Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-03-09 / 10. szám
öpest, viijL. ,Kevitzu:y-u.i Budapest, 1935. március 9 XIII. évfolyam 10. szál UJ BUDAPEST VÁROSPOLITIKAI Előfizetési árak: Egész évre.................................................. 30 pengő | Fél évre.......................................................... 15 pengő Egyes szám őrá 60 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: DOBY ANDOR DR Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Kaas Ivor-utca O. Telefon : 82^8^-23. Postalakarékp. csekkszámla 30.913. Asl ti/ gaszdía Megnyugvással és valljuk be: bizonyos megkönnyebbüléssel vette tudomásul a budapesti városháza Ke resztes-Fischer távozását a belügyminiszteri székből. Az ciz idegenkedés, amellyel nemcsak a főváros tisztviselői kara, de az egész város- politikai élet is a távozó belügyminiszterrel szemben viseltetett, természete sen nem személyi antipátidn múlt, hiszen Keresztes Fischer értékes és nívós egyéniségét személyileg min denki nagyrabecsüli. A volt pécsi ügyvédnek és későbbi főispánnak volt azonban egy nagy hibája, amely minden vonatkozásban indokolttá teszi a távozása fölött érzett örömöt: nem harmonizált az autonómia gondolatával, távolállt az önkormányzati pszichétől. Az ő minisztersége alatt a főváros számozott akta volt a belügyminisztérium nagy invent árjáiban, azok között sem a kedveltebbek kö ziil való. Az új belügyminiszter hivatali bemutatkozó beszédére felfigyelt a városháza. Az mondotta Kozma Miklós, hogy a magyar nemzeti és keresztény irány szolgája lesz, mint miniszter. Szolgája lesz egy, a magyar alkotmányosságban és történelmi múltban gyökerező, haladó, jó értelemben vett reformpolitikának, amelyre szüksége van ennek az országnak, ha nem akar elpusztulni! Nyílt és egyenes beszéd, méltó Kozma Miklóshoz, az ő nemes és fér Has egyéniségéhez! Tapsol is neki az egész városháza és a várospolitikai élet! Pártkülönbség nélkül, mert az országos politikától függetlenül az autonómia védelmének gondolatában egyek a pártok, a szocialistától a keresztényig, Friedrichtöl Rassayig. Amikor az autonómia védelméről van szó, amint azt a főváros törvényhatósági bizottsága többször bebizonyította, akkor egységes front alakul ki a közgyűlési teremben, amely ha kellett, szembeszállóit Kér észt esFischerrel és most lelkesedéssel ve szí tudomásul Kozma Miklós bejelentéseit. Az országos politika egyre vadab bul forrongó viharai közepette a városháza békés és nyugalmas szigete szeretettel és bizalommal üdvözli törvényszerinti új gazdáját: az új belügyminisztert. A kedélyek megnyugtatására szolgál az a körülmény is, hogy az újjáalakult kormánynak bizalmi embere a szanáló főpolgármester székében változatlanul Sipőcz Jenő, aki az alkotmányos önkormányzat hervadhatatlan érdemű bajnoka, akinek immáron történelmi jelentőségű személyiségéhez az önkormányzati gondolatnak nem eltiprása, hanem reneszánsza fűződik! Sipőcz és az uj kormány Sipőcz főpolgármester felajánlotta lemondását — A lemondást nem fogadták el, mert megbízatása a szanálás egész tartamára szól — Az Uj Budapest tudósítójától. — I KormányváltozAs alkalmával a főispánok tudvalévőén felajánlják stalliun|ai- kat az új kormán yelnökneit. lévén a főispánok a mindenkori kormány bizalmának letéteményesei. Az utóbbi időben hasonló elgondolás alakult ki a székesfőváros főpolgármesterét illetően is, noha az új fővárosi törvény a főpolgármester felmentésére vonatkozóan azt mondja-, hogy a főpolgármestert, a belügyminiszter előterjesztésére az államfő nevezi ki és öt állásától az államfő — ugyancsak a belügyminiszter előterjesztésére — bármikor felmentheti. Ennek a politikai il- domosságmak engedelmeskedett Ripha Ferenc dr., amikor az első Gömbös-kormány kinevezése alkalmával főpolgármesteri állását felajánlotta és a lemondást el is fogadták. A mostani kormányváltozás alkalmából Sipőcz főpolgármester felajánlotta lemondását Koznia belügyminiszternek, aki meleghangú leiratban1 biztosítva a kormány bizalmáról, Sipőcz lemondását nem fogadta, el. A legilletékesebb tényezők arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az. esetleges