Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-05 / 1. szám
1935 január 5. UJ BUDAPEST 5 Hol, miért és milyen idős korukban halnak meg a budapestiek ? * Feltűnő megállapítások a számok tükrében HÍREK Előfizetési felhívás ! Január elsejével tizenharmadik évfolyamába lépett a Uj Budapest Ebből az alkalomból azt a tiszteletteljes kérést intézzük előfizetőinkhez: küldjék be idejében az előfizetési díjakat, hogy a lap felküldésében semmiféle fennakadás ne álljon be. Szinte feleslegesnek tartjuk, hogy felhívjuk a figyelmet az évforduló alkalmából arra a kivételes pozícióra, amelyet a városházi hírszolgálatban az Ujj Budapest betölt. Kétségtelen, hogy fennállása óta az üj Budapest a legtartalmasabb, a legkomolyabb, a legjobban informált városházi újság, amelynek minden számában a város vezetőségének tagjai mondják el nézeteiket az aktuális városházi problémákról. a keresztény várospolitika illusztris vezető egyéniségei fejtik ki véleményüket a szőnyegen fekvő kérdésekről. Büszkén állapítjuk meg, hogy amiképpen az Uj Budapest címrajza ugyanaz, mint ami tizenhárom évvel ezelőtt, megindulása idején volt, azokképpen világnézetünk, elveink és ^célkitűzéseink sem változtak egyetlen ijottányit sem. Ugyanazok vagyunk, akik jvoííttnk és ugyanazok fogunk maradni! jVilágnézetünk: a keresztény világszemlélet, elvünk: a tisztességes újságírás, ‘kitűzött célunk: a nemzeti és keresztény Budapest. Ennek a hármas gondolatnak leszünk fáklyavivó'i a jövőben is, zászlónk alá tömörítve mindazokat, akiknek vágyuk és célkitűzésük ugyanez! Az élet rohanó tempójában megálltunk egy percre, hogy magunkról beszéljünk. Bocsánatot kérünk a szerénytelenségért és megyünk tovább haladék- ttéikiil a megkezdett úton, amelyen az Uj Budapest minden betűje, minden sora önmagáért .beszél! A Független Budapest' jubileuma. A legrégibb várospolitikai hetilap, a Független Budapest, január elsejével harmincadik évfolyamába lépett. A városházi körökben közismert hetilapnak alapítása óta főszerkesztője és kiadótulajdonosa B. Virágh Géza kollégánk, ebből az alkalomból ünnepi számot adott ki, amelyben a városházi vezetők ,és a legkitűnőbb várospolitikusok gratulálnak a FüggetlenBudapest harmincéves jubileumához. — Harminc éven át szolgálni az újságírás nemes eszközeivel a főváros közönségét és az egyetemes közérdeket, már önmagában is komoly sikert jelent. A Független Budapest harmincéves jubileumán a meggyőződés szilárdsága az eszmei hűség győzedelmét — írja a jubiláris számba S i p ö c z főpolgármester. Szendy Károly polgármestet a következőképpen emlékezik meg a jubileumról: A lap címe — Független Budapest — mutatja azt a politikai irányt, amelyet B. Virágh Géza akart követni. Független, szabad ország fővárosát szolgálta kitűnő tollával, becsületes meggyőződéssé!, önzetlenséggel és lelke mélyéig ható felelősségérzettel. A Magyar Újságírók Egyesülete szintén meleghangú üdvözlettel fordult a harminc esztendő alkalmából a jubiláló főszerkesztő felé, akit ebből az alkalomból, ahogy idősebb fivért illik üdvözölni, -a* Uj Budapest is meghatottan és szeretettel köszönt. — Az Uj Budapest tudósítójától. — Az orvostudomány szakadatlan szívós küzdelmet folytat az emberi életet fenyegető számtalan gyilkos kór leküzdésére. Rengeteg sikert élt már el eddig is a különböző gyógymódok, gyógyszerek, műtétek stb. alkalmazásával és nap-nap uaán az emberek nagy tömegeit juttatja vissza a halál tarkából az életbe. Bár az orvostudomány nemes küzdelme által sok emberéletet sikerül rövidebb vagy hosz- szabb időre megmenteni, de a halált elkerülni nem lehet. Évről-évre az új sírhantok ezrei emelkednek a budapesti temetőkben. Budapest halálozási viszonyainak alakulásáról érdekes adatokat tartalmaz a székesfőváros legújabb statisztikai évkönyve, melyet a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal nagynevű igazgatója, Illyefalvi I. Lajos dr. a napokban bocsátott a nagyközönség rendelkezésére. A Statisztikai Évkönyvben található halálozási statisztika adataiból kitűnik, hogy 193S-ban 15.599 haláleset volt Budapesten. A budapesti kórházakban és gyógyintézetekben igen sok nem budapesti beteget ápolnak, akik közül 3.342-en haltak meg. Ezek leszámításával tehát a budapesti lakosságira 12.210 haláleset jutott. Ezer lélekre Budapesten az idegen halottakkal együtt 15.1, az idegenek nélkül pedig 11.9 halálozás esett. . Ha visszatekintünk a halandóság során, az elmúlt évtizedekben azt látjuk, hogy a halandóság szinte - évről-évre.