Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-11-23 / 46. szám

2 ußyj&iniÄPFsi' 1985 november 28. »sí nálási parancs ellenére semmi se töi*- fént. A rendezést keresztül viheti és keresz­tül kell vinnie a főpolgármesternek. És pedig nem azért, mintha a múltak hibáit kellene jóvátenni, hanem azért, mert erre a törvényhozás nemcsak az engedélyt adta meg, de utasította is és ez a mai gazdasági szükséglet követel­ménye. A. további helyes önkormányzati mű­ködés lehetőségét a törvény fogja meg­adni. amelynek előkészítését a régi Ma­gyarország régi közigazgatási szervei­nek ismeretében és szeretetében lehet előkészíteni. A legnehezebb viszonyok között megtalálta az önkormányzat, an­nak a módját, hogy lehet az országot, a fővárost és a többi köziileteket fenn­tartani. Csak akkor fogjuk a jövőt szol­gálni. ha a múlthoz méltók vagyunk! imoD lota sí Fiai ut-, csatorna- és beton­építési vállalkozó Budapest, VIII, Futó-utca 10. Telefor : 30 -3-85. November hó 24-én, 26-án és 28-án délután fél 8 órakor Minden év őszén összeülnek a felszó lamlási bizottságok, hogy letárgyalják az elsőfokú adókivetések ellen beadott fellebbezéseket. Ezeken a tárgyalásokon adódnak hu­moros esetek is. Nézzünk meg egy pá­rat. A fellebbező: ügyvéd. Az 1934. évi összeírás idején egy összeomlott nagy- vállalat csődtömeg-gondnoka volt. Az így vélt jövedelem után adóztatták meg. — Mennyi volt a bíróság által meg­állapított gondnoki díj? — kérdezi az elnök. 16.000 pengő. — Hát akkor miért fellebbezett? Sok­kal kisebb alap után van megadóz­tatva!? — mondja az elnök. Az ügyvéd bírói véghatározatot vesz elő és ebből idézi a következő szövegtö­redékeket: A törvényszék X. Y. csődügyében a csődtömeg-gondnok díját tizenhatezer pengőben állapítja meg és megállapítja, hogy e díjnak és költségeinek fedezésére csődvagyon egyáltalában nincs. Egyúttal a 1050/1983. M. E. rendelettel arra kötele­zi a csődtömeg.gondnokot.hogy a kezeik :z tényleg befolyt összeg 10%-át nyolc nap alatt az Országos Ügyvédi Nyugdíj és Gyámüitézet pénztárába fizesse be...“ Az ügyvéd fejét csóválva mondja: — Hát nincsből hogy fizessek be 10%-ot és adót is? •t* Még egy csődeset: Borbély & mellékutcából. A haja nya­kig be van nőve. Meg is kérdezzük: — Ráérő idejében miért nem nylrat- kozik meg? — Egyedül nem tudok magamnak fa­zont nyírni, arra pedig nincsen pénzem, hogy máshová menjek nylratkozni, mert rosszul megy. Tavaly is csődöt jelentet­tem. — Hol jelentett csődöt? — A háziúrnál. — Hogyan csinálta? — Nem fizettem házbért! Magas, villogó szemű férfiú lép be. Rögtön szavalni kezd, de türelemre intik, hogy várja be, míg ügyét ismerte­tik. Nos — mondja az ismertetés után az elnök — most tessék beszélni! — Én az igazságnak és az adónak rendíthetetlen harcosa vagyok — mond­ja nagy páthosszal a fél. — Akkor mit kíván? — Hogy töröljék el az adómat! Nagyvállalkozó. Feleségével és anyó­sával lakik közös háztartásban. 