Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-11-30 / 47. szám
TtrmniAPESr 1935 november 3b. Budapest templomai ■— III—HWliiggrBH———«I»".. II. . Irta: LIBER ENDRE Befelező közlemény 1844-ben a Caászárfürdö mellett az irgalmasok emelnek templomot Szent István tiszteletére és ezt a templomot H i 1 d József építi a magyar klasszicizmus nemes eszközeivel. S ugyanez a H i 1 d József teszi le a lipótvárosi Bazilika alapkövét 1851-ben, hogy megkezdődjék Budapest legnagyobbszabásű templomépítkezése. Még a külvárosok templomépítkezéseinek történetébe tartozik: a Svábhegyi templom építése 1854—60. között, melyet már Ybl Miklós épít, a Hermina kápolna építése 1856-ban Hild József tervei szerint és a házi köká- polna a Szentendrei-út mellett 1860- ban, mind a három új benépesedő területek lelki középpontjának készült. A Bazilika építkezése egy hatalmas akarás megnyilatkozását jelenti. városunkban. A templom méretei, az eredeti tervek szerint határozott versengése az esztergomi és egri székesegyházakkal, mind olyan jelek, melyekben kétségtelenül komoly városszé- pítési törekvéseket is láthatunk. Kár, hogy ez a törekvés a templom elhelyezésénél megmaradt a régi templom által adott keretek között és a városfejlődésbe való beleilleszkedés lehetőségét egyszersmindenkorra elvesztette. Az időközben beálló stílusváltozás, a történeti stílusok gazdagságának kínálkozó lehetősége egyszerre érvényesül az új templomokon. Még a Józsefvárosi templomot 1851-ben csak egyszerű keretek között építik át, már az alsó vízivárosi kapucinus templom átépítése 1856-ban a történeti romantika jegyében készül, ami sajnos ezt a legrégibbek közül való templomot eredeti sajátságaitól sokban megfosztotta. Az Egyetemi templomot 1857-ben restaurálják, 1863-ban a pesti Ferencesek tornya kap új, a templomtesttöl elütő, gótikusra emlékeztető befejezést. 1867-től Y b 1 Miklós tervei szerint épül 11 évig a B a - káts-téri templom kimondott román stílusban, 1873-ban pedig megkezdődik a várbeli Nagyboldogasszony templom gótikus stílusban való restaurálása, helyesebben újra építése, mely egy negyedszázadon át tart és a mai pompás, bár külső megjelenésében a a régivel alighanem kevéssé egyező templommal gazdagítja Budapestet. A történelmi stílusok szeretető Budapest templomainak sorát különböző korok különböző stílusvilágával teszi változatossá, így alakul a Bazilika Ybl Miklós kezén reneszánsz dómmá, 1873.—89. között; így létesül a romános kis templom a mai Rózsák terén 1881-ben, hogy azután 1895—1900 között a térre egy másik hatalmas gótikus székesegyház is épüljön. Az Erzsébetvárosi templom építkezését eredetileg 1893—1897 között tervezték, 1893-ban meg is kezdődött az építkezés, de az alapkőletétel csak 1895-ben volt. Külső képében a templom 1897-re el is készült, de benediká- lása csak 1900. nov. 20-án volt, míg a főoltár és a templom felszentelése a király jelenlétében 1901. május 16-án volt. A Jézus Szive templom francia-román stílben 1890-ben épül fel, 1895-ben jön létre a Királyi Vár kápolcsak 1895-ben a józsefvárosi templom restaurálása történik meg történeti sti- lustisztaság szellemében, a századfordulóra eső évek pedig egy sereg szerzetesi templom építését hozzák, mind gótikus vagy román utánérzésben. Ilyenek a karmelita templom az Angyalföldön (1899.), az óbudai Jó Pásztor apácáké (1901.), a lazaristák temploma a Nagy- bolüogasszony-úton (1909.), az Örök- imádás templom az Üllöi-úton (1904—8.), a kis Maritszigeti kápona (1912.), a Domonkosok temploma a Thököly-úton (1915.) részben az Angolkisasszonyok temploma a Zugligetben (1913.). Ha évszám szerint nem is, de a törekvések szempontjából a befejezést jelenti a jáki kápolna a Városligetben, mely egy jeles történeti emlék pontos másolatának készült. Ismét a külső perifériák templomairól van szó, tehát a város terjeszkedéséről, a lakott területek növekedéséről, új és új környékek bekapcsolódásáról a vallásos életbe. Itt emlékezem meg a piaristák újonnan épült rendházáról és új kápolnájáról is. Az Erzsébet-híd megépülésével kapcsolatban merül fel a környék rendezésének és a piarista ház lebontásának szüksége. A székesfőváros új telket ajánl fel nekik, a régi Városház-tér helyén. 