Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-06-20 / 25. szám
UJUTHIAPFST 1936 június 20. Földcsuszamlások a budai Várhegy nyugati oldalán * Irta: PTROVITS ALADÁR, székesfővárosi nyug. műszaki főtanácsos VII. Földcsuszamlások elleni védekezés fejlettebb rendszere A földcsuszamlások elleni védekezés terén az eddigi elmondottak nyomán két fontos megállapítást kell hangsúlyoznunk. Egyik a szakszerű építkezésnek a földcsuszamlás szempontjából való lehetővé tétele. Ennek céljaira a tervezéssel és a kivitellel megbízott mérnök az igénybe veendő földterületet és annak belsejét alaposan kémlelje ki. Orvosi nyelven szólva, a geológiai értelemben vett földterületnek csuszam- lásra való hajlamossága szemszögéből a diagnózist állapítsa meg. A második figyelembe jövő szempont a csuszamlások tanulmányozása terén elért annak a vívmánynak szigorúan való szem előtt tartása, hogy a csuszamlások alapoka a földalatti rétegekben kóborló talajvíz bomlasztó erejében, mint magának a csuszamlás- nak tulaj do nképeni előidézőjében van. Ez a megállapítás aztán elvezeti a csuszamlások helyén közreműködni beosztott mérnököt a védekezés preventív módszerének megismeréséhez, és ezen az alapon készteti azután, a csuszamlások okozta bajokat megelőző eljárások alkalmazására, teljesen olyképpen, miként az orvosi tudományban az orvosnak is az egyes betegekkel szemben első feladata azoknak etiológiai (kórokiam) szempontból való tanulmányozása, hogy ezen az úton megállapítandó profilaktikus (a bajokat megelőző) rendszabályok szigorú alkalmazásával az illető betegség még csirájában legyen elfojtható. Történelmi visszapillantásként megemlítjük, hogy még a múlt század 60-as évei körül az orvosok sem ismerték a tömegbetegségeknek, — a tífusznak és a kolerának tulajdonképpeni kórokozóját, éppen úgy miként vasúti mérnökeink sem tulajdonítottak és ezt már említettük, — a földcsuszamlás körül a víz bomlasztó erejének fontosságot. Ezért akkoriban még a vízmentesítés helyett menedékes rézsűkkel1 nagytömegű ellenpadkákkal. vagy hatalmas támasztófalakkal védekeztek a földcsuszamlások ellen. Az orvosi tudomány terén Pettenkofer, — korabeli európai hírű orvos és higiénikus a tifusz és kolera betegségek kórokozójaként a szennyezett talajt jelölte meg. Talaj elméletét azonban a későbbi idők során az orvosi tudomány halomra döntötte és ezen a téren a haladás rendje új védekezési módot állapított meg. A csuszamlások elleni újabb védekezési módszereknél tehát ugyanolyan kozmikus változás következett be, mint az orvosi tudomány körében a múltban történt. Nagy megnyugvásunkra szolgálhat ez a mérnöki tudományéval megegyező analógia, mely az itt most ismertetett földcsuszamlások elleni védekezés helyes és logikus rendszerét bizonyára előnyösen tünteti fel. A további idők során az erdélyi és az egyéb helyeken épült vasutak, minők: a Marosludas—besztercei már említett, továbbá az Alvincz—nagyszebeni vonalak már az új irányelvek szerint épül 1 Mandel József: Csuszamlásoktól vszélyeztetett vasutak biztosítása. Budapest, 1930. tek. A mai szűk határaink között — mi- j ként Mandel József tanulmányának be- j fejeztével felemlíti, — az Eger—put- noki, a Pécs—bátaszéki, Székesfehérvár—celldömölki és végül a balatoni vasút mentén kell a pálya biztonságát veszélyeztető csuszamlások ellen véde-1 kezni. VIII. A budai Várhegy kőzet-földtani ismertetése a bekövetkezett földcsuszamlások szemszögéből. Eddigi közleményeink a maguk ösz- szességükben hiányosaknak volnának mondhatók, ha végezetül nem ismertetnénk a Várhegy geológiai felépítésétr A Várhegy keletkezési ideje és a település sorrendje szerint a következő kőzetekből áll: budai márga, kiscelli agyag, egykori Dunahordalék (iszap, homok, kavics), mésztufa