Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-05-02 / 18. szám
1936 május 2. ujjmmpjEST Budapest közlekedésének alapvető, súlyos hibái Mik a tulajdonképeni panaszok Beszkárt ellen, amelyek a közönsé köréből és nem pártpolitikai okokból hangzanak el? Az, hogy lassú és sokszor sokáig kell várni a kocsikra. A panaszok megvizsgálásánál több szem pont a mérvadó. Első sorban: jogosultak-e, másodsorban: lehet-e azokon segíteni? Ez utóbbi igen fontos momentum, mert ha bizonyos adottságok miatt, a jogos panaszokon nem lehet segíteni, akkor az arra hivatottaknak egyenesen kötelességük felvilágosítani a laikus nagyközönséget, felsorolni az okokat és megmagyarázni, hogy miért nem lehet ezen vagy azon a bajon segíteni és rámutatni arra, hogy a közlekedés jósága vagy rosszasága, nemcsak kizárólag az üzemvezetés jóságától vagy rosz- szaságától függ. Megállóhelyek, háztömbök éslutcakeresztezések A közútakon közlekedő géperejű járművek által kifejthető gyorsaság nem a gépek motorikus erejétől függ, hanem első sorban attól, hogy mily mértékben szabad előtte a pálya, mekkora fokú óvatosságot kell a vezetőnek szem előtt tartania, milyen közlekedési akadályokkal kell állandóan számolnia, és végül milyen időközben kell megál- lania. Az országos vasutak, normális körülmények között, mindig az előírt gyorsasággal, menetrendszerűen közlekedhetnek, mert a pálya szabad, nem kell a gyalogjáró közönség testi épségére vigyáznia s ha egyik-másik állomáson a nagy utasforgalom miatt veszít egy-két percet, azt hosszú útvonalán játszva, minden akadály nélkül be tudja hozni. Budapest városalakulása közlekedési szempontból, a lehető legrosszabb. A háztömbök nálunk lényegesen kisebbek, mint más nagyvárosokban, aminek következménye a mérhetetlen sok keresztutca keletkezése. Más nagyobb városokban, a megálló helyek egymás közötti átlagos távolsága 400 m. (Bécsben 434 m) körül mozog, Budapesten alig 320 m. Ez a régi jó idők maradványa, amikor a befolyásos városi potentátok tisztán kényelmi szempontból erőszakoltak ki megállóhelyeket ott is, ahol közlekedési szempontból azokra semmi szükség nem volt. Ennek iskolapéldája volt az a megállóhely, amelyet békében a Boráros-tér és az Üllői-út között, a Fe- renc-körút 36. sz. háza előtt létesítettek, amely 130 méterre volt az t'llői-úti megállóhelytől. Ilyen viszonyok között a vonatvezetőnek fokozott óvatossággal kell kocsiját vezetnie. Minden utca keresztezésnél lassítania kell, nehogy a mellékutcából váratlanul és szinte láthatatlanul kijövő más közlekedési járművel összeütközzék. Azért ..szinte láthatatlanul mert Budapest keresztutcái rendkívül keskenyek, a villamosvasút sínéi pedig legnagyobbrészt a gyalogjárók mentén húzódnak el, tehát a villamosról alig pár méternyire lehet csak a keresztutca torkolatába belátni. Ezek mind olyan tekintetek, amelyeket figyelembe kell venni, segíteni azonban csak legfeljebb a megállóhelyek csökkentésével lehetne, ami azonban nem a Beszkárt, hanem a Irta: Lázár József rendőrség és a fővárosi hatóságok hatáskörébe tartozik. Szerencsótlen úthálózat Budapest közlekedési bajai azon elsősorban és mindenek felett a főváros egészen szerencsétlenül kialakult úthálózati rendszerére vezethető vissza és sajnos ezen sem a Beszkárt, sem más tényező ma már nem tud segíteni. Az úthálózattal kapcsolatos fejtegetéseimből, a földalatti közlekedés lehetőségét ki kell kapcsolnom, mert mint azt előző cikkemben már megírtam, hogy ilyenek létesítése, egy milliós lakosság, mellett, legyőzhetetlen pénzügyi nehézségekbe ütközik. Budapestnek földfeletti közlekedésre nem alkalmas, széles utcái alig vannak, és ez az oka annak, hogy a főváros közlekedésének legnagyobb része, három