Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-09-26 / 39. szám
4 UJJUXDAPESr 19SÍ>. szeptember ?6. .. —iiwiu in^iiHH» II—i—i —iimuHi'inn——i——ilü^——— Re ndet fog teremteni a Keresztény Községi Párt! Szabad-e felemelni az utadát, hogy kényelmesebben lehessen korzózni? — A szociáldemokraták jogtalan politikai vámszedése szintén tényezője a drágaságnak — Nemcsak közélelmezésünk rendszerében, hanem a rendszer kezelőiben is súlyos hibák vannak! Irta: Szőke Gyula dr. Nem korzózni, hanem élni akarunk! írtam a drágaságról szóló cikkemben, amelyben niemcsak kritikát gyakoroltam, de egyes intézkedésdere javaslatai is tettem. A hivatalos körök részéről jelent is meg — mintegy válaszul — ellen-nyilatkozat a drágaságról: meg- magyarázván, hogy a drágaságnak sem a kormány, sem a főváros vezetősége nm oka, arról ők nem tehetnek. De szerintük különben sem igen van drágaság. Nem drága ugyanis sem a paradicsom, sem a zöldpaprika, sem a bal), sőt a burgonya sem. Ha viszont a hús, zsír, tej, cukor, liszt kenyér, fa és egyéb tüzelőszer, valamint a ruhane- műek, könyvek és iskolaszerek a fogyasztóknak drágák, úgy az csak időleges! Mihelyest erre nem lesz szükség, vág} még sokkal többet fognak termelni, úgy bizonyára ezeknek az árai is csökkenni fognak. Csak addig bírják ki a fogyasztók. Amikor az ilyen. ft napi élet nehézségeivel foglalkozó magyarázkodásokat látjuk és látjuk amellett a cselekedetben a tehetetlenséget, meg kell állapítanunk, hogy nemcsak a rendszerben, hanem a rendszer kezelőiben Is hi- luj van és ezen feltétlenül minél gyorsabban segíteni kell. Mi nem azt kívánjuk, Hogy magyarázatokai kapjunk. Végeredményben akár helytállóak ezek, akár nem, a polgárság megélhetésén nem segítenek. De ha már magyarázatokat kapunk, vigyázni kellene, hogy a jobbkéz tudja, mit magyaráz a balkéz. Azt mondják: drága a hús, mert hirtelen külföldre vitték az élőállatokat. Ugyanakkor a hivatalos nyilatkozat panaszkodik, hogy a kikötött mennyiséget a külföld nem veszi át. Mondják — drága a zsír, mert külföldre viszik. Ugyanakkor gyorsan zsírolvasztót kell építeni, mert nem bírjuk különben a zsírt elhelyezni. Drága a kenyér, mert a búzát is kiviszik, — mondják a jólértesültek. Ugyanakkor panaszkodnak, : hogy még mindig nem veszik át az eladott mennyiséget a külföldiek. Viszont drága a tüzelőanyag, mert behozzák, — mondja a fakartel. Ugyanakkor nem jutunk igazolványhoz, hogy a belföldi fát megvehessük. Drágák a textiláruk, — mondják az érdekeltségek, — mert a pamutot be kell hozni. Ugyanakkor tönkretették len- és gyapjútermelésünket a túlzott behozatallal. Az iskolakönyvek drágák, mert a papírost külföldről h.ozzák — mondják a kiadók. Ugyanakkor mindenféle nemzetrontó sajtótermék számára bőven akad papír. Drága a tej. De erre már nem. tudnak kibeszélni, sem azt, hogy kiviszik, sem azt, hogy behozzák. Sőt, illetékes helyen azt mondják, hogy tejbőség van: de a mezőgazdasági tehenészet sorba tönkremegy a tej olcsósága miatt. Talán meg kellene kérdezni az Országos Tej bizottság vezetőit, valamint a Tej- központok urait. Drága a cukor, hogy már a szegény ember nem is ismeri. Mégsem engednek nagyobb cukorrépa termelést és cukorgyártást. Ám tized- áron viszik külföldre. Hogy miért, azt a kormány