Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-02-02 / 5. szám
4 UJ BUDAPEST 1935 február 2. Jogosan csökkentették-e a Beszkárt- illetményeket, nyugdíjakat ? Egy próbaperben fogja eldönteni a bíróság, hogy a törvényhatósági üzemi alkalmazottak illetményeinek csökkentését elhatározó kormányrendelet érvényes-e a Beszkártra — Az Uj Budapest tudósítójától. — Feltűnő élénkség uralkodott néhány nappal ezelőtt a járásbíróságon Négyessy bíró szobája előtt. Asszonyok, emberek egymásnak adták az ajtókilincset és csakhamar a tárgyalóteremben mozogni se lehetett. Az érdeklődők legnagyobb részt a Beszkárt volt alkalmazottai, nyugdíjasai és azok hozzátartozói közül rekrutá- lódtak. Egy próbaper, amelyet özv. Burger Salamonná és társai indítottak ügyvédjük, ifj. Dajkovich István dr. útján a Beszkárt ellen■, perfelvételi tárgyalására került a sor. Burgemé ura a Beszkárt- nál főellenőr volt és halála után az özvegy élvezte a még 1930-ban megállapított 179.11 pengős havi nyugdíjat. 1931 októberében azonban egyszerre indokolatlanul leszállították ezt az összeget 149.48 pengőre, majd 1933 novemberétől visszamenőleg 152 pengőt fizettek. A kereset szerint mind a kétrendbeli nyugdíj- csökkentés helytelen és szerződés ellenes, egyenesen ellenkezik a nyug díj szabályzattal. Ép ezért a Beszkárt az asszonynak egész 1931-ig visszamenően mintegy 3600 pengőt megtéríteni köteles. Bürgémé keresetét a szerinte jogtalan levonások ügyében, még mintegy 200 volt 'Részkárt-atkalmazott keresete követi. A Beszkárt a pei'ben Kertser Gyula dr. útján azzal védekezik, hogy a felperesek mindannyian a Budapest Székesfőváros Közlekedési Rt., tehát a főváros tulajdonát képező üzemnek alkalmazottai, már pedig a volt alkalmazottaknak a nyugdíját azon rendeletek nyomán csökkentették, amelyek a törvény- hatósági üzemek nyugdíjasai végellátásának csökkenéséről intézkedtek. Az 5000/931, 5510/931, 7000/931, 3000/932, 1400/933. rendeletek értelmében a főváros polgármestere a 168.078/931/3555. XII. ü. o., majd a 10.389/932. XII. ü. o. és a 229.433/933. számú rendeletekkel intézkedett a fővárosi üzemek alkalmazottai fizetésének és nyugdíjának 15, 19 végül összesen 21 százalékos csökkentése iránt. A csökkentés mindig a megfelelő kormányrendeletek értelmében történt. — Igen ám — érvelnek az alkalmazottak, — csakhogy kérdéses az, hogy a hivatkozott kormány rendeletek intézkedései a fővárosra és ehhez képest a fővárossal vonatkozóbban lévő üzemekre vonatkoztathatók és hogy a polgármester rendeletéiben helyesen alkalmazza-e azokat. A főváros közigazgatásának szervezetét és rendezését mindig külön törvényben szabályozták és nem a többi törvényhatóság szabályozásával együtt. — Budapest seervezetét az 1872. XXXVI. te. szabályozta először, a többi törvényhatóságokét az 1886. XII. te. szabályozza. De külön-külön törvények szabályozzák a megyei és városi közigazgatás reformját. Ha tehát a rendelet azt kívánta volna, hogy intézkedése a főváros törvényhatóságaira és azzal viszonylatban lévő üzemek alkalmazottainak ellátási díjainak szabályozására is allcal- maztassék, külön meg kellett volna említeni a főváros törvényhatóságát. — A rendeletek, amint ez az 1931. XXVI. tc.-ből is kitűnik, az állami kiadások csökkentését, másrészt az állami bevételek fokozását célozzák. Azonban a Beszkárt nyugdíjasai ellátási összegének csökkentése által az állami kiadások néni csökkennek. A Beszkárt ugyanis önálló nyugdíjalappal és intézménnyel rendelkezik, következéskép a nyugdíjak csökkentésével éppen nem az állami bevételeket növelik, hanem elesnek mintegy 930.000 pengős kereseti és jövedelmi adótól és kiszámíthatatlan károkat idéznek elő azzal, hogy körülbelül 500.000 pengőt ilyen úton kivonnak a forgalomból. Kétségtelen ugyanis, hogy a nyugdíjak csökkentése csak a nyugdíjalap öregbítésére szolgál, mert a nyugdíjcsökkentések