főútvonalra, Nagy-körútra, a Li- pót-körútra, Vilmos császár-útra, Káról y-körútra, Múzeum-kőrútra és annak folytatására a Rákóczi-útra, koncentrálódik. Ha Budáról valaki Pestre jön és bárhova akar is menni, e három főútvonal egyikét feltétlenül érintenie, helyesebben igénybe kell vennie. Azelőtt amikor a Beszkárt még nem szüntette meg a Rákóczi-útríak a Múzeum-kőrútnál levő bekanyarodásait, ezt szinte szemmel is lehetett látni. Budáról, a Ferenc József hídon, úgy szintén a Mar- githid felől a Károly-körúton át jövő villamosok nagy része, a Rákóczi-útra kanyarodott be, a Budáról az Erzsébet- hidon átjövő kocsik ugyancsak a Rákó- czi-úti vonalat táplálták, sőt volt még egy olyan viszonylat is, amely az Ullői- útról jött és szintén a Rákóczi-útra kanyarodott be. Utastorlódós A bekanyarodások elmaradtak, a villamos kocsik iránya megváltozott, de nem változott meg a tömeg közlekedési iránya, ami a Rákóczi-úti vonal olyan megterhelését jelenti, ami az utas-szállítás lebonyolításánál mindig a legsúlyosabb nehézségeket fogja okozni. Azon tehát, hogy ennél a keresztezésnél, amelynek átszállópontjához három irányból rohan a villamos kocsikhoz az utazó közönség, állandó torlódás, zsúfolt kocsik vannak, — igazán nem lehet csodálkozni, de sajnos lényegesen, még áldozatok árán sem lehet segíteni rajta. A már említett közlekedési akadályokon kívül, ez a rossz és szerencsétlenül alakult úthálózat az igazi oka a főváros közlekedési bajainak. Csak egy példát említek a sok közül, de ez érvényes a többi főútvonalra is. Budapest rossz úthálózatát talán még hatásosabban emeli ki, a mellék közlekedési vonalak minősége. Csak végig kell menni a 16-os viszonylatnak a Du- napartól a Nagy-kőrútig terjedő részén, hogy valaki szabad szemmel lássa azt, hogy mit jelent egy rossz úthálózat. Egy másik példa: a Nyugatitól a Keletipályaudvarig futó 46-os viszonylat, ezt az alapigazságot csak még jobban alátámasztja. Jobb motorok, jobb fékek gyobb városokban ez 13.5, maximum 14 km-re emelkedik Ez utóbbi azonban csak kivételesen fordul elő. A Beszkárt üzemvezetősége — úgy látszik — a koncentrált támadások hatása alatt, amely különösen a múlt évben ért, a közlekedés gyorsítását egyrészt erősebb motorok és jobb fékek alkalmazásával akarja emelni, másrészt hurokvágányok létesítésével akarja elérni. Ez utóbbihoz — a hurokvágányok létesítéséhez — külső embernek bajos hozzászólni, mert a Beszkárt a Berlinitéri hurokvágány létesítése révén elért technikai eredményekről, nyilvánosan még nem számolt be, de az a körülmény, hogy programjában további hurokvágányok létesítése szerepel, arra mutat, hogy e tekintetben kedvező tapasztalatokat szerzett. Az erősebb motorok javító eredményében azonban nem bízunk. Budapest belső területe, nem olyan, hogy ott a kocsik gyorsaságát — lényegesen fokozni lehetne. Erősebb motorokkal, csak a külső területeken, és Buda egy részén lehet a kocsik gyorsaságát fokozni, amely az átlaggyorsaságot emelné, de ennek hatását fontosabb közlekedési területeken alig lehetne megérezni. Súlyos kiadásokat jelent az összes motorok e célból való átcserélése, minden valószínűség szerint azonban meg nem felelő eredményekkel. Befejezésül még egyet! A Beszkárt-ot az utóbbi időben bizonyos oldalról erősen támadták és támadják, legtöbb esetben pártpolitikai okokból s főleg hangulatkeltés céljából. Gazdasági és műszaki megalapozottsága ezeknek a támadásoknak alig van. Az olyan támadások azonban, amelyek közüzemet érintenek közérdek szempontjából veszedelmeket is rejthetnek magukban, mert az üzemvezetőségét esetleg erőltetett intézkedésekbe lovalják bele, aminek az eredménye nagyon kétséges lehet és ezzel a köznek ártanak a legjobban. A budapesti egyke Ijesztő statisztikai adatok az egyik budapesti iskolából — Kósa Ferencnó előadása a Józsefvárosi Keresztény Községi Pártban — Az Uj Budapest tudósítójától A Józsefvárosi Keresztény Községi Párt heti pártértekezlete keretében Kósa Ferencné dr.