-lényeges csökkenési mutat a fővárosban. Az idegen halottak nélkül még az 1890-es években ezer lakosra 29.3 haláleset jutott; az 1900-as években 17.9, 1912-ben 15.6 volt az ezer lakosra jutó halálesetek száma. A világháború nyomorúsága ismét erősen emelte a halandóságot, úgyhogy 1918-ban 22.0-ra emelkedett a fenti arány. Azóta 1923-ban már 16.1, 1932-ben 13.4, 1933-ban pedig már 11.9 volt az ezer lélekre eső halálesetek száma. A halálozási arányszámnak rohamos csökkenése a betegségek elleni küzdelem sikerének tudható be, egyszersmind a székes- főváros közegészségügyi helyzetének kedvező alakulását jelzi. A halottak között állandóan nagyobb számban vannak a férfiak, mint a nők. A legutóbbi évek során ezer halott közül 51—52 volt a férfi és 48—49 a nő. A férfiak nagyobb halandósága azonban pótlást talál a fiúgyermekek születésének nagyobb számában. Érdekesek azok az adatok, melyek azt mutatják, hogy a halálozások hol következnek be. A főváros közegészségügyi fejlődésére vall, hogy a halálozások nagyobb része a kórházakban vagy szanatóriumokban történik. Tekintettel arra, hogy a betegek legnagyobb része a községi kórházakban nyer elhelyezést, érthető, hogy aránylag a legtöbb halálozás a községi kór házaikban volt. 15.599 elhalt egyén közül 1933-ban 5.801 halt meg a községi kórházakban, 3.527 állami kórházakban és 336 szanatóriumokban. Ezzel szemben a magánlakásokban történt halálesetek száma az összes halálesetek számának egyharmadát sem érte el. Lássuk már most, hogy melyek azok a betegségek, amelyek a legnagyobb pusztítást végzik a lakosság soraiban. Aránylag legtöbben halnak meg Budapestem a szívbetegségek különböző fajtái következtében. A szívbajok a halálesetek 18.7 százalékát okozták. A második legerősebb halálok a tüdővész, amelyben Budapesten 1933-ban a halottak 11.2 százaléka pusztult el. A tüdővészhalálozás után mindjárt a rákhalálozások magas aránya következik. 1933-ban a halottak 9.3 százaléka halt meg a különböző rákosodási folyamatok következtében. Feltűnő nagy számban vannak még a tüdő gyulladásos halálozási esetek. Budapesten ezek aránya 8.7 százalék volt. Ezenkívül még 4.8 százaléka volt a haláleseteknek az agyvérzés. Az összes haláleseteknek mintegy felét a fenti öt nagy halálok okozta, pedig a Statisztikai Évkönyvben szinte se szeri, se száma a különböző betegségek által előidézett halálokoknak. Feltűnő, hogy a tüdő vészhalálozások száma erősen visszaesett Budapesten a legutóbbi időben. Pedig a háborút közvetlenül követő években a tüdővészhalálozás igen magasra emelkedett. 1913-ban 2.884, 1923-ban 3.187, 1933-ban pedig már csak 1.747 volt a tüdővészben elhaltak száma. A rákkal még nem tudott megbirkózni az orvostudomány, sőt «, rálchalálözások száma évről-évre emelkedik. 1913-ban még csak 1.013, 1923-ban már 1.174, 1933-ban pedig 1.455 rákos haláleset volt Budapesten. 1 A legutóbbi két évtized megmérhetetlen szenvedései, izgalmai, sók gondja és jzaklatott élete járult hozzá erős mértékben ahhoz, hogy a szívbajok szeműt emel- Ikedeit. 1913-ban még csak 1.196 halálesetnek volt szívbaj áz okozója, 1933-ban már 2.936 haláleset történt szívbajok következtében. Hasonló okok, mint a szívbajoknál, játszottak közre az agyvérzések száméinak emelkedésében is. 1913-ban 588 halálos agyvérzés, 1933-ban 749 halálos agyvérzés volt Budapesten, Ha arra gondolunk, hogy a halálozások száma 1913-ban 17.441 volt és 1933- ban már csak 15.599, dacára annak, hogy a lakosság száma emelkedett, még inkább szembeszökő az utóbbi három halálok előretörése. Hol van az a nyereség tehát, mely a halálozások csökkenésével beállott? Ennek a nyereségnek okát elsősorban a tűdővészhalálozások már említett csökkenésében, különösen a gyermekhalandóság és általában a fiatalságot pusztító * megbetegedések csökkenésében kell keresnünk. 