Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-04-25 / 17. szám
6 1336 április ZS. UJiBUBAPJEST Földcsuszamlások a budai Várhegy nyugati oldalán Iría: PIROVITS ALADÁR, székesfővárosi nyug. műszaki főtanácsos III. Gyakorlatban szerzett tapasztalatok a talajvizek rejtélyes áramlásairól Első közleményünkben ismertettük azokat a hipotéziseket, melyeket a hidrológia terén működő tudósaink a földalatti vizek keletkezésére vonatkozóan felállítottak, akik t. i. abból a föltevésből indultak ki, hogy a gyakorlatból ismert azoknak a beszivárgásoknak, melyek útján a légköri csapadékok a földbe juthatnak — nem tulajdoníthatunk akkora jelentőséget, mint abban az esetben kellene tulajdonítani, ha csupán a beszivárgás maga volna az egyetlen származási lehetőség a talajvizek eredetének megmagyarázása körül. Mert, amiként az eddigi megállapításokra vonatkozó leírásokból ismeretes1 — a föld felületéről jövő és beszivárgásokból eredő talajvizek nem is juthatnak oly mennyiségben a föld geológiai rétegének víztartójába, mint amekkorák csapadékvizekből számlázottnak tekinteni és a megejtett kísérletek alapján ott, a talajvizek régiójában találni lehet. Amilyen bizonytalan föltevésekkel állunk ezek szerint a talajvizek eredetére vonatkozó eddigi ismereteinkkel szemben, — éppen olyan rejtélyesek a talajvizeknek a föld mélyében észlelt áramlási lehetőségei is. Ismerjük ugyan a talajvizeknek függélyes irányú mozgásviszonyait, melyek szerint ezek emelkedésükben és süllyedésükben évszakos és évsorozatos ingadozási irányzatok követnek. Az évszakos irányzat abban jelentkezik, hogy tavasszal a talajvizek magasan állnak, az őszi vízállásukkal szemben. Az évsorozatos irányzat szierint pedig, bizonyos számú (átlag 7 és 16 közt változó) évek egymásutánjának tartama alatt a talajvízszín magasan áll, — a következő ugyanennyi idő tartama alatt pedig alacsonyan. Ha a talajvizek függélyes irányú mozgásairól vannak is bizonyos támpontjaink, de annak vízszintes irányú járásaira vonatkozólag annál kevésbbé vagyunk tájékozottak, tehát úgy állunk ezzel szemben, mint azok keletkezésével. A talajvizek vízszintes, vagy ettől többé kevésbbé eltérő áramlását maga a rejtélyesség jellemzi. Budapest területén, akár a Duna jobbparti akár pedig balparti részében a talajvizek a földszínétől lefelé 2—4 mtr között, szinte mindenütt megtalálhatók. Ezekre vonatkozó magyarázatot az illető hely geológiai alakulásai vannak hivatva szolgáltatni. Ilyen jellegzetességre nézve kiváló példa volt a budai Ördög-ároknak 1895-96. években végrehajtott beboltozása a Karácsonyi palotától a Városmajorig terjedő szakaszon. Az építésigödör alsó része egészben réteges dolomit kőzetből állt, teljesen száraz állapotban, úgyhogy a nedvességnek még csak nyomai sem 3 L. Pirovits Aladár: Hazai városaink egészségügye, Városcsatoma és Vízellátás. Budapest 1903. látszottak. A Vérmezőről a Maros- uccába való bekanyarodás kezdeténél minden átmenet nélkül szinte hirtelen tört elő a talajvíz, és pedig az előrehaladással fokozatosan mind nagyobb és nagyobb intenzitással, úgyhogy a Városmajor-parkban már 3—4. szivattyúval kellett dolgozni. Az a hirtelen átmenet a száraz talajból a nedves talaj kikerülésével a vizes talajba, — a talajvízjárás rejtély ességének jellegzetes bizonyítéka. És amidőn a beboltozott O'rdög-árokba való betorkolássa! néhány évvel ezután folytatólagosan megépült a szennyvízcsatorna, az Ördög-ároknál mintegy 1.5 mtrrel magasabb nívóban, — az altalaj ismét teljesen száraznak mutatkozott, mígnem a Fogaskerekű-vasút közelében az építési gödör mélyén ismét hirtelen előtöréssel megjelent a talajvíz és folytatódott a Budakeszi út mentén annak