Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-10-19 / 41. szám
1935 október 19. TummiPfST 5 Megctöblbeniö rejtélyek. as iszapéig ászositó körül •» As ipar ügyi minisztérium különös játéka késlelteti egy hatszázezer pengős - munka vállalatba-aáását — Az Uj Budapest tudósítójától. —• Külföldön esztendők óta nagy haszonnal űzik a közületek a csatorna- iszap el gázosítását. Németországban, de főleg Amerikában több mint száz nagyvárosban megrohasztják a csatornák iszapját, az iszapban levő fekáliák, rongyok stb. bomlása közben fejlődő gázokat aztán energia-termelésre használják fel. A kirothadt iszap trágyaként kerül felhasználásra, a magas szerves- anyag-tartalommal bíró rács-iszap a különféle vegyi eljárások révén pedig metángázzá alakul át, melynek értékére jellemző, hogy jobb mint a legfinomabb porosz, vagy angol szénből készített világítógáz; kalória-crtéke 7000 —8000 között mozog. A főváros út- és csatornaépítési ügyosztályának a földalatti Budapesttel foglalkozó részeit Zaitz László műszaki főtanácsos, az európai hirű szaktudós vezeti. Zaitz évek hosszú során keresztül foglalkozott a csatornaiszap elgázosításának különböző módszereivel, több tanulmányutat is tett e célból külföldön: az ő iniciativájára kezdett a főváros foglalkozni a központi csator- naszivattyú-teleppel kapcsolatosan elgái- zosító berendezés létesítésével. Király Kálmán tanácsnok, az ügyosztály vezetője, ízig-vérig modern ember, aki szív- vel-lélekkel karolta fel Zaitz főtanácsos elgondolását. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy Zaitz a budapesti viszonyokhoz alkalmazkodóan, a külföldi rendszerekhez hasonló, de mégis speciális jellegű olyan berendezést tervezett, amelynek révén elérhető lesz az, hogy a csatorna- iszapból nyert gáz fogja a központi csatornaszivattyútelep teljes energiaszükségletét fedezni. Az elgázosító berendezés műszaki elgondolása az, hogy egy 3200 köbméter befogadó képességű rothasztó-teret létesítenek, külön keverő berendezéssel. Épülni fog egy 5—600 köbméter befogadó képességű gáztartály is, amely tárolja a fejlődő gázmennyiséget. A kitermelt gáz hajtja azután azt a gázmotort, amely által előállított energia hajtja a telep két nagy elektrómotorát. Megfelelő alagcsövezésű iszapszárító ágyak szivárgórendszer kiképzésével az elgázosítás után fennmaradó szerves anyagokból trágyát termelnek. Egy berendezés, amely önmag út törleszti A műszaki berendezésnél nem kevésbé zseniális a pénzügyi elgondolás! A vállalkozó cégnek hitelbe kell dolgoznia, egyben garanciát kell vállalnia az általa készítendő berendezés jóságáért és annak kifogástalan működéséért. A végszámla összegét és annak kamatait a főváros három év alatt harminchat havi egyenlő részletben törleszti. Az első részlet csak a teljes berendezés elkészülte után egy esztendővel válik esedékessé, a berendezést véglegesen csak akkor veszi át és a vállalati összeget csak abban az esetben fizeti ki a főváros a vállalkozónak, ha a gáztermelés egy évi átlageredménye rácsiszap-köb- méterenként számítva az 50 köbmétert eléri. Amennyiben a berendezés megfelelő menyiségű metángázat előállítani nem tud, a főváros egyévi fizetés után a további részletfizetéseket beszünteti, a berendezés a főváros tulajdonába megy át és a vállalkozó a kifizetett részletösszegeken felül további követelést a várossal szemben nem támaszthat. :Példátlanul szigorú feltételek Ezek a példátlanul szigorú feltételek