Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-10-19 / 41. szám

2

1035 október 19.

MS*»»*

WJWBP

wt&umsEsr

egy szer és mindenkorra megtanít arra, hogy egy közület életében raammut- vállalatokat felállítani, óriási üzemeket egyesíteni és fenntartani nem gazdaságos és nem vezet jóra.

De erre tanítanak bennünket a nagy részvénytársaságok, vagy magánvállalatok is. A legtöbb nagyvállalat, ha újabb működési területet szerez, vagy újabb ágakra terjeszti ki munkáját, újabb leányvállalatot alapít, éppen azért, hogy az új vállalat szabadon fejlődhessék és végezhesse a munkáját. A központ pedig csak a legfőbb irányítást intézi és a többi vállalatokkal az összhangot tartja fenn. Ma nem azt az időket éljük, amikor kísérletezni lehet, ma az üzemektől jó, olcsó és a köz érdekében folyó működést várunk és ahol ez már megvan, azt nem szabad kockára tennünk. Újból hivatkozom az Üzemvizsgáló Bizottságnak vezetésem

alatt hozott határozataira, amely XI. és XII. pontjaiban javasolta, hogy az anyagbeszerzés és pénzkezelés a modern kereskedelmi követelményeknek megfelelően egységes szabályozást nyerjenek, továbbá javasolta: az üzemek személyzeti státusának, az üzemi fizetéseknek, valamint a nyugellátásoknak mielőbbi egységes rendezését. Mert az üzemeknek kettős adottságuk van:

az egyik a főváros lakosságának minél jobb ellátása és egyúttal a főváros háztartásának pénzügyi szolgálata;

a másik az üzemekbe fektetett fővárosi vagyon hasznosítása.

Tartsuk ezt szem előtt és akkor természetesen a gazdasági élet kellő működésével javulni fog az üzemek helyzete is. amellyel a szanálás kérdése önként megoldódik.

Tízszázalékos drágasági pótlékot vagy a családi pótlék megduplázását!

A Keresztény Községi Párt nevében Petrovácz Cyula a tisztviselőtársadalom megvédését követelte a folyton fokozodó drágasággal szemben.

— Az Uj Budapest tudósítójától. —

Az Uj Budapest egyik szeptemberi számában Petrovácz Gyula a szanálással kapcsolatosan azt a kijelentést tette, hogy ma, amikor a szerencsétlen terméshozam következtében amúgy is általános drágaság előtt állunk és amikor a háztartás gondjai a közönség minden rétegében egyre erősebbek lesznek, a közönséget még erősebben megterhelni és a fixfizetésű városi alkalmazottaktól ■újabb levonásokat, illetve megvonásoI kát eszközölni: teljesen időszerűtlen és megengedhetetlen! Az Uj Budapestben Petrovácz Gyula azt az álláspontot képviselte, hogy egy drágasági pótlék, vagy legalább is a családi pótlék száz százalékos emelése lenne ma is időszerű és indokolt.

Az Uj Budapestben hangoztatott álláspontjának a drágasági pótlékot illetően Petrovácz Gyula a közigazgatási bizottság e havi ülésén is hangot adott. Azon véleményének adott kifejezést Petrovácz a Kereszténye Községi Párt

nevében, hogy azok. akik a drágasági hullámot — tavasz óta öt ponttal ment fel a drágasági index — az ő kötött erszényüknél fogva nem igen bírják el, vagyis a közalkalmazottak és a nyugdíjasok, akiknek jövedelmei a többszöri fizetéscsökkentés folytán máris sok standard-szükségletről való lemondással járt, okvetlenül megvédendők a drágulás ellen.- A tisztviselő — mondotta Petrovácz Gyula -— a csökkentések hatása alatt lemondott a könyvről, a ruháról, lemondott minden szórakozásról, kevesebb húst eszik, kevesebb tejet fogyaszt, feketébb kenyeret eszik. Ebben a kényszerű helyzetben nem csak ő szenved, hanem belepusztul abba a kultúra, belepusztulnak a mozik, szórakozóhelyek, könyvkiadók, az iparosok és belepusztul a gazdatársadalom is, mert a fogyasztás ilyen óriási mértékben csökken. A munkásság meg tudja védeni a maga igényeit, mert sztrájkot alkalmaz.

I Vannak osztályok, amelyek át tudják : hárítani a maguk terheit, egyedül a tisztviselő osztály, a fixfizetéses osztály j az, amelynek erre az áthárításra lehető- | sége nincsen!

