Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-04-25 / 17. szám
XIV. évfolyam 17. szám I .. Bu dapest, 1936. április 25. XU BUDAPEST Előfizetési érák: Egész évre.................................................. 30 pengő Fél évre.......................................................... 15 pengő Egyes »zöm éra 60 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: DOBY ANDOR DR Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Kan» Ivor-utca O. Telefon: 82^8^23. Postatakarékp. csekkszámla 30.013. Kétféle a mértéit AI pénxiigy mini SSL tér optimista, $a asz állami költségvetés deficitjéről van sszó, de a főváros költségvetésében változatlan ridegséggel követeli a szükségletek lefokozását — >2 főváros a költségvetési deficit eltüntetésére a forgalmi adóból nagyobb részesedést kér a kormánytól A>z utókoc dtetostyú Az első római császár egyik szenátusi beszédében az utókor ellenségeinek nevezte azokat a patríciusokat, akik a nősülés helyett az agglegény-életet választották. Róma jövőjét veszélyeztették ezek a degenerált főurak, mert családjaik kihalása következtében a későbbi császárok szabadosokra, voltak kénytelenek bízni még a legfőbb hivatalok vezetését is. Róma hanyatlásának és pusztulásának okai között kétségtelenül helyet foglal Caesar Augustus komor intelmének figyelembe nem vétele. Mit szóljunk azokról a budapesti városatyákról, akik csak úgy ellenségei az utókornak, mint a római szenátorok? Nem ugyan abban a formában, hogy agglegények maradnak, hanem olyan módon, hogy a holnap gyermekeire akarják áttolni a ma terheit. Öntudatlanul, vagy talán öntudatosan, azt cselekszik az urak, hogy nyugodt és rendes anyagi viszonyok között élő közüzemek helyett zilált, adósságokkal túlterhelt közvagyont akarnak örökségül hagyni az utókorra. Mert minden olyan akció, amely azt célozza, hogy a fiák fizessék meg az apák adósságait, bűncselekmény a jövendő ellen. Olcsó népszerűség-hajhá- szás, felelőtlen demagógia, vagy kényelmi szempontok állanak azon törekvések szolgálatában, amelyek nem látják a fától az erdőt, tűrve-tűrik, hogy eladósodjanak a közüzemek, elfecsére- lődjön a közvagyon, csupán azért, mert akadtak állítólagosán a közérdeket képviselő férfiak, akik ahelyett, hogy bátran és energikusan szembeszálltak volna a tényekkel, gyáván, felelőtlenül és szégyelnivalóan efémer sikereket akartak inkább aratni. Állapítsuk meg minden politikától, de indulattól is mentesen: nemcsak az utókornak, de önmagának is ellensége az a várospolitikai faktor, néptribun, vagy magát hivatottnak gondoló szakértő, aki tovább tűri, hogy eljövendő nemzedékek fizessék a most élő emberek világítását, vagy utazását a villamoson. Amennyire helytelen az a gyakorlat, hogy a Beszkárt ténylegesen ráfizet minden három kilométeren túl utazó utasra, hogy a vizet az önköltségi ár egynegyedéért kapják a svábhegyi villa- tulajdonosok, annyira nyíltan és becsületesen, komolyan és energikusan el kell hallgattatni minden olyan kútmérgező tücsök-politikát, amely a készből való élést, az adósságok növelését célozza egyes közüzemi tarifák nyílt és titkolásra nem is szoruló felemelése helyett! Más lapra tartozik annak gondos megvizsgálása, hol, hogyan és mit kell emelni. Ebben a vonatkozásban lehetnek eltérők a vélemények. De struccként nem dughatja fejét a porba a problémáik férfias megoldása helyett senkisem, hacsak nem ellensége az utókornak! — Az Uj Budapest tudósítójától — A főváros törvényhatósági bizottságának május 6-i közgyűlése elé Szendy polgármester a fontosabbnál fontosabb javaslatok egész sorát terjeszti. Az új kilencmilliós kölcsön, a pénzügyi szabályrendeletek átdolgozása, az OTI-féle kórházi megállapodáts és a Rudas-fürdő bővítése a legfontosabb tárgyai ennek a közgyűlésnek, amely ezenfelül foglalkozni fog a belügyminiszter ismeretes leiratával a főváros folyó esztendei költségvetését illetően. Erről a feltünéstkeltő leiratról Szőke Gyula dr. felsőházi tag írt általános érdeklődést keltett cikket az Uj Budapest legutóbbi számának vezetőhelyén. A problémát Petrovácz Gyula országgyűlési képviselő, a törvényhatósági bizottság örökös tagja, a Keresztény Községi Párt vezető egyénisége az alábbiakban világítja meg a kormány és a főváros egymáshoz való viszonya szempontjából: — Most tárgyalja a képviselőház pénzügyi bizottsága az új állami költségvetést, amelyben a pénzügyminiszter nagy optimizmussal a költségvetés kereteit 35 millió pengővel emelte, úgy a kiadási, mint a bevételi oldalon. A deficitet a pénzügyminiszter változatlanul meghagyta 75 millió pengőben. Az állami költségvetés tehát