Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-02-02 / 5. szám

XIII. évfolyam 5. szám Budapest, 1935. február 2. UJ BUDAPEST VÁROSPOLITIKAI ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész övre ...........................................3° P®ngő Fél é vre . . ....................................15 pengő Fj yes szám Ara eo fillér Felelős szerkesztő: DO BY ANDOR DR­Szerkesztőség és kiadóhivatal : BUDAPEST, IV.. KAAS IVOR-UTCA Telefon : 82-8-23. Postatakarékp. csekkszámla 30913. A kétarcú Fabinyi Dicséret illeti a polgármestert, akinek utasítására az érdekeltségek kedden an­kétre ültek össze a városházán, hogy a háztatarozási rendeletekkel kapcsolatos állásfoglalást megbeszéljék. Felkay ta­nácsnok a tőle megszokott ügyességgel és tapintattal vezette a tárgyalást, amely­nek során fölszakadoztak az építéssel fog­lalkozó több, mint harminc iparág irtó­zatos sebei. Az ankét elmúlt, bőven fog­lalkoztak vele a napilapok, az ott elhang­zottakat részletesen fogják ismertetni az építkezéssel foglalkozó szak-orgánumok, elkészül a memorandum is, amelytől cso­dát várnak az érdekeltségek. A memo­randum azután néhány hónap múlva el­kerül a pénzügyminisztériumba, ahol a többi felterjesztéshez csapják azt. És minden marad a régiben. Furcsa paradoxona a magyar politikai életnek, hogy az építkezéssel foglalkozó iparágaknak panaszait és keserveit az arra hivatott kereskedelemügyi miniszter köteles kellő eréllyel képviselni a zárkó­zott keblű pénzügyminiszter előtt — ami­kor a két miniszter jelenleg ugyanaz a személy: Fabinyi Tihamér, Tehát Fa­binyi őexcellenciájának, mint kereskede­lemügyi miniszternek kell megtanácskoz­nia Fabinyi pénzügyminiszter őexcellen­ciájával, hogy lei a vivát: a lerongyoló­dott, elpusztult iparos-társadalom-e, vagy az a még Imrédy által koncipiált maga­sabb állampénzügyi érdek1 Amelyre való feliebezhetetlen hivatkozással állították pellengére az összes építő iparosokat, megvádolván őket, hogy csalnak és meg­károsítják az államot, szűkítették a lehe­tetlenség korlátái mögé az építkezési adó- kedvezményeket, meggátolván ezzel, még pedig a háztulajdonos-kartellek örvendező tapsai között, hogy fejlődjön-e tovább ez a város, tekintet nélkül arra, hogy a ház- tulajdonosok ki tudják-e adni ócska bér­házaikban a nem modernizált, sötét és levegőtlen lakásaikat. A kormányzat álláspontja a háztata­rozás és az építkezés kérdésében, ameny- nyire ortodox és merev, annyira tiszta és világos. A fővárosnál azonban nem látjuk az állásfoglalást ennyire kikristá lyosodva, bizonyos opportunizmus kellem- kedik ezen a téren, a főváros jó fiú akar lenni a pénzügyminiszter ur felé, ugyan­akkor azonban az ipar hű pártfogójaként szerepel Fabinyi kereskedelemügyi mi­niszter előtt is. Holott meggyőződésünk, hogy ha a főváros nyíltan, őszintén és komolyan nyilvánítaná a maga közérdekű véleményét, amely nem lehet más, mint a fejlődés és a haladás szükségességének hangoztatása, akkor Fabinyi kereskede­lemügyi miniszternek sikerülne álláspont­ja helyességéről meggyőznie Fabinyi ke­reskedelemügyi miniszter urat! Egy bizonyos: azzal az ankéttel, ame­lyet a városházán tartottak, a főváros hatósaga szempontjából ez az akta le­zárva nincsen. A fővárosnak határozot­tan kell állást foglalnia, ebben a nagy­fontosságú kérdésben elég volt a takti­kázásból, amelyet a városházán és a köz­gyűlésen