Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1936-09-12 / 37. szám

1936 szemtenaber 12. UJ BUDAPEST 3 jl drágaság leörül Irta : Sscőlce Gyula (ír. A közélelmezési bizottság hétfői ülé­sén az egyik felszólaló megállapította, hogy főleg a húsneműek áremelkedése kibírhatatlan, a másik szónok pedig a zöldség- és gyümölcsfélék igen alacsony áráról szólott azzal, hogy még ilyen módon sem tudják a termelők a termel- vényeiket értékesíteni. Ugyancsak most jelent meg a Községi Élelmiszerüzem statisztikája, amely kimutatja, hogy az idén az első félévben a húsneműek for­galma 31%-kal, a zöldségnemücké pedig 50%-kal esett a múlt évi első fél­évi forgalommal szemben. Ha ezt a nemcsak érdekes, de szomo­rú helyzetképet látjuk, önkéntelenül fel­vetődik a kérdés: Mit tesz, és mit tegyen a főváros a drágasággal szemben és a fogyasztás emelése érdekében? A főváros fenntartja a vágóhidakat, a vásárokat, a vásárcsarnokokat és a Községi Élelmiszer-üzemet. Mindegyik igyekszik megfelelni a saját feladatá­nak, mindegyik gondoskodik annyi ter- melvényről, hogy a főváros lakossága minden időben megtalálja a kielégítést. De szinte úgy van, hogy egyik sem vesz a másikról tudomást, egyik sem nézi sem a termelők, sem a fogyasztók ér­dekét, hanem mintha mindegyik egy-egy külön, öncélú intézmény volna, igyek­szik a saját életét leélni és minél hasz- nothajtóbb vállalattá alakulni. Pedig minél jobban akarják önma- guka ezek az intézmények függetleníteni és minél jobban a saját hasznukat mun­kálják, annál kevésbbé lesznek virágzó és a köznek hasznothajtó üzemek. De nem is ezért a saját haszonért állították fel őket. Szinte már unalmas hangoztat­ni, mennyire elhibázott a nagyvásárte- lep egész elgondolása és mennyire meg­drágította a főváros élelmiszerellátását; csak emészti a főváros millióit, soha készen nem lesz és soha kellő szolgála­tot nem teljesít! Éppen úgy téves az az elgondolás, amely a Duna két partját csak korzónak képzeli el és onnan minden forgalmat, minden vásárt elterel messze a főváros határába és ezzel időveszteségben és pénzkiadásban emeli a drágaságot. Mint­ha a főváros népének fontosabb lenne a korzózás, mint az étkezés. Az új vásárpénztár a mai szervezeté­ben nem nyúl bele kellő hatállyal a vá­sárok rendjébe az állatok értékesítésé­nek az irányítása céljából. Nincs meg a kellő öszefüggés a vásárok, a vágóhi­dak és a vásárpénztár között és főleg hiányzik mindezen intézményekben az az irányító rendelkezés, amely a min­denkori szükségletnek megfelelő felho­zatalt biztosítja és ennek megfelelően intézi az exportot. A Községi Élelmiszerüzem pedig ma már legfeljebb a tömegélelmezés egy részének a kiszolgálásával nem is lehet az árakra olyan irányító befolyással, mint amikor a községi zöldségüzemmel kapcsolatban szinte utasítása volt a te­kintetes tanács részéről az árak nivellá- lása érdekében a felhozatal, a felraktá­rozás és szükség esetén az összegyűjtölt áruk piacra dobása. Ezeknek az intézményeknek a szerves összeműködése sokat segíthet. Szüksé­ges azonban a vidék kellő közremunká- lása is! A főváros szervei nem tudhat­ják egyedül a vidékről a felhozatalt irányítani, amíg a vidéki közigazgatás, vagy a gazdasági