1913-ban például még 3.488 csecsemő, 1923-ban 2.846, 1933-ban pedig már csak 2.403 egy éven aluli csecsemő pusztult el. A tiidővészhulnndóság legnagyobb mértékben a 20—50 évesek sorában pusztított, de megtalálható az egészen fiatalok, sőt a gyermekek sorában ugyanúgy, mint a 70 éven felüli aggoknál is. A rákhalálozások zöme az 50 évtől 70 évesek sorában végzi a legnagyobb aratást. Tapasztalhatók azonban rákos esetek már a 25 éven aluliaknál is. A szívbajok fokozatosan nagyobb mértékben pusztítanak az egyes magasabb korosztályokban. A legtöbb szívbajos haláleset aránylag a 65—80 éves korban történik. Agyvérzések már 20 éves kortól fordulnak elő. Erősen növekedik számuk az 50 éves kornál, míg a legtöbb agyvérzés a 60—75 éves korosztályokra esik. A tüdőgyulladás a legnagyobb pusztítást a csecsemők és a kisgyermekek sorában végzi, majd ismét nagyobb számban mutatkozik a magasabb korosztályokban. Halló! Figyelem! Szerezze be borszükségletéi idejében az ünnepekre a torlódás elkerülése érdekében! Kóstolja meg nagydíjial és nagy aranyéremmel kilünte'eit világhírű szekszárdi saját iermásQ Dóráinkat MÁr a litert is házhoz szállítunk. Tegyen próbarenclelástl Szekszárd-borvidchi bortermelők állami ellenőrzés alatt álló pinceszövetkezetének termelői kimérése, poharazással. Budapest um., üúzsef-utca te. TELEFON: 32-0-63. ügyeljen a címre! Kadarka, fanyarkás v. édeskés, könnyű literje ....................... P. — .60 Asztali fehér, zamatos ízii, könynyü fajta .................. „ - .70 Ó-rizling, nehéz zamatos óbor „ —.80 Vörös „Bikavér“, igen nehéz, fanyarkás ....................... 1 lo o Ne mes kadarka, édes, nehéz v. „ í.— Vörös ürmös, édes, fűszeres, „Vermouth“ .................. . ., 1.40Csemege, édes, nehéz . . . „ 1.50 Egyes halálokokhoz tartozó halálesetek számának feltűnő előretörése nagymértékben azzal magyarázható, hogy a lakosság többsége az aránylag jobb egészségügyi viszonyok között magasabb ko5'- osztályokba jut el. A tüdővészhalandósá- got például a rákhalandóság váltja fel a magasabb korosztályokban. Meg lehet állapítani, hogy a halálozások általában az idősebb korosztályok felé tolódtak. 2 913-ban az öt évnél fiatalabb halottak 29.7 százalékát képviselték az összes halottak számának, 1933-ban már csak 15.4 százaléka esett a halottaknak az öt évnél fiatalabbakra. Az ötéves korukig elhaltakat nem számítva, 1913-ban a hala lezások 17.8 százaléka esett a 30 éven aluliakra, 1933-ban ez az arány már csak 12.5 százalék volt. Ezzel szemben 1913- ban 20.8 százaléka volt a halottaknak 60 éven felül, 1933-ban pedig 37.3 százalék^,. E százalékos adatok világosan mutatják, hogy a mai emberek nagyobb része lényegesen magasabb kort ér el, mint a háborút megelőző időben, Szendy polgármestert üdvözölte a Keresztény Tanügyi Bizottság. Szendy Károly polgármesternél megjelent a Keresztény Tanügyi Bizottság népes küldöttsége, akit eBdnárz Róbert prelátus üdvözölt meleg szavakkal, kérve, hogy a Bizottság önzetlen munkáját fogadja szívesen, melyet a nemzet egyetemes boldogulása érdekében folytatnak, a jobb jövőbe vetett reménységgel. A polgár- mester válaszában kiemelte, hogy ismeri és értékeli a Bizottság közhasznú értékes tevékenységét s maga is az ezeréves szentistváni gondolat alapján kíván dolgozni. Fel kell hogy hívjuk az építészek és háztulajdonosok figyelmét az újonnan berendezett évtizedek óta fennálló 11- k ovits I., József tér 11., telefon 811-54 központi fűtési és vízvezetéki cégre. —• Nevezett cég az építtetők kényelmére igen tetszetős minta termei az építtetők rendelkezésére áll, ahol díjtalanul kaphatnak műszaki felvilágosításokon kívül igen mérsékelt árajánlatokat. fisz. uizuezeteii, csatarnazdst, fűtési szerei&ekei sä megkönnyíteti fizetési feltételekkel. Költségvetés, tervezés díjmentesen. Tóth Zoltán csatornázási vállalkozó BUD APES, VII., BAROSS-TÉR 15
