Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-26 / 4. szám
1935 január 26. UJ BUDAPEST 7 A felveendő kölcsönből még ebben az évben sor kerülhet a belvárosi templom eltolására Fridrich műszaki főtanácsos grandiózus terve úgy közlekedési mint esztétikai szempontból megoldja a pesti Er z seb et-hid fő bonyolult problémáját — Az Uj Budapest tudósítójától. — Magyarország' szegény eredeti építészeti emlékében: a háborúk és dúlások ■mindent elpusztítottak. Az emlékek legnagyobb része a XVIII. század barokk szelleméből származik. A hajdani templomok nagy számáról csak szórványos feljegyzések tanúskodnak: Díváid a középkori Pesten nyolc templomot említ, melyek a XIX. századbeli Pesten még feltalálhatok voltak, de már barokk átépítés alakjában. A középkori Pestnek egyetlen gót stílusú emleke maradt meg, az is csak csonkán, mert az időközben elpusztult nagyobbik felét a barokk kor átformálta. Ez az egyedüli és legértékesebb középkori pesti műemlékünk a belvárosi plébánia templom. A belvárosi plébánia templom beillesztése az új szabályozásba régi probléma. 1895-ben, a régi városháza lebontása után néhai Cziegler Győző műegyetemi tanár kezdeményezésére a mai Kossuth- Lajos-uccát egyenes vonalban akarták a Dunáig vezetni, ahonnan a tervezett Erzsébethíd a Döbrentei-térre vezetett volna át. Ebben az esetben a templom elhelyezkedése a maihoz hasonló lett volna, csak a híd másik oldalán. A híd jelenlegi elhelyezése után a templomot le akarták bontani, ezzel Pest legrégibb -műemléke pusztult volna el. Az 1903. és 1912. éveknek e próbál kozásai nem sikerültek és a templom megmenekült a pusztulástól. Ez időpontig általános volt a felfogás, hogy a templomnak csak a szentélye gót, míg a hajója és két tornya a XVIII. század első felében épültek. Ezt a felfogást a templomot körülvevő bódék lebontásával kapcsolatos kutatások megdöntötték. Bebizonyult, hogy a mainál sokkal kisebb XII. századbeli régi román stilű bazilika helyén — amelynek külső fabnaradvá- nya a déli toronyban ma is látható — -a XV. században, a mai templom teljes »terjedelmében épült fel a gótstilusú háromhajós új templom és így nemcsak a szentély, hanem az egész háromhajós templom is ugyaneben a korban épüit. Hunyadi Mátyás összegyülekezett király- választói az istentiszteletet már itt tartották meg. A török időben a főhajó rombadőtt, de 1735-ben helyreállították. A barokk átépítés megtartota a templomhajó eredeti gót szakaszbeoztását. Többszöri részletépítés után végül 1889-ben Stendl tanár restuálta a templomot. Az Erzsébet emlékmű elhelyezésével kapcsolatos térrendezés alkalmával a vakolatot leverték, mire a gót korszak csodálatos szépségű és felbecsülhetetlen értékű maradványai kerültek napvilágra. A templom környékének rendezésére számos terv merült fel, melyek közül legjelentősebb az, hogy az Eskü út útteste a templom faláig szélesítessék ki. Ez a megoldás a templom elsüllyedt képét véglegesítette volna. 1932-ben tervpályázatot tartottak, de elfogadható gondolat nem érkezett be. A pályázók nagy része a templomot le akarta bontani. A 30 éven át folyó tervezések és kísértetek meddősége mutatja, hogy itt csak ax egész tér egységes kiképzésével sikerülhet megfelelő megoldást találni oly- módon, hogy a híd déli Oldalán meglévő vonalvezetéssel képeztessék ki a tér északi fele is: ez pedig csak a tér megfelelő felemelésével érhető el. A tér legmagasabb pontján, a forgalmat nem zavarva nyer elhelyezést a templom. A templomot a jelenlegi eltemett helyéről fel kell emelni a tér végleges szintjére. Tekintettel arra, hogy a templom jelenlegi helyén az Eskű-útba való benyúlása miatt a forgalmat zavarja és az út összeszűkítése által a tér hatását rontja, a következő feladat a templom eltolása észak felé, míg a piarista épület eskűúti homlokzati vonalába nem kerül. Mivel a templom a piarista épülethez most túl- közel van, még egy eltolásra van szükség a Duna felé. A templom magassági emelése 6 métert, kelet-nyugati irányú eltolása 10 métert, az északi irányban pedig 12 métert tenne ki. Az Erzsébet emlék parírozott helyén emelkedő szint létesülne és az emlék így 