Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-09-19 / 38. szám
XIV. évfolyam 38. szám Budapest, 1936. szeptember 19. TU BUDAPEST ElOllzefétl Arak.: Egész évre.................................................. 30 pengő Fél évre.......................................................... 15 pengő Egyet tzém Ara 60 fillér é FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBV ANDOR DK Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Kae« Ivor-ulco 9. Telefon: 1^828^23. Postatakarékp. csekkszámla 30.013. Előhang a költségvetéshez A Keresztény Községi Párt a közmunkák fokozott megindítását és a szanálás által sújtott közalkalmazottak megsegítését várja a polgármestertől tíccskowics ísaVJkzstyi Pestvár me gye törvényhatóságának keddi közgyűlésén az alispáni jelentéshez szólván hozzá egy bizonyos Hers- Iconics József nevezetű megyebizottsági tag, a főváros Községi hlelmiszerüze- rnét kritizálta. Azt mondotta ezen Hers- kovics, hogy a Községi Élelmiszerüzem áirnivellátása azt jelenti, hogy ott minden a legdrágább. Helyűden volt Herste ovics szerint ezt. az üzemet abból a szempontból létesíteni, hogy árakat nivelláljon, merti a szabad kereskedelem jelenti az olcsóságot. Nem ismerjük a szóbariforgó Herskovics urat, azt sem tudjuk: röfös-e Monoron, vagy petróleumot árul-e valamelyik rákosmenti községben. Ez nem is lényeges végeredményben, bár valószínűnek tetszik, hogy amikor a Községi ellen szónokolt, saját egyéni fájdalmait zengte világgá a, bizottsági tag úr. Mert, hogy nem a Hangyának valamelyik üzletét vezeti, az felszólalása kapcsán mindenki előtt nyilvánvaló! Meg kell azonban állapítanunk, hogy Pestvármegye közgyűlési terme nem fórum a főváros valamelyik üzemének megtámadására, különösen nem akkor, ha ehez az üzemhez sem a vármegyének, sem a környék lakosságának az égvilágon semmi, de semmi köze nincsen. Sem Újpest, sem Rákosszentmihály szempontjából nem lényeges: nivellálja-e a budapesti élelmiszer-árakat a fővárosi üzem. Ez a főváros legprivátabb belügye, amelyet Herskovics úr semmiféle kotnyeleskedése sem cipelhet a vármegye törvényhatósága elé. Nem ismételjük ez alkalommal a szokásos közhelyeket a Községi árnivelláló szerepéről, csupán Szőke Gyula cikkére utalunk az Uj Budapest múlt- heti számában, ahol a kitűnő várospolitikus épen a fővárosi üzem népélelmező hivatásának fontosságáról beszélt. Ellenben azt vagyunk bátrak tisztelettel megkérdezni, épen Herskovics úrtól, úgy is mint minden valószínűség szerint fűszer- vagy élelmiszer-kereskedőtől: miért drágább, a környéken minden, mint Budapesten? Mi az oka annak, hogy Mátyásföldön és Gödöllőn, Törökbálinton és Csillaghegyen méregdrágán kénytelen a főváros ott nyaraló közönsége, de természetesen a helybeliek is, vásárolni a kenyeret, a tojást, a zöldséget és gyümölcsöt? Erről azonban nem beszélnek a hers- kovicsok, erről hallgat a felelőtlen nyelvöltögeiés, mert ez zsebre megy. A környéki nagy pékek, élelmiszerkereskedők és grazlerosok jól védett zsebére. Seperjen Herskovics úr Tökölön, vagy Budafokon a saját szépen épült üzlet- háza előtt, számolja ott a gerendákat és ne a szálkákat keresse Budapest közélelmezési politikájában! Hasznosabb is lesz, és jobban is fog passzolni sze- riőz egyéniségéhez! Örömmel és megelégedéssel olvastam az Uj Budapest utolsó előtti számának azon illetékes helyről származó közlését, hogy a polgármester intézkedésére a költségvetés összeállításánál mellőzik a kiadási tételek újabb zárolását. A fővárosnak a szanálási utáni első költségvetése, egyben az első költség- előirányzat, amelyet Szendy polgármester nemcsak bemutat, hanem ő maga készít is elő, végetvet a csontváz-költségvetésnek, annak a zárolási politikának, amelyet esztendők óta hasztalanul kárhoztat a Keresztény Községi Párt, de a főváros törvényhatósági bizottságának valamennyi pártja is. Egészséges egyensúly lesz az új költségelőirányzatban, — mert hiszen végeredményben Szendy polgármester sem mel- lőziheti teljesen a rideg financiális szempontokat — és amíg egyrészről a bevételek természetszerűen egyensúlyban lesznek a kiadásokkal, másrészről megszűnik az a túlzott takarékosság a városházán, amely a maga túlzott óvatosságával esztendők hosszú sora óta nyomasztóan és senyvesztően hatott a főváros gazdasági vérkeringésére. A polgármester a tőle megszokott precizitással és éles logikával osztja ketté a főváros jövő évi háztartásának költségeit. A folyó kiadásokra a folyó bevétel nyújt fedezetet, a rendkívüli beruházásokat pedig rendkívüli bevételből, az OTI és MABI kölcsön még hátralevő folyósítási részleteiből fogják fedezni. A beruházási kölcsönökből a folyó évben még hétmillió pengő, 1937-ben pedig nyolcmillió pengő kerül lehívásra: olyan jelentős ösz- szeg ez, amelyet kétségtelenül