Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-11-23 / 46. szám
4 ILTBIWAPESJ IOSS november 2$. Irta: LIBER ENDUE Harmadik közlemény A két város, a hosszú aléltságból lassan felocsúdva, hirtelen lelkesedéssel karolja fel a nagy építési terveket és a most jövő félévszázad olyan nagyszámú új templommal ékesíti fel a városok arculatát, hogy nemcsak egészen átalakítja, de elhatározólag hat ki a jövendőre is. A korszakot mintegy jelképesen a budai városháznak Alamizsnás Szent János tiszteletére kiépített kápolnája nyitja meg 1714-ben, építi H ö 1 b 1 i n g , mint a polgárság hódolata az égi hatalmasságok előtt a maga, világi igazgatásra rendelt házában. Az első építkezések még a helyreállítás, az átépítés jegyében folynak, mint a helyőrségi templomé 1719—33. között, de már ebben az esetben is, talán a régi alapfalak felhasználásával, de teljesen új elgondolásban létesül a templomtest. 1724-ben a Pesten letelepedett Clarisszák kezdenek építkezni ugyanebben az évben új területet hódít el a templomépítés, a mai Batthyány téren állott Szent Anna kápolna, az Anna templom ideigle' nes elődje létesítésével. 1725-ben egyszerre három nagyobbszabású építkezés kezdődik, és pedig a rohamosabb fejlődésnek induló Pesten: a belvárosi templom barokk hajójának és tornyainak megépítése, ezzel tehát a régi gótikus székesegyház elhódítása a barokk számára, azután a pálosok templomának (ma Egyetemi templom) építkezése, végül a szerviták templomának megepitese. a két utőbüi korai időpontja ellenére talán a legbefejezet- tebb, legnemesebb alkotása a budapesti templomépítészetnek. Ugyancsak 1725- ben már ki kell bővíteni a Kéményseprő kápolnát, mely közben leég. A piaristákat Pest városa hívja be 1717-ben a városba, hogy iskolát alapítsanak az ifjúság nevelésére. 1717. okt. 28-án érkeznek és 1717. nov. 6-án — tehát épen 218 évvel ezelőtt — már meg is nyitják iskolájukat első székhelyükön, egy kis házban, amely a régi városháza oldalához épült, úgy, hogy a mai épület rendházi szárnya körülbelül ennek az épületnek helyét is elfoglalja. Ez az épület azonban szűk és kényelmetlen volt, ezért a város megvásárolja számukra a Galambutcában azt az épületet, melyet a jezsuiták 1702-ben kezdtek építeni, a- zonban elköltözésük miatt az építkezés abban maradt. A piaristák 1718-ban be is költöznek a készen álló három szobába és fokozatosan kiépítik a házat. Még templom építését is tervezik s a varos telket is igér erre a célra, utóbb azonban ez elmarad. A mind szükebbé váló ház helyett a piaristák 1755-ben megveszik a régi városháztéren álló Glöckelsberg palotát, mely 1703-ban épült. 1761. augusztus 27-én szentelik fel a palotában létesített kápolnát, melynek főoltára Kalazanti Szent József képével ékes. 1762-ben költöznek be az épületbe, melyet a belvárosi templom felöl egy szárnyépülettel bővítenék ki. 1801—1803. között épül a Piarista (régi Kötő-) utcai szárny, akkor Nemzeti Iskola. 1843—1845. között a dunaparti szárny, végül 1862—63-ban az udvarban levő gimnáziumi szárny. A pesti ferencrendiek a régi mecset helyén 1727-ben kezdenek építkezni, 1728-ban kezdődik a tabáni mecset átépítése templommá. 1731-ben már Budán, a Vízivárosban is építkeznek a ferencesek ugyancsak pompás példányát alkotva meg az akkori templomépítésnek. A városokban szerte meredeznek az építöállványok, otthonokat emelvén Isten imádásának, de egyben önkéntelenül is szolgálván a város szépülését. Különösen Buda és Pest a maga szegénységében, csak akkor volt hajlandó művészibb megoldáshoz, gondosabb kivitelhez folyamodni, amidőn a Mindenható tiszteletének áldozhatott vele. S a templomok építésének vágya egyáltalán nem csökken. 