felügyelőségek, vagy gazdasági egyesületek révén a vidéki piac megszervezve nincs.: addig a fővá­ros munkája csak féleredményt adhat. Azonban a helyzetkép nemcsak ennek a szervezettségnek a hiányát mutatja, hanem a termelés és fogyasztás szerve- zeltlenségét is, valamint a vásárlóképes­ség teljes lecsökkenését. Csak szórvá­nyos jelenség a nagykőrösi zöldség- és gyümölcseladás sikere! Amíg a szállítási költségek kellően nem mérséklődnek, amíg a legkülönbö­zőbb címeken akadályozzák a környék­beli behozatalt, és amíg csak a nagyvá- sártelep lehet az egyetlen elosztóhely, addig a termelő valóban nem kap, jó­boly, aki még mindig betegszabadságon van, a napokban betegségére való hi­vatkozással nyugdíjazását kérte a pol­gármestertől. A polgármester, tekintet­tel Tuboly nagy érdemeire az Elektro­mos művek fejlesztése körül, csak igen nehezen teljesítette Tuboly végérvényes és viszavonhatatlan kérését. * A POLGÁRMESTER, AMIKOR Sí- PÖCZ főpolgármester kifejezett kíván­ságára Horony- Pál fi Aurél dr. tanácsi főjegyzőt állította a főpolgár­mesteri hivatal élére, tanácsnok-helyet­tessé avatott három kitűnő főtisztvise­lőt: C s a n á d y Gusztáv dr., II a v- l i n Károly dr. és Flaxmayer József dr. személyében. Csanády Gusztáv dr., a legfiatalabb — úgy korra, mint szolgálati időre — főjegyző, eddig a főpolgármesteri hiva­tal élén teljesített szolgálatot. Mint S i- p ö ez főpolgármester bizalmas embe­re hosszú esztendőkön át módjában ál­lott a városigazgatás magasfokú tudo­mányába bepillantást nyernie. Uj be­osztása a közgazdasági, közlekedési és ipari ügyosztályban azt mutatja, hogy S z e n d y polgármester nagyra érté­keli az ő kitűnő képességeit. Haviin Károly dr., az elnöki ügyosz­tály vezető-helyettese, születésnapi aján­dékul kapta a polgármestertől a vezető- helyettesi megbízatást, amelyet ténylege­sen már tavasz óta betölt. A polgármes­ter még tanácsnok korában, mint a IV. ügyosztály vezetője ismerte meg Haviin tanács jegyző kitűnő képességeit. Hav­iin a katonai és közjogi ügyosztályban a kegyúri ügyek referense volt és ami­kor az ügyosztályok új ügykörének be­osztása során a kegyúri ügyek a közjo­gi osztályból az elnökibe kerültek ál, Ilavlin tanács jegyzőt a polgármester szintén áthelyezte az elnöki ügyosztály­ba. Haviin új munkakörében változat­lanul megtartotta a kegyúri ügyek re­ferensi tisztjét, hozzá tartoznak ezen­felül a sajtóügyek is. Farkas ta­nácsnok kitűnő, általános népszerűség­nek örvendő, teheséges és koncepciózus helyettest kapott Haviin Károly szemé­lyében. A közélelmezési ügyosztály új vezető­helyettese Horony-Pálfi Aurél örökében Flaxmayer József dr. lett. Flaxmayer a városháza legfiatalabb gárdájához tartozik: alig harmincnyolcesztendős. Eddig az elnöki ügyosztályban műkö­dött, ő volt a státusrendezés előkészítő referense. Bizonyos, hogy az ő tanács­nok-helyettesi megbízatása egy nagy rá­törő városházi karrier közbeeső állo­mása. formám semmit az árujáért és ugyanak­kor a közvetítők sokasága útján a fo­gyasztóhoz jutott termelvény megfizet­hetetlenül drága lesz. A fogyasztó el­költi a pénzét, de ugyanakkor a pén­zéért kevesebbet tud vásárolni a patika­drága vásárcsarnokokban, mert meg