Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-12-14 / 49-50. szám
<á*ő december 14. ujmmxpEsr 5 A főváros átveszi a Schmidt-hagyafékot A terhek levonása után is több mint egymillió pengő értékű a Kiscelli kastély, melyben bútortörténeti múzeumot, körülötte pedig parkot létesít a főváros HÍREK Előfizetési felhívás ! Január elsejével tizennegyedik évfolyamába lép az UJKTTDAPEST Btebel az alkalombál azt a tiszteletteljes kérést intézzük előfizetőihez: klild- jék be idejében az előfizetési díjakat, bogy a lap szétküldésében semmi fennakadás ne álljon be. Szinte feleslegének tartjuk, hogy feltoljak a figyelmet az évforduló alkalmsából arra a kivételes pozícióra, amelyet a városházi hírszolgálatban az zLPmntAPEsr foettitt. Kétségtelen, hogy fennállása óta mmuBAPEsr a feBgikartaimasabb, a legkomolyabb, a fcfigjofcfcan informált városházi újság, anaeSynek minden számában a város ve- Me/íőségének tagjai mondják el nézeteiket az, aktuális városházi problémákul, a keresztény várospolltilta illusztris votetfl egyéniségei fejtik Id véleményüket a szőnyegen fekvő kérdésekről. Büszkén állapi íjuk meg, hogy amiképpen az HJ BUDAPEST ohmarajza ugyanaz, ami tizennégy évvel ezelőtt, megindulása idején volt, uw,önképpen világnézetünk, elveink és eéíkSttüzéseink sem változtak egyetlen jottányit sem. Ugyanazok vagyunk, akiit voltunk és ugyanazok fogunk ma- radffiii Világnézetünk: a keresztény világszemlélet, elvünk: a tisztességes új- ságiiúB, kitűzött célunk: a nemzeti és keresztény Budapest. Ennek a hármas ^«mtalatnak leszünk fáklyavivői a jövőbe® is, zászlónk alá tömörítve mind- aa*&at, akiknek vágyuk és célkitűzésük ugyanez,! Aa élet rohanó tempójában megálltaink egy percre, hogy magunkról beszéljünk. Bocsánatot kérünk a szerény- teíensőgért és megyünk tovább haladék nélkül a megkezdett úton, amelyen az UEBTLDAPtST ter-óíMten betűje, minden sora önmagáért kmél! — Az Uj Budapest tudósítójától. — A főváros közművelődési szakbizottsága hétfőn tárgyalja a polgármester előterjesztését Schmidt Miksa hagyatéka ügyében. A polgármester azt javasolja a közgyűlésnek, tegyen nyilatkozatot a hagyatéki eljárás során való bejelentés céljából, amely szerint Schmidt Miksa hagyatékát nem utasítja vissza. A Schmidt Miksa-féle hagyaték elfogadása kapcsán a közgyűlés el fogja határozni, hogy a Kiscelli kastélyban múzeumot rendez be és ennek a múzeumnak keretében az ugyanottt levő ingóságokból összeállítandó bútortörténeti gyűjteményt helyez el. A főváros a Kiscelli kastélyt környező és összefüggő egészet képező kertekből nyilvános parkot létesít és azt a közönség; rendelkezésére bocsátja. Az új parkot Óbuda városrendezési tervébe illesztik be, a hagyaték átvételével kapcsolatos költségeket pedig a nyilvános park létesítésénél fel nem használható telkek eladásából fedezik. A főváros közgyűlése által hozandó határozattal egy érdekes életregény végére kerül pont. Ez év tavaszán hunyt el Budapesten Schmidt Miksa, az ismertnevű bútorgyáros, aki végrendeletében nagyobb hagyományt juttatott a székes- főváros közönségének. A főváros köz- művelődési ügyosztálya hosszú és részletes előmunkálat alapján tett javaslatot a polgármesternek a hagyaték elfogadására. Igen érdekes ezzel kapcsolatban az az összegezés, amelyet az illetékes ügyosztály a hagyaték terheiről készített. Körülbelül 280—300 ezer pengő teher az, amelynek az átvétel időpontjában való esedékesség állásával számolni kell, a visszatérő évi teher pedig 56.800 pengő. A teherrel szembeállítva a székesfőváros vagyongyarapodását, a hagyatéki leltár értékelése szerint mintegy 1,600.000 pengő a székesfőváros hagyatékának értéke. Ezekkel a terhekkel szemben azonban a főváros tulajdonosává válik egy érdekes, műemlék jellegű, fekvésénél fogva különlegesen figyelemreméltó épületnek, amely eredeti műemlékeink gyér száma miatt, mint jóformán átépítetlen, barokk szellemet lehelő épület különleges becsű és feltétlenül megmentendő. Ebben az épületben egy különösen ismeretterjesztő szempontból jelentős, iparművészeti bútortörténeti gyűjtemény létesítésére nyílik alkalom a kastély berendezési tárgyaiból. Az új városrendezési terv megalkotása után feltétlenül fellendülés előtt álló városrésznek közepén, természeti környezeténél fogva kedvező helyen, majdnem huszonnyolc hold területű közparkot lehet létesíteni, a már meglevő befektetések figyelembevételével. A székesfőváros erdőterülete mintegy 28 holddal gyarapszik. Ezeken a területeken felül mintegy 8.000 négyszögöl