-né, a székesfővárosi iskolanővéri intézmény vezetője tartott előadást, ismertette a család és gyermekvédelem érdekében a székesfővárosban működő szociális intézmények tevékenységét. — Az általános gazdasági és erkölcsi válság — úgymond — alapjában rázta meg a család intézményét, amely az esetek igen nagy százalékában nem tudja biztosítani a gyermek testi és lelki fejlődésének harmóniáját. Mivel pedig agyermek a nemzetéletének a folytatása, a népiek életösztöne megteremtette a hivatalos gyermekvédelmet. A jó gyermekvédelemnek két jó szabálya van: 1. Tekintetbe kell venni, hogy az ember testből és lélekből áll, tehát nem elég a testet védeni, hanem a test védelme csak eszköz legyen a lélek védelmében. 2. A gyermeket a lehetőség szerint a családban kell támogatni és csak akkor szabad a családból kiemelni, ha testi, vagy erkölcsi romlás veszélye fenyegeti a családban. — A székesfőváros gyönyörűen kiépített gyermekvédelmi rendszere a második alaptételen áll. A gyermekvédelmi intézmények láncszeme a csecsemő kortól egé3z 18 éves korig fogja körül a gyermelcvédelem területét s az egyes intézmények valóban európai nívón állanak. A főváros elismerésreméltó áldozatossággal tartja fenn gyermekvédelmi intézményeit, de a társadalomnak is segítségül kell jönnie. Nem szabad miegtörténnie annak a szomorú esetnek, ami ma megtörténik akárhányszor, hogy a több gyermekes családokat nem akarják befogadni a háztulajdonosok még akkor sem, ha a lakbér rendes fizetését biztosítja az apa fix állása. Az egyik budai iskoláA Beszkárt kocsijainak óránkénti átla- |ban készült statisztikát ol- gos sebessége 12.5 km, a külföldi na-vasta fel az előadó. Az iskola 439 növendéke közül 125 gyermeknek nincs testvére, 157-nek csak egy testvére van. A nemzet fennmaradása szempontjából tehát a 439 gyermek közül 282 gyermek nem jön számításba. Ijesztő ez a szám. Egyetlen megszületett magyar gyermeknek sem szabad tehát elkallódni a mi hibánkból, olyan intenzív gyermekvédelmi múmiára van szükség. Törődni kell a más gyermekével annak, aki a magáét igazán szereti, mert a gyermekre nézve nem mindegy, hogy kik lesznek a kortársai. A börtönök és kórházak nemcsak szomorú, de drága intézmények is, amelyeknek költségei a közre hárulnak. A gyermekvédelem a börtönök és kórházak falait bontogatja. — Az is előre viheti a gyermekvédelem ügyét, aki pénzzel nem tudja támogatni a hatóság munkáját. Ne adjunk kolduló gyermeknek pénzt soha sem, mert a főváros drága pénzen fenntartott akciói minden fővárosi gyermek számára biztosítják a létfenntartást. Amelyik gyermek megszokja a koldulást, az elveszett az emberi társadalom számára. Ha pedig azt látjuk, hogy valamelyik gyermek sorsa a saját családja kezében nem jó helyen van, hívjuk fel rá az iskolanővéri intézmény figyelmét. Az iskolanővéri intézmény a gyermek egyetemleges védelmével foglalkozik és bárminő baja van a gyermeknek, megkeresi rá az orvoslást. Csak testben és lélekben erős nemzedék törölheti el Trianont, ezt a nemzedéket tőlünk várja a haza, — szeressük tehát a gyermekvédelem gondolatát, amelynek zászlóvivői a Föméltósá- gú asszony és S z e n d y Károly polgár- mester, lelkes munkatársai pedig L i- b e r Endre alpolgármester, Schuler és F e 1 k a y tanácsnokok. A párt nagytermét zsúfolásig megtöltő közönség nagy érdeklődéssel hallgatta az előadást, amelyért Müller Antal, a kerület képviselője, mondott az előadónak köszönetét.
