Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1936-09-19 / 38. szám

4 sau*** UI&UBAPESl 1936 szeptember 19. Osszeölelkezik a csillagos cs a keresztes templomok harangjainak hangja! Szabó Imre esperes cikke a református kivánságokról a főváros jövő esztendei költségelőirányzatával szemben Szívesen hajlok Szerkesztő Ur kéré­sére, hogy a fővárosi költségvetések tár­gyalása előtt tájékoztassam a keresz­tyén közvéleményt a budapesti refor­mátus egyházmegye igényei és kívánsá­gai felöl. Annál könnyebben tehetem ezt. mert a főváros vezetőit beadvá­nyainkban már június hónapban tájé­koztattam egyházunknak a székesfővá­rost is érdeklő 1937 évi programm járói. A felekezeti rendes és rendkívüli segé­lyek rendezését ennek a programmnak megfelelően kértük. De szívesen adok tájékoztatást azért is, hogy a főváros egész közvéleménye ismerje azokat a célokat, melyekre az egyházi segélyeket fordítja. Ne tűnjék úgy fel, mintha fél­homályban kezelnék azokat. A főváros kegyúr, a római katolikus egyház negy­ven plébániájának kegyura s ennek folytán a többi keresztyén egyháznak és a zsidó hitközségnek is nyújt segélyeket, részben háztartásuk fenntartására, kü­lönösen pedig egyházi épületeik karban­tartására, renoválására és újabb egyház- községek létesítésére. Melyek a budapesti egyházmegye 1937. évi főbb építési programm- pontjai? 1. Kétségkívül az új gimnázium épí­tésének megkezdése a Lónyai-utcában (az e célra vásárolt Machlup-telken) a legsürgősebb teendő. A gimnázium építéséhez a fővárosnak semminémű se­gítségét nem kérjük, mert nem is kér­hetjük. Bár az, új gimnáziummal és in- temátussal a székesfőváros közönsége is gazdagodik. A gimnázium építési költségeinek tőke- és kamattörlesztési részletei hosszú évekig lefoglalják az egyházmegye és egyházközségek anyagi erejét, de a gimnáziumot, — ha egyál­talában fenn akarjuk tartani, — fel kell építeni, mert a régi épületben (melynek sem udvara, sem tornaterme nem kielé­gítő) a tanítás (a felső osztályok lét­száma egy osztályban 60—70) eredmé­nyesen nem végezhető. 2. A második nagy építkezés a külső lipótvárosi egyháznak a Dunaparton építendő temploma. A tervek készen vannak s az alapkőletétel még. ez évhen, október végén megtörténik. 3. A jövő esztendőben az egyházköz­ségi határok új elrendezésének nagy és kényes kérdését kell elintézni egyházi törvényeink rendelkezés eszerint. A tíz­ezren felüli lélekszámú egyházakból öt­ezer lelkes egyházakat kell létesíteni. Számításunk szerint 3—4. új egyház­községnek kell létesülnie jövőre (ezek egyelőre csak leányegyházak). 4. A legnevezetesebb terv pedig a vá­rosszéli misszió kiépítése a főváros által létesített angyalföldi és kőbányai lakó­telepeken. Ezeket a városszéli misszió­kat a többi anyaegyházak látnák el éle­lem- és ruhaadománnyal, de istentiszte­leti helynek, lelkészlakásnak ott hely­ben kell lenni s a lelkipásztornak ott köztük kell lakni. A megkezdett kórházi és börtön-lelkigondozást tovább kell vinni egy-egy lépéssel. — Az élet parancsa mindez a felso­rolt program ma a budapesti református egyház fejlesztésére, melyet mi csak lassított menetben, lépésröl-lépésre, több esztendő adományait és segélyeit egybe­fogva érhetünk el. A székesfőváros iránt nagy hálát érzünk, hogy a templomépít- kezéseknél, — a biztosított segélyekre számítva, nem kell kockázatos anyagi vállalkozások és évtizedes eladósodás árán templomépítésbe kezdenünk. De minden jóindulat és készség mellett, melyet a főváros polgármestere és illetékes tényezői részéről tapaszta­lunk, — véget kell már vetni annak a kínos helyzetnek, hogy a pénzleromlás idején (1931-ben) lecsökkenteti, sőt egyenesen letört felekezeti rendes és rendkívüli segélyeket ma is csaknem a lecsökkeniett összegeken tartják. Leg­— Az Uj Budapest tudósítójától — Az elnöki ügyosztály szorgos és lelki- ismeretes nyári munkássága révén a közel jövőben a fővárosi Segítő Alapról három nagyfontosságú téma kerül a törvényhatósági bizottság elé. Az autonómia elé terjesztendő polgár- mesteri javaslatok közül a legfontos- sabb: a fővárosi üzemek és intézetek alkalmazottainak a Székesfővárosi Al­kalmazottak Segítőalapja kedvezményei­ben való részesítése. A javaslat szerint a közgyűlés Iti fogja