is folytatnak. A tisztviselőkért! — Az Uj Budapest tudósítójától. — Az Uj Budapest legutóbbi számá­ban Petrovácz Gyula által felvetett kér­désre, hogy mikor hívják már össze a szanálási művelet ellenőrzésére hiva­tott 17-es bizottságot, Sipőcz Jenő főpolgármester azonnal válaszolt és ki­jelentette, hogy a pártvezérekből álló szanálási bizottságot február elején feltétlenül összehívja. Mint az Uj Budapest munkatársa értesül, Sipőcz főpolgármester a keddi nap folyamán felkereste Wolff Károlyt és vele, mint a szanálási bizottság el­nökével, ismertette a Keresztes-Fi- scher belügyminiszterrel és Szendy polgármesterrel folytatott tárgyalások alapján kijegecesedett szanálási ter­veit. A főpolgármester kérésére Wolff Károly a jövő héten hívja össze a sza­nálási bizottságot. A szanálási elgondolásokról külön­böző hírek jelentek meg a 17-es bizott­ság első ülésének a napirendjével kap­csolatosan. Ezek a hírek erősen nyug­talanítják a városházi adminisztráció tisztviselőkarát és az üzemi alkalma­zottakat egyaránt. Az első ülés napi­rendjéről elterjedt hírek szerint ugyanis a főváros vezetősége előter­jesztést tesz a többi között az 50%-os gáz- és villanykedvezmény megvoná­sára, a tanszemélyzet kültelki pótlé­kának törlésére, a természetbeni já­randóságok megszüntetésére, vagyis kivétel nélkül olyan intézkedések fo­ganatosítására, amelyek a tisztviselői kart érintik. Mivel Sipőcz főpolgár­mester már többízben is kijelentette, hogy a szanálási tervek megjavításá­nál az autonómiára kíván támaszkod­ni, a városházi és üzemi tisztviselők körében jogosan él az a remény, hogy a 17-es bizottság tagjainak a hozzá­szólása után sikerülni fog ezeket a szanálási terveket elejtetni, vagy leg­alább is lényegesen enyhíteni. Petrovácz Gyula, a Keresztény Községi Párt vezető tag­ja, akivel ezekről a kérdésekről beszél­getést folytattunk, a következőket mondotta az Uj Budapest munkatár­sának: Mindenekelőtt ki kell jelentenem, hogy én ezeket, a tisztviselők szem­pontjából riasztóaknak nevezhető hí­reket egyáltalán nem tartom autenti­kusaknak. Mindaddig nem vehetek ugyanis tudomást semmiféle szaná­lási tervről, amíg azt a 17-es bizott­ságnak be nem mutatják. Az új fő­városi törvény éppen éppen ezért sta­tuálta a 17 es bizottságot, hogy az autonómiának a benne helyet foglaló képviselői a maguk véleményének ki­fejezést adhassanak. Amennyiben valónak bizonyulna az a hír, hogy ezeknek, a sokat emle­getett szanálási terveknek a letár- gyalására akarják most összehívni a 17-es bizottságot, akkor a város­házi tisztviselők és üzemi alkalma­zottak valóban elmondhatják, hogy végre megindul a szanálás munká­ja, de — legalább is a saját szem­pontjukból — nincs köszönet benne. A Keresztény Községi Párt a legha­tározottabban kifejezésre juttatta azt a felfogását, hogy a gáz- és villany­kedvezmények, a tanerőket megillető pótlékoknak, valamint a természet­ben; járandóságoknak a megvonása végeredményben fizetéscsökkentést je­lent, ez ellen pedig a legélesebben til­takozik. Én a magam részéről csak megismételhetem, hogy semmiesetre sem fogunk hozzájárulni ilyen sza­nálási terveknek a végrehajtásához. Az ellen mindenesetre tiltakozunk, hogy a fő­városi pénzügyi és háztartási hely­zet szanálásának a munkája a tiszt­viselői fizetések csökkentésével in­duljon meg. Mindaddig, amíg a deficit fedezésére, vagy a jelentkező hiányok