1733—43. között építkeznek a karmeliták a mai Várszínház helyén, 1735-ben megépül a régi Szent János kápolna a kórház mellett, 1739-ben már szükségessé válik a Szent Rókus kápolna kibővítése és 1740-ben vetik meg alapját a budai Szent Anna templomnak, ennek az elgondolásában egyedülálló, nemes ízlésű alkotásnak. 1743-ban kezdik az építést a budai Clarisszák a mai belügyminisztérium helyén, 1745-ben kezdi meg Zichy Miklós gróf az Óbudai templom építését. Az évek eseményei szinte torlódnak egymásra, 1747-ben a domonkosok (ma angol kisasszonyok) templomának kiépítését és a trinitáriu- s o k kiscelli kolostorának és templomának felépítését vezeti be. 1750-ben kezdődik a budai Szent Flórián kápolna építése. 1752-ben kezdik meg az Ágoston rendiek új templomuk építését a Margit-körúton, mely ma a Ferencrendieké. Ennek a most tárgyalt félszázadnak templomépítkezéseire a királyi várkápolna megépítése teszi a pontot, mely 1769—70-ben készül el s evvel körülbelül teljessé is lesz a középkori templomok helyén épült újabb templomok sora. Azután következik II. József kora, mely a templomépítésben csupa negatívumot jelentett. A szerzetesrendek eltörlésének kíméletlen végrehajtása négy templomot töröl ki a felszentelt épületek sorából s állítja polgári rendeltetések céljára. Ezek: a várbeli karmeliták templo ma, melyből színház lesz, a várbeli C lari s s z á k é , melyből zálogház lesz. Megszűnik az Invalidusok temploma is és emeletekre osztva kórházzá válik, számtalan templom pedig gazdát cserél s ennek során például eltűnik Budapestről és Magyarországból is a magyar alapítású és erős magyar hagyományú pálosrend, melyet csak a legutóbb sikerült visszahozni. Ám II. József uralma csak egy évtized és utána újból teljes lendülettel ébred fel az addig eltitkolt vallásosság. A templomépítésben azonban két körülmény észrevehető nyomot hagy. Egyrészt a belterület templomokban való gazdagsága itt újabb templomot alig tesz szükségessé, másrészt azonban a város fejlődése a külvárosok felé terelődik. 1790-ben már ideiglenes fatemplom épül a Józsefvárosban, a mai plébánia helyén, 1794-ben pedig a Terézváros is ugyancsak ideiglenes fatemplomot emel. 1795—99. között megy végbe a már kifejlődött Krisztinaváros részére egy új, nagyobb templom építése, 1797-ben kezdődik a végleges Józsefvárosi plébánia templom építkezése. Nyomon követi ezt újból a Terézvárosi végleges templom, melynek építési ideje 1801—9. A Józsefvárosban 1810.-re a tornyok is megépülnek s ugyanebben az évben újjáépül a tabáni hatalmas tűzvészben tönkrement tabáni templom. 1817-ben egy új kerület, a Lipótváros építi meg ideiglenes templomát, amelynél azért kell megállanunk, mert a nádorkorszak Pestjének nagy építészei közül egy, Zitterbarth tervezi, 1818-ban a Ferenchalmon kezdi K a 1 - márffy Ignác kápolnáját építeni a Szent Lőrinc kolostor köveiből és 1822- ben a Bakáts-téren épül az első, szintén ideiglenes ferencvárosi templom, íme az összes külvárosok belekapcsolódnak a templomépítésbe, jelentkeznek, mihelyt bennük is teljessé válik a benső összetartó erő és a lelkiekre való szomjúság. Folytatása a jövő számban. Mély! ünnepelte a keresztény Ferencváros Az Uj Budapest tudósítójától — E hó 16-án, szombaton este tartotta a Ferencvárosi Keresztény Párt pártelnöke V e r e b é 1 y Jeaő dr. névünnepe alkalmából 300 terítékes díszvacsoráját. A párt összes termei felvirágozva, virágerdöben várták az