Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1936-01-18 / 3. szám

1936 január 18. WPMWMAPJESr 3 Irta: PETROVÁCZ GYULA A főváros egyik legaktuálisabb és legnagyobb körültekintést igénylő prob­lémája a közel jövőben felépítendő magyar Stadionnak helyes, celszeiú es gazdaságos elhelyezése. Ahány kerülete van a fővárosnak, annyi elhelyezési terv merült fel. Pest és Buda örök harca is most ezen kérdés körül folyik. Óbudától Kelenföldig. Angyalföldtől a rákosi rétekig minde­nütt vannak területek, melyeket a pro­pagáló helyi érdekeltség Stadion cél­jaira kiválóan alkalmasoknak tart, de maguk a sportkörök is megoszlanak eb­ben a kérdésben a maguk külön érde­keltségei szerint. Egyben azonban csak­nem mindenki egyetért. Abban, hogy a Stadiont lehetőleg távol a lakott város­részektől, messze a periférián kell léte­síteni, ahol nagy és szabad területek ál­lanak rendelkezésre és nincs korlátja a fantáziának. Az én felfogásom e tekintetben: Wa­rum in die Ferne schweifen, Liegt das Gute doch so nah’! Miért kutatunk Sta­dion-terület után a kültelkeken, mikor van ilyen a főváros belső területén is! Engem ez álláspont elfoglalásában a főváros érdekei vezetnek. A főváros arra vállalkozott, hogy az állam által felépítendő Stadion részére megfelelő területet ajánl fel és azt a szükséges közmüvekkel, utakkal és köz­lekedéssel látja el. Ha olcsó kültelki területet ad a fő­város, akkor súlyos terheket vállal az odavezetendő víz, gáz, villany és csa­tornázási vezetékek révén, a hozzájáró utak megépítésének kötelezettsége foly­tán, mert ezek hossza és létesítendő nagy szélessége óriási költségeket jelent. Mert külön út kell a gyalogosoknak, a ke­rékpárosoknak, az autóknak és autóbu­szoknak és külön út kell — legalább részben 1— az oda- és visszahajtó jár­műveknek. Természetesen villamosvona­kes apostola llovszky János. Nemcsak a nyári Balatonnak, amikor a kék hul­lámokat vidoran szeli át karcsú vitor­lása, hanem a téli Balatonnak is leglel­kesebb hívei közé tartozik llovszky. A közeli hetekben a rádióban tart elő­adást llovszky a téli Balatonról. Ennek az előadásnak azonban van egy felté­tele: be kell fagynia a Balatonnak, mert az az elgondolás, hogy a Balaton jegén fog állni majd a mikrofon, hogy llov­szky előadását közvetítse. * DINGIIA ÁRPÁD, az általános sze­retetnek és népszerűségnek örvendő pénztárigazgató, aki negyvenharmadik szolgálati évét tapossa és már betöltötte hatvanadik életévét is, beteges állapo­tára való hivatkozással nyugdíjazását kérte a polgármestertől. A kitűnő Dinghát távozása alkalmából szomba­ton fogják ünnepelni kollégái, hogy neki egészségei és boldogságot kíván­janak nyugdíjas napjaiban. . * A VÁROSHÁZA BETEGEI: S z e- m e thy Károly dr. tiszti főügyész in­fluenzában megbetegedett, ezért a keddi rendkívüli közgyűlésen helyettese, V á- r a dy Jenő dr. jelent meg. A keresztény párti vezérek közül Szőke Gyula dr. felsőházi tag fek­szik könnyű lefolyású influenzával Ve­ress Pálné-utcai lakásán. lat is kell létesíteni a Stadionhoz, vagy távolabbi terület esetén a helyiérdekű vasút vonalát és állomását is meg kell építeni: hiszen a Stadionnál százezer ember kiszállításáról és egy tömegben való visszaszállításáról van szó. Ha ellenben a főváros egy szabad belső területet enged át, akkor telekár­ban többet ad ugyan, de viszont az ösz- szes közművek megvannak, az útak leg­nagyobb része rendelkezésre áll és a közlekedést is csak kiegészíteni és töké­letesíteni kell, mert bizonyosfokú köz­lekedés most is van az ilyen belső te­rületen. így tehát lényegesen kevesebb új beruházásra van szükség, lényegesen kevesebb költségbe kerül a Stadion ily elhelyezése a fővárosnak. De ilyen megoldást javai a sporto­lók és a sportbarátok érdeke is. A Sta­dion látogatottsága feltétlenül nagyobb, ha azt könnyen el lehet érni. Ha a kis­pénzű sportrajongónak nem kell külön villamos- vagy autóbuszköltséget is szá­mításba venni a beléptidíjon felül. Ha a jobb közönség megtakaríthatja a taxi­költséget, vagy azt a nagy idővesztesé­get, melyet egy távoli Stadionnak köz­lekedési eszközökkel való megközelítése jelent. Egyszóval könnyebben szánja rá magát a Stadion felkeresésére. És érvé­nyesül a tömegvonzás elve is, mert ha látja a közömbös városi publikum a tö- megtódulást, önkéntelenül érdeklődik és beáll a Stadionba menők tömegébe. Kétségtelen, hogy a Stadion nemcsak a sportnak, hanem a nagy megmozdu-, fásoknak is színhelye lesz. Nem is any- nyira nagygyűlésekre, vagy ünnepsé­gekre gondolunk itt, mert hiszen ezek­nek ezidőszerinti méreteihez megfelelő helyek állnak már rendelkezésre. De gondolunk Szent István király kilenc- százados jubiláns ünnepségeire, melyek a magyar százezreken felül külföldi tíz­ezreket is mozgósítani fognak. Ami