összege bentmarad a nyugdíjalapban, amely azonban semmiféle kapcsolatban nincs az állami bevételekkel és kiadásokkal. — Az első kormányrendelet egyáltalán nem, csupán a második foglalkozik a törvényhatóságok, megyei városok és községek által kezelt, fenntartott, vagy anyagi érdekeltségükbe tartozó üzemekkel és itt is a fizetést és a mellékilletményt csökkenteni rendeli, ahogy a köz- igazgatási és egyéb tisztviselőknél csökkentik. — Az első rendelet három kategóriát ismer és utalással az 1927/9.0Q0. M. E. rendeletre, a csökkentést 15, 10, 5 százalékos kulcs szerint számolja, már pedig sem az első rendelet, sem pedig az 1927/ 9.000. sz. rendelet nem tartalmaz útmutatást arra, hogy a Beszkártnál a csökkentési kulcs miként volna alkalmazandó. A rendelkezésekből világosan megállapítható, hogy azok nem vonatkozhatnak a Beszkárt nyugdíjasaira, a polgármester mégis elrendeli a legmagasabb százalékos kulcs szerinti csökkentést. — A csökkentések legmagasabb százalékával sújtotta önkényesen a polgár- mester azokat a Beszkárt-alkalmazotta- kat, akik mélyen alatta vannak azon rngnak, amely rang az állami tisztviselőknél a törvényes rendelet alapját ké—• Az Uj Budapest tudósítójától. — A Keresztény Magyar Asszonyok Párt- szövetségének VII. kerületi szervezete politikai teaestét rendezett, melyen megjelent Wolff Károly pártvezér, Toper ezer Ákosné elnöknő, Szendy Károlyné, Munkácsy Gyula kerületi pártelnök, Homon- nay Tivadar országgyűlési képviselő, Hauser Ignác plébános és még igen sokan a párt tagjai közül. Az est rendezője: Halmy Gyuláné örömmel köszöntötte a megjelenteket. Az első szónak Toperczer Ákosné volt. — Mi a fővárosnál szorgalmasan foglalkozunk a nyomor kérdésével — mondotta beszédében, — van azonban a nyomorenyhítésnek egy másik formája is s ez egészen sajátosan a női lélekre van bízva. Manapság óriási és általános nyopezi. Ép ezért a polgármester intézkedése törvényellenes, méltánytalan, különösen, ha arra is figyelemmel vannak, hogy a kormányrendelet nem tartalmaz olyan utasításokat, amelyek a főváros törvényhatóságával kapcsolatban álló üzemekre is alkalmazhatók. •— Ilyen körülmények között inkább fölterjesztéssel kellett volna fordulni a kormányhoz a rendelet kiegészítése iránt, hogy milyen irányelv szerint intézkedjenek és amíg idevonatkozólag pótrendelet nincs, nem szabad lett volna intézkedni. A polgármester a főváros törvényhatóságának hozzájárulásával tartozott volna a Beszkárt igazgatóságát felhívni, hogy a nyugdíj szabályzatban megállapított módon változtassa meg a nyugdíj szabályzatot a kormányrendeelteknek megfelelően. A Beszkárt megfelelő nyugdíjalappal rendelkezik, ezt egyrészt a tagok, az alkalmazottak, másrészt a vállalat fizeti be. A vállalat és §z alkalmazottak jogviszonya szabályzatokban van körülírva. Kétoldalú szerződésben van le- fixírozva a munkaadó és a munkavállaló joga. A szerződést nemcsak a tagoknak, hanem a Beszkártnak is be kell tartani, ettől se az igazgatóság, se a főváros nem térhet el, hacsak a törvényhozás erre külön törvényt nem ad ki! A polgármesteri rendeletek nem alkalmazzák helyesen a vonatkozó kormányrendeleteket. Nem csökkenthetik egyoldalúkig a díjakat akkor, amikor az alkalmazottak által fizetett nyugdíj járulékok ellenében a nyug díj szabályzatban megállapított nyugdíjat helyezték kilátásba. Ebben az ügyben az alkalmazottakat is megkellett volna hallgatni. Az első bíró azután az előrehaladott időre való tekintettel elnapolta a tárgyalást és a közeli napokban fog majd ítéletet hozni, arravonatkozóan, hogy jogosan csökkentették-e a polgármester rendelkezésére a Beszkárt nyugdíjasainak járulékát? mór van az eszményekben. Ez a lelkiség nyomora. Ennek a nyomornak az enyhítésére égetően szükség van. Épen azért a Keresztény Magyar Asszonyok Pártszövetsége programjába vette, hogy az eszményiségnek