500 pengőre értékelte az adóügyi hatóság a családi ékszereket. — Nincs ékszer! Csak egy jegygyűrű és egy horpadt ezüst cigaretta-tárca! Fel is mutatja. — De a feleségének csak van? — Annak sincs valamije. — De az anyósának csak van? — Annak sincs és nem is volt vala­mije, de ha van is, az már öt krajcárt sem ér — mondja elkecsredetten a pa­naszos. * Öreg anyóka. Szegény' grájzlerájos egy zsákutcából. Roskatagon ül. Igen meggyőzően védekezik: — Huszonhatért adja a szomszédom a petróleumot . . . Engedjenek, a bol­dog Istenre kérem! Amikor a határozatot kihirdetjük, összekulcsolja a kezét: — Adjon az Isten mindanuyinknnk boldogságot — mondja és kitipeg az aj­tón. Sáudor-utcai fa- és szénkiskereskedő. Két üzlet után adóztatták. Fa és szén­kereskedés és jégüzlet után. Kettős adóztattás ténye forog fenn. Meggyőzően védekezik: — Kérem nekem nincs két. üzletem, egy van csak, mely nyáron hüt, télen füt! „ ■ . Kősszénbánya 's Téglagyár Társulat Pesten (DRÄSCHE) Budapest, V., Klotild-utca 3. Telefon : 25-3-34 25-3-S3 és 25-5-56 weRomto/mmi AZ ŐSZ LEGSZEBB VIRÁGAI: dáliák és krizantémok díszítették S i- pöcz főpolgármester hivatali dol­gozószobáját hétfői névünnepe alkal­mából. Elsőnek a főpolgármesteri hi- ratal tisztviselői karának üdvözletét Csanády főjegyző tolmácsolta a hivatalába érkező főpolgármester előtt. A polgármester és az alpolgármesterek következtek ezután a tanácsnoki kar kíséretében, majd az elöljárók jelentek meg teljes számban D u d a y tanács­nok vezetésével. A Fővárosi Alkalma­zottak Nemzeti Szövetségének küldött­ségét a szövetség elnöke: Liber he­lyettes polgármester vezette a főpolgár­mester elé. A Nemzeti Egység Pártja fővárosi szervezetének küldöttsége, a NÉP női-táborának nagy küldöttsége, a Sas-kör küldöttsége jelenlek meg még az ünnepi délelőtt folyamán a főpol­gármester előtt, majd a városházi új­ságírók gárdája élén K el e m e n Géza üdvözölte a főpolgármestert, aki meg­hatottam köszönte meg a társadalom minden rétegéből feléje áramló szere­tetnek és ragaszkodásnak spontán meg­nyilatkozásait. VALÓBAN POETIKUS SZAVAK­KAL jellemzi az ellenzéki M a gy a r Miklós törvényhatósági bizottsági tag az egyik gazdasági, folyóiratban meg­jelent cikkében S i p ő c z Jenőt: Gsodálatos dolog — mondja Ma­gyar Miklós — hogy noha Sipöcz Jenő saját személyére nézve szinte vissza­vonult életet, élt, mégis teljesen fenn­tartotta a kontaktust Budapest népével. Csők látszat volt, hogy elefánlcsonl- tornyába visszahúzódott volna. Kezét és szívét mindég a főváros fejlődésének ütőerén tartotta. Csak ez tétté lehetővé, hogy mini főpolgármester hidat épít­hessen Budapest polgárságának élete részére. Ezzel a müvével állított ő ma­gának soha el nem múló emléket és egyben meg is könnyítette az utána következő polgármesterek útját. — Sipöcz ma éppen úgy képviseli a: autonómia érdekeit, mint azt polgár­mester korában tette. Nem is tudna hűt­len lenni ahoz az önkormányzathoz, amelynek keretében a főváros első tisztviselőjévé emelkedett. Hogy ezt a hét. érdeket olyan egészséges össz­hangba tudta egymáshoz hozni, ahoz nem elég a kiváló szaktudás, hanem szükséges a szívnek és léleknek az a tisztasága és nemessége is, amely min­den emberi gyarlóságon felülemel­kedve, egy kiegyensúlyozott férfi mun­káját eszmei magasságban tudja tar­tani! i-X­SÚLYOS EGÉSZSÉGI ÁLLAPO­TÁRA VALÓ hivatkozással a bíboros hercegprímástól nyugdíjazását kérte O r t v a i Rezső, a Szent István Bazi­lika kiváló plébánosa. Ortvai Rezsővel a városházi közélet egyik általánosan tisztelt és szeretett alakja tűnik el a fórumról. Két cikluson át volt tagja a főváros törvényhatósági bizottságá­nak, ebben a minőségében híveinek szociális ügyeit intézte nagy buzgalom­mal és szeretettel. A forradalmuk után újjáalakuló magyar közéletben jelentékeny szere­pet játszott Ortvai Rezső. Nemzet- gyűlési