a sportközönségre áll, mindaz fokozottabban áll az ilyfajta tömegek­re. Ezeket távolfekvő, perifériális Sta­dionba kivinni a fővárosból fölösleges költségtöbbletet, fáradtságot és idővesz­teséget jelent: minden külön haszon nélkül. És itt annak, hogy a hívő töme­gek magukkal ragadjanak közömbös tö­megeket, fokozottabb jelentőségé is van! Ezért foglalok állást a Stadionnak a lóverseny téren való megoldása melleit. A keleti pályaudvar mellett áll üresen a régi lóversenytér, mellyel a főváros tizenöt év óta nem tud mit kezdeni. Je­lenleg az Aréna-út, a Thököly-út és a Stefánia-út határolják: csupa széles, tá­gas, közművekkel ellátott, kiépített és közlekedéssel bíró út a főváros belső te­rületén, legnagyobb pályaudvarunk tő­szomszédságában. Ha ezt a területet a Verseny-utcának egyenesvonalú meghosszabbításával be­határoljuk a Keleti pályaudvar felől is, akkor az egyetlen megépítendő út a Hungária-körúttal kapcsolja össze a Stadion területét, ami megközelítés szempontjából fontos, és a négy útvo­nal által körülhatárolt, s egyéb célokra még le nem foglalt terület kb. 1000 mé­ter hosszú és átlag 300 méter széles, te­hát 30 hektár (80 hold) területű. Ez Stadion céljaira bőségesen elegendő nagyságú terület, viszont a MÁV-val. HÉV-vel, BSzKRT-tal, Autóbusszal és mindenféle járművel, de gyalog is meg­közelíthető. Épületekkel elzárva csak az északi oldalán van egy Thököly-úti vil­lasorral, a Millenáris pályával és az Autóbuszgarázzsal. A többi három ol­dala beépítetlen és szabad, tehát a Sta­dion kiegészítésére szolgáló melléképít­mények céljaira rendelkezésre áll. Felvonulási és szétoszlási lehetőségek is vannak: a Stefánia-útról a Hősök-te- rén át az Andrássy-útra, a Hungária- körúton át akár észak felé az óbudai hí­dig, akár dél felé Kőbányára, a Nép­ligetbe vagy az Üllői-útra széles és sza­bad út vezet, tehát könnyű a tömegeket szétoszlatni és több irányú felvonulás is találkozhatik a Stadion porondján. Mindezek olyan előnyök, amelyekkel egyetlen Stadion-terv sem vetélkedhetik. Ilyen célszerű és egyszerű megoldás s ily kevés költséggel sehol sem biztosít­ható. És egyetlen hátrányát, a Keleti pá­lyaudvar közelségéből déli szél esetén reászálló koromfüstst is kiküszöbölhet­né az Államvasút azzal, hogy a pálya­udvari rendezőmunkát elektromos loko- motívokkal végeztetné, ez sem lehetet­len, sem nagy költségtöbbletet nem okoz .így tehát a Stadionnak a régi ló­tacms versenytéren való elhelyezése mind sportszempontból, mind megközelítési szempontból, azonfelül a főváros gaz­dasági érdekeinek és egyéb érdekeknek szempontjából a legtökéletesebb meg­oldást adná. Ez a terv bizton valóra is fog válni, — Szendy polgármester a főváros köz- igazgatási bizottságában már hozzá is járult, — mert reális, józan és takaré­kos és e mellett megold egy olyan prob­lémát, melyet eddig nem tudtak megol­dani. Hogy t. i. a régi lóversenytér be­építés nélkül is felhasználhatóvá válik, amit sokszor sürgettek s ezerszer vitat­tak meg már. Beépítési köfelezeffségel árverezi el felesleges telkeit a főváros A folyó évben 1.200.000 pengőt kell a fővárosnak a deficit eltüntetésére bevennie ingatlanok eladásából — AlZ Uj Budapest tudósítójától -— A főváros ezévi költségvetése, amely most van jóváhagyás alatt a belügy­minisztériumban, a bevételi oldalon 1,200.000 pengőt irányoz elő fővárosi ingatlanok eladásából. Arra vonatko­zóan, hogy mely ingatlanokról van szó, és azok eladása hogyan fog történni, Kempelen Ágoston a városrendezési ügyosztály vezetője a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Rövidesen elkészül és a városren­dezési, majd a pénzügyi szakbizottság elé kerül a polgármesteri előterjesz­tés, hogy mely telkek milyen mó­don és mekkora eladási áron ke­rüljenek piacra . A szakbizottságok fogják megjelölni az eladások sorrend­jét is azon lista alapján, amelyet a fő­város által felhasználni nem kívánt, beépítésre és eladásra beérett telkekről már régebben készítettünk. — Hangsúlyozom, hogy kizárólag telkek eladásáról van szó, ezeket a tel­m w keket minden körülmények között nyil­vános árlejtésen, minden valószínűség szerint beépítési kötelezettséggel fog­juk eladni. A közeljövőben már meg­kezdődnek az ingatlan-árverések, hogy a tavaszi építkezési szezon fellendítését i is előmozdítsuk az ingatlan eladások­kal. Minden valószínűség szerint első­nek az Attila-utcai szegényház telkét fogjuk hasznosítani. Az árveréseket ad­dig és olymódon folytatjuk, amíg a költségvetésileg előirányzott összeg biztosítva nincsen. Mindenesetre gon­doskodunk azonban arról, hogy az ár­verések olyan ütemben történjenek, hogy az ingatlanpiacon uralkodó ái'a- kat egy tömeges eladással ne nyomja le a főváros. flare a Stadionért

Next

/
Thumbnails
Contents