Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-09-12 / 37. szám
XIV. évfoiyam 37. széna Budapest, 1936. szeptember 12» UJ BUDAPEST Előílzeíésl árak: Egész «évre.................................................. pengő | Fái évre.......................................................... IS pengő Egyes szám ára 60 flllár FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBY ANDOR D“ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Kaos Ivor-ulca 9. Telefon: 1^828^23. Poslalakarékp. csekkszámla 30.913. poétátok A főváros városrendezési ügyosztálya és illetékes szakbizottsága a Rákóczi- úti katasztrófa óta — mint az erről szóló kommüniké jelenti — fokozott figyelemmel és óvatosággal kezelik a portálépítési kérelmeket. A mérnöki ügyosztály szakértői a leggondosabb tanulmányozás tárgyává tesznek minden olyan esetet, amikor a portálépítéssel kapcsolatban a falak érintéséről is szó van. A legutóbbi hetekben tömegesen utasította vissza a főváros a portálépítési kérelmeket, mert a szakértők szerint a bemutatott építkezési terv végrehajtása az épület állagának veszélyeztetésével járt volna. Különös szegénységi bizonyítvány a városrendezési ügyosztály részéről ennek a szigorított eljárásnak a reklám dobján való közhírré tétele! Úgy fest a dolog, mintha utólagos igazolási eljárásról lenne szó, a Rákóczi-úti házbeom- lással kapcsolatosan a jelek szerint alibit akarnak bizonyítani az ügyosztály mérnökei. Hát eddig nem vigyázlak volna az épület állagára, amikor por* tál-építkezési kérelem került az urak elé? Mindezideig nem tartották szükségesnek az urak megvizsgálni, hogyan érinti a terv a falak teherbíró képeségét, nincs-e veszély a kiváltásoknál, a talán díszes, de rosszul méretezett portál fölött nem omlik-e össze maga az épület? Majd a bíróság, amely elé rövidesen odakerül az Ingatlanbank ominózus ügye, meg fogja vizsgálni, még pedig esküt tett szakértők véleménye és cgyébb bizonyítékok alapján, történt-e a hatóság részéről hiba a Rákóczi-úti beomlásnak állítólagos okát képező portálépítkezés engedélyezésénél? Ne hirdesse tehát ezen főtárgyalásig a mélyen- tisztelt ügyosztály, hogy ö nem ludas az ügyben, sőt szigorú a végletekig. Ha pedig a harmadik emeleten a portál-engedélyezések túlhajtott szigorúsága ment határozatba, azt is meg kell kérdeznünk, miért csak statikai, és miért nem egyben esztétikai szempontból is vizsgálják felül az építési engedély alkalmával Budapest új portáljait az urak? Azok a szörnyű giccsek és rrudter- álmok, műmárványok és műkövek, plé- hek és neonok, amelyek a maguk bő- dületes dísztelenségében megdöbbentik a budapestit és az itt járó külföldit egyaránt, azt bizonyítják, hogy a hatósági retorta vigyáz — ha ugyan vigyáz — az épület állagára, de fogalma sincs arról mi a művészet, mi az stílus, mi az építészeti szépség. A belvárosi portálok nemcsak a tervező építészek ötlettelenségét, hanem az úgynevezett illetékes hatóságok művészeti tudatlanságát és teljes érzéketlenségét is világgá kürtölik. Ha valaha szükség volt a régen porladó Polónyi Géza bátyánk által kezdeményezett Budapest Barátai nevű alakulatra, most valóban hézagot pótolna ez az annak idején közrészvétlenségbe fulladt intézmény! Pelrovácz Gyula felelete: Aseérí, meri a miniszter- elnök sajnálatosan hosszantartó betegsége miatt stabil és hosszabb időre rendelkezési Joggal bird kormány ezldőszerint nincsen! — Az Uj Budapest tudósítójától — Noha a városháza törvényes nyári szünete végétért, a várospolitikai élet szemmelláthatóan erősen stagnál. Az adminisztráció Szetidy Károly polgár- mester irányítása mellett természetszerűen a tőle megszokott pontossággal végzi kötelességét, elintézi a folyó ügyeket és előkészíti a főváros jövő esztendei költségvetését, amelynek, — mint azt az Uj Budapest legutóbbi számában részletesen megírta — pénzügyi bizottsági tárgyalása már október hó első felében meg fog kezdődni. Stagn'l azonban a várospolitikai élet, nincsenek nagyobb kezdeményezések, megoldásra várnak a nagy problémák, amelyeket a nyári szünet alatt a közigazgatás előkészített. Ennek az egyre szélesebb körökben terjedő stagnációnak