1913. június 22-én van az utolsó mise a régi kápolnában és még abban az évben megtörténik a Glöckelsberg palota lebontása. Az új épület építése 1914. februárjában kezdődik meg. Tervezője szövetségünk egyik kiváló tagja H ü 111 Dezső. Ugyanő tervezi a nagyszabású első emeleti kápolnát is, mely 1915-ben készül el és az azóta nemcsak az iskolában nevelkedő több generáció lelki otthona, hanem a közönség egy részének is szívesen látogatott elmélyedő helye. Még az előbbi csoportba tartozik, mégis külön kívánom említeni a kőbányai templomot, mely 1894- 99. között épült, így tehát a történeti stilus korának közepén; építője Lech- ner Ödön, aki az alapul vett gótikus szerkezetet megkapó bájjal tudja magyaros formavilággal átitatni. 1914-ben az ö müve a Ferenc József fogadalmi templom pályanyertes terve, melyen ugyan a feltételek őt is történeti stílusra kényszerítik, azonban már a terven is a bátor lendület, az egyéni alakítókészség biztonsága sok érdekeset nyújtanak. Ez a templom nem épült meg, mert tervezését derékban vágta ketté a háború és a vele együtt ránk szakadt nyomorúság, szegénység, hányattatás. Ez a korszak, pár év mindössze, derékban tört ketté minden igyekezetét és bénított meg minden fáradozást. Az azt követő lázas időszak pedig, a maga vallásüldözésével, ami egy évtized óta ismeretlen volt a magyar földön, még jobban elfojt minden vágyat, de csak azért, hogy az azt követő felszabadulásban csak annál nagyobb erővel lendüljön életre és törjön megvalósulásra. A templomépítés terén talán ez az anyagi eszközeiben igen szegény, háború utáni időszak volt a legtevékeraébredéssel magyarázhatjuk. Alig áll helyre némiképen az építés lehetősége, máris 1922-ben a Zuglóban épül plébániatemplom, ugyanabban az évben létesül a Rákócziánum temploma, Ár- k a y Aladár magyaros ízű müve, 1923- ban a Szent Imre úti plébániatemplom, 1924-ben készül el Ä r k a y Aladárnak az új idők szelét először éreztető kis temploma a Városmajorban, 1926- ban készül el Budapest egyik különlegessége, a Gellérthegyi sziklatemplom, ugyancsak 1926-ban kezd épülni a városligeti Regnum Marianum temploma, 1928-ban a törököri templom, 1928—29- ben a Béke-téri, 1930-ban egyszerre a külső Váczi-úti, a Szondy-utcai, a Re- zsö-téri templomok, valamint a kelenföldi Szt. Gellért templom és a külsőferencvárosi Szt. Kereszt templom (Ecseri-úton), ugyanebben az évben készül a Máriakö kápolna kibővítése, és az óbudai új temetőkápolna. 1934. évben épült még a felsőkrísztina- városi templom. Ismét mintha egy új vallásosság jegyeit mutatná az építkezések megszaporodása, de egyben ismét a lakott területek terjeszkedését, új területek lelki szükségleteinek jelentkezését. 1931—32-ben épül fel a Lehel-téren Boldog Margit temploma és ezt a templomot a múlt idők köntösébe öltöztette tudós tervezője. A magyar középkori templomépítés büszke korszakát eleveníti meg ez a templom és azt hiszem nem árulok el vele titkot, ha elmondom, hogy ennek a templomnak megvalósulása és ebben a formában való megvalósulása körül polgármesterünknek vannak legnagyobb érdemei. Már csak két templom van hátra, az egyik az 1933-ban épült új városmajori és az 1934-ben épült pasaréti-úti. Mindkettő új idők formarendszerének, új szépségek keresésének szülötte. Ahelyett, hogy értékelésükbe