fosztották attól a lehetőségtől, hogy élelmiszervásárokban, vagy nyílt pia­con, vagy a dunaparti behozatali he­lyen vásárolhasson. Legjobban mutat­ja ezt az, hogy a nagyvásárcsarnokban átlag 100-140 %-kal olcsóbb a zöldség és gyümölcs, mint a kerületi vásár­csarnokokban, ahol a fogyasztó már csak negyedik kézből vásárolhat. Folyton azt hirdetik, hogy igen jó termés volt: a mezőgazdák már vásárló- képesek, a közalkalmazottaknak is meg van a jövedelmük, az ipar és kereske­delem dolgozik, tehát nincs ok a pa­naszra, de valóságban a fogyasztó tűr­hetetlenül magas áron vásárol, a ter­melő pedig egyes szerencsés eseteket ki­véve, alig éri el a tavalyi árakat, jobb termés is csak egyes helyeken van, így a mezőgazdák vásárlóképessége alig ja­vult. Ezért az iparos és kereskedő hely­zete sem jobb, kénytelen a kis forga­lom mellett olyan haszonra törekedni, amennyit eddig a nagy forgalom mellett ért el; mert az ő szükséglete sem csők­„ANTÓNIA“ MOSÓ Hippin az ismert 30%-os másodrendű kitünően habzó minőségben PÁRISI NAGY ÁRUHÁZ ken, a közterhei pedig csak emelkedtek. Szükség van tehát a szervezettségre! De nem valami új hivatalra, hanem a meglévő intézmények gyakorlati össze­fogására és együttműködésére az árak irányításában és szigorú rendtartásra és erős fegyelemre a vezetésben. Elkészült végre az uj színházi szabályrendelet A. szabályrendelet teljesíti az érdekeltségeit lti~ vánságait, de nem öli meg a meglevő színházakat és nem teszi lehetetlenné uj színházak alapításéit — Az Uj Budapest tudósítójától — Eszendők sora óta húzódik a főváros vezetősége által már régen tervbevett színházi szabályrendelet ügye. Az év tavaszán Liber alpolgármester vezeté­sével több ankéton tárgyalták meg a színigazgatók, a színművészek, továbbá az írók érdekképviseletei a színházi szabályrendeletben megvalósítandó főbb célkitűzéseket. Ezen tanácskozások alapján a főváros közművelődési ügy­osztálya most elkészítette a szabályren­delet nyers tervezetét. A tervezetről és annak további sorsáról Némeíhy Károly dr. tanácsnok, a közművelődési ügyosztály vezetője, a következőket mondotta az Uj Budapest munkaársának: — A szabályrendelet nyers tervezete elkészült, a vezetésem alatt álló ügyosz­tály most dolgozik annak végleges for­mába való öntésén. A tervezet a köz- művelődési szakbizottság első őszi ülé­se, azután pedig a főváros közgyűlése elé fog kerülni. — A szabályrendelet-tervezet magá­ban foglalja a lefolytatott ankétok, to­vábbá a kultuszminisztériummal történt megállapodások alapján mindazokat a lehetőségeket, amelyek megvalósíthatók anélkül, hogy a meglevő színházakat megfőj tanók és új színházak alapítását lehetetlenné tennők. A szabályrendelet­tervezetet illetően különben az az állás­pontunk, hogy teljesen szabad kezet biztosítunk úgy a szakbizottságnak, mint a közgyűlésnek arra vonatkozóan, hogyan és miképen akarnak rendet te­remteni a színházak környékén. n gm BH| |9| V-8 nyolchengeres Hm IP H lILÉP ifi jil versenynélküli ül B Pnll üli motorjával I WIIH VEZET Ötüléses és hétüléses uj modellek raktáron megtekinthetők Magyar főképviselet: Hahn Arthur és Társai VI., Andrássy-ut 10. Telefon: *1-136-19.

Next

/
Thumbnails
Contents