Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-05-16 / 20. szám
Budapest, 1936. május 16. ______. 4^^ UJ BUDAPEST ElOüzelésI órák: Egész évre ............................................... 30 pengő Fé l évre.......................................................... 15 pengő Egyet széna éra 60 fillér DOBY ANDOR D* Szerkesztőség és klodóhlvoial: Budapest, IV., Kaas Ivor-ulcn g. Telefon: 82^8^23. Potlatakarékp. csekkszámla 30.013. ITT AZ UJ STÁTUS ! Az UJ Budapest elsőnek ismerteti teljes részletesség^ gel a főpolgármester stálusrendezési rendeletének irányelveit és számadatait — Az Uj Budapest tudósítójától A jövő hét közepén lesz a végefelé közeledő szanálás egyik legfontosabb stációja: a szanálási bizottság — hivatalos elnevezéssel: a tizenhetes ellenőrző bizottság — azon ülése, amely a székesfővárosi közigazgatási allcalma- zottak státusrendezésével foglalkozik. Esztendőkig tartó tárgyalások előzték meg előbb a főváros vezetőségében, majd a belügyminisztérium és a pénzügyminisztérium illetékes osztályaiban a státusrendezési problémát, melynek megoldása Szendy Károly polgármesterségének egyik leghatalmasabb és legmaradandóbb mértföldköve. A belügyminisztériumban csupán a hét közepén értek véget a gyorsított iramban folytatott státusrendezési tárgyalások, e tárgyalások során a legkisebb részlet- kérdésekben is végleges megegyezés jött létre, úgyannyira, hogy az itt közölt szöveg és számadatok véglegeseknek tekinthetők. A státusrendezés alapja az új fővárosi törvény szanálási paragrafusa alapján kibocsátott belügyminiszteri tervezet azon pontja, amely szerint a szanáló főpolgármester a székesfőváros központi és kerületi igazgatásánál minden szakra nézve megállapítja a tisztviselők és egyéb alkalmazottak új létszámát, illetményeit és újra szabályozza ezeknek a tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak összes mellékjárandóságait. A székesfővárosi közigazgatási alkalmazottak státusrendezéséről készült főpolgármesteri rendeletnek alapvető szempontjait a státusrendezésre vonatkozó főpolgármesteri határozat indokolásában különleges precizitással állapítja meg a főpolgármester. Nine» többé Id. hív.! Ezen indokolás szerint a státusrendezés legnehezebb feladata kétségtelenül az ideiglenes alkalmazottak jelenlegi helyzetének megoldása volt. Ma az a helyzet, hogy a székesfőváros közigazgatási alkalmazottai közül 53.8% tölt be végleges tisztviselői állást, míg 46.2% ideiglenes alkalmazott. A főpolgármester státusrendezési rendelete a székesfővárosi tisztviselők és hivatalnokok létszámából az ideiglenes státus majdnem teljes megszüntetésével három főcsoportot alakít ki: a végleges tisztviselők csoportját, a gyakornokok és a velük azonos jogviszonyban álló kezelők, kezelőnők és segédgondozó nővérek csoportját, végezetül a szorosan vett állandó közigazgatási feladatok elvégzésére alkalmazott havidijas, hetijegyzé- kes és óradíjas alkalmazottak csoportjait. E három csoporton kívül a székes- főváros még a meghatározott időtartamhoz kötött és előreláthatólag bizonyos idő után megszűnő feladatok elvégzésére szükséges havidíjas, hetijegyzék es és óradíjas munkaerőket alkalmazza. A státusrendezési rendeletet a belügyminiszternek bemutató feliratában a főpolgármester azon meggyőződésének ad kifejezést, — még pedig a legteljesebb joggal —, hogy az ideiglenes alkalmazottak helyzetének rendezésével a székesfőváros egyesítése óta húzódó kérdést oldott meg és a státusrendezési határozat életbeléptetése után hosszabb időre megnyugvást tud biztosítani a székesfővárosi közigazgatási alkalmazottak ! körében. Szakok és munkatermetek A státusrendezés kapcsán a főpolgármester és a polgármester pontosan megállapította, mely munkaterületek feladatköreinek elvégzésére mely szakok hivatottak és az egyes szakok létszámát a fennálló munkaszükséglethez mérten építették fel. Vizsgálat tárgyává tették a főváros vezetői azt is, hogy a fővárosi közigazgatási tisztviselők és hivatalnokok jelenlegi létszáma az elvégzendő munkával milyen arányban áll. Az iránt is történik a státüsrendezésben intézkedés, hogy a különféle szakmunkákat mindenütt szakképzett tisztviselők lássák el. Ennekfolytán a székesfővárosi Vízműiteknél szolgálatot teljesítő közigazgatási tisztviselők és egyéb alkalmazottak állásait az egyes szakoknál töröli a főpolgármester és egyúttal felhivja a székesfőváros polgármesterét, hogy az ezeket az állásokat betöltő közigazgatási alkalmazottak részére a Vízműveknél megfelelő üzemi állásokat szervezzen. A székesfőváros egyéb üzemeinél és