mondani, hogy a fővárosi üzemek é3 intézetek azon tényleges é3 nyugdí­jas tiszti alkalmazottai, valamint család­tagjai, alak betegség esetén az 1927. évi főbb kívánságunk az, hogy állítsa visz- sza a polgármester úr és a közgyűlés az eredeti nívójukra ezeket az egyébként is nagyon mérsékelten megállapított segé­lyeket. Esztendőkön keresztül sajátságos módon folyt a felekezeti segélyeknek a lecsökkentett nívón tartása és vagy pót­költségvetésben kellett teljesíteni az in­dokolt kérelmet, vagy külön határozat­ban szavazta meg a közgyűlés az egy­házak kérését. Miért nem lehetne ezt a 30—40 ezer pengőt kitevő összeget a költségve­tésben előre felvenni, mintsem minden évben utólag megszavaztatni? Bízunk benne, hogy kérésünk ez évben mél­tánylást talál s nem kell külön közgyű­lési felszólalásokkal indokolni kéréseink jogos és méltányos voltát. Minden két- három évben (tíz év alatt) egy új csil­lagos templom tornya emelkedik fel a főváros házsoraiból; harangszavuk ösz- szeölelkezve a keresztes templomok ha­rangszavával viszik magasra a hívők áhítatát. Néhány évtiz'ed s a milliós magyar fővárosból is vagy száz keresz­tény templom harangjai hívják az élő­ket, temetik a halottakat s törik meg a villámokat (vivos voco, mortuos plango. fulgura frango). XXI. t. c.-ben (amely a betegpénztári intézetekről szól) előírt időre illetmé­nyeiket megkapják, 1937. január hó el­sejétől kezdődően a Segítöalaphoz fognak tartozni. Az új tagoktól a 2%-ős hozzájárulást a jövő év január elsejétől levonják, ugyancsak ettől az időponttól kezdve fizeti a főváros mint munkaadó az új tagok után is a 2%-os hozzájárulást. A javaslat azt is megállapítja, hogy a Segítöalapnak az 1935. év végi nyilván­tartása szerint kereken 15.500 tagja volt, a Segítöalap összvagyona pedig 5,407.924 pengő. Az összvagyonból 348 pengő esik egy-egy tagra. Minden egyes érdekelt üzem tehát annyiszor 348 pen­gőt fizet be a Segítöalap pénztárába, mint ahány alkalmazott lesz a Segítö­alap igényjogosult tagja. Előterjesztést tesz a polgármester a közgyűlésnek a Segítöalapról 3ZÓ1Ó 1931-es szabályrendelet módosításáról is. A módosított szöveg, amennyiben azt addig a belügyminiszter jóváhagyja, szintén január hó 1-ével lép életbe. Ezzel kapcsolatban rendezni kívánja a polgár- mester az alap hivatali és orvosi admi­nisztrációját, tekintettel arra, hogy az üzemi alkalmazottak bekapcsolása révén az alap tagjainak száma jelentékenyen emelkedik. A tervezet szerint január elsejével hét új állást szerveznének, 1940. január elsejével pedig továbi két új álliást. A bővített Segítöalap 1937. évi költségvetési előirányzata 3,932.838 pen­gőre rúg. A Segítöalap központi és az általa fenntartott intézmények hivatali igazgatási költségei az évi költségvetés 5%%-át sem érik el. A Segítöalap sze­mélyi kiadásait, valamint a státusren­dezéssel kapcsolatos költségtöbbletet, mint eddig is, az évi bevételekből fedezi az Alap. Az Alap igazgatói, aligazgatói és főorvosi állásait a státus rendezés kapcsán nem kinevezés útján töltik be, mer ezeket a vezetői állásokat az érvé­nyes közigazgatási szerződéssel rendel­kező jelenlegi alkalmazottak látják el. ft $zlö<, Állat- és Növényfeertben f. hó 15-én nyilt meg az átalakított ! és megnagyobbított müf&frzUá'Z Európa egyik legszebb és leglátványo­sabb állatházában száznál több külön­féle fajú majom látható. Felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt szórakoztató, tanulságos, kedves látványosság! Belépődíj felnőtteknek hétköznapon. . 70 fillér „ vasárnap ... 50 fillér gyermeknek ...............................30 fillér Mó czár Ositsor egészségügyi berendezéseket tervező és kivitelező vállalata Budapest, (ül.. Magdolna orca 4. szám. Telefon : 1—435—47 és 1—347—80. ProczeHer Bálint leövexö mester Budapest, X., Koroonal-u. 11. Telefon: 1-48!-32. Posusly és MWi Rí. Aszfalt, fedéllemez ös kátrány» vegyitermék gyár Budapest, V. Zsltvay Led u. 13. (Volt Sólyom u.) Telefon : 1-228-29, 1-282-85. Ilii II——3B————————————3—i Január elsején kezdődik a Segitőaíap uf élete s Ettől az időponttól kezdve lesznek topok, a íő- váras Űzetni alkalmazottai, akik utón felenként 348 pengő vagyoni hányadot térítnek az Alapnak

Next

/
Thumbnails
Contents