Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-10-05 / 39. szám

1935. október 5. mmumpjEsr 3 Harc adrágaság ellen A főváros megfelelő mennyiségű burgonyái tartalékol a körtei árdrágító törekvéseinek ellensúlyozására — A főváros a jugoszláv ten­geri-export engedélyezését kéri a kormánytól, hogy letörje a zsír várható drágulását — Az Uj Budapest tudósítójától — Az Uj Budapest egyik nyári számá­ban Müller Antal országgyűlési képvi­selő tette szóvá, hogy bizonyos vonat­kozásban rossz terméskilátások kap­csán intézkedni kell aziránt, bogy meg­levő élelmiszerkészleteink addig a ha­tárig, ameddig azokra a jövő termés­évig tényleges szükség van, az ország­ban bent mar adjanak. Hangoztatta Muller Antal azt is, hogy a tömegélel­mezési cikkeknek akadálytalanul, a kü­lönféle közvetítő érdekeltségek uzsorás kodásának elfojtásával kell a termelő­dő/ a fogyasztóig eljutnia. A főváros élénk íigyelemmel kíséri az élelmiszer- piac különböző frontjain az árak ala­kulását, amint hogy kétségtelenül a ha­tóság kötelessége a megfelelő biztosító intézkedések megtétele az élelmiszer­uzsora letörésére a főváros téli ellátásá­val kapcsolatosan. A már eddig meg­tett és a még szükségesnek látszó intéz­kedésekről , Rostái János dir. tanácsnok, a közélelmezési ügyosztály nagytebetségű és fáradhatatlan szor­galmú vezetője, a következőket mon­dotta az Uj Budapest tudósítójának: — Az élelmiszerpiac helyzetét kap­csolatban a főváros téli ellátásával, * * * erejű, támadó jellegű riportjai. A ri­port-sorozatok — amelyekre egy or­szág figyelt fel —, hogy azután azok főispánokat és bánokat buktassanak meg, megfelelő előkészülettel íródtak. Hogy például Féhéri horvát riportjait kellő informálódás után írja meg, meg­tanult horvátul és úgy ment azután Zág­rábba, ahol anyanyelvükön interjúvolta meg a vezető horvát politikusokat és olvasta állandóan a horvát nyelven megjelenő újságokat és folyóiratokat. Három esztendő haditudósítói műkö­dés után, amelynek jelentékeny része a német—francia hadszíntéren telt el, 1917 októberében Fehéri a Pesti Hír­lap városházi rovatának vezetését vette át. Harci kedve a városházán sem hagyta el, emlékezetesek azok a cikk­sorozatai, amelyben Fehéri szokatlanul éles hangon tette kritika tárgyává Bár- czy István polgármesteri működését. A jubileum alkalmából szűkebb kol­legái banketten fogják ünnepelni Fe- héri Armandot, * REMETE VIKTOR TANÁCSJEGY- ZÖT, aki több mint tíz esztendőn ke­resztül a pénzügyi osztályban teljesí­tett szolgálatot, ahol a vigalmi adó és a borfogyasztási adó igazgatása futott össze a kezében, a polgármester a ma­gasépítési ügyosztályba helyezte át. Remete új beosztásában a magasépítési ügyosztály jogi alosztályát fogja ve­zetni. * \ PATZ SÁNDOR DR. BESZKÁRT- igazgató és neje, Heinrich Hermina leányát, Katót eljegyezte Molnár József festőművész. , nem látom, sötétnek. Általánosságban az a véleményem, hogy a kereset és kínálat megfelelően alakul, és amíg ezen a téren nem mutatkoznak rendellenességek, hatósági beavatko­zásra sem szükség, sem indok nincsen. Álláspontunk e tekintetben nem válto­zott és ez az, hogy állandóan a piac érverésén