Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-08-08 / 31-32. szám
■ . ft %-*■•«1-WS ^«Wtea^-J - ■ ... ^MsssíWP^5^’'** .8 éifiseu^üa 8861 1936 augusztus 8. , .................................................- a ■ mm m A m eg nem épült csőnakház i ■ ■■ ■ ■■ AT 1 “ kulonos regenye Elkeseredett pereskedés a főváros és egy vállalkozó között szakértők kizáráséval és bűnügyi feljelentéssel — Az Uj Budapest tudósítójától — Több mint nyolc éve húzódó peree ügy került most már harmadszor a Kúria T ő r f f y- tanácsa elé. A 209.000 pengős kártérítési per előzményei még 1928-ra nyúlnak vissza, amikor Weiser Béla újpesti csónakház és wee- kendtelep tulajdonos kérvényt nyújtott be a főváros tanácsához, — amint ez a keresetből kitűnik — amelyben a sorok, sári dunaágnak meghatározott helyén 3200 négyszögöles területet kért abból a célból, hogy ott a modem kor követelményeinek megfelelő csónakházat, weekendtelepet és strandot létesítsen. Kérését a főváros tanácsa kedvezően intézte el és megbizta a ferencvárosi kikötő vezetőségét a telephely kijelölésével. 1928. júniusában fővárosi tisztviselőkből álló bizottság jelent meg a helyszínen. Ennek a bizottságnak tagjai Lehner Ödön főmérnök, P r a x a László és Berenczky István mérnökök, Nagy László segédhivatali igazgató, a dunabalparti felügyelőség vezetője és Karlovitz Miklós dr. fővárosi tanácsi fogalmazó voltak, akik Demeter Rezső műszaki tanácsos utasításához képest egy már előre kicö- vekelt területet jelöltek meg a Weiser Béla által kért telek céljaira, Milyen hlszemben leheteti Weiser Béla? A kérvényező már ekkor kijelentette, hogy ez a kicövekelt hely neki nem felel meg és kérte, hogy valamivel fe 1 j e b b adjanak neki más területet, mivel a most megjelölt terület sportcélokra nem használható. A bizottság tagjai átmentek megtekinteni a Weiser által kért területet. A kereslet szerint Weiser tehát abban a hiszemben lehetett, hogy a főváros tisztviselői ezt a területet adják majd neki. A tisztviselők azonban a terület kicövekelése elöl elzárkóztak, s arra való hivatkozással, hogy úgy is pontosan megállapitható az, hogy melyik a másodszor kért terület.- s aa Weiser többször küátogatott a szóbanforgő partrészre, azonban megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy az általa igényelt területen M á h r e r Benő és Társa létesítettek fatelepet, azt magas kerítéssel és cégtáblájukkal el is látták. Különösen súlyosan érintette ez W e i s e r-t azért, mert már meg is bízott a telep terveinek elkészítésével egy a főváros szolgálatában álló mérnököt. A tervek elkészültek, mert hiszen úgy volt, hogy a bérlet 1929 január 1-töl kezdődik. Megindul a kétszázezer pengős ká térítési per Weiser panaszával a főváros illetékes közegeihez fordult, a tárgyalások azonban elhuzótak, úgy, hogy a telep-tulajdonos a már korábban bérletében lévő más d u napa r t i területen volt kénytelen építkezni. Weiser üyen előzmények után pert indított a főváros ellen és követelését 209.320 pengő tökében és annak járulékaiban állapította meg. Hivatkozott arra is, hogy neki súlyos kára származott abból, hogy a főváros nem adta át neki az általa kórt területet, amelyért az első bérösszeget már be is fizette. Az ügyben fötárgyalás előtt a felek között ismételt tárgyalás volt, amelyen K a r- 1 o v i t z Miklós dr. tanácsi fogalmazó és Szegő Ferenc dr. ügyvéd vettek részt. Szó volt arról, hogy egy megfelelő jegyzőkönyvvel rendezik az ügyet. Privátim vagy nem privátim? A perben a főváros védekezése az volt, hogy a kiküldött bizottságnak tulajdonképen csak Lehner főmérnök volt tagja, neki pedig nem volt joga Weiser részére más területet kijelölni, mint aminek kijelölésére Demeter műszaki tanácsostól utasítást kapott. Tanúkihallgatást foganatosított a járásbíróság, több tanú vallotta, hogy a második kitűzés csak privátbeszélgetés jellegével birt és hogy ők tényleg nem voltak a bizottság tagjai, csak „privatim“ foglalkoztak az üggyel. A járásbíróság azonban nem volt tekintettel ezekre a vallomásokra, hanem megállapította a főváros kártérítési kötelezettségét. A törvényszék Heimleitne r-tanácsa ezt az ítéletet helybenhagyta, az ítélet érdekes indokolása szerint a hatóság részéről hi- vatalos aktusnál megjelenő közegek a laikus fél részéről hatósági funkció végzésére jogosítottnak vél e.l- mezhetök. Minden valószínűség amellett szól, hogy Weisert az utóbb megjelölt terület illeti meg, ezt erősiti meg az is, hogy tanácsi utasítás dacára a bizottság jegyzőkönyvet sem vett fel az átadásról és arról jelenést sem tett. A Kúria első Ítélete Felülvizsgálatra az ügy a Kúria elé került, ahol újabb bizonyítást rendeltek el arra vonatkozóan, hogy Weiser a szerződés teljesítésének időpontja u t á n kérte-e a terület átengedését. A törvényszéken a főváros azt is előadta, hogy a Máhrer által birtokolt terület rendelkezésére állott mindig Weiser- n e k. Több tanút hallgattak ki, igy Karlovitz Miklós dr.