azt jelentik, hogy a főváros egyetlen fillér befektetés nélkül, teljesen ingyen jut az iszapgázosító berendezés birtokába. Pontos számítások vannak ugyanis arról, hogy az iszapgázosító révén évente százötvenezer pengőt fog megtakarítani a főváros, még pedig azon a réven, hogy a szivattyútelep mostani energia-ellátásáról elektromos-áram szállítása révén nem kell gondoskodnia. A főváros a vállalkozónak addig nem fizet, amíg az teljesen el nem készül az összes építési és szerelési munkálatokkal, amikor pedig a fizetési kötelezettség beáll, már működik az elgázosító berendezés és meg van takarítva az energia-ellátásra fordított havi 16.000 pengő. Vagyis, ha a berendezés jó, négy év alatt kifizeti önmagát. Abban a nemvárt esetben pedig, ha bármely okból kifolyóan az iszap-elgázosító nem váltaná be a hozzáfűzött reményeket: a főváros mindössze egy esztendei részletfizetés teljesítése ellenében birtokába jut olyan berendezéseknek, motorikus és egyéb felszereléseknek, amelyek használt és beépített állapotban is sokszorosát érik a ténylegesen kifizetett összegeknek. Napi Kár: 500 pengő Azért kellett ennyire részletesen közölnünk a gázosító-berendezés hitelműveleti alapon való megépítését és várható hozamát, mert csak ezen ismertetés után állapíthatjuk meg, hogy minden napi késedelem, amellyel a gázosító berendezés megépítése halasztódik, naponta 500 pengőjébe kerül a fővárosnak. Az eddigi különféle halogatások, versenytárgyalási megsemmisítések és fellebbezések kereken 150.000 pengő kárral jártak eddig a főváros közönségére nézve. Az első versenytárgyalás Mi történik ugyanis az iszapelgázo- sító-berendezés tengeri kígyójával? A főváros út- és csatornaépítési ügyosztálya még a múlt esztendő decemberében teljes egyhangúsággal járult hozzá Király Kálmán tanácsnok azon előterjesztéséhez, hogy az iszapgázosító berendezést a fenti hitelművelet alapon mennél hamarább megvalósítsák. A polgármester az önkormányzat összes illetékes szerveinek meghallgatása után ki is irta a versenytárgyalást, amelyen hét cég vett részt, a legolcsóbb egy építő szövetkezet, a legdrágább a Magyar Vegyipari Gépgyár R. T. volt. A legolcsóbb ajánlattevő 510.000 pengőért, a legdrágább 594.000 pengőért vállalta az építést és berendezést. A második versenytárgyalás Bizonyos kiírási rendellenességek miatt a versenytárgyalást a polgármesternek meg kellett semmisítenie és a folyó esztendő márciusában új versenytárgyalást hirdettek. Ezen a versenytárgyaláson szintén hét cég vett részt, a legolcsóbb ismét a fentemlített szövetkezet volt, a második a Prister György Szabadalmazott Biológiai Szennyvíztisztító Berendezési Vállalat r. t., amely 589.000 pengőért vállalkozott a munka hitelműveleti alapon való elvégzésére. Mindkét pályázaton azonos vállalati összeggel: 594.000 pengővel szerepelt a Ganz és Társa Villamossági, Gép, Waggon és Hajógyár r. t. A polgármester nagy felelőssége A polgármesternek különleges gondossággal kellett megvizsgálnia a beérkezett ajánlatokat. Hatszázezer pengős munkálatról van szó, amelynél a vállalkozó csak a munka megkezdése után másfél év múlva jut először pénzhez, amikor már az elgázosító berendezés működésben van és az az előírt termelési hozamot produkálni is tudja. A szigorú vállalati feltételek szerint teljes hatszázezer pengős rizikót vállal ezen felül a vállalkozó, mert ha a gáztermelés nem sikerül, garasokért jut teljesen ingyen a teljes berendezés