nem aggódik afelett, hogy a deficit állandósul: semmiféle különleges intézkedésre, vagy törvényhozási rendelkezésre nem lát okot, dacára annak, hogy a még a Bethlen kormánytól átvett 75 mülió pengős évi deficit ismétlődik és pénztárjegyek formájában, mint állami adósság évről-évre szaporodik. A kormányzatot ez nem bántja, mert el van foglalva azzal az 1,600.000 pengős deficittel, amelyet nagy nehezen és kevés jóakarattal a főváros költségvetésében a jóváhagyó leirat megállapít. Ennek a deficitnek az eltüntetése okoz komoly gondot a kormánynak, mert az háztartását a végveszélybe sodorhatja. Főképen akkor, ha a kormányzat bölcs tanácsokkal és rendelkezésekkel ettől meg nem menti a főváros közönségét. — Másrészről azonban az a helyzet, hogy Fabinyi Tihamér dr. 35 millió pengővel emeli az állami költségvetés kiadásait a következő pénzügyi évre, azt a rendkívüli takarékosságot, amelyet a fővárossal szemben állandóan hangsúlyoznak: a saját példájával nem. utánozva. Az állam háztartásában érthető, hogy a fokozódó szükségleteknek kielégülést kell nyerniök: a főváros költségvetésében azonban még egyre a lefokozások politikája kívánatos. — Az a körülmény, hogy a pénzügyminiszter a bevételeket is emeli 35 millió pengővel, lehet egy optimizmus, amellyel a jövő évi adóbevételek ekko ra mértékű emelkedését a lerongyolt gazdasági helyzet dacára is várja. De lehet egyszerű számtani művelet is, amely a deficit emelkedésének eltüntetésére szolgál és amelyet a zárszámadás nem fog igazolni. Micsoda egyszerű dolog lett volna, ha a belügyminiszter úr hasonló optimizmussal vagy hasonló számtani művelettel a főváros költség- vetésének bevételi oldalát is ugyanilyen arányban emelte volna és ezáltal a főváros költségvetését egyensúlyba hozta volna! — Miért a kétféle mérték? — folytatta nyilatkozatát emelt hangon Petro- vácz Gyula. — Szerintem kőbevéshető igazság, amelyet letagadni, vagy megmásítani nem lehet, hogy a fővárosi költségvetés egyensúlyát kizárólag az állam által elvont jövedelmek és az állam által reá rótt új terhek bontották meg. — A belügyminiszter úr sokalja a fővárosi tisztviselők illetményeit és ezekből még mindig redukciókat kíván eszközölni. Ugyanakkor azonban a főváros terhére kreált egy teljesen felesleges második számszéket, egy új hivatalt, egyben új költségforrást. A belügyminiszter úr sokalja az idegenforgalmi kiadásokat, amelyek pozitiv eredményekkel jártak eddig is és ugyanekkor kreált egy teljesen felesleges új hivatalt: a Gyógyhelyi Bizottságot, amely ismét újabb megterhelését jelenti a fővárosi fürdőknek és az üdítő-vizeknek. A belügyminiszter úr sokalja a kertészeti kiadásokat, amelyet 2.6 millióról 1.6 millióra csökkentettek amúgy is le, de ugyanakkor új parkok átvételével újabb terheket ró a fővárosi kertészet lesoványodott büdzséjére. Egyetlen pillanatig sem vitás, mindenki tudhatja, hogy világvárosunkban egyre nagyobb számmal, egyre sűrűbben megforduló idegen csoportok emlékül magukkal viszik a főváros kertészeti szépségeit, nem pedig a belügyminiszter rendeletéinek bölcseségét. Kérünk egyenlő mértéket és nagyvonalúságot és akkor a főváros háztartásának egyensúlya miatt nem kell a felügyeleti hatóságnak aggódnia! Idáig tart Petrovácz Gyula nyilatkozata, amely a maga tagadhatatlan igazságaival és éles megállapításaival általános érdeklődést és feltűnést fog kelteni úgy várospolitikai, mint országospolitikai körökben. Nem kétséges, hogy a Keresztény Községi Párt a jövő szerdai közgyűlésen egységesen fog felvonulni a blügyminiszteri leirat ellen. A főváros és a belügyminiszter közötti disszonanciát a költségvetést illetően növeli az a körülmény is, hogy a polgármester javaslatára a közgyűlés felirattal fog fordulni a belügyminiszterhez a főváros folyó esztendei háztartása ügyében. A polgármesteri előterjesztés, — amelyet hétfői ülésében fog elfogadni a pénzügyi szakbizottság — alternativ javaslattal lép a törvény- hatósági bizottság elé a költségvetési deficit eltüntetése ügyében. A főváros vagy a Wolff-féle múlt esztendei indítványát, amely szerint a főváros forgalmiadó részesedése évi 10 millió pengőben állapíttassék meg — kívánja a kormánnyal elfogadtatni, vagy pedig a forgalmi fázisadóból követel a főváros számára megfelelő részesedést. A fázisadónál, — már pedig az utóbbi években a forgalmiadó túlnyomórészt fázis-rendszerben nyer lerovást — az a helyzet, hogy az 1932. június 1-e óta életbeléptetett fázisadókból a főváros részesedése egyhatodról egyhuszadra csökkent. A május 6-i közgyűlés tehát minden nyilvános Könyvtár Budapest, Vili* „Revitzlry-u.l.
