Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-08-17 / 32-33. szám
2 ZLF&imAPEST 1935. augusztus 17. hiszen november közepén túl egyáltalában nem lehet építkezni. De veszedelmes ez a sztrájk abból a szempontból is, hogy elriasztja a vállalkozói tökét, Kísérjük végig Budapest valamelyik lakóját életének egy napján reggeltől estig! Lehet úgy reggeli fél hét óra, amikor belépünk hozzá. Még alszik, de ilyenkor szokott felkelni. Mielőtt könyörtelenül felébresztenők álmából, szeretném még elmondani, hogy ha a következőkben mérnökökről fogok beszélni, kiket nevezek mérnököknek. A mérnök: tulajdonképpen gyűjtő elnevezés. Nálunk hivatalosan a következő mérnöki szakokat különböztetik meg: gépészmérnök, építészmérnök, általános mérnök, vegyészmérnök, bánya- és kohómérnök és erdömérnök. ha tehát a továbbiakban mérnökökről szólok, ezt az elnevezést tág értelemben valamennyi szakra együttesen használom. Mint ahogy a sebész, a belgyógyász, a fogorvos, a nőgyógyász és a többi szakorvos is mind: orvos. Egyébként a mérnöki címet nálunk törvény védi éppúgy, mint az orvosi vagy az ügyvédi címet, és jogosan csak az használhatja, aki a műszaki tudományokat a kir. József Műegyetemen, vagy vele egyenrangú műszaki főiskolán elsajátította, vagy akinek más úton szerzett műszaki képzettségét a Mérnöki Kamara megfelelő értékűnek ismerte el azzal, hogy öt tagjai közé felvette. De térjünk vissza a nagyváros lakóhoz, mert íme, már éppen fel is ébredt. Felkel, megmosdik, felöltözik, s megreggelizik. Fél nyolc, mire reggelijével elkészült, indulnia kell, mert nyolc órakor munkahelyén tartozik lenni, pedig elég távol lakik onnan. Kilép otthonából: csak pár lépés a csendes utcában, amelyben lakik, és már kint van és így a jövőben sajnálatosan csökkenni fognak az építkezési munkaalkalmak, ami végeredményben a gazdasági helyzet újabb és fokozottabb leromlásához fog vezetni! az egyik főútvonalon. A hatalmas épületekkel szegélyezett, széles, szépen burkolt úton gyalogjárók és közlekedő eszközök sokaságába került bele. Gépkocsik, közúti villamosvasút és autóbuszok foglalják el az úttestet. Villamosra ül. Míg céljához elérkezik, útközben szinte félelmetes méretű vasúti pályaudvar mellett kanyarodik el kocsija, majd széles folyót átfogó, merész ívelésű közúti hídon megy át. A túlsó parton már kisebbednek a házak, itt-ott kertecskék bukkannak elő, majd hirtelen, mintha a földből nőttek volna ki, gyárkémények erdeje között viszi tovább a most már száguldó villamos. Köz- be-közbe hatalmas raktárházak, óriási méretű gáztartályok, különös alakú építmények bukkannak elő az út két oldalán, míg végre céljához ér, — dolgához láthat. Bizony már alkonyodik, mikor kemény munkában eltöltött nap után hazafelé tart. Az utcák villamos lámpák és világító hirdetések fényárjában úsznak, barátságos otthonában is meleg villanyfény fogadja. Ez a meleg villanyfény, akárcsak az utcák vakító fényáradata: a mérnökök által épített és üzembentartott városi villamosmüvekböl táplálkozik. A víz, amivel reggel mosakodott, a mérnökök által épített és üzembentartott városi vízmüvekből érkezett a vízcsaphoz. Az elhasznált szennyes víz a szintén mérnökök által épített és üzembentartott városi csatornán távozott el. A gázt, amin reggelijét főzték, az ugyanúgy mérnökök által épített és üzembentartott városi gázmüvek szolgáltatták. Az úttestek kő- és aszfaltburkolatait mérnökök tervezték és építették, a társas közlekedő eszközöket: a közúti villamost, az autóbuszokat, mérnökök tervezték, gyártották, építették és tartják üzemben, — a hatalmas épületeget, felhőkarcolókat és majdnem felhőkarcolókat mérnökök tervezték és építették, a rakpartokat, kikötőket, közúti hidakat és pályaudvarokat, mindent, mindent, ami ma a várost