képviselőjelölt volt 1920-ban, szavazatok dolgában előnyben is volt Sándor Pállal szemben, — mint azt megírja életrajzában — de ez volt az első titkos szavazás! Az emberek nem ismerték még a szavazás módját és nyíltan foglaltak állási mellette. Ezzel a titkosságot szegték meg, ami miatt. rengeteg sok szavazat vált. érvény­telenné. Ortvai — az újabb időkben apáti rangban — több mint hat esztendeig állt a lipótvárosi egyházközség élén. Baráti szeretettel és nagyrabecsüléssel veszünk búcsút tőle ezeken a hasábo­kon ! * HOGY A BELÜGYMINISZTER. ILLETŐLEG a polgármester név­magyarosító rendeletét nem túlzott szigorúsággal hajtják végre a főváros üzemeinél, arra bizonyíték R e mi­ni ez ky tanácsjegyzőnek az elmúlt napokban megjelent évkönyve, amely többek között a fővárosi üzemek és részvénytársaságok tiszti státusába tar­tozók névsorát is magában foglalja. Nézzük például ennek a könyvnek a 290. oldalát, amelyen egymásutánban, kihagyás nélkül a következő hölgyek és urak nevei következnek: Spaca István főigazgató a Községi Takarék­nál, Schack Ferenc tisztviselő a Gázgyárnál, Schaeffer Jenő pénz­táros a Kisipari-nál, Schafarik Brunner Vladimirné tiszt a Beszkárt- nál, S c h an d a András altiszt, a Vízműveknél, S chandl József fő- elektrikus az Elektromos Műveknél, S eh a r l e Kristóf tiszt a Beszkárt- nál, S eh ár f y Lajos műszaki fel­ügyelő az Elektromos Műveknél, Scheiber Zsigmondné tisztviselő a Temetkezési Intézetnél, Schell Gyu­la felügyelő az Elektromos Műveknél, Scherf fel Nándor Lajos műszaki felügyelő az Elektromos Műveknél. Scherman n József fiókfőnök a Községi Takaréknál, Scheuer Jó­zsef gépmester az Elektromos Művek­nél, Scheu ring Antal műszaki tisztviselő az Elektromos Műveknél, S c h e y Rihárd számtanácsos a Besz­kártnál, Se hiffler Lászlóné tiszt a j Beszkártnál, 5 c h i l a á n Józsefné ! tiszt a Beszkártnál, Schill Ottmár mérnök a Gázműveknél. Schiller Frigyesné tisztviselőnő a Helyiérdekű VásútnáJ, Schiller Géza kezelőül- tiszt a Gázgyárnál, S c h i m e k Pi­roska tiszt a Beszkártnál, S c h k u l- d a Aladár árammérőóraleolvasó az Elektromos Műveknél, S c hl a g mü l- j l e r István pénzbeszedő az Elektromos i Műveknél. S c h I a ti au e r Béla pénzkezelő altiszt a Gázgyárnál, S c h lei d e r József pénzbeszedő az Elektromos Műveknél, Schlosser Ferenc havidíjas a Gázgyárnál, Schmclcz János pénzbeszedő az Elektromos Műveknél, Schmid eg Ignác Imre Beszkárt címzetes szám- tanácsos, S c h m i dt Antal üzemi hi­vatalnok a. Vízműveknél, Schmidt Erzsébet tisztveselő az Élelmiszer- Üzemnél, S c h m. i d i. Gyula pénz­beszedő az Elek romos Műveknél. Hangsúlyozzuk ismételten: ezek a hölgyek és urak nem Drezdában, vagy Berlinben, hanem Budapesten teljesí­tenek szolgálatot! Az nem kétséges, hogy a szívük és a lelkűk magyar. De miért nem a nevük is? Sürgős intéz­kedést kérünk, üzemi vezérigazgató urak! * MEGDÖBBENTŐ FÖLÉN N YEL GYŐZTEK a jogászok a mérnökök fe­lett azon a labdarúgó mérkőzésen, amelyet a városrendezési ügyosztály tisztviselő-személyzete rendezett az el­múlt napokban a Millenáris pályán. Valósággal legázolták a jogászok a mérnököket, akik csak arra fektették a végén a súlyt, hogy ők is rúgjanak egy-két gólt a jogászok kitünően védett kapujába. A lesújtó eredmény — kilenc gólt rúgtak a jogászok, ezzel szemben csak kettőt kaptak — élénk riadalmat kel-

Next

/
Thumbnails
Contents