Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-11-02 / 43. szám
l f)3ö november. 3. ufrmmAPEST 0 A fővárosi iskola szociális feladatai A Tanügyi Bizottság ülése — Az Uj Budapest tudósító jótól. — A Bednárz Róbert pápai prelátus elnöklete alatt álló Keresztény Tanügyi Bizottság' X. kei', szervezete nagy érdeklődés mellett tartott taggyűlést, melyen részt vettek H avas Mihály, gattinger Viktor, J á g e r Péter, N o v o s n á d János, Adamkovics Bertalan, H a á n Győző, vitéz Kelemen Ferenc, Albrecht Vilmos igazgatók és sokan mások. Urban y i C. József megemlékezett a nagy zenepedagógusról és a zseniális zeneszerzőről, Liszt Ferencről, majd ismertette az aktuális tanügyi kérdéseket. J á g e r Péter elemi iskolai igazgató a jellemnevelésröl tartott nagyszabású előadást. Havas Mihály polgári iskolai igazgató és L a m e z Ödön gyógypedagógiai tanár szólották a tárgyhoz. Dr. Imre Ilma az iskola! szociális feladatait fejtegette. Rámutatott arra, hogy ma a nemzetek kuiiúr- fokméröje, hogy milyen szociális intézményekkel rendelkeznek. Elismeréssel szólott a főváros áldozatkészségéről, j mely lehetővé tette az iskolaorvosi, tüdőgondozói, iskolanővért intézmények áldásos működését. Sohasem tehetünk annyit a jövő nemzedékéit, hogy azt mondhatnók, most már semmi teendőnk sincs. A hazafias tanügyi tisztikartól függ, hogy előkészíthessük a boldogabb magyar jövendőt. Kárpáti Ottó polgárt iskolai tanár felszólalása után K á- p o! n a y Irén ismertette a Tanügyi t Bizottság kultúrprogrammját. SZAKÁL GÉZA, A FŐVÁROS EGYIK LEGISMERTEBB, közel 20 éve a Dorottya-u. 1. sz. alatti GerbeaudA keresztény tanügyi munka a legmagasabb kultúra szolgálata Párkányi Norbert nagyszabású beszéde — Az Uj Budapest tudósítójától — A VI. kerület keresztény tanügyi bizottsága első őszi seregszemléjét nagy érdeklődés mellett tartotta meg a terézvárosi egyházközség kultúrházában. Párkányi Norbert középiskolai igazgató elnöki megnyitóját Wolff Ká- lolynak egyik legutóbbi beszédéből vett idézettel kezdte, melyben a pártelnök világosan és plasztikusan fejezte ki, hogy pártja nem csinál pártpolitikát, a mi politikánk a legmagasabb kultúra. Keresztény kultúra nélkül nincs embert élet, nincs igazság. Ezt a kultúrát elsikkadni nem engedi, ennek a kultúrának a művelése bent kell, hogy legyen a politikában, a társadalomban és kell, hogy ez a nemzet egyetemes érdekét szolgálja. Wolff Károlynak ez a klasszikus definíciója — mondotta Párkányi elnöki megnyitójában — megjelöli a keresztény tanügyi bizottság működésének irányát is. Ez a célkitűzés úgy lebeg felettünk, mint az aureola arany- fénye, mely rávilágít munkánkra: a legmagasabb kultúra szolgálatára. Erre a nem hívalgó, de öntudatos és lélekátadó munkára sohasem volt olyan szükség, mint ma, amikor válságban van minden körülöttünk, amit eddig állandó értéknek tartottunk. Ebbe a válságba nem kerülhet bele a gyermek, mert akkor elvész maga a nemzet. Ez a gyermek van ránk bízva, a székesfővárosnak és az országnak legfőbb kincse. Hivatásunk és küldetésünk az, hogy védjük, óvjuk, neveljük gyermekeinket és biztosítsuk a magyar Icultúrának fejlődését. Ennek a megvalósításához sok és nagy erő kell, sok apostoli lelkűiét kell, kell valamennyi, ahány csak a székesfővárosban katedrán ül, mert