Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-03-23 / 12. szám

Budapest, 1935. március 23 vfölyam 12. sza in ^ y ' 7^ UJ BUDAPEST Előlízelesl árak: W FELELŐS SZEKKESZTÖ: Egész évre.................................................. 30 pengő Fél évre 15 pengő D O B Y ANOOM DR* Egyes széni éra 60 fillér Szerkeszlöség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Kaas Ivor-utca 9. Telefon: 82^S^23. Postatakarékp. csekkszémla 30.01; JCaray-Krakker Hétfőn délelőtt a hagyományos külsőségek között iktatták új mél­tóságába a legnagyobb magyar me­gye: Pest-Pilis-Solt-Kiskun várme­gye áj főispánját: Karay-Krakker Kálmán dr.-t. Az a szeretetteljes kapcsolat, amely a keresztény vá­rosháza és a keresztény vármegye között a vezetők: Sipöez és Preszly személyes rokonszenve révén, da­cára a sok tekintetben ellentétes ér­dekeknek, több, mint egy évtizeden élt fennállott, a városháza figyelmét a szomszédos épületben, a megye­házán lezajlott installációra irányít­ja. A keresztény Budapest melegen köszönti az új pestmegyei főis­pánt és neki nehéz munkájához ál­dásban dús eredményeket kíván! Az installációs beszéd során azt hangoztatta Karay-Krakker, hogy a keresztény erkölcsi és a nemzeti esz­me hitvallója és a közigazgatás élén is ezeket az eszméket kívánja érvé­ny e site ni. A közgyűlés percekig tar­tó tapssal honorálta ezt a férfias és egyenes kijelentést és kétségtelen­nek tetszik, hogy a főispáni prog­ram ebben az irányban mindig ugyanazon ösvényen fogja vezetni a vármegyét, amelyen ugyanazon csil­lag: a keresztény gondolat vezér­lete (dafit halad immár másfél évti­zede. Az új főispán legfontosabb teendői közé tartozik, hogy folytassa Buda­pest főpolgármesterével azt a kerek- asztal-konferenciát, amelyet a fővá­ros és a vármegye közös problémái­nak tárgyalására egy évvel ezelőtt Huszár Aladár és Preszly Elemér megkezdték. Ha a politikai zavarok el is odázták a kerekasztal-konfe- rencia eredményeinek valóra válá­sát, azok nem semmisültek meg tel­jesen; a főváros vezetősége és párt­jai változatlanul készek arra, hogy a környék problémáit közösen tár­gyalják meg ahelyett, hogy a vár­megyei közgyűlésen hangozzanak el gyűlölködő csipkelődések Buda­pest ellen. Az új főispán városi ember: hosz- szú ideig foglalt helyet a nemes Vác városának polgármesteri székében. Ö tehát járatos az önkormányzati problémáikban a városokat illetően és nem kétséges, hogy megfelelő megértést fog tanúsítani a legna­gyobb magyar autonómiával, a fő­várossal szemben. Erély és energia, becsület és tiszta célkitűzés ékes­kednek az új főispán tarisznyájában azon a hosszú és terhes úton, ame­lyen együtt haladva az ország mil­liós fővárosának népével, a bethle- hemi csillag fénye alatt karöltve mennek a szebb és boldogabb ma­gyar fövő felé Budapest környéke érdekében. Kevesebb személyzeti kiadás, mégis több alkalmazott! Elkészült a fővárosi alkalmazottak stáíusrendezési tervezete — Csak bizonyos távolságig kapnak engedélyt a tisztviselők a környéken való lakásra — Julius elsején kel életre az önálló Zugló — Az Uj Budapest tudósítójától. — A képviselőválasztások lezajlásáig tudvalévőén fel van függesztve a szanálási bizottság működése. A szanálási bizottságban a városházi pártok vezetői foglalnak helyet, akik szinte kivétel nélkül képviselőjelöl­tek és így egyetlen szabad percük sincsen a városházi ülésezések szá­mára. Ebben a helyzetben Sipöez fő­polgármester nem tehet egyebet, mint hogy a városházi adminisztrá­cióval előkészítteti azokat a problé­mákat, amelyek az országlgyüiési választások lezajlása után a szaná­lási bizottság elé fognak kerülni ha ugyan a képviselőház feloszlatá­sát nem követi a törvényhatósági bizottság feloszlatása, amely eset­ben természetszerűen a szanálási bi­zottság is feloszlik. A főváros adminisztrációját a sza­nálási problémák közül a legélénkeb­ben a státusrendezés ügye foglalkoz­tatja. Még Borvendég főpolgármes­ter adott megbízást a múlt év nya­rán Eclkay tanácsnoknak, aki annak idején a racionalizálási ügyeket in­tézte a városházán, hogy a fővárosi