meg fog érezni a főváros ipara és kereskedelme, viszont ezek a rendkívüli kiadások nem terhelik a rendes bevételeket, vagyis azok súlyát nem fogja érezni a főváros adózó polgársága. Örömmel értesülök ezek után több irányból is arról, hogy ahoz az1 általános gazdasági fellendüléshez, amelyről egyre többet hallani, jelentékeny mértékben hozzá fog járulni Szendy polgármester jövőesztendei költségvetése is! Nézzük azonban ezt a fentemlített nagy gazdasági fellendülést, részben a főváros háztartása szempontjából! Azok, akik szakértőknek tartják magúIrta: Müller Antal kát a gazdasági fellendülés meghatározásában, arra alapozzák ezen állításukat, hogy gazdasági fellendülés van, mert emelkedik a szénfogyasztás, emelkedik az elfogyasztott ipari nyersanyagok mennyisége és csökken a munka- nélküliség. A számadatok valódiságához és valóságához kétség sem férhet, mégis rá kell mutatnom arra, hogy itt csak egy részleges javulásról van szó. Javul a nagyipar és nagykereskedelem, javul a kartellek helyzete, ezzel szemben azonban kétségtelenül le kell szögeznem azon szomorú tényt, hogy a kisipar és kiskereskedelem változatlanul és egyre aggasztóbbun stagnál! Éppen ezért fel kell hívnom az Uj Budapest hasábjain is a polgármester úr figyelmét arra, hogy a jövő évi beruházásoknál fokozott mértékben vegye védő szárnyai alá a kisipart! Ameny- nyire helyeslem a polgármester azon elhatározását, hogy a most kezdődő szükséglakás-építkezéseknél olyképpen intézkedett, hogy szakmánként kell külön kiírni az eddigi generál-vállalkozói rendszer helyett az egyes munkaneme1- ket, annyira kérem őt, hogy minden közmunkanemnél a lehetőség szerint vigye keresztül ezen, a kisipar által köszönettel elismert helyességű álláspontját! Azt írtam bevezető soraimban, hogy a szanálás rémétől felszabadultan ez a költségvetés a polgármester által előkészített és általa beterjesztett első érdemleges költségvetés. Amikor örömmel üdvözlöm úgy a magam, mint a Keresztény Községi Párt nevében az új költségvetés szabadabb szellemét és komoly beruházási téieleii. rá kell mutatnom a polgármester egy másik, ennél nem kevésbé fontos teendőjére, a költségvetésösszcállítás kapcsán. Amikor a szanálást tárgyaltuk, úgy a Keresztény Községi Párt elnökségében, mint a szanálási bizottságban is szóvá- tettem a szanálás azon szörnyűséges intézkedését, hogy éppen a legkisebb emberek kenyeréből tör le egy falatot. A főváros jövő évi költségvetésének egyik legfontosabb teendője: reparál- ni a szanálás kirivó igazságtalanságait, igyekezni a főváros közigazgatásában, tanszemélyzeténél és üzemeiben legalább a legkisebb emberek régi fizetését és jövedelmeit, ha nem is az eredeti mértékre, de valamiképpen visszaállítani. Ha majd a főpolgármester jelentése a szanálásról a belügyminiszter előadásában az országgyűlés képviselőháza elé kerül, — amire a törvény kötelezi a kormányzatot — rá fogok mutatni ott is erre a kirivó igaziságtalan- ságra. Ehelyütt csupán arra kérem a polgármester urat: a maga meleg em- berszeretetével, kiváló kollegalitásával a jövő évi költségvetés összeállítása kapcsán ne feledkezzen meg a szanálás által sújtott kisemberekről! Összegezve az elmondottakat, a fenti két vonatkozásban látom kijegecesedni Szendy polgármester költségvetésének célkitűzéseit. Látszólag paradoxon, amikor azt állapítom meg, hogy a Keresztény Községi Párt két posztulátuma a költségelőirányzatot illetően: a közmunkák forszírozott megindítása, illetőleg folytatása, továbbá a szanálás által sújtott közalkalmazott-társadalom jobb helyzetének visszaállítása; szoros összefüggésben van egymással. A gazdasági élet örök törvénye a javak körforgásának biztosítása. Akkor lesz több adóbevétel, akkor lesz több jövedelme a közületnek, ha munkával igyekezünk ellátni a szabad pályákon mozgókat és viszont ekkor és csakis ekkor lesz a főváros abban a helyzetben, hogy több bevétele lévén, jobban tudja fizetni alkalmazottait. Végezetül az Uj Budapest hasábjain rá kell mutatnom arra is, hogy a legutóbbi napok eseményei mennyire igazolták a szanálási bizottságban a végveszélybe sodort kisemberekről elmondott szavaimat, és épen a legutóbbi napok eseményei mennyire sürgetővé teszik, hogy a kisemberek helyzete javíttassák. Utalok azokra az uzsora-perekre, amelyek a napilapok közlései szerint a bíróságok előtt folyamatban vannak. Ezeknek az uzsorapereknek a szenvedő alanyai túlnyomó részben fővárosi kistisztviselők, közigazgatásiak és üzemiek egyaránt, akik nem tudván megélni az agyonszanált fizetésből, kénytelenek voltak uzsorakölcsönöket felhajszolni. Ezek az uzsoraperek különlegesen indokolttá teszik a szanálás nyomainak eltüntetését a főváros jövő évi költségvetésében! Te k. Fővár ősi Nyilvános Könyvtár Budape st, VIII. ^Revitzlry-u. 1,