mit használ az, hogyha amit az egyik épít, azt a másik lerombolja. Éhez kell az egyetemes tanítói és nevelői szellem, melyet a keresztény gondolat fénye ragyog be s árasztja az egész székesfővárosra a kultúra éltető erejét. A magasszárnyalású megnyitó után lelkesen ünnepelte a tanügyi bizottság központi elnökét, Bednárz Róbert pápai prelátust és Szakái Antal dr. bizottsági tagot. Ezután Kútvölgyi István tanító tartott éi'dekes előadást a kirándulásokról. A tetszéssel fogadott előadáshoz J á n o s y Imre ipariskolai igazgató, Laurentzy Vilmos dr. egyet, tanár és mások szóltak hozzá, majd az elnök indítványt terjesztett elő, hogy e fontos problémát az elnöki tanács illetékes szakosztályába fogják utalni. Sille József elemi iskolai igazgató, ügyvezető elnök tartott végül beszámolót a bizottság pedagógiai, kinevezési és előmeneteli ügyeiről. Ä fizetéscsökkenéssel együtt a születések száma is csökken a fővárosi tisztviselőknél A Segitőalap az Egészségügyi Kiállításon szati segédeszközt nyújt tagjainak, a tisztviselöszanatórium megépítését, — melynek teljesen kidolgozott tervei az egyik fülkében és a körülötte lévő falon szemlélhetök — kénytelen volt jobb időre halasztani. Különösen érdekesek azok a képek, diapozitívek és vetítések, mely a tagok egészségügyi pi-evencióját szolgáló balatonkenesei üdülőhelyről valók. Külön megemlítést érdemelnek azok az adatok, amelyek a racionalizált igazgatásra vonatkoznak. A vezetőkön kívül összesen 28 tisztviselő és 4 ellenörzőorvos látja el a közel 30.000 igényjogosult ügyes-bajos dolgát, akik naponta személyesen és hatalmas tömegekben keresik fel az Alap helyiségeit, ahol a legmodernebbül organizált adminisztráció órák, vagy legfeljebb egy-két nap alatt intéz el minden kérelmet. Azzal a megnyugtató érzéssel távozunk a kiállított anyag megtekintése után, hogy a főváros alkalmazottai a mai nehéz viszonyok között legalább a betegségek és sorscsapások esetén j ó I megszervezett és hathatós támogatásra számíthatnak. Nem kötelezi a várost az üzemigazgató ígérete Mennyi fizetés jár az Útügyi Intézet helyettes könyvelőjének? — Az Uj Budapest tudósítójától. — Csehfalvy Lehel nyugdíjas katonatiszt hosszú időn keresztül a főváros bitumenezö és kátrányozó telepén volt alkalmazásban. Amikor azután ennél a telepnél is nagyobb leépítéseket eszközölt a főváros, C s ehfal v y t elbocsátották állásából meg felelő felmondásra járó illetményekkel. A volt katonatiszt azonban nem elégedett meg a kifizetett összeggel, hanem pert indított a főváros ellen és mintegy 6000 pengőt követelt azon a címen, hogy ő magasabb fizetési kategóriába tartozott. A per során megállapítást nyert, hogy a vállalatnál a könyvelői állást azelőtt egy másik tisztviselő töltötte be és olykor ennek helyettesipalotában volt fotószaküzletét Dorottyáin 11. sz. alá helyezte. Cége új helyiségében fotólaboratóriumát legmodernebbül, géperőre rendezte be, ahol még az eddiginél is gyorsabban és a legtökéletesebben szolgálhatja ki az amatőrök által készített felvételeket. Erre szüksége is van a cégnek, mely e téren nemcsak a hazai, hanem a külföldi amatőrök előtt is különleges hírnévnek örvend, amit igazol az, hogy Európa különféle részeiből és Amerikából is állandóan foglalkoztatják rendelésekkel. Speciális