2.5 méterrel kerülne magasabbra. A templom ily módon való elhelyezése az egyetlen megnyugtató megoldás, mely a forgalmi kérdéseket végkép rendezi és a tér kiképzését a legelőnyösebben oldja meg. A tér rendezésének fent ismertetett tervét Fridrich Lajos székesfővárosi mü— Az Uj Budapest tudósítójától. — A Keresztény Magyar Asszonyok Pártszövetsége a külső Józsefvárosban jól sikerült hangversenyt rendezett, melyen megjelent Wolff Károly pártelnök, Toper ezer Ákosné, a Kersztény Magyar Asszonyok Pártszövetségének örökös elnöknője, Müller Antal ország-gyűlési képviselő, Baján Ferenc dr., a kerület pártelnöke és még igen sokan úgy a kerületek, mint a központ vezető tagjai közül. Schalter Sándorné dr.-né kerületi elnöknő közvetlen kedvességgel üdvözölte a megjelent két pártvezért, a kerületi és más kerületből megjelent vezetőket. Hálás szívvel mondott köszönetét munkatársainak, akik úgy a munkában, mint az ünneplésben hűségesen vele vannak. Különösen kiemelte Nagy Endréné dr.-né ügyvezető elnököt, akinek a nap sikerének előkészítésében oroszlánrésze volt. Ezután Toper ezer Ákosné magasszár- nyalású beszédben szólt a nő hivatásáról és szerepéről a közéletben. —• Annak idején, — mondotta — mikor a nő a közélet útján megküzdenie. Ezek az előítéletek saját lelkében éltek elsősorban, mert évszázadokon át megszokta a családi kör védett szentélyében az életet. Még erősebb előítélettel Izellett találkoznia a társadalom részéről, mert azzal vádolták meg a nőt, hogy a férfival egyenlőségre és egyenjogúságára törekszik. Mi, keresztény magyar asszonyok nem egyenlő- sítjük magunkat a férfiakkal, mi átengedjük nekik az ész birodalmát, de ahol a szívnek kell érvényesülnie, ott nekünk is van jogunk a szóhoz. Mi az élet minden viszonylatában nők akairnnk maradni s a közélet terén is a szociális szaki főtanácsos készítette és a templom felemelésének munkája is az ő szabadalmazott eljárása szerint történnék. Az eltolási és emelési munkák költsége kb. 800.000 pengőt tenne ki, mely ösz- szegböl legfeljebb 20 százalék a munkához szükséges anyag, 80 százaléka pedig a munkabér. Az emeléshez és toláshoz szükséges gépek gyártása, a tolási pálya kiépítése és a templom aláfogása foglalkoztatást adnak az iparnak. A munka körülbelül egy évig tartana. Ez a megoldás, mellyel a tér feiernde sén kívül a városkép alig változna, az Eskű-út mindkét oldalának egyforw elrendezést biztosítana és úgy a közlekedési, mint az esztétikai követelményeket teljesen kielégítené. Fridrich főtanácsos a Magyar Mérnök és Építész Egyletben a belvárosi templom eltolásának problémájáról hétfőn este érdekes előadást is tartott, melyben a technikai kivitel lehetőségeit is fejtegette. Az Uj Budapest munkatársa kérdést intézett Farkas Ákos dr. tanácsnokhoz, az elnöki ügyosztály vezetőiéhez atekintetben, hogy van-e lehetőség arra, hogy a folyó esztendőben fedezetet találjanak a technikai szempontból is vitathatatlanul értékes elgondolás megvalósítására. — Az én véleményem szerint — mondotta Farkas tanácsnok — nincs akadálya annak, hogy amennyiben a nagy kölcsön felvételére sor kerül, annak keretébe a belvárosi templom eltolása is beilleszthető legyen. E tekintetben te • mészetszexmen az autonómia fórumai vannak hivatva a polgármester úr előterjesztése kapcsán határozni. és karitatív bajok megenyhítői akarunk maradni. — Ma a szociális problémák kellős közepében vagyunk, — folytatta Toperczerné — amelyeknek megoldásához nem elég a férfi ész, hanem az érző női szívre is szükség van. Ez a jelenség nemcsak a magyar társadalomban, hanem az egész világtársadalomban általános. A nőmozgalom óriási horderejű s a megoldásnak első feltétele, hogy rokonszenvesé tegyük az egész kérdést. Meg leéli szerettetnünk ezt a gondolatot, hogy a nő munkájára szüksége van a társadalomnak. De csakis olyan értelemben, hogy a 7iő segítőtársa maradjon a férfinak. Az utóbbi években a munka- nélküliség óriási méretekben nőtt, de ez nem jelentheti azt, hogy a nőket ki kell szorítani a kereset lehetőségeiből, hanem azt, hogy mós, a női egyéniségeknek és rendeltetésnek megfelelő munkaterületet kell