megjelenése mindvégig, amíg nem a Buda- gyöngyénél ismét eltűnt, anélkül, hogy a kiázott föld minősége, nevezetesen pedig a vizet át-, vagy át nem bocsátó képessége ebben a tekintetben csak valaminő magyarázatot adott volna. A budai hegyvidéknek egy másik táján, a Németvölgyi-úton az építési gödör egészben humus-föld volt, de alsó részében már erősen nedves állapotban. A csatorna elkészülte után pár hét múlva észlelhető volt, hogy a feltörő talajvíz a hydrostatikai nyomás folytán a betoncsatorna falain áthatolva kristálytiszta minőségben csörgedezve folyt be. Ebben az esetben meglepő volt a talajvíznek a felfelé irányuló nyomás okozta beszüremkedése a csatornába. Ismét olyan jelenség, amely a talajvíz misztikumára mutat. A most ismertetett budai esetekkel szemben soroljuk fel a balparti városrészre tartozó példákat. Általában ismeretes, hogy a főváros balparti része, talán az egy Kőbánya-vidék kivételével mindenütt homokos. Legtisztább minőségben mutatkozik ez a földnem az V. kér. Szabadság-tér környékén, a Kalvin-té- ren és a Kerepesi temetőben. Ezeken a helyeken a talajvíz most már, mióta főleg a főgyűjtő-csatornákat a 80— 90-es évek körül megépítették, és ezek a műtárgyak a talajvizekre drénezőleg (alagcsövek szerint) hatottak, — jóval alább szállt. így a Kerepesi temetőben a 70- és 80-as években a kripták időnként megteltek vízzel és csak jóval későbben a Ferenc József lovassági laktanyának és környékének 1884-ben történt csatornázása után tűntek el a talajvizek véglegesen a kriptákból. Tehát a budai hegyvidék geológiai viszonyainak megfelelő talajvízjelenségekkel találkoztunk itt a balparti városrészben is, és ami még jellegzetesebb volt, hogy ezek a talajvizek az V. kér. Wahrmann-utcában és a Fóthy- úton nem a Dunához közel eső részen, a mélyebb régiókban jelentkeztek, hanem attól távolabbi részen és a magasabb régiókban. Erre a rejtélyességre nézve talán némi magyarázatul szolgálhat az a további észlelet, ami egyébként immár közismert dolog, hogy ez a most körülirt városrész, t. i. a Wahr- mann-utca és Fóthy-út környéke a történelem előtti időkben Dunameder volt, mely terület azután a viszonyok változása során erősen eliszaposodott, és ez a körülmény szolgáltathatta azután azt a vízátnembocsátó talajréteget, melyben talajvíz nem volt található. Egy másik érdekes jelenség a talajvíz tulajdonságainak kifürkészhetetlen- ségére vonatkozólag olyan helyen mutatkozott, ahol a homoktalaj alatti kötött réteg, mely a talajvizet át nem bocsátja, hanem azt felszínen tartja, — teknőszerő kialakulása volt, ahol tehát a csapadék víz sokszor 1—1.5 mtr mélységben is már megtalálható, amely víz tehát abban a teknőszerűen kiképzett kötöttrétegben megrekedt, és tovább vonulni, vagy a helyéről elszabadulni nem volt képes. Ilyen helyek voltak találhatók a X. kér Öhegyen a Kada-, Noszlopy- és Mádi uccák környékén, tehát Kőbánya legmagasabb vidékén, ahol az időszaki csapadékvizek egyes mélyebb helyeken el sem voltak képesek helyezkedni a föld mélyében, hanem a nyílt színen maradva pangtak. A mondott környéken valamennyi épület pincéi vízzel voltak telve, és ami különösen érdekes volt, amint ennek a városrésznek a csatornázását megkezdték, a talajvizek szinte azonnal eltűntek. Amiket példákként itt felsoroltunk, oly esetekre vonatkoznak, ahol a talajvizet építkezés alkalmából az építési gödörben tártuk fel, és demonstrálni kívántuk, hogy a feltárt talajvizek eltűnésükkel és újbóli megjelenéseikkel milyen rejtélyes módon viselkedtek, amely rejtéllyel szemben úgy állunk, mint azokkal a hipotézisekként ismertetett homállyal szemben, mely a talajvizek- eredetére vonatkozó ismereteinket