terület marad a székesfőváros tulajdonában, amely a közpark határainak megállapítása után annak kereteibe nem illeszthető be, így a székesfőváros tényleges, értékesítést is megengedő vagyonát növeli. Ezeknek a tényeknek szembeállításával, józan mérlegelés alapján közli a polgármester a törvényhatósági bizottsággal, hogy a székesfővárosnak juttatott hagyaték a székesfőváros közönségének érdekeit mérlegelve olyan értéket képvisel, amely a hagyaték átvételével felmerülő terheket lényegesen meghaladja, illetve, ha a székesfőváros azok közül bármelyik feladatnak megvalósítására gondolna a hagyatékon kívül, sokszorosan nagyobb terhekkel kellene számolnia. A\ Keresztény Temügyí Bizottság dec. 16-án, hétfőn délután 5 órakor taggyűlést tart IV. kér. Városháza-u. 10. sz. alatti helyiségében. Előadók: Toper- c a e t Ákosné, K a s i c 3 Margit tör- yényhatósági bizottsági tagok és M a s- 80B Izabella, polgári iskolai igazgató, a szakosztály elnöke. A Városok Szövetsége átvette a Városok Lapját. Várhidy Lajos, a Városok Szövetségének érdemes igazgatója borára való tekintettel nyugdíjazását kérte, egyben felajánlotta a Városok Szövetségének aVárosok Lapját, melyet ö alapított és szerkesztett har- móoe éven át. A Szövetség novemberi köagyüJésén nyugdíjazta V á r h i d y Lajos igazgatót, egyben pedig átvette a Vároeoh Lapját és a Szövetség ügyvezető cűelnökét: Lukács Ödönt bízta meg a főszerkesztői teendőkkel. A lap legújabb, decemberi száma már L u- káce Ödön szerkesztésében jelent meg rendkívül élénk és változatos tartalommal, A lap kimerítő tudósítást közöl a Városok Országos Szövetségének, volánodul a Városi Mérnökök Országos Szövetségének legutóbb tartott közgyűléseiről éa a városigazgatás körébe vágó tatm&ofi érdekes külföldi és belföldi hirt közöl. A lap szerkesztősége és kiadóhi- vatóla a Központi Városházán I. era. 82. ea. alatt van. Ohoinoky Jenő előadása a Keresztény Tanügyi Bizottságban. A Bednárz Róbert elnöklete alatt álló Keresztény Tanügyi Bizottság rendkívül nagy érdeklődés mellett tartott gyűlést, melyen minden iskolafajból képviselve volt a tanügyi tisztikar. Urbányi C. József igazgató megnyugtatta a pedagógusokat, hogy a kinevezések, valamint a helyettesek ügyében az elnökség minden lehetőt megtett. Egyben felhívta a figyelmet a dec. 16-án tartandó nőszakosztályi ülésre, valamint a jan. 18-án tartandó kultúrestre, melyet a tanügyi tisztikar a budai Vigadóban fog tartani. Cholnoky Jenő egyetemi tanár tartott ezután rendkívüíi érdeklődés mellett Abesszíniáról előadást, melyben rajzokkal illusztrálva mutatta be annak hegy- és vízrajzát. Majd ismertette a vallási, politikai viszonyokat. A hallgatóság nagy tetszéssel és zajos tapssal honorálta a tudós mindvégig lebilincselő értékes előadását. varrógép Csekély K av » r é s 2 í e í e í< Singer varrógép részv. íárs. II, Corvin-W, 1 VB, Rütóoti-úl ta tv, SMnm*lw«ii-u. 14 au DA PEST VH. Ríüímmíi 6» VI. Andrány-ti* ä* VW. Bar»;s-w. ti minőn ntonolib .víronbon. Érdekes könyv a pesti patikákról — Az Uj Budapest tudósítójától. —A közigazgatás és a gyakorlati emberszámára egyaránt hasznos és hézagpótló könyv jelent meg A gyógyr azerészetre és a budapesti gyógyszertárakra vonatkozó adatok címmel. A könyv szerzője S z t a n k a i István dr. székesfővárosi fogalmazó, a fiatal fővárosi tisztviselőgárda egyik legtehetségesebb tagja, aki a közigazgatási gyakorlata alatt szerzett tapasztalatai alapján összegyűjtötte és rendszerbe foglalta e munka keretében a gyógyszerészeti jog ma érvényes egész anyagát és egyszerű tanácsadó formában tette lehetővé a joganyag megismerését. Legértékesebb és legnélkülözhetetlenebb része azonban munlcájának a budapesti gyógyszertárakkal kapcsolatban közreadott ismertetése. Keletkezésétől kezdve ismerteti e könyv harmadik része a főváros közel 200 gyógyszertárának az adatait, keletkezésének körülményeit, tulajdonosait és az egyes patikák elhelyezkedési területeit. A régi patikák ismertetéséből történeti visszapillantást lehet nyerni a gyógyszerészet kialakulására, valamint Pest és Buda egészségügyi helyzetére. A munka, mely a legrégibb budapesti patikák okmányait is tartalmazza, 250 év levéltári anyagának gyógyszerészeti szempontból való feldolgozásáról tesz bizonyságot. A szerzőnek ezt a munkáját elismerésre méltatja Salamon Géza dr. székesfővárosi tanácsnok, a székesfőváros közegészségügyi ügyosztályának vezetője, aki előszót Irt hozzá' A könyv szép és ízléses formában kerül a nyilvánosság elé.