a főváros tulajdonába. Prister vagy a Ganz? Az első helyen pályázó alakulás, melynek neve ismeretlen, nem számított az éles konkurenciában. A második ajánlattevő: a Prister-cég, melynek özv. dr. Hoffmann Kornélné az elnöke, mindössze ötvenezer pengő alaptőkével rendelkezik, üzemének értékét saját maga harminchatezer pengőre értékeli. Szakkörökben tehát nem volt meglepetés a polgármester azon döntése, hogy a munkát a fentemlített hitelezési alapon a Ganz és Társa kapta, amely a maga európai hírnevével minden tekintetben garancia a fővárosnak, hogy a vállalt munkát hiánytalanul el is tudja végezni, alaptőkéje pedig éppen háromszázszor akkora, mint Prister éké: 17.150.000 pengő! Az akta elindul — Mindenki azt várta, hogy néhány héttel a polgármesteri döntés után megkezdődhetik a közmunka szempontjából is nagyarányú vállalkozás, amely 200 munkást kerek két esztendőn keresztül tud foglalkoztatni. Nem így történt! A gázosító-akta megindult hosszú és reménytelen vándorútjár a: a különféle minisztériumokba, ahonan még most sem érkezett vissza a városházára. Hat hónapja immár, hogy a legkülönbözőbb minisztériumokat foglalkoztatja a fővárosi iszapelgázosító ügye. Az újonnan szervezett iparügyi minisztérium volt az, amely ezt a valóságos közmunka-rémregényt egyre hosszabbra és hosszabbra nyújtja. Az iparügyi minisztérium megalakulása után alig néhány hónappal a fővárosi önkormányzat ügyeibe szokatlanul mélyen kíván belenyúlni; abba akar beleavatkozni, hogy a pályázók közül melyik jusson a hatszázezer pengős közmunkához. Természetesen nem az, akinek a főváros kívánja juttatni a munkát. Sőt arról is vannak hirek, hogy az iparügyi minisztérium azt kívánja: a főváros ossza meg a munkát két pályázó között, akik közhl az egyik az építkezési, a másik a gépszállítási és szerelési munkálatokat vállalná. Nincs megosztás ! A belügyminisztériumban több tanácskozás is folyt le az elgázosítási berendezés versenytárgyalása ügyében. A főváros a legmerevebben kitart azon álláspontja mellett, hogy a munka megoszlását nem engedéyezi, amit hitelműveleti alapon nem is lehet ilyen kényes közmunkánál elképzelni, főképpen azért nem, mert ebben az esetben a megosztott munkát végző cégek egymásra tolnák a felelősséget. Közszájon forog a városházán Szendy polgármester találó megjegyzése ezen ügy- gyei kapcsolatban: ő nem hajlandó más szabónál csináltatni a kabátot és másnál a nadrágot! Nincs döntés! Novemberhez közeledünk, közel hat hónapja még mindig nincs döntés! E pillanatban az a legvalószínűbb, hogy a belügyminisztérium sem a polgár- mestert nem lévén képes jogos és méltányos álláspontjának elhagyására kényszeríteni, sem az iparügyi minisztérium makacs ellenállását megdönteni, meg fogja semmisíteni a versenytárgyalást és új árlejtés kiírását rendeli el. Ami a munkanélküliség gyors enyhítése szempontjából valóban a legböl- csebb elhatározás! Közben a főváros ismét és ismét napi ötszáz pengőt fizet rá arra, hogy az elgázosító berendezés nincsen üzemben. Nincs kizárva azonban az sem, hogy a harmadik verseny- tárgyalást is meg fogják semmisíteni, hacsak a törvényhatósági bizottság nem áll komolyan a sarkára ezekkel a túlkapásokkal szemben ! Proczeller Bálint Kövexö mester Budapest, X., Korponai-u. 11. Telefon: 48-1-3*. Csak az 1 tyíéd / / IIP / / alapján rendeljen l Díjmentesen küldi. BUDAPEST, IV., Veres Pálné-utca 8. Teleton : SS-3 ■ 31. I » < < t 3 í I ! j ub X ' NV1 ív á