okairól j és következményeiről Pelrovácz Gyula országgyűlési képviselő, a Keresztény Községi Párt elnökségének tagja, a I következőket mondotta az Uj Budapest ' munkatársának: — Az egész fővárosi közmunka-politikában, amely nagy horderejű város- rendezési kérdések, építkezési problémák, fürdővárosi teendők, útépítési szükségletek terén napirenden van és sürgős megoldásra szorul, bizonyos nehézségek merülnek fel abból kifolyóan, hogy az országos politikában a miniszterelnök sajnálatosan hosszantartó betegsége miatt stabil és hosszabb időre rendelkezési joggal bíró kormány ezidő- szerint nincsen. Hathetes provizóriumok nem alkalmasak arra, hogy döntő elhatározásokat érleljenek és hogy felelősséget vállaljanak nagy horderejű kérdések eldöntésénél azok az államférfiak, akiknek ilyen döntésekért > felelősséget kell vállalniok. A problémák viszont itt dörömbölnek az ajtón és megoldást követelnek! — A köz érdeke megkívánja, hogy minden közmű nkadehetőség kiaknáztas- sék és hogy a munkás kezek munkához ! jussanak. A polgármester és vele együtt a törvényhatósági bizottság viszont önmagában és saját felelősségére nem dönthet el olyan kérdéseket, amelyek a szokásos kormányhatósági jóváhagyáson felül előzetes hozzájárulást igényelnek és a kapcsolatos és összefüggő egész kérdés-komplexumról közös megbeszéléseket tesznek szükségessé. — Ez az oka annak, hogy a prolongált országos politikai bizonytalanság visszahat a főváros életére is és bizonyos stagnálást okoz különösen az őszi munkaprogramraot illetően. Abba még bele lehet nyugodni, ha ez a stagnálás a hat héttel bizonyosan befejeződnék. De van-e valaki, aki azt merné őilítani, hogy hat hét múlva megszűnik a politikai bizonytalanságnak ez a szomorú korszaka? Pedig minden érzelmi szemponttól eltekintve szükséges volna, hogy úgy országos, mint városi érdekek megfelelőbb szolgálata szempontjából a bizonytalanság megszűnjék, és elhatározásra feljogosított tényezők irányítsák a közéletet és közmunkáltat egyaránt I A NÉP politikai céljait szolgálja a legújabb fővárosi törvényrevizió Kilenc szavazattal erősbödik a törvényhatósági bizottságban a NÉP, mert azok, akik szakszerűség révén eddig tanácskozási joggal bírtak, visszakapják szavazati jogukat — Az Uj Budapest tudósítójától —Általános feltűnést keltett a pénteki nap folyamán a városházán, de város- politikai körökben is a csütörtök-esti minisztertanácsról kiadott hivatalos közlemény. Ezen közlemény szerint a minisztertanács Darányi Kálmán dr. helyettes miniszterelnök elnöklésével magáévá tette Kozma Miklós belügyminiszter javaslatát a fővárosi törvény revízióját tartalmazó törvényjavaslat beterjesztése ügyében. Várospolitikai körökben alig valamit tudnak arról, mit tartalmaz ez a örvényjavaslat, amelyről a belügyminisztérium sem a sajtót, sem a város- politikai tényezőket nem tájékoztatta. A Keresztény Községi Párt méltatlankodva veszi tudomásul, hogy a belügyminiszter a törvényjavaslat-tervezetet annak a minisztertanács elé való terjesztése előtt nem tartotta szükségesnek ismertem a legnagyobb városházi pártnak, a Keresztény Községi Pártnak vezetőségével. Jól informált keresztény párti helyen a legújabb törvény revízióban nem látnak egyebet, mint annak a célnak a szolgálatát, hogy a Nemzeti Egység Pártja fővárosi szervezete legyen a törvényhatósági bizottság legnagyobb pártja. Ennek elérését pedig olyképen kívánják biztosítani, hogy a törvény- hatósági bizottság közgyűlésében szavazati jogot adnak azoknak, akik szak- szerűség címén tagjai a főváros törvény- hatóságának. Összesen kilenc úr ül a törvényhatósági bizottságban, akik mind szakszerűség címén törvényhatósági bizottsági tagok, eddig csak tanácskozási joggal bírtak, de szavazati joggal nem. Összesen kilenc törvényhatósági bizottsági tagról van szó: a fővádbsi pénzügyigazgatóról, az államrendőrség főkapitányáról, a főváros tanfelügyelőjéről, tankerületi főigazgatójáról, a Közmunkák Tanácsának elnökéről, a számszéki igazgatóról, az Orzságos Társadalom- biztosító Intézet elnökéről, az Országos Közegészségügyi Tanács elnökéről, toMiéri stagnál a 'várospolitika ?