napjainkban még mindig teljességgel fedik. A következőkben az önmaguktól jelentkező azokról a talajvizekről közlünk ismertetést, melyek épületeink pincéiben Ijelentkeznek időszakonként. Az előzők során már megemlékeztünk a talajvizek ingadozásairól, vagyis azoknak függélyes irányú kilengéseiről, amelyek közül az egyik, az évszakos ingadozás temperamentumosabb, mint az évsorozatos, amely utóbbit az előbbihez képest, az életben használatos kifejezés szerint lustának mondhatjuk. Negyven éven át különlegesen a főváros mélyépítési szakosztályában végzett szolgálatom ügyköréből kifolyóan számtalan esetben volt alkalmam az ilyen pincevizekkel foglalkozni, melyeknek a már szóvátett időszakonkénti megjelenését azonosnak vehetjük az egészen más helyen észlelt talajvízingadozásokkal. Ezek a pincékben jelentkezett talajvizek azonban a főváros dunabajpárti részeben annyiból másképen viselkedtek mint a jobbpaiii oL dalon, hogy az előbbi helyen csak a normálisnál mélyebb, tehát a járda- szintől 4—6 m mélységű, vagyis csupán az emeletes pincéket árasztotta el a talajvíz mégpedig oly mértékben, hogy a vízoszlop az 1 m magasságot is megközelítette. A IV. Vámház-téren levő Nagy Imre-féle virágüzletnek a mélyebbik pincéjében a központi fűtés gépberendezése volt elhelyezve, és ennek következtében a nagy bérházépület központi fűtése február és március hónapokban felmondta a szolgálatot. Érdekes volt még a VI. kér. Révay-utcá- ban levő Gliickstahl-féle bérházban berendezett férfiruhaiizlet Sorsa is, amelyhez szükséges gépberendezés hasonlóképen a pincében volt elhelyezve a közel egy méter magas pincetalajvízben. Az ilyen esetekben az illető bérház közműveit gondozó közmű-szerelő (az installatőr) a hivatalos helyszíni vizsgálatok alkalmával különösen nagy bajt okozott azzal a rögeszmeszerű felfogásával, hogy a pincében összegyűlt, vizet váltig a közcsatornából visszaduz- zadás folytán származó víznek mondta, hivatkozván a háztulajdonos állal is igazolt arra a való tényre, hogy hetekkel, vagy hónapokkal megelőzően a pince még teljesen száraz volt, és csak a legutóbbi esőzések alkalmából telt meg a csatornából származó vízizel. A jobbparti városrészben a hatóság helyzete az ilyen talajvíz rendellenességekkel szemben könnyebb volt, különösen pedig a hegyoldalban fekvő épületeknél, ahol a háztulajdonosnak szinte eszébe sem jutott az utcai közcsatornát meggyanúsítani, főképen azért, mert az ilyen helyeken a föld mélyében barangoló kóbor-vizeket többé kevésbé jól ismerték és csak tanácsot kértek aziránt, mi tevők legyenek a meglevő vízzel, és hogyan védekezzenek az elárasztás ellen a jövőben. A tanács mindenhol és mindig az volt, hogy semmit se tegyenek, sőt hozzá sem szabad a vízihez nyúlni, főleg pedig nem szabad a vizet kiszivattyúzni, mert ezzel a víz még jobb útat nyer, és ismét csak megtelik a pince vízzel, mert ahogy jött úgy el is fog végül távozni. Védekezni ellene a fundamentum teljes elszigetelése útján pedig akkor kellett volna, mikor a ház. épült. A mérnöki álláspont minden helyen és alkalommal győzedelmeskedett. A várhegybeli földcsuszamlások ere- detére nézve ismert két egymással mereven szemben álló vélemény tisztázása: követeli, hogy a való tényállás kiderítése céljaira a talajvizek eredete és azoknak a föld mélyében való viselkedésükre vonatkozó elméleti és gyakorlati isméreteket feltárjuk. Faredőnyjavitást zsaluzia és vászonroletta készítését, karbantartását és javítását szakszerűen, jótállással legolcsóbban vállalja T. Kovács László. VI. Szinyei Merse-n. 34. ______________Telefon: 183—25.______________ Pr oczeller Bálint Icövexö mester Budapest, X.f Korponal-u. 11. Telefon: 48-1-3*.