státus megfelelő éltrendezése ügyé­ben készítsen javaslatot. Eelhay ta­nácsnok nyári szabadságiét áldozta fel az elmúlt évben, hogy Borvendég megbízatását teljesíthesse. Az ő munkáját vette át Felkay tanács- noknak a közgazdasági ügyosztály élére való helyezése után Farkas Ákos dr. tanácsnok, az elnöki ügy­osztály kitűnő vezetője, akinek irá­nyítása mellett folynak most a stá­tusrendezés munkálatai. Ezekről az előkészületekről illetékes helyen a következőket mondották az Uj Budapest munkatársának: A főváros adminisztrációjának stá­tusrendezési javaslata teljesen elké­szült és rövidesen a főpolgármester lír elé kerül. A javaslat végleges for­mába öntését, mint az köztudomású, hosszas és beható előmunkálatok és mondhatni évekig tartó tanácskozá­sok előzték meg. Megállapíthatjuk, hogy az a státusrendezési iavaslat, amelyet a főváros adminisztrá­ciója készített, megfelel úgy a legmesszebbmenő módon a hi', a- tali érdekeknek, mint nem té­veszti szem elől a szociális szempontokat sem. A státusrendezési javaslat rész­leteiről természetesen még nem áll módunkban közléseket tenni, ahe­lyett néhány alapelvről számolunk be, amelyek figyelembevételével a státusrendezési javaslat elkészült. A javaslat legfontosabb alapelve: ke­vesebb személyzeti kiadás, több al­kalmazott! Ez a tétel úgy értendő, hogy a fizetések normalizálásával, amely azonban a szerzett jogo­kat nem érinti, sikerült a fővárosi alkalmazotti státust olyképen át­alakítani, hogy nemcsak igen sok ideiglenes állás alakítható át véglegessé, hanem új állások is szervezhetők. Ezen nagyfontosságú elgondolás ér­tékét- emeli az a körülmény, hogy megmaradnak az eddigi fizetési kategóriák, vagyis a státusrendezési javaslat semmiféle irányban jogfosztást nem foglal magában. Elmondották még illetékes helyen munkatársunknak, hogy Petrovácz Gyulának a közigazgatási bizottság­ban elhangzott felszólalása kapcsán most foglalkozik az elnöki ügyosz­tály a környékiek problémáiéival. A közigazgatási bizottság februári ülésén ugyanis Petrovácz szóvá- tette, hogy a polgármesternek az a rendelete, amely szerint minden tisztviselőnek íróasztalát reggel nyolc órakor el kell foglalnia, sú­lyos helyzet elé állította a főváros­nak 1330, a környéken lakó alkalma­zottját. Vannak tisztviselők, akik regjgel négy órakor, vagy félötkor kénytelenek felkelni, hogy el ne késsenek hivatalukból és ilyen kö­rülmények között a villamos és a vonatutazástól kifáradva érkeznek munkahelyükre. Az elnöki ügyosz­tály most azzal a gondolattal foglal­kozik, hogy megállapítja azt a távolságot, amelynél messzebbre a főváros­tól nem lakhatnak az alkalma­zottak. A fővárosnak természetszerűen el­sőrendű érdeke, hogy ne már reg­gel elfáradt, hanem friss és munka­képes alkalmazottai legyenek, és ezért meg fogja tiltani alkalmazot­tainak, hogy bizonyos távolságon túlmenően lakjanak a főváros kör­nyékén, azaz inkább már a vidéken. Természetes, hogy legmesszebbme­nő mértékben figyelembe fogják venni a szociális szempontokat és azok a tisztviselők, akik mesz- szebb laknak, de saját házaik­ban, mint az előírandó távolság, megfelelő átmeneti idő biztosí­tásával lesznek kötelesek a fő­városba költözni. * Itt említjük meg!, hogy az elnöki ügyosztály serényen munkálkodik a zuglói elöljáróság felállításán. Az új közigazgatási kerület vezetőjévé a polgármester tudvalevőén Schmáde- rer Oszkár dr. tanácsnokot nevezte ki. aki természetszerűen teljes kon­taktusban az elnöki ügyosztállyal iparkodik azon, hogy az új elöljá­róság minél előbb megkezdhesse működését. Mint az Uj Budapest már jelentette, az Újvidék-utcai fő­városi bérházban, ahol az új elöljá­róság hivatali helyiségei lesznek, a lakóknak február 1-évcl május hó 1- re felmondott a szociálpolitikai ügy­osztály. A fővárosi bérház lakóinak kiköltözése után azonnal megkez­dődnek az átalakítási munkálatok. Mint az Uj Budapest munkatársa ér­tesül ezek a munkálatok előrelátha­tóan két hónapot fognak igény­bevenni, úgy hogy az új elöljá­róság csak július 1-én kezdheti meg működését.

Next

/
Thumbnails
Contents