várossá, a nagyvárost nagyvárossá teszi: mérnökök tervezték, építették és tartják üzemben. A nagyváros minden egyes lakóját kora reggeltől késő éjszakájáig szolgálja a mérnöki munka. A legegyszerűbb embertől a legelőkelőbbig, a legszegényebbtől a leggazdagabbig, mindenki állandóan igénybeveszi, használja, élvezi a mérnöki munka teljesítményeit. Ha nem volna vízvezeték és csatornázás, villanyvilágítás és gázszolgáltatás, ha nem volnának kővel és aszfalttal burkolt utcák, rendezett forgalmú terek és szabályozott forgalomelosztó úthálózatok és mindezekhez olcsó társasközlekedési eszközök, ha nem lennének hatalmas és még hatalmasabb épületek, akkor nem volna nagyváros a nagyváros. A mi korszakunk a technika korszaka, szoktuk mondani, de ez nemcsak akkor érzékelhető, amikor rádiót hallgatunk, mozgófényképet nézünk, vagy repülőgépen utazunk, — hanem a nagyvárosi lakos életének, —• munkájának és szórakozásának, —- úgyszólván minden percében. Ott ülnek a mérnökök százai a rajztáblák és az íróasztalok előtt, dolgoznak az anyagvizsgáló intézetekben, a műhelyekben, az üzemekben és az építkezéseknél, tervezik, szerkesztik, építik, karbantartják, irányítják és igazgatják mindazt, ami várossá teszi a várost. így érzékelhető az a hatalmas munka, amit a magyar mérnöki kar a főváros szolgálatában, — részben közvetlenül, részben közvetve, — kifejt és amely munkát minden kis és nagy részletében ellátni, vezetni és irányítani hivatott. Mi határozza meg amai várost? Alkalmam volt egyízben egyik vidéki Budapest mérnökei 4 írtai: MÉHES EMIL dr., oki. mérnök vmomm notesz 4 POLGÁRMESTER HATALMAS ENERGIÁJA sehogysem bírt el több távollétet az ö szeretett fővárosától, mint két rövidke hetet. Ezt a két hetet a Salzkammer gutban töltötte el felesége társaságában S z end y Károly, azután hazajött és most visegrádi villájában folytatja a nyaralást. Ez a nyaralás azonban már munkanélküli pihenésnek egyáltalán nem nevezhető. Alig van nap, hogy a polgármester be ne jönne hivatalába, ahonnan raguzai nyaralásából megérkezett már Ke ne s s e y Giziké, a hűséges titkárnő is. Saját hivatalában azonban — természetesen szigorúan zárt ajtók mögött — keveset tartózkodott a héten a polgármester. Ha valami intézkedni valója volt, a tőle megszokott gyorsasággal ő maga kereste fel a referenseket. így a héten több ízben volt az egyes tanácsnokoknál: Salamon Gézánál, M orv ay Endrénél és másoknál is. Meglátogatta a polgármester Lamotte helyettes polgármestert is. Az igazi nagy munka azonban — mint a Városházi Notesz már megírta — tulajdonképen a jövő hét szerdáján kezdődik, amikor a polgármester hivatalosan visszatér szabadságáról. Eddig az időpontig csupán hivatalának reprezentacionális kötelezettségeit látja el Szend y: így ő fog résztvenni hagyományos szokás szerint mint a főváros képviselője a Szent Jobb-körmenetben is. * HETEK ÓTA KÉSZÜL a szabadságra Morvay Endre dr. tanácsnok, a világítási és vízvezetéki ügyosztály vezetője. Még ez ideig azonban nem mehetett, mert helyettese: Szent mi ki ősi József dr., a legfiatalabb tanácsi főjegyző súlyos izületi gyulladásban megbetegedett. Most már azonban ágyon kívül van a derék Szentmiklósi, és rövidesen bejöhet hivatalába, hogy átvegye Morvaytól az ügyosztályt. Morvay tanácsnok azonban végeredményben még sem fog szabadságra mehetni, mert a polgármester különleges megbízatásában nagyfontosságú munkát végez, amely hosszú heteken át minden percét lefoglalja. * BÁR ODAKÜNN már a kezdődő ősz adta le névjegyét a viharos eső képében, erősen kánikulai jellegű volt még a közigazgatási bizottság hétfői ülése. Lamotte alpolgármester, mint helyettes főpolgármester, egyben mint helyettes polgármester is foglalt helyet az elnöki székben, mellette jobbra-bcdra Üresek