Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-05-18 / 20. szám

9 HJJillDAPf'ST 1935. május 18. Farkas Ákos dr. tanácsnok a Segitőalap építkezési terveiről Ingyen telkeken létesít alkalmazottai részére öt helyen üdülőtelepet a főváros naszokat lehetőleg megnyugtató tor­mában orvosolni, mert bizonyosak vagyunk afelől, hogy a városházi helyzet jövője érdekében az ellenté­teket nem szabad kiéleznünk, hanem ellenkezőleg, minden ellentét elsimí­tására kell törekednünk. — A főváros érdekeinek szolgálata és hazafias kötelességünk is azt kí­vánja tőlünk, hogy önmegtartóztatással, minden el- hamarkodás nélkül viseljük fele* lősségteljes tisztünket a válasz­tás alatt, mert csak így érhetjük el azt, hogy a választások lezaj­lása után ne elmérgesedett és minden együttműködésre alkal­matlan a tmoiszf érában üljön össze az új törvényhatósági bizottság. Mi, a Keresztény Községi Párt ve­zetői reméljük, hogy a választási agitáció izgalmas hangulatának a levezetésével, türelmes, önmegtagadó viselkedésünkkel sikerülni fog jobb belátásra bírnunk azokat, akik ma a harmonikus együttműködés lehetősé­gét veszélyeztetik. Petrovácz Gyula elmondotta még, hogy az új törvényhatósági bizott­ságra az újítás első lépésén, a pol­gármesterválasztáson kívül még a nyári szünet előtt fontos teendő vár. Legalább két rendes közgyűlést kell tartania az új törvényhatósági bi­zottságnak még a nyári szünet előtt, és pedig a halasztást nem tűrő, fel­gyülemlett, úgynevezett folyóügyek elintézése, továbbá a beruházó prog­ramúi általános keretébe tartozó egyes közmunkák tényleges elren­dezése és megindítása céljából. Proczeller Bálint Icövcxö mester Budapest, X., Korponai-u. 11. Telefon: 48-1-32. VÁROSHÁZ! notesz BUDAPEST TUDOMÁNYOS VI­LÁGÁNAK[ ritka és értékes ün­nepsége zajlott le vasárnap délelőtt a tudományegyetem dísztermében, ahol az egyetem egyetlen orvoskari díszdoktorává fogadta S i v ö c z főpolgármestert. Ba l o g h Jenő or­vosban dékán klasszikus szépségű szavakkal jellemezte a főpolgármes­ter kivételes érdemeit, amelyek az egyetem kivételes tiszteletadáséinak okfii voltak. Sipőcz főpolgármester ércveretű szavakkal válaszolt az or­voskari dékém beszédére: — E felemelő tény és a mélyértel­mű szavak hatása alatt — mondotta többek között Sipőcz Jenő — olyan megindultan állok itt ma a Rector Magnificus és az egyetem nagytekintetű Tanácsa előtt, mint amikor három évtizeddel ezelőtt az állam- és jogtudományi doktori dip­lomákat éltvettem. Amit akkor át­vettem, azok az iskola, bár a legma­gasabb iskola, bizonyítványai vol­tak, amit ma éltveszek, az az élet bizonyít v á n y a. Akkor Ígér­tem, hogy a diplomák által részemre megnyitott életben Pázmány Péter eszményei szerint fogom a nekem ju­tandó hivatást teljesíteni, a hazafi- ság, vallásosság, tudomány és kul- turszei'etet eszményeit fogom ápolni, a most kapott oklevél boldogító tci- nuságtétele annak, hogy ígéretemet becsületesen igyekeztem megtűrtü­nk a ...'JV — Az Uj Budapest, tudósítójától. — Valóban tiszteletreméltó és dicsé­retre érdemes az a kollegiális együttérzés és atyai gondoskodás, amellyel dorogi Farkas Ákos tanács­nok, az elnöki ügyosztály fiatal és nagytehetségű vezetője az ügyosz­tálya körébe tartozó személyi ügye­ket, a főváros legkényesebb prob­lémáit, intézi. Különleges érdeklő­déssel és szeretettel viseltetik Far­kas tanácsnok a Segitőalap iránt, hi­szen ez az intézmény az, amely a betegség esetére az ellátottság meg­nyugtató érzését biztosítja az al­kalmazottak nagy tábora számára, ezenfelül azonban a magai különle­ges szervezetével arról is gondosko­dik, hogy a leromlott fizetésű tiszt­viselő-osztály a fárasztó hivatali szolgálat után olcsó és jó üdülési lehetőségekhez jusson. A Fővárosi Alkalmazottak Segítő­alapjának vezetősége Farkas ta­nácsnok nagyszabású kezdeménye­zésére legutóbb a tisztviselő-társa­dalom számára élj és kitűnő üdülési alkalmat kíván létesítendő telepein biztosítani. Errről az akcióról dorogi Farkas Ákos dr. tanácsnok a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — A magam részéről mindent elkövetek abban az irányban, hogy a főváros a mai szerény anyagi lehe­tőségei közepette előmozdítsam kar­társaim gyógykezeltetési és üdülé­si lehetőségeit. Arról van szó, hogy — Ez a tiszteletadás nemcsak egyéni, hanem szól annak a nagy közületitek, amelynek élén immár másfél évtizede hivatásom teljesítem. Budapest székesfőváros büszke az ő egyetemére, amely másfél század óta falai között otthont talál és én ezt a történelmi alkalmat ragadom meg arra, hogy a székesfőváros kö­zönsége nevében, amelynek törvé­nyes képviselője vagyok, megkö­szönjem az egyetem testéből és lei­kéből a fővárosra kisugárzó nagy szellemi erőt, díszt, fényt és dicső­séget. De a főváros is méltó volt egyeteméhez és a maga hatalmas egyéb kultúrintézményeivel, múzeu­maival, könyvtárcával, kórházaival hathatósan támogatta az egyetem nagy szellemi és erkölcsi munkáját. — A dicsőséges múlt szelleme leng itt, de mégis a