kormányváltozások Sipőcz személyét nem érintik, mert, ő szanálási főpolgármester, akinek államfői megbízatása a szanálás időtartamára, szól. A bizalom és megbecsülés ezen különleges megnyilatkozása természetesen jelentékeny mértékben megerősíti Sipőcz főpolgármester pozícióját. Eme a körülményre annál is inkább rá kell mutatnunk, mert, tagadhatatlan, hogy az új belügyminiszter elődje. Keresztes-Fischer belügyminiszter és Sipőcz főpolgármester között bizonyos konkoverzdák voltak a szanálási programnak a tisztviselői illetmények leszállítására, vonatkozó része tárgyában. A főpolgármester e tekintetben — családi tradíciódnál és polgármesteri múltjánál fogva, — sem tudhatott annyira merev álláspontra helyezkedni, mint az ezen szempontok iránt érzéketlen Keresztes-Fischer belügyminiszter. A Gömbös-kormány és a főpolgármester harmóniáját erősíti az a körülmény is, hogy Sipőcz Jenő, aki mindig a nemzeti hagyományokon alapuló haladás lelkes bajnoka volt,, nagyrabecsüli a miniszterelnök által kezdeményezett keresztény és nemzeti alapon álló reformpolitikát, melynek megteremtésében képességeivel és energiájával teljes szívvel kíván közreműködni. Kéí hónapi haladékot kért a főváros öl toelüfjyniIsiíssKteFícíl a nyugdiftörvény végrehajtására Önként mennek nyugdíjba azok, akiknek st bizottság elé kellene ^llntok — Az Uj Budapest tudósítójától. — A múlt esztendő júliusában érkezett le a városházára a belügyminiszter 670—1934. számú rendelete, amely intézkedik a nyugdíjtörvény, az 1934:1. t. c. életbeléptetése és végrehajtása tekintetében a fővárosi törvényhatóság területén. Ez a rendelet megálllapítja, hogy a nyugdíj- törvény a fővárosi alkalmazottakra a múlt esztendő július elsejével életbelépett. Ettől az időponttól kezdődően a hatályban levő jogszabályokban meghatározott eseteken felül szabályszerű végelbánás alá lehet vonni azt, aki hivatalával járó feladatának kifogástalan elvégzéséhez szükséges szakképzettség, szorgalom, vagy egyéb fontos kellékek hiánya miatt szolgálatát a megkívánt mértékben nem látja el. A belügyminiszter rendelete értelmében azt a háromtagú bizottságot, amely a fővárosnál az alkalmazottak nyugdíjazási eljárás alá vonását megelőző eljárást folytatja le, a közigazgatási bizottság megválasztotta, külön megválasztották a közoktatási nyugdíjbizottság tagjait is: ennek a bizottságnak egy tagját a minisztérium nevezi ki, másik tagját a tisztviselők nyugdíjbizottságába beválasztott közigazgatási bizottsági tagok sorából a főpolgármester jelöli ki. Borvendég főpolgármester betegsége, majd halála volt az oka annak, hogy a nyugdíjbizottságok mindez- ideig nem kezdték meg működésűket. A törvény végrehajtását a Borvendég-féle elgondolás szerint csak akkor kell elkezdeni, ha a Felkay féle adatgyűjtés alapján a szanálással megbízott főpolgármester már megszabta a normálstátust: a tisztviselők státusának azt a mértékét, amely a főváros tennivalóinak ellátására okvetlenül szükséges. Időközben azután elkészült és beérkezett az elnöki ügyosztályba a hivatalvezetők azon jelentése, amely az elnöki ügyosztály által előírt kérdések alapján közölte az egyes tisztviselők adatait arra vonatkozóan, hogy használható-e munkásságuk a jövőben a főváros érdekében. Hasonló kimutatást készített a tanügyi személyzetről a közoktaúsi ügyosztály is. A kényszemyugdíjazások azonban, noha ilyenformán az összes előkészületek megtörténtek, mindez- ideig nem kezdődtek el a fővárosnál, A fővárosi tisztviselők ilyen körülmények között megelégedéssel vették tudomásul, hogy a kényszernyugdíjazási törvénynek a fővárosi tisztviselőket illetően nem lesz any- nyira szigorú a végrehajtása, mint ahogy annak előzetes híre volt. Eze- [ket a reménységeket alaposan lehű- tötte Keresztes-Fischer Ferenc diónak a polgármesterhez az elmúlt napokban érkezett rendelete, amelyben felhívta a főváros vezetőségét, hogy a kényszernyugdíjazási törvénynek szerezzenek érvényt és annak eredményéről záros határidőn belül tegyenek jelentést a belügyminiszter nek. A miniszteri rendeletről és annak 'következményeiről, nemkülönben a