önálló vagyonkezelésű intézményeinél szolgálatot teljesítő közigazgatási alkalmazottak állásait is rendezi a főpolgármester. A státusrendezés során végezetül — mint a főpolgármester a belügyminiszternek jelenti — megszervezi az új XIII. és XIV. kerületi előír jár óságokhoz kerülő új tisztviselői és új gyakornoki állásokat, szakok szerint csoportosítva. Mibe kerül az uj státus ? A státusrendezéssel elért pénzügyi eredményeket pontosan részletezi a főpolgármester. Az első kérdés az: Mi a státusrendezés pénzügyi eredménye? A főpolgármester itt kimutatja, hogy a státusrendezés nemcsak a jelenlegi szer- vezett és a költségvetésben megállapított állások létszámára terjed ki, hanem mindezeken felül kiterjed a már évek óta húzódó, de tovább már nem halasztható, valamint a közeljövőben szükségessé váló állások megszervezé- ' sére is. Ha az új hivatalokhoz és intézetekhez szükséges állásokat nem szervezte. volna meg a főpolgármester és a státus rendezés csupán a jelenlegi állásokra terjedt volna ki, ebben az esetben a hivatalokhoz és intézetekhez tervezett állások 410.577 pengő költsége nem terhelné a kifejezetten meglevő állások figyelembevételével felépített új státus költségelőirányzatát. A főpolgármester a státusrendezés során elért kedvező eredmény összegéül 856.386 pengőt fogad el. Az üzemeknél ismét megszervezendő, tehát az üzemekre hárított közigazgatási állások költsége 624.766 pengő. Végeredményben a jelenlegi szervezett és az 1935. évi költségvetésben megállapított állások létszámában a státusrendezés 231.620 pengő kedvező eredményt mutat. A státusrendezés életbelépése után a székesfővárosi közigazgatási alkalmazottak illetményeire előirányzott költségek a jövőben a státus- rendezés eredményeképen összesen 445 j ezer 809 pengővel tehermentesülnek. Nincs Jogsérelem! A státusrendezési rendelet kimondja, hogy a rendelet életbeléptekor ideiglenes alkalmazásban levőknek a szervezett állásokhoz mért arányban történő véglegesítéséről a szervezett állások betöltése során kell gondoskodni. Ha a rendelet életbelépésekor az egyes szakaszokon belül valamely állásban több alkalmazott teljesít szolgálatot, mint amennyit a státusrendezési határozat kimutatása feltüntet, az ennél az állásnál alacsonyabb állásokban kinevezésnek helye nincs addig, ameddig az illető szakra megállapított összlétszámot el nem érték. A státusrendezés során eltörölt állásokat az azokat betöltőknek a tényleges szolgálatból történő kiválása kapcsán kell megszüntetni. Rendszeresített állásban levő köz- igazgatási alkalmazottat a jövőben a székesfőváros üzemeihez tényleges szolgálatra állandó jelleggel kirendelni nem lehet. Nem lehet a jövőben rendszeresített közigazgatási állásra szerződéssel alkalmazni. A szakokhoz tartozó állások elnyeréséhez a jövőben az ugyanott előírt képesítés igazolása szükséges. Ez a képesítés a megszabott kivételektől eltekintve, sem állások megtartása, sem további előhaladásuk szempontjából nem követelhető meg azoktól, akik a státusrendezés életbeléptetése előtt az illető állásban tényleges szolgálatot teljesítettek és akik az állásra a státusrendezési rendelet életbelépte előtt előírt képesítés birtokában voltakJavulás a fogalmazói, árvaszéki, ügyészi, rosszabbodás a tiszti orvosi karon! Nézzük most már, az egyes szakokon milyen változásokat hoz a státusrendezési rendelet! A fogalmazási szakon megszűnik egy jogi minősítésű tanácsnoki állás, 20 helyett 19 lesz a jövőben a jogász tanácsnokok száma. A középfokú fogalmazási állásoknál jelentékeny emelkedésről számolhatunk be. Jelenleg 32 főjegyző van, a jövőben 43 lesz. Jelentékenyen emelkedik a tanács jegyzők száma is: 53-ról 81-re. A fogalmazók száma 54-ről 110-re emelkedik, viszont a segédfogalmazók száma a jövőben is 78 marad. Az árvaszéki szakon eggyel szaporodik az ülnökök száma. A középfokú állásoknál létszámemelkedéssel találkozunk annak következtében, hogy a 14 árvaszéki segédfogalmazói állás 6-ra csökken. Megfelelően emelkedik a főjegyzői és jegyzői állások száma az árvaszéken. Az ügyészi szakon megszervezik a második tiszti főügyészhelyettesi állást, a IV. fizetési osztályban. Eggyel emelkedik a tiszti ügyészi állások száma, 4 fővel megszervezik a V. fizetési osztályban a tiszti-ügyész-helyettesi állást, 3-al emelkedik a tiszti alügyészek száma. A mérnöki szakon 1-gyel emelkedik a tanácsnoki állások száma, vagyis is- I mét 3 műszaki tanácsnoka lesz a jövőben a fővárosnak. Az ideiglenes mérnökök nagy seregét olyképen véglegesítik, hogy 24-ről 35-re emelik az első. XIV. évfolyam 20. szám