tartjuk a kezünket és csak ott fogunk be­avatkozni, de ott azután kérlelhe­tetlen szigorral, ahol azt látjuk, hogy az egyes árucikkekben mu­tatkozó csekély kínálatot, illetőleg rossz terméseredményt lelkiismeret­ien kezek használják ki a fogyasz­tóközönség kárára. ,■— Két árucikk van, amely a tömegek élelmezése szempontjából a rossz ter­méseredmény miatt leköti különleges intenzitással a figyelmünket. Az egyik tömegélelmezési árucikk, ahol a rossz terméseredmény miatt figyelő állás­pontra helyezkedik a hatóság: a bur­gonya. Az eddigi termésbecslések sze­rint az elmúlt esztendei 21.000.000 métermázsával szemben az ez évi vár­ható hozam 14,500.000 métermázsa. A főváros minden erővel azon fog ipar­kodni, hogy amennyiben a burgonyakartel a termés lecsök- kenését ki akarja használni, meg­égesse a körmét. Megtettük a szükséges intézkedéseket abban az irányban, hogy amennyiben erre sor kerül, az életbe léptetendő drákói rendszabályokon kívül megfe­lelő mennyiségű burgonya olcsó áron álljon a közönség rendelkezésére. Az el­múlt esztendőben erre a célra 400 va­gont tartalékoltunk, amelyet a legmeg­felelőbb időben altruisztikus áron hoz­tunk forgalomba. A csökkent termés­hozam következtében ebben az eszten­dőben fokozott mennyiségben kötünk le burgonyát és kétségtelennek tartom, hogy amint a múltban is történt, a íő- város által megindítandó burgonya-ak­ció árszabályozó hatással lesz a piacra. — A másik fontos élelmezési cikk, ahol szintén nagyon vigyáznunk kell és vigyázunk is, a zsír piac. Nem kétséges hogy az ország sertés-állománya, — legutóbbi értesülésünk szerint 3,200.000 darab — nagyobb mint a tavalyi. Vi­szont az sem kétséges, hogy a kukorica- termésünk várható csekély hozama miatt ebben az esztendőben a hizlalás drágulásával kell számolni. A zsír drá­gulása ellen a főváros természetszerűen szintén a legerélyesebben veszi fel a harcot. Arról nincsen szó, hogy amint az még pár esztendővel ezelőtt is meg­történt, hízlalási akciót kezdeményez­zen a főváros. Ellenben súlyt helyezünk arra, hogy a hizlaláshoz megfelelő áru és mennyiségű kukorica álljon rendel­kezésre még abban az esetben is, ha importálnunk kell a tengerit. — A tengeri-importot illetően nagy­fontosságú értekezletek vannak folya­matban a földművelésügyi miniszté­riumban. Ezeken az értekezleteken a főváros a leghatározottabban foglal állást a jugoszláv tengeri-import ellen, mert csak az import révén látja meg- akadályozhatónak a zsírárak emelését. Ezekben ismertette Rosta tanácsnok az Uj Budapest munkatársa előtt a fő­városnak a drágaság ellen indított ak­cióját. A fenti nyilatkozatból kivilág­lik, hogy erélyesen, gondosan és lelkiismere­tesen fogja fel úgy Rosta tanács­nok, mint felettes hatóságai a va­lóban a lakosság legszélesebb kö­reit a legközelebbről érintő közélel­mezési problémát. Október 1-én — van hú- szonötéve, hogy boldogult elődöm­től, Wampetics Ferenctől, az ál­latkerti vendéglő bérletét átvet­tem. Úgy érzem: nagy idő, amit ez emberöltő alatt Budapest közön­ségének szolgálatában elíöltenem adatott és ha máma — az évfor­dulón — azt kell látnom, hogy ez időnek anyagi eredményeitől meg is fosztott a trianoni Magyaror­szág polgárainak közös, keserű sorsa, — elégülten gondolhatok arra az erkölcsi sikerre, mely e negyedszázadon végigkísért. Hálatelt szívvel fordulok tehát életem e bensőséges nagy ünnepén kedves vendégeim seregéhez: me­leg köszönetét küldve elismerő támogatásukért, ragaszkodásuk­ért és ígérem, hogy — amíg a jó Isten engedi — az akarok ma­radni — aki eddig voltam. 