ünnepeltet. A Ferencvárosi Keresztény Párt nevében Csorna Zsigmond bizottsági tag köszöntötte elsőnek Vere- b é 1 y Jenőt névnapja alkalmával. Megemlítette Csorna Zsigmond, hogy V e r e b é 1 y Jenő volt az, ki ezt a pártot naggyá fejlesztette. Kérte az elnököt, hogy haladjon tovább is azon az úton, amelyen eddig haladt s vezesse a pártot a jövő nagy küzdelmeiben újra diadalra. R ó t h Zsigmond dr., a Délikerületi Lövészegyesület helyettes fő- lövészmestere nagy beszédben méltatta Verebély Jenő nagy és áldozatos munkáját. A lövészegyesület törhetetlen ragaszkodását tolmácsolja, majd fel ajánlja a Pártnak Verebély Jenőről készült életnagyságú olajfestményt. A Keresztény Községi Párt központ ja nevében Petrovácz Gyula köszöntötte Verebély Jenőt. Beszédében élesen kikelt azok ellen, akik az egységes keresztény frontot meg akar ják bontani. Verébéi yben a hü barátot és a bátor harcos keresztényt üdvözölte. A Józsefváros nevében Müller Antal országgyűlési képviselő mondott felköszöntöt. Ha a Ferencvárosba jön, mondotta, mindig úgy érzi, mintha haza menne, itt találni meg a kitartó keresztény harcos testvéreket. A Ferencvárosi Keresztény Női Tábor részéről Gregersen Lujza köszöntötte az elnököt keresetlen szavakkal. Az Országos Rákóczi Szövetség nevében Szöts Árpádné szólalt fel és hálásan emlékezett meg Verebély azon munkájáról is, mellyel lehetővé tette, hogy a fővárosban Rákóczi szobrot kap. A Ferencvárosi Keresztény Párt nevében H é g e r Arthur ügyvezető elnök vette át a képet azzal a szeretettel és ragaszkodással, amit a párt összessége érez elnöke: Verebély Jenő dr. iránt. Isten áldását kérte az elnök munkájára és kérte, hogy ha érik is támadások, tartson ki azok a nagy és fennkölt eszmék mellett, amelyekért már olyan ré- harcol. Azon a golgotás magyar úton. Ha vas Gyula kefe- és ecsetgyáros Aranykoszorus mester Gyárt VII., Rózsa-utca 20. szám. Telefon : 30^-2^45. az egész keresztény Ferencváros és az egész ifjúság, mely Verebély Jenőt tekinti mintaképének. Verebély Jenő dr. meghatott hangon mondott köszönetét az összes felszólalóknak. Beszédében hangsúlyozta, hogy soha sem fog letérni arról az útról, melyen eddig haladt. Folytatja tovább a harcot a keresztény magyar feltámadásért és ehez a harchoz a tömegek szeretete ad erőt és kitartást. Tudja azt, hogy ezt a keresztény magyar feltámadást csak akkor érjük meg, ha ebben a szerencsétlen országban a wolfkárolyi eszmék fognak diadalmaskodni. Nem a dísz és a pompa pártja ez, hanem az elesetteké, a szegényeké, kikért lankadatlanul dolgozni felemelő tudat és magyar kötelesség. És ha ebben a harcban sebeket kap, akkor azokat büszkén viseli! Verebély Jenő dr. szavait a vacsora közönsége percekig tartó lelkes tapssal és éljenzéssel köszönte meg. Ott láttuk a vacsorán Keresztény Párt bizottsági tagjait, a tanácsnoki kar nagy részét, a többi kerületek képviselőit, kik jó hangulatban maradtak együtt a késő éjjeli órákig. Proczeller Bálint kövező mester Budapest, X,, Korponal u. 11. Telefon: 48-1-32. Molnár Kálmán oki. gépész és közgazdasági mérnök, építési vállalkozó. Telefon: 89-7^13. Budapest, IV., Irányi-u. 21. „ESELGE“ SCHUBAUER FERENC Budapest, 111., Föld-u. 51. TELEFON: 62—2—06. szellőzőbe rendezések magánmérnök VIGNÁLI RAFAELLO bronzönlő BUDAPEST Lakás: Petneházy-utca 73/1». Gyár: VI., Jász-utca 74. TELEFON: 91—9—12. Fotócikkek Szakáll Géza szaküzletében BUDAPEST, V., DOROTTYA-UTCA 11. Amatőrfelvételek kidolgozása LEICA GÉPEK, KELLÉKEK, KIDOLGOZÁSOK SPECIÁLIS SZAKÜZLETE Budapest templomai — i i i , ... ■■■
