni. — Alapulvéve a svájci és francia Budapss t, VIII. ,Revitziíy LI BER ENDRE