nyityii előtte. így oldotta ezt meg Mussolini Olaszországban, mikor kijelölte a nőknek az őket megillető munka- területeket. Angliában a nők munkaterülete már nem probléma. Egyre azonban vigyázni kell, hogy a nőket csak világnézeti alapon lehet a társadalmi vagy politikai munkába beállítani. Éppen azért csak végleteken és szélsőséges álláspontokon fogjuk találni őket, középütt, megalkuvásos útakon sohasem. — A nő igazi rendeltetése a családi élet, éppen ezért elsősorban a családi körben akarjuk látni őket s csak a fölösleges időből, — abból, ami máskülönben a mozira, a piperészkedésre jutna — tartunk igényt a társadalom és a köz számára. A felfordult spanyolországi állapotok között a jobb, nemesebb lelkű asszonyokat kezdik tömöríteni az ország megmentésére. — Minden politikai hóbort a pillanaté, maradandó érték csak örök eszmékben található. A nőnek ezt az eszmét kell szolgálnia és képviselnie. Az egész társadalom várja azt a nőt, aki a nemes eszméket képviseli s ilyen értelemben tud hatni férjére, családjára. Mi imád- ságos lelkű asszonyok vagyunk, a mi feladatunk, hogy a férfiak lelkét is a magasságok felé emeljük. Az élet nem- csak próza! Küzdenünk kell a nagy reménytelenséggel. Mi örökké semmi mások, csak eszményi társai akarunk lenni a férfiaknak ebben a nagy küzdé- lemben. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Baján Ferenc dr. pártelnök üdvözölte a megjelent pártelnököt, mint a párt férfitagjainak vezérét, Toperczcr Ákosnét pedig, mint női ideált s a keresztény magyar asszonyok vezérét. Müller Antal országgyűlési képviselő elismerő szavakkal vázolta Schaller Sán dorné, kerületi elnöknő lelkes munkáját, ki a kerület pártéletét fáradhatatlan buzgósággal szolgálja. Az ápolónők helyzete a lővárosi kórházakban A kereszténypárt az egészség- ügyi személyzet védelmében — Az Uj Budapest tudósítójától. — A Keresztényszociális Egészségügyi Alkalmazottak Országos Egyesülete és a Magyarországi Betegápolók és Betegápolónők Országos Egyesülete január 22-én beszámoló nagygyűlést tartott, melyen megjelent Toperczer Ákosné székes- fővárosi örökös bizottsági tag, Krizs Árpád dr. plébános, Miklós Ferenc dr. fővárosi bizottsági tag és Töblei' János országgyűlési képviselő. Balázs Flóra elnöknő megnyitó szavai után Toperczer Ákosné mélyreható lelkes beszédet mondott az ápolónői hivatásról s a betegápolás rendszeres megszervezéséről. — Akik a társadalom szenvedéseit enyhítik — mondotta beszédében, — azokhoz különös megbecsüléssel szólok. A nőnek a hivatásához és munkaterületéhez tartozik a betegápolás. De az ápolónő csak akkor dolgozhat hivatással, ha valláserkölcsi alapon áll s lelkében számot ad az Istennek. Nekünk, nőknek, olyan nagy lelkiismeretességgel kell ellátni és elgondolni a betegápolást, hogy az emberek részéről panasz, az Isten részéről kárhoztatás sohase érhessen bennünket. A politikai női pártnak feladata, hogy az ápolónői státust intézményesen védelmezze. A Keresztény Magyar Asz- szonyok Pártszövetsége ezt a törekvést munkaprogramjába vette és mindent meg fog tenni, hogy az ápolónői munka értékét megbecsültté tegye s az ápolónők helyzetét minden tekintetben javítsa, de viszont el is várja, hogy az ápolónők teh jesítsék kötelességüket és méltók legyenek a megbecslésre. A nagygyűlés Toperczer Ákosnét percekig ünnepelte. Majd Krizs Árpád dr. ismertette az ápolónők nehéz helyzetét és sérelmeit. Miklós Ferenc dr. fővárosi bizottsági tag beszámolt az egyesületnek eddigi munkájáról. Kifejtette, hogy az illetékes tényezők megértéssel fordulnak feléjük s rövid időn belül egyik legfájóbb kérdés, a véglegesítés és nyugdíj- jogosultság kérdése megoldást nyer. Tobler János országgyűlési képviselő szólalt fel végezetül, ki a keresztényszociális munkásmozgalom nevében köszönetét mondott a Keresztény Községi Pártnak azért a támogatásért, mellyel a munkáskérdés segítségére sietett. Kijelentette, hogy a keresztényszociális munkásság törhetetlen hűséggel viseltetik a Keresztény Községi Párt vezére: Wolff Károly iránt. A keresztény és magyar nő hivatása a közéletben Toperczer Ákosné nagy beszéde a Józsefvárosban