bocsátkoznék s meg akarnám győzni a kétségeskedöket vagy épen ellenkezőket, csak egyre legyen szabad rámutatnom. A krisztusi vallás kétez- redéves szent hagyományai, az ö tiszteletének dicső otthonai teljesen, gyönyöreiben új, sokszor eddig még nem látott köntösben jelennek meg, új idők új formavüágát öltik magukra. A modem templom a krisztusi gondolat örökkévaló életét, minden formában és minden korban való azonos életét jelenti és hirdeti az örökkévaló lényeget, a mindig változó, mert mindig a pillanatszülte külső alatt. A templom a kővé dermedt imádság, maradandóvá magasztosult hódolata minden egyes kornak a Mindenható iránt. Budapest székesfőváros területén ez az imádság mindvégig nagy, ritka erővel szólalt meg, ez a hódolat mindig mély nyomokat hagyott. Ezeket felidézni és a századokon végigkísérni volt a célom, történetünk kezdetétől, a legelső templomainktól megérkeztem a mába. A ma haladó szellemét is idéztem, és a vallás haladó szellemét akartam abban megmutatni. A piaristák diákszövetségében a haladó szellem nem lehet idegen, hiszen mindnyájan, jól emlékezünk a piarista atyák hirdette szellemre, mely nem a régi és nájának reneszánsz megoldása, ugyan- | nyebb s ezt csak ezzel a bátor öntudatúj, hanem a rossz vagy jó, helytelen vagy helyes szerint való mérlegelést tanította. Megemlékeztem arról, hogy miképen hódolt Budapest polgársága közel egy évtized óta Istenének s rámutattam arra, hogy mai templomainkban ott van a legrégibb idők magja is. Budapest templomaiban velünk együtt tíz század imádkozik, tíz század imádsága egyesül a mi imáinkkal az Egek Urához, hogy ez a vallásos érzésben mindig erős és történelmi hagyományokban olyan gazdag ezer éves nemzet, annyi szenvedés és érdemtelen megaláztatás után mielőbb érje el a magyar feltámadást és mielőbb érjen el egy szebb, egy boldogabb korszakot! Szünetelnek a tabáni fúrások Kovácsházy nyilatkozata — Az Uj Budapest, tudósítójától — A Fővárosi Közmunkák Tanácsa által a Margitszigeten elrendelt új fúrások szenzációs eredménye — hetven fokos gyógyvizet találtak —• a folyamatban lévő fővárosi fúrásokra tereli a figyelmet. A tabáni és a városligeti fúrásokról Kovácsházy Vilmos tanácsnok, a városgazdasági ügyosztály vezetője a következőket mondotta munkatársunknak : — A téli hidegre való tekintettel a tabáni fúrásokat egyelőre abbahagytuk. Egyelőre százötven méternél tartunk, ebben a mélységben azonban nem sikerült melegebb vizet találni, mint amekkora hőfokú viz — mintegy negyvenhét fok Celzius — a Gellért fürdőmedencéjében mindenütt található. Kétségtelen, hogy az újonnan feltárt víz más összetételű, mint az eddig feltárt források vizei, e tekintetben most folynak a viaa» gálatok. Célunk azonban elsősorban legalább hatvan-hetven fokos víznek a feltárása, a főváros szakértőinek véleménye szerint ezt a vizet mintegy háromszáz méter mélységben találnék meg. Tavasszal folytatjuk a fúrásokat, és amennyiben a fővárosnak pénze lesz rá, új helyeken is kezdünk majd fúrni és mélyebbre, mint ahogy eddig fürtünk. —• Ami a Széchenyi-fürdő területén való újabb fúrásokat illeti, etekintetben az a helyzet, hogy még mindig bizonyos versenytárgyalási differenciák vannak és nem lehetetlen, hogy a műszaki ügyosztály újból a versenytárgyalás megsemmisítésére fog javaslatot tenni a polgármester úrnak. A Városligetben természetszerűen jóval mélyebbre kell fúrni, legalább is ezer méterig, — hogy az annyira szükséges forró vizet, amelynek felszínrehozata- lával megoldódik a strandfürdő problémája, megtaláljuk. LISKA JENŐ oklevelei gépészmérnök vállalkozó Budapest, XI., SzOret-utca 0-7 T«l*fon i »8 2-9«. Biehn János IX., Ferenc-körut 46. Telefon: 87—8—03. Aizfalíozái, szigeteié», fedéllemez - tetőfedés, motorbenzol, paraffin.