1935. október 1. (iundei Károly vendéglősmester. i [1 ni irMünsirwir "nr TurmfmiTTwi^ncMim-i irr»irtnrf■»•»TMfrwnHtac——amm Előkert-probléma a Rottenbiller-utcában Nagyobb járdát és kisajátítási dijat kérnek a jóétvágyu háziurak — Az Uj Budapest tudósítójától — A Rottenbiller-utcának a Városliget felé eső oldala városrendezési szem­pontból abba az építési övezetbe tarto­zik, ahol az előírás szerint a házak előtt kis előkerteket kell létesíteni, úgy hogy az épületfronttól mintegy öt mé­ternyire kerítések választják el a ker­tet az utcától. Az előkertként kijelölt helyen azonban a legtöbb háznál kert helyett aszfalt van. Az érdekelt Rottenbiller-utcai ház­tulajdonosok mozgalmat indítottak az­iránt, hogy az előkert-fenntartási köte­lezettséget szüntessék meg, mert a leg­több házban üzletek vannak s a közön­ség nem szeret olyan üzletben vásá­rolni, ahova csak kerítés átlépése után juthat. Kérésüket azzal indokolják, hogy amíg a túlsó utcaoldalon lévő ke­reskedők forgalma egyre növekszik, az övék erősen csökken. A főváros tárgyalás alá vette a ké­relmet s hajlandó volt teljesíteni a ké­rést. A Közmunkák Tanácsa azonban csak abban az esetben hajlandó hozzá­járulni az előkert-kötelezettség meg­szüntetéséhez, ha az illető háztulajdo­nosok ezt a területet a kerítések lebon­tása után átengedik a fővárosnak a jár­dák kiszélesítésére. A háztulajdonosok azonban a szóbanforgó területeket csak bizonyos kisajátítási díj ellenében hajlandók átengedni s így egyelőre, amíg az egyik fél nem enged, marad az eddigi helyzet: az utcai élőkért céljait szolgáló területek továbbra is megma­radnak. HÉ6V ÉS ÖTSZOBÁS UKÁ50K~ kiadók. Bővebbet: V., RUDOLF-TÉR 6. IV. em. 23. Modern keríek lervczCse és kivitelezése KIR6HLECHNER KERTÉPÍTŐ II., Julia-utca 2. (Budakeszi-ut sarok) Telefon: 55-8-53. Állandóan raktáron; gyümölcs-, díszfa, fenyő, évelő és rózsa, nagy választékban Fotócikkek Szakáll Géza szaküzletében BUDAPEST, V., DOROTTYA-UTCA 1. Amatőrfelvételek kidolgozása LEICA GÉPEK, KELLÉKEK, KIDOLGOZÁSOK SPECIÁLIS SZAKÜZLETE ló tanács! Nagyon fontos, hogy az osztálysorsjátéknál mindenki ragaszkodjék a sorsjegy számához. Valószínű, hogy amely számokat nem húzták ki eddig, majd ezután részesül Fortuna istenasszony kegyeiben, mert a szerencse forgandó és változó Mindenkinek és minden egyes sorsjegynek egyenlő az esélye, azért türelem, kitartás a fődolog! Elmúltak azok az idők, mikor a reménységről le lehetett mondani. Senki sem tudja, mit rejteget a jövő! Hátha most fog sikerülni! A lehetőséget, az alkalmat nem szabad el­szalasztani ! Az új sorsjáték október lö-én kezdődik, ismét 84.000 sorsjegy közül 42.000 sorsoltatik ki, a sorsjegyek fele, tehát minden második sorsejegy nyer.

Next

/
Thumbnails
Contents