Petrovácz Gyula a maga részéről egy' tiz százalékos drágasági pótlék bevezetését találná indokoltnak úgy az állami, mint a fővárosi tisztviselőknél. Ha

azonban erre nem tudnának fedezetet találni, akkor a sok családosoknál a családi pótlék duplájára való emelését tartaná olyan segítési módnak, amely a köztisztviselők rendjét a koplalástól és a további lemondástól megmentené.

Szendy polgármester Petrovácz felszólalására adott válaszában azon véleményének adott kifejezést, hogy a főváros mai pénzügyi helyzetében nem igen lehet szó a tiz százalékos drágasági pótlékról, illetőleg a családi pótléknak a duplájára való emeléséről. Kijelentette a polgármester, hogy foglalkozni fog a felvetett gondolattal és ha valami megoldást talál, készséggel log erre nézve előterjesztést tenni.

A fővárosi tisztviselőtársadalom széles rétegeiben élénk örömet és megelégedést váltott ki Petrovácz Gyula valóban a tisztviselőié vsadul om igaz szerete- tén alapuló, bátor és okos kezdeményezése. Kétségtelen, hogy Petrovácz Gy ula messzehangzó kijelentéséinek visszhangja támad szerte a fővárosban, de különösen Petrovácz Gyula választókerületében: a főváros déli kerületében!

Zö?íiííncfdI)Mk

a leg olcsóit ban Beér Sándor

V., Gróf Tisza ístván-u. 5. Tel. 82-4-29.

NRGY FERENC ZNE BELVÁROS iBUTOfótfliíIÖ

vÁL-LFÍL- R TR BdDPPEST.

Mély tisztelettel szives ludomá.» sara hozom, hogy alanti cím alatt uj bútor szállító vállalatot alapítottam

Azzal a kéréssel fordulok kedves Ismerőseim és Pártfogóimhoz, hogy megbízásaikkal a lövőben is támogatni szíveskedjenek. Garantálom, hogy ugyanazon előzékenységgel, szaktudással és lelkiismeretességgel fogom saját vállalatomat vezetni, mint azt eddig is 15 éven keresztül tettem. Ebben segítségemre lesz fivérem Hangéi Andor és kipróbált szakembereim.

Mély tisztelettel :

NAGY FERENCNÉ

Budapest, IV., Vád-utca 46.

(Angol Kisasszonyokkal szentben.)

Telefon: 89-1-44.

VíüOmiZi NOTES!

HAT hogy túlzottan nagy

ÉRDEKLŐDÉS nem nyilvánul meg a pénzügyi bizottságnak a késő éjszakai órákba nyúló költségvetési tárgyalásai iránt, azt a legelfogulatlanabb szemlélőnek is meg kell állapítania. Aminek csak részben oka a mélyen tisztelt pénzügyi bizottsági tag urak fásult, fáradt volta, föindokáit szerény véleményünk szerint abban kell keresni, hogy nem ,délelőtt, hanem délután vannak ezek az ülések.

Az első budget-ülés a pénzügyi bizottságban délelőtti órákra esett, amikor is valóban zsúfolt ház hallgatta végig a polgármesteri expozét. Az általános vitánál még úgy-ahogy kitartottak az urak, de a részleteknél bizony (döf or dúlt, hogy a szónokon és egy-két párthívén kívül a bizottsági tagok közül senki sem foglalt helyet a nagy patkóalakú asztal körül.

Az érdeklődés hiánya a legfeltűnőbb szerdán délután volt, amikor is az önálló vagyonkezelésű nagyüzemeknek az- általában igen sok hozzászólást pro- .vakoló költségvetése került szőnyegre. Mindössze négyen voltak jelen öt óra .után, amikor az akadémiai tíz perc l,elelése után L a in o t Le alpolgármester megnyomta az ülés megkezdésére a csengőt. Viszont az is igaz. hogy ugyanakkor képviselőház volt, még pedig az első interpellációs nap és a pénzügyi bizottságnak azokat a tagjait, akik egyben országgyűlési képviselők •is. természetszerűen jobban érdekelte a külügyminiszter válasza az Eszter- házc-félc interpellációra, mint a pénzügyi bizottságban elhangzott felszólalások. Viszont az is igaz, hogy W o l f f Károly a pénzügyi bizottság ülését tartotta fontosabbnak, mert idejött el, hogy az Élelmiszer üzemet illetően a tőle megszokott precizitással köriona- lazza álláspontját.