és lösz. Ezek az itt most felsorolt kőzetek nem az eredeti településükben találhatók meg, mert részben természeti erők, részben pedig a geológiai koroktól (az oligocén óta) napjainkig végbemenlt mesterséges beavatkozások a felsorolt geológiai rétegeket az eredeti vízszintes helyzetükből kimozdították. A természet munkái közül főleg a törések nyomát lehet igen jól észlelni a budai márga rétegein. A rétegek ugyanis nem egyforma helyzetűek, hanem széttöredezve más és más irány felé dőltek. A jóval fiatalabb mésztufa sem vízszintes, mert ez a kőzet is, mely a hévforrások működése folytán jött létre, — számottevő kéregmozgásokat tüntet fel. (Mésztufa alatt a geológia a likacsos szerkezetű mészkő-anyagot j érti, mely rendesen édes vízből rakó- ! dik le, és gyakran növényi részeket, j esetleg apró állatkákat is bekérgez. í Keletkezése egészen olyan mint a cseppkőé, csak más körülmények között megy végbe.) Az említett töréseken kívül a figyelmes szemlélő más természetű, — immár ősrégen végbement elmozdulások nyomát is felismerheti a Várhegy oldalában, annak felszínén, elszórtan, minden rendszer nélkül, — még napjainkban is. Jóleső érzéssel igazolhatom Papp Ferenc dr.-nak most elmondott helytálló szavait. Aktiv koromban a II. kér elöljáróságnál négy éven át végzett szolgálatom alatt bő részem volt megismerni a Várkertben, a Logodi, a Toldi Ferenc, főleg pedig a Pala utcában az úttestből egészen kiálló és az utóbbi helyen az épülelfalba illesztett ilyen nagy szikladarabokat. Ezek a köbméter nagyságú mésztufa-tömbök tulajdonképpen a geológiai idők során bekövetkezett suvadásoknak, hegylejtő- ;suszamlásoknak beszédes bizonyítéké’ A Pala-utcai kiálló nagy szikladarab valóságos geológiai műemlék. A most ismertetett geológiai felépítésből kifolyóan megállapítható, hogy a Várhegy alapja, a márga, mely elég kemény kőzet, gyakorlati szempontból 2 Dr. Papp Ferenc: Suvadások a budai ! Várhegyen. Technika, 1936. ápr. hó. vizet át nem engedő rétegnek tekintendő. Ezen a rétegen helyezkedik el azután a többi, vizet átbocsátó kőzet, szétfagyott lejtőtörmelékes agyag, fölötte a mai Duna ősének a mintegy 50 méterrel magasabb nívóban visszamaradt homokja és kavicsa, amelyre viszont mésztufa települt, mégpedig oly- képen, hogy a márga helyenként a Várhegy lejtőjének irányába van dőlve. Mindezekből aztán végkövetkeztetésképen megérthető, hogy a Várhegy oldala mozgásra hajlamos terület. A csuszamlások helye tudvalévőén a Logodi- utca 61 és 63 számú házaknál van, valamint ezek helyétől felfelé a Lovas- úton és lefelé az Attila-utca 85 számú ház irányában. Felette jellemző, hogy a Logodi-utca 65 számú ház teljes épségben maradt meg, szemben a közvetlen mellette fekvő 61 és 63 számú házakkal. Itt a rétegek helyzete magyarázza meg a csúszást, amiért t. i. a 65 sz. háznál a talaj nem mozdult meg, ellenben a 63 és 61-nél — mint mondtuk — a talaj megcsúszott, még pedig erősen. Az Attila-utca 85 számú támfal mögötti pincében jól lehet látni, hogy itt a márgarétegek a lejtő irányában dőlnek, ezért hajlamos a csuszam- lásra ez a terület. A márgarétegek itt ellentétes irányú dőléseket (dél-nyugat és észak-nyugat) 1 tüntetnek fel, ami arra mutat, hogy ezen a helyen a régenmult időkben törések zavarták meg a márgarétegeket. Abból a körülményből pedig, hogy a próbafúrások alkalmával több helyen márga alatt agyag, más helyeken viszont agyag alatt mésztufa volt található, — tehát idősebb kőzetek alatt fiatalabb i kőzeteket találtak, melyek csak utólag csúszhattak az idősebb rétegek közé, — azt következtethetjük, hogy ezen a területen már régebben is voltak talajcsu- szamlások. Geológusok feljegyzései szerint az ilyen talajcsuszamlás nem csupán a Várhegy nevezetessége, hanem a főváros budai hegyvidékén szinte általános. IX. Jogi vélemény a Várhegy-csuszamlás okozta károkról. Örök törvény, hogy ügyvéd, vagy bíró szakkérdésben csak akkor alkothat magának helyes véleményt, ha a vonatkozó szakvélemény tisztán áll előtte. A Várhegy esetében azonban olvastunk jogi véleményt, mely ezt a szabályt nem követte. Az illető közlemény szerzője ugyanis fölvetette azt a kérdést, vájjon „ki a károsult a Várhegy omlásánál?