és a cukorkartel tudja. Nem folytatom. Mindenesetre ott van a hiba, hogy a hivatalosak csak magyarázkodnak, de nem hivatottak arra, hogy cselekedjenek. Szónoklatok, nyilatkozatok, újságcikkek, ülésezések bővében vannak. Ugyanakkor olvassuk a versengést a különböző kiviteli és behozatali engedélyek, az export- és import-megbízások, devizakezelések, kartelalakítások és kartel- részesedések és hasonló, ma divatos és sokat jelentő dolgok felett. Olvassuk a közlést a nagyvállalatok túlhajtott nyereségeiről, amelyek nem egyszer az alaptőke értékét elérik. Olvasunk per- iratokat meg nem engedett, vagy titokban keresztülvitt szállításokról és az e réven illetékteleneknek jutott nagy jövedelmekről. Olvasunk más oldalról kényszerfelszámolásokról, csődökről és kis emberek bukásáról. Olvasunk és hallunk a szanálásról és annak során a létminimum alatt levő munkabérek további leszállításáról. És hallunk az eltűrt szociáldemokrata akciókról és a szegény munkásságtól kikényszerített fillérekről. Azután olvasunk kellemes bírt arról, hogy a közmunkatanács a Duníapart- ról minden teherforgalmat kihelyez a város széleire és a korzót kibővíti. Kétszer olyan széles lesz a korzó, mint (Hídig volt és az útadó kétszer olyan magas lesz, mint eddig volt, mert a korzókibővítéshez szükséges költséget útadó-emelésből teremtik elő. Most már boldog a magyar! Amikor arról van szó, bogy a húsfogyasztás a felényire csökkent, a szegény ember gyereke tejet és cukrot csak sátoros ünnepeken lát, amikor agyondorongolnak írókat, mert a falu nyomorát talán túlzottan és torzképben nyilvánosságra hozzák, mi a legnagyobb siker? Felemelik az útadók hogy kényelmesebben lehessen korzózni! Talán azt gondolják, hogy a munkanélküliek kenyér helyett korzózni fognak, burgonya helyett a Buchwald-székek filléreit fogják megfizetni, ruházat helyett a mezők liliomának takaróit lesik a Dunaparton és az egész fővárosnak nincs más vágya, mint a dupla kor zó, a fórum és a sugárút. Ha a nagy olasz nemzet törekvéseit akarják utánozni, úgy ne itt kezdjék. ! Itália is kiásott fórumot, a múlt dicsőségéi, Itália is épített sugárútat az új nagy közlekedés lebonyolítására, Itália is épített korzót a naggyánőtt idegen- forgalom lebonyolítására. — de előbb megszüntette az árdrágító karteleket, kézbe vette a népélelmezést, a nemzet javára biztosította a ki- és bevitelt, gondoskodott a nép jó egészségéről és munkát juttatott a dolgozni tudóknak. És amikor megvolt mindezzel az a jövedelem. amelyből tovább építhetett, amikor ki voltak elégítve a legelsőbbrendű életszükségletek, állottak oda a díszítéshez, a pompához, a fényhez, hogy attól ne megvakuljanak a szenvedő polgárok, hanem felemelkedjenek, lássák a dicső múltat, érezzék a jelen nagy ságát és a jövő reményét. Előbb megszüntették a szociáldemokrácia nemzetfelforgató munkáját, az országot tönkretevő szakszervezeti kizsákmányolást, a népet visszavezették a munkához, valláshoz és eikölcshöz; előbb a saját munkájukkal és életükkel példát adtak, hogyan kell az állampolgárnak élni és működni és akkor jött mindaz, ami már nem az életet adja, hanem a nagyságot mutatja. A kommunizmus letörése után mi is munkához fogtunk újból és cselekedtünk. Felépítettük a romokban heverő várost. Újabb