voltak a polgármesteri karosszékek: Lamotte képviselte az ülésen a főváros egész vezetőségét. Erősen lebarnultan, pompás, egészséges arcszínnel elnökölte végig Lamotte az ülést, amely egyébként nem bővelkedett túlságosan szenzációkban. A Wolff-párt közigazgatási bizottsági vezérkarából Lázár Ferenc jelent meg csupán, teljes számmal ott voltak azonban úgy a Nemzeti Egység Pártja-bcliek, valamint a szociáldemokraták is, nemkülönben a polgári ellenzék részéről F á b i á n Béla. Jobboldali felszólalás csupán Lázár Ferenc részéről hangzott el, a Nemzeti Egység Pártja egyelőre a figyelésre és hallgatásra szorítkozik. Úgy amint azt Petrov ác z Gyula az Uj Budapest hasábjain hónapokkal ezelőtt megjósolta. A NÉP részéről az ú j fiúk: Bessenyei Zénó, Somogy i Béla és T erb ó cz Imre. Egyelőre nincs mondanivalójuk a polgármesteri és szakhivatali jelentésekhez, de amint ott ülnek, minden kiejtett szóra ügyelve, megfelelő önérzettel és önuralommal, igen-igen intelligensen: kétségtelennek látszik, hogy kitűnő városházi debatterek lesznek belőlük. Ha megszólalnak ezek az urak, lesz mondanivalójuk is! * A LEGÚJABB NÉVMAGYAROSÍTÁSOK a városházán a közigazgatási szakon: Müller Sándor dr. városunk polgármesterének rövid beszédét meghallgatni. A városába érkezett nagyobb utitársaság tagjait üdvözölte. Beszédében elmondott a városról minden jót és szépet: van vízvezetéke, csatornázása, szépen burkolt utcái, szép nagy épületei, jó közvilágítása és így tovább. íme, a műszaki alkotások azok, amikre elsősorban hivatkozik a város polgármestere. De ne váljunk egyoldalúvá. Ezek a műszaki alkotások még nem jelentik a várost, azonban nélkülük nincsen város. Mint ahogy egy tökéletesen berendezett, de használatlanul álló gyárépület még nem gyár, úgy a techmka minden vívmányával felépített, nagy tömeg ember befogadására alkalmas település sem város még, ha a műszaki alkotások közé nem vonul be oda lakóival együtt a kultúra, ha nem vonulnak be oda az életet magasabb szintre emelő erkölcsi, lelki és szellemi műveltség alkotásai. Ahogy a rádió maga még nem jelent kultúrát, csak civilizációt, de útja, eszköze a kultúrának, szolgálja azt, és mint ahogy a kultúra feladata is csak az lehet, hogy általa az ember szebben, jobban, boldogabban éljen, — úgy szolgálja a műszaki tudás, a mérnök munkája Budapesten és a többi nagyvárosban, a nagy, közös célt: szebbé, köny- nyebbé, boldogabbá tenni a lakosság életét, mindannyiunk életét! NÉ8Y ÉS ÓTSZOBAS LAKÁSOK kiadók. Bővebbet: V., RUDOLF-TÉR 6. IV. em. 23 Augusztus 22-én és 29-én, délután órakor árvaszéki ülnök Mátray-ra, Kir n er Vilmos dr. árvaszéki jegyző Döbrös- sy-re, Hügel Jenő ,dr. tanács- jegyző Hernády-ra, Mayer István dr. segédfogalmazó Gecsei-re, l v án c sik József dr. segédfogalmazó Lvánkay-ra, K a m m erlohr Kálmán dr. segédfogalmazó Kunságira, Schubert Károly dr. id. tiszti orvos vitéz Solth-ra, Er har dt Sándor dr. s. állatorvos Kosztolányira, Kr az s of József dr. számvevő- ségi tiszt Zalay-ra, H anák Ernő számvevőségi tiszt Honti-ra, Mait z Aladár dr. ideglenes hivatalnok Ma- lontay-ra, Fischer Arthur dr. ideiglenes hivatalnok T arjánra, Csepel a István ideiglenes hivatalnok Csepeli-ra és Reisz-G utt ay Ferenc kezelőtiszt Guttay-ra változtatta nevét a belügyminiszter engedélyével. * A VÁROSHÁZI MŰHELYTITKOKBA ad élénk és szemléltető bepillantást az a kérdés: hogyan készül egy fővárosi kötvény? Ez a kérdés abból az alkalomból vált aktuálissá, hogy szeptember elsejei dátummal ki kell bocsájtani azt a kétezerszáz darab, egyenként tízezer pengő névértékű kölcsönköt- vényt. amely a huszonegymillió pengős ÓT!-kölcsön fedezetéül szolgál. A főváros szempontjából annyira fontos kötvény-nyomási munka végrehajtása Kurf ü r st Istvánra, a