*

SZERDÁN REGGEL PONTBAN i N YOLC órakor megállt a polgármester j autója az új zuglói elöljáróság frissen \ festett kapuja előtt. A polgármester, aki | annyi szeretettel és polgártársai iránti nagyrabecsüléssel vett részt két héttel ezelőtt az új elöljáróság ünnepélyes felavatásán, azért jött el, hogy egv munkanapját is megnézze a főváros legifjabb kerületének. Mondanunk sem kell, hogy a bejelentés nélkül történő polgármesteri látogatás az elöljáróság minden tisztviselőjét az íróasztalnál találta. S c h m ad e r e r Oszkár dr. tanácsnok. az elöljáróság vezetője, fogadta a polgármestert, aki végigment, az új elöljáróság valamennyi hivatalos helyiségén és érdeklődött a tisztviselőknél az ügymenet felöl. Fél kilenckor a polgármester már a központi városházán volt és hozzákezdett rendes napi te vékenységéhez.

*

A GYÁSZ ÉS RÉSZVÉT valóban

impozáns megnyilatkozásai közepette helyezték hétfőn délután a farkasréti temető lialotta sházából örök nyugalomra F. Szabó Sóindornél, leányát R á t k a i Károly dr. kollégánknak, az Esti Kurír fővárosi rovatvezetőjének. A koszorús-kocsit zsúfolásig elborította a szebbnél szebb koszorúk tömege. Fehér virágok, fehér és rózsaszín szalagok: meghaló jeléül annak, hogy egy alig

bimbózó életei: tizenkilenc esztendős fiatalasszonyt ragadott el a halál.

A koporsó mellett Szabó Imre re- formátus esperes, a főváros törvényhatósági bizottságának tagja mondott meghaló imát és gyászbeszédet. A maga egyszerű nemességében megragadó erejű beszéd alatt szem nem maradt szárazon. A szomorú haláleset kapcsán a gyászbaborult szülőket barátaik és tisztelőik nagy serege bensőséges részvét- nyilatkozatokkal árasztotta el.

A POLGÁRMESTERT, MINT A TÁRSADALMI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE országos társelnökét, az országos elnökségének kétszáz tagú küldöttsége üdvözölte szerdán délután polgármesteri beiktatása alkalmával Szörtsey József ügyvezető elnök vezetésével.

K a r a y-K r a k k e r Kálmán, Pest vármegye főispánja, a Tesz országos társelnöke mondotta az üdvözlő beszédet:

— Különösen a hivatalos szobákon kívül álló társadalom, — mondotta Karay-Krakker főispán — valami olyasfélét vett észre, jobbára liberális lapok hasábjairól, mintha Budapest és a vidék között éket akarnának verni, annak a hangoztatásával, hogy a főváros és a vidék, de különösen a periféria között, differenciák vannak. Tudom és Tőled tudom, hogy minden jó- ravaló szándék, törekvés és készség megvan arra, hogy a gondjaidra bízott érdekek sérelme nélkül, baráti jobbot nyújts a megyének és a perifériális gazdaközönségnek.

— Szívügyem ez a mai ünnep és igazi nagyrabecsülésünk és barátságunk

melleit egyéni jókívánságaimat is tolmácsolom. Nem régi az ismeretség, de a rövid idő elég volt ahhoz, hogy megismerjem a szívedet, megismerjem értékes tulajdonságaidat. Tudom, hogy nem szereted hallani szemtől-szembe az ilyen szavakat, mert a Te életed alapja az a jelmondat — nem jelszó — amely négy szóból áll: munka, becsület, igazság és emberszeretet. Munkatársaid között az első vagy, aki hivatalba mégy, és az utolsó, aki eltávozol. Becsületességed, jellemed nyitott könyv, ezért tett az ország első városa polgármesterévé, első polgárává! Ezért tett ennek a városnak ; kormányzójává, vezetőjévé és istápoló- jóivá! Szivünk meleg magyar szereteté- vcl kívánjuk Isten áldását munkásságodra, kívánjuk hogy a keresztény nemzeti szellemnek, amelynek aktiv és ezeket az eszméket istápoló tagja vagy,

■ légy a városházán is képviselője!

A polgármester meghatottad válaszolt az üdvözlésre:

— Én tényleg a csendes munkának vagyok a híve, — mondotta többek között a polgármester — ennek a csendes munkának azonban következetesnek, keménynek és célravezetőnek hell lennie és ahogyan én a magam szerény személyében ezt betartom, ugyanúgy megkövetelem munkatársaimtól is! Mi magyarok ugyanis nagyszerűen tudunk beszélni, remek autonómiáink vannak, kitünően tudunk tanácskozni, de hibánk az, hogy sokat beszélünk és hogy mindnyájan vezérek akarunk lenni, nem tudjuk magunkat alávetni egy vezető akaratnak.

— A magam személyében — folytatta a polgármester — a legnagyobb megbecsülő je vagyok az autonómiának, hiszen annak vagyok legelső tisztvise-