pótlására más fedezetet lehet találni, sem­miesetre sem engedhetjük meg á tisztviselői javadalmak csökkentését — Mi bízunk abban, hogy a főváros vezetősége meg fog hallgatni ben­nünket, mielőtt ilyen irányban elhatá­rozó lépéseket tenne. A fővárosi tör­vény jogot ad ugyan a főpolgár­mesternek arra, hogy szanálási ter­veit az autonómia megkérdezése nél­kül megvalósítsa, én azonban nem hi­szem, hogy Sipőcz főpolgármesterre ne tudna hatást gyakorolni a 17-es bizottságban helyet foglaló pártvezé­reknek a véleménye. A főpolgármester úr bemutatkozása alkalmával is kijelentette, hogy a szanálási műveletet az autonómiával karöltve óhajtja megvalósítani. Mi erre a kijelentésre támaszkodva, bí­zunk abban, hogy sikerül a tisztvi­selői kart fenyegető újabb veszedel­meket elhárítani. —■ Ha már a főváros vezetősége ko­molyan hozzálát konkrét szanálási ter­vek kidolgozásához, akkor fel kell vet­nem a kérdést, miért nem keresi a si­keres szanálás lehetőségeit az üzemek területén? Itt feltétlenül lehetne meg­takarításokat elérni, nemcsak az üz­letvitel racionalizálásával, hanem az anyagbeszerzés központosításá í Itt van továbbá a közlekedési i jövedelmezőbbé tételének a mája is. Nézetem szerint a kis rendszerben rejlő gondolatot ^ ültetni az összes közszolgálta, v- rületére, a Beszkártnál pedig keresni azokat az eszközöket a rentabilitást fokozhatják. Amiau*. több, mint két évvel ezelőtt elhatá­rozta a közgyűlés a Hév. megváltását, ezt hivatalos oldalról azzal indokolták, hogy csak így lehet lefektetni az egy­séges közlekedési rendnek az alapjait. Hát legyen már vége a halogatás po­litikájának! Az illetékes városházi té­nyezők vegyék végre kezükbe az egy­ségesítésnek az ügyét! Kezdje a főváros vezetősége a sza­nálást az egységes közlekedési rend bevezetésével, az egységes átszálló­jegy rendszeresítésével, a Hév-tarifa leszállításával, az üzemi tarifának a revíziójával, az üzemek üzletvitelé­nek gazdaságosabbá tételével, az üzemek anyagbeszerzésének a köz- pontosításával, — és akkor, ha mindezeket a terveket megvalósí­totta — lehet szó másfajta szaná­lási eszközöknek az igénybevételé­ről. Én a magam részéről ezt az álláspon­tot fogom elfoglalni a 17-es bizottság legközelebbi ülésén. Petrovácz Gyulának ez a nyilatkoza­ta minden kertelés nélkül, nyíltan és őszintén juttatja kifejezésre a Keresz­tény Községi Párt vezetőségének a fel­fogását. Az Uj Budapest munkatársa azonban teljesen beavatott kormány­körökből azt a felvilágosítást kapta, hogy a városházi tisztviselők és üzemi al­kalmazottak természetbeni járandó­ságainak és egyéb kedvezményeinek a megvonása még akkor is bekövet­kezik, ha Sipőcz főpolgármester és Szendy polgármester a 17-es bizott­ság egyhangú véleménye alapján az említett terveket el fogja ejteni. Informátorunk szerint ugyanis az lesz a megoldás, hogy a tisztviselők 50%-os gáz- és villanykedvezményének a meg­vonását maga a belügyminiszter fogja elrendelni abban a leiratban, amelyet az új költségvetés jóváhagyásával kap­csolatosan intéz a főváros közönségé­hez. A belügyminiszter ugyanis el­rendeli, hogy bizonyos hiányok pót­lására azt a bevételi többletet fordítsa a főváros vezetősége, amely bevételi többlet az 50% kedvezmény megvo­nása folytán áll elő. *„v; A kereszténypárt élesen és határozottan állást foglal az illetménycsökl. V tések terve ellen

Next

/
Thumbnails
Contents