-t, ki most olyan értelemben vallott, hogy neki később az volt a véleménye, hogy Weisert a Máhrer részéről lemondott bérleti terület illeti meg. A törvényszék azonban újból marasztaló ítéletet hozott, megállapítva, hogy a székesfőváros kártérítéssel tartozik Weisernek. Uj felülvizsgálat nyomán a Kúria is megállapította a kártérítési kötelezettség jogalapját. A Kúria szerint Weiser a teljesítési határidőn túl is kérte a fővárostól a telek átadását s minthogy a felajánlott telek a főváros részéről a kicövekelt területre 1929. évi február 20-án jogosított volt elállni a szerződéstől és kártérítést követelni, annál inkább, mert a február 20-án _ túli események a perre nézve kö. zömbösek. Kártérítési Igények a legkülönbözőbb jogcímeken A jogalap megállapítása után ismét visszakerült az ügy a járásbíróság elé, hegy megállapítsák a kártérítés összeg, szerűségét. Weiser a legkülönbözőbb jogcímeken követelt kártérítést. Elmaradt kabindijak, csónakörzés és gara- zsirozás, sporttelepből eredő hasznok, a pálya mentén elhúzódó kerítésen felragasztható reklámokból befolyó összegek stb. A járásbíróság azonban elutasító ítéletet hozott, megállapítva azt, hogy Weisernek a meghiúsult telekátadásból nem származott kára. A törvényszék előtt azonban szakértő-tanuk meghallgatását rendelték el és a szakértők, valamint a tanuk vallomásából kiindulva, mintegy 36.000 pengőt ítéltek meg a csónakház tulajdonosnak, ez az összeg azonban az időközben felmerült költségekkel egyetemben mint. egy 72.000 pengőt tett ki. Ezek után most már harmadszor került az ügy a Kúria Térffy -tanácsa elé, ahol a főváros jogi képviselője hivatkozott arra is, hogy a főváros a tanúvallomásokkal kapcsolatban büntető feljelentést is tett nemrégiben. A Kúria kizárja az összes eddigi szakérteket A Kúria ismét feloldó végzést hozott és további bizonyításra utasította a törvényszéket, abban az irányban, hogy állapítsák meg szakértők, mennyi lehetett Weiser esetleges elmaradt nyeresége és mennyiben tartozik kártérítéssel a főváros. A fővárosnak egyik védekezése az volt, hogy Weisernek nem volt komoly szándéka az építkezésre, nem is állt volna rendelkezésére megfelelő anyagi erő. Meg kell tehát állapítani azt, hogy a csónakház tulajdonosnak meg volt-e az anyagi rátermettsége a vállalkozás létesítéséhez. Az összegszerűség kérdésében azonban szakértőket kell meghallgatni. Az egyik szakértő már kizárta a bíróság, a Kúria most Breiler D. Armand törvényszéki szakértőt valamint Bürger-Neu. féld Károly szakértőt zárja ki, mert a Kúriának alapos kételye van a számítások helyességénél, már pedig üyen szakértői vélemények nem szolgáltatják megnyugtatóan az Ítéleti döntés alapját. Miéd föt&CUtU kok&szcd ? — Pályázati felhívás! — A koksz nagy népszerűségét annak köszönheti, hogy 1. kiadós, mert mail gas fütőértékü, s amellett súlyra I könnyű, 2. a koksz, mint nemesített szén, nem füstöl, nem kormoz, teljesen szagtalanul ég el, mert a szén illő része, amely a kormot és füstöt előidézi, a koksz előállítása folyamán eltávozik, 3. a koksz tárolás közben összetételében nem változik és így nem veszít fűtőértékéből, 4. a koksz egyenletes meleget ad, anélkül, hogy a tüzelésre nagyobb gondot kellene fordítani, A koksz eme tulajdonságait és a kokszhasználat előnyeit jelmondat-pályázat útján kívánjuk népszerűsíteni, miért is pályázati felhívással fordulunk a kokszfogyasztó közönséghez egy legföljebb 10 szóból, vagy két soros versből álló olyan jelmondatra, amely legjobban fejezi ki a koksz előnyös tulajdonságait és legjobban szolgálja a kokszhasználat népszerűsítését. A pályázaton mindenki résztvehet. A legjobb jelmondatokat az alább írt pályadíjakkal jutalmazzuk. A pályázatra beküldött jelmondatot jeligével kell ellátni. Éhez csatolandó zárt borítékban, a pályázó nevét és pontos címét feltüntető papírlap. A lezárt borítékon feltüntetendő a pályamű jeligéje. A pályamű, valamint a jeligés zárt boríték egy nagyobb borítékban helyezendő el és legkésőbb folyó évi szeptember hő 10-ig Budapest Székesfőváros Gázmüvei címére (Tisza Kálmán-tér 20) küldendő, postán ajánlva. A boríték címzett oldalán, feltűnő írással, „PÁLYÁZAT“ jelzéssel látandó el. A pályázatra beérkezett jelmonda tokát az e célra alakult külön bíráló- bizottság fogja elbírálni. A legjobbnak ítélt öt jelmondat beküldői között a következő jutalomdíjakat fogjuk kiosztani: I. díj: 1 drb kokszkályha n. díj: 20 mázsa koksz III. díj: 15 mázsa koksz IV. díj: 10 mázsa koksz V. díj: 5 mázsa koksz ■ÍÜÍ Si fi NAGYCIRKUSZ XOüAXOO FŐVÁROSI MŰSORA SZENZÁCIÓS!