“ Okfejtésében azt vizsgálja, vájjon ez a csuszamlás visszavezethető-e valakinek szándékos vagy gondatlan cselekményére és még a szavatosság kérdését is fölveti. Pedig még abban is téved a jogász cikkíró, mikor a várhegybeli földcsuszamlást geológiai okokból eredőnek mondja. Mert a Vár- hegy geológiai alkotórészei a már ismertetett földnemek és kőzetek a csu- számlásnak csupán passzív szereplői, eszközei! Aktiv szerepe pedig a víznek ElsőMagyar Automobil GRAND PRIX a Népligeti körön 250 km 1936 jun. 21-én d. e. 10 óra 30 perckor rendezi a Királyi Magyar Automobil Club Indulnak az öss-es világnagyság k Auto-Union : Stuck, Varzi, Rosemeyer Mercedes-Benz: Caracciola, Chiron, von Brauchitsch. Scuderia Ferrari (Alfa Romeo): Nu ’olari, Brivio, a harmadik vezető a startnál. Hartmann Lás dó, atöbbsz rös magyar bajnok, Austin Dobson és más hírességek. Világmárkák összecsapása Európa legnehezebb versenypályáján A küzdi lem végig a nézők szeme élőt . Kényelmes tribünök — büfék — átjáróhidak a pápa belsejébe — Számozott ülőhelyek. Jegyek ka utjai ók az összes sporí- fegyárusiió helyeken és a Királyi Magyar Automobil Clubban — Elővételnél kedvezmény. van, a föld mélyében különböző rétegek között kóborló talajvíznek, mely itt épúgy kóborol, mint a közművek csővezetékeiben az elektromos kóboráramok. Az ilyen kóborló talajvizekkel pincevizsgálatok alkalmával sokszor találkoztam. Talajvíz nélkül nincs földcsuszamlás! Talajvízmentes földnemek és kőzetek épen olyan békességben vannak egymással, mint akár a juhok az akol- ban. De mit szóljunk a szavatosságnak a csuszamlásnál fölvetett kérdéséhez?! Ez itt a telektulajdonosváltozásból előálló jogviszonyok tárgyalása szempontjából van felvetve. De hogyan lehelne ilyenről még csak szó is, mikor törvény szerint változás esetében az eladott ingatlan terhei közül az eladó még az olyan telki-teherért (pl. szolgalomért) sem szavatol, amelyről a vevő annak szembetűnő voltánál fogva már eleve tudomást vehetett!? A cikk írója jogi véleményének megállapításához bizonyára a káros tűzeseteket vette alapul, mint elemi csapást. Ez pedig végzetes hiba! Mert hiszen a tűzeset földfeletti, a csuszamlás pedig földalatti esemény, és ez a megkülönböztetés már magában véve elégséges, de sőt a földcsuszamlást ép úgy nem lehet gondatlanságból eredőnek tekinteni, mint akár a földrengést! Még furcsább az a jogi felfogás, hogy a kárt az Attila-utca 85. számú ház tulajdonosának, a háza lebontása miatt kell viselnie. Ez a groteszk elgondolás valóságos láncokoskodás, amely úton azt is be lehet bizonyítani, hogy: Aki bort iszik, meny országba jut! A Várhegy körüli földcsuszamlás vis- major! Ez olyan igazság, mely még csak bizonyításra sem szorul, épen úgy, mint az az igazság, hogy két pont között az egyenes vonal a legrövidebb távolság. A yis-major megállapítással szemben mindenféle jogi vélemény értéktelen! (Vége.) Molnár Kálmán oki. gépész és közgazdasági mérnök, építési vállalkozó. Telefon : 89-7^13. Budapest, IV., Irányi-u. 21. Legolcsóbban vehet teniszháló-, sátorponyva-, pokróc- hátizsák-, szobatorna- készletet és horgászati cikkeket Hauschild Albertnél Budapest, VII., Károly körút !5. T.: 41-5-0 Szállít hivatalok részére iratkötőhevedett, por- és padlótörlőruhát. Alapit, t 1838-ban