hódoljon. Vegyük fel a harcot az eszménytelenséggel szemben. Legyen a mai asszony Dante Beatricá- je. Finom kézzel járjon házról-házra és térítse meg a cinikusokat az eszmények számára. — A háború szellemi napfogyatkozás, utána dekadencia következik, majd a romantikus hullámnak kell jönnie. Ezt kell a keresztény magyar asszonynak előkészítenie, annak a keresztény magyar asszonynak, aki ezt a szomorú országot történelmi hűséggel szolgálja az örök nemzeti és hitbeli ideálok jegyében. — Az eszményiség fölér mindennel, még az egyéni boldogságnál is nagyobb érték. Sokan vannak, akik félre lökik egy-e&y pillanatért. Ezeket akarjuk mi megtéríteni. Minden eszményiséget megtalálunk Krisztus tanításában. A krisztusi eszméknek akarunk oltárt emelni, hogy azt kövessék. Erre a szent munkára hívom fel a keresztény magyar nőket. Toperczer Ákosné beszéde nagy hatást váltott ki a jelenlévőkből, majd Homon- nay Tivadar az országos politikáról, másrészt a kerület ügyeiről tájékoztatta a hallgatóságot. Ezután Wolff Károly meleg szavakkal köszöntötte Szendy Károlynét abból az alkalomból, hogy megjelent a Keresztény Magyar Asszonyok között. — Nagy respektussal állok a nők között — szólott beszédében, — mert nagy erőről van itt szó. Mindig tisztelettel viseltetem az erőkkel szemben. Igaz, hogy az erő sokféle lehet. Az erő lehet lényegében csak gazdasági erő. De figyelmeztetem ezt az erőt, hogy ne avatkozzék be túlságosan a politikába, mert a politika elsősorban erkölcsi erő. Tudatában vagyok annak, hogy nagy háttere van a dolognak és kijelentem, hogy én békét akarok és nem rajtam fog múlni, ha béke helyett harc lesz, de annak is elébe állok. — Uj korszaknak kell bekövetkeznie, elsősorban gazdasági szempontból. Nem lehet az, hogy a nemzet nagyrésze koldus- morzsákból éljen. Uj gazdasági reformokra van szükség s ebben igazságosságnak és erkölcsnek kell lennie. Mert az erő csak ott van, ahol az erkölcsi tényező van. — Mi a magyar kenyérért dolgozunk, a magyar anyák nevében. A magyar anyák érdeke a legszentebb fórum. Az anyák gondjai olyan tények, amelyekkel számolni kell. Épen ezért a harcot meg kell vívni a magyar kenyérért! Az anyák lelke az a kulcs, amellyel megnyitom a családi tűzhelyet. Mi a család belső békéjét szent célnak tartjuk, mert ez a nemzet alapja s a nemzeti politika alfája. — A politika sokszor terrort, sokszor hatalmat használ, mi a szívek rezonanciáját használjuk. A halhatatlan lélek az alapja a nemzet boldogulásának is. Akik a keresztény eszméket nem fogadják el, gondoskodnak arról a gazdasági helyzetről, amely a lelkeket gúzsba köti. De azok, akik a lelkiség politikáját átérzik, ide fognak jönni! — A mai gazdasági helyzet megakadályozza a családalapítást. Az egykét is csak a gazdasági helyzet megváltoztatásával lehet megszüntetni. Ebben a harcban elsősorban azokra a lelkekre számítok, akikben van annyi bátorság, hogy az igazságért harcoljanak. Ennek a harcnak a fővárosból kell kiindulnia, mert a főváros a nemzet életében nem idegen test, hanem szív, amelyben egészséges érzelmeknek kell élni. Nem a kisebbség, hanem a többség jogos érdeke megvalósítása érdekében kívánom irányítani a politikát. Ez a magyar jövendő, a magyar kenyér útja, a szebb jövőért való harc! — Arra kérem a családanyákat, élesz- szék a tüzet s fennen lobogtassák a zászlót, amely gyermekeiknek jövőjét szolgálja. Addig élesszék a tüzet, míg jön a hívó szózat s akkor minden anya tegye meg kötelességét. A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után Hauser Ignác beszéde zárta be az impozáns estet. Menczer Gusztáv tlsztitú ruháit egy évi jótállással fényteleniti Budapest, il., Törok-u. 3. Tel.: 50493. Vidékre is szállít. Gallér, frakk'ingek, ruhák tisztításában vezet Á harcot meg kell vívni a magyar kenyérért, a magyar családért! Wolff Károly szózata a keresztény magyar asszonyokhoz.