művészi nagyításai a legtöbb és legmagasabb kitüntetésekben részesültek úgy hazai, mint külföldi kiállításokon. CCCI ßC‘< szellőzőberendezések SCftUBAUER FERENC magánmérnök Budapest, 111., Föld-u. 51. TELEFON: 62-2-06. — Az Uj Budapest tudósítójától — A Székesfővárosi Alkalmazottak Segítőalapja mint a fővárosi tisztviselők egészségének védőbástyája mutatja be- magát az egészségügyi kiállításon. Két torony és egy bástyaszerü fal oldalain és beszögelésein állítja ki azokat a modelleket és grafikonokat, melyek az Alap működését érzékeltetik. A fö- fronton a Segítőalap történetét mondja el néhány szóban, amiből kitűnik, hogy a közigazgatási tisztviselők részére már 1885-ben állítottak fel segélyalapot, mely akkor még csak alkalmi segítségek nyújtását tudta biztosítani. Az alap tehát az idén 50 éves jubileumát üli. Feltűnő a kimutatásban az orvosi költségek magas volta, amely az összes kiadásoknak csaknem 50 százalékát teszi ki. Megtudjuk ennek magyarázatát is. Tudniillik a főváros Segítőalapja az első és a maga nemében egyetlen nagyobb magyarországi beteg- segítő intézet, amely a szabad orvosválasztás alapján áll. Kinevezett és munkában túlterhelt orvosok helyett a tagok azon többezer kezelő és szakorvos közül választhatják meg orvosukat, akik az Orvosszövetség útján a Segí- töalapnál jelentkeztek és a székesfővárosi tisztviselőknek kedvezményes díjakon állanak rendelkezésükre. E díjakat a Segitőalap a kis (havi 300.— pengőnél alacsonyabb) fizetésű alkalmazottaknál teljes mértékben, a jobbmódúak- nál részben téríti meg. A Segitöalapnak ez a különleges berendezkedése az oka annak, hogy az Alap szolgáltatásaival, szervezetével és annak előnyeivel az orvosi szakirodalom is foglalkozik, amire vonatkozó adatokból szintén közöl mutatót a kiállítás. A nehéz gazdasági viszonyok és a fizetéscsökkentés a Segítőalap tagjainál is éreztette hatását. A kiállított grafikon tanúsága szerint a fizetések csökkentése utáni időben zuhant a születések száma a. fővárosi alkalmazottak családjainál. Bár a kiállításon közölt adatok szerint az Alap az elmúlt évben sem csökkentette a gyógyszerek szolgáltatását (évi 400.000 pengőt meghaladó összeg) és ma is csak elsőrendű minőségű szemüvegeket, haskötöket és egyéb gyógyátését Csehfalvy látta el. A kátrányozó telep vezetője: Láng- Rezső műszaki főtanácsos ígéretet is tett Csehfalvynak, hogy megjavítják fizetését és ilyen irányú javaslatot Láng fel is terjesztett a polgár- mesterhez. Az ügyben azonban döntés nem történt, mert időközben az üzemet beolvasztották a közigazgatásba, Útügyi Intézet lett belőle. így tehát nem volt hivatalosan megállapítva a volt katonatiszt magasabb fizetése abban az időben sem, amikor elbocsátották állásából. Csehfalvy a perben ismételten utalt Láng Rezső Ígéretére. A bíróság azonban ezt az érvelést nem fogadta el, hanem minden fokon elutasította a volt katonatisztet keresetével. Az Ítélet indokolása szerint Láng főtanácsos ígérete nem kötelezte a fővárost arra, hogy C s e h f a 1 v y-nak magasabb fizetést adjanak, követelése tehát csak abban az esetben volna jogos, ha a magasabb fizetéshez a polgármester is hozzájárult volna. Biehn János IX., Ferenc-körut 46. Telefon: 87—8—03. Aszfaltozás, szigeteié«, fedéllemez - lelőfedés, motorbenzol, parall