templomokat és iskolákat építettünk, árvaházakat, gyermek- menhelyeket és szeretetotthonokat nyitottunk .Gondoskodunk az elhagyottak élelmezéséről és lakásáról. Ruhát és tüzelőket osztottunk a rászorultaknak. Emeltük a polgárság kereseti lehetőségét anélkül, hogy a közterheket emeltük volna. Igyekeztünk mindenkit munkához juttatni, tekintet nélkül arra, hogy az milyen politikai párthoz tartozott. Megnyitottuk akaratlanul is a rom. lás zsilipjeit. A terrorral szemben, mint a szeretet művével éltünk és a nép, amely az alkotásokkal szem ben a terror ökleit látta, ismét a szociáldemokrata szakszervezetek súlyos adófizetőjévé vált. Akad üzem, amelynél nem szociáldemokrata szakszervezeti tag már munkás sem lehet. Egyrészt a város vezetőségének az ügyefogy ott sága, amely nem tudta a saját munkásait megvédeni és az üzemvezetőknek az élhetetlensége, akik a bizalmi rendszert újból elfogadták a saját hatalmuk fenntartása helyett, másrészt a kormányhatalom tehetetlensége, amely csak Ígérte tizennyolc éven át a munkásvédelmet és a munkaszabadságot, de intézményesen meg nem valósította: okozza a múlt cikkemben kifejtetteken túl a viszonylagos drágaságot. Ha ehez még hozzáveszem a szanálás naiv játékát, amellyel a létminimumot cl nem érő munkabéreiket is sújtották, adva van a fogyasztók részéről felmerült viszonylagos drágaságnak a másik oka, az oktalan adómegterhelés és a jogtalan szociáldemokrata pártpolitikai vámszedés. Tessék ezt megszüntetni! Tessék a piacrendezéssel, az élelmiszerek forgalmának a szabályozásával, a Duna olcsó közlekedésének a kihasználásával, a vásárok hatóképességének az emelésével együtt a nép oktalan megterhelését is megszünteti és őket a munkájukban és a munkájuk jövedelmében megvédeni. A Keresztény Községi Párt tovább is ezzel a törekvéssel, együttes erővel, minden jó polgár támogatására számítva végzi feladatát és rendet fog teremteni akár tetszik, akár nem, fönt is, lent is. Állandóan csak kértünk, jó tanácsokat adtunk, eszközöket nyújtottunk úgy a kormányhatalomnak, mint a főváros vezetőségének. Ma, amikor a pohár betelt, és a nemzet-felforgatók kiáltásai már nemcsak a földalatti gyűléseken, de a törvényhatóságok termében és a magyar távirda vonalain is szerte- hangzanak, mi válaszképen a hatalom gyengeségére, amely mindezt eltűri, mondjuk úgy a konnányhatalómnak, mint a főváros vezetőségének Kossuth Lajosnak a nemzet védelmére elmondott örökértékű szavait: Veletek és általatok, ha lehel, nélkületek, sőt ellenetek, ha kell! De újabb felfordulást és gyötrelmeket nem fogunk megengedni!!! Szeptember hó 29-én délután fél 3 érakor I Steiner és Szimper Cégtulajdonos: Steiner Mór Disz-, templom-, szobafestők és mázolók Budapest, IX., Üllői^út 57. Telefon: 1-306-29. Sssélces fővárosi JPaviloií WEHS G RUßE R Városliget Fotócikkek Szakáll Géza szaküzletében BUDAPEST, V., DOROTTYA-UTCA 11. AmatörfelTételek kidolgozása LEICA QÉPEK, KELLÉKEK, KIDOLGOZÁSOK SPECIÁLIS SZAKŰZLETE Proczeller Bálint Kövcxö mester Budapest, X., Korponal-u. 11.' Telefon: 1-481-3Í. egészségügyi berendező, központi fűtés, vizvezetékszerelő- és rokonszakmabeli iparosok termelő- és anyag- Budapest, beszerző szövetkezete. VI., Csengery-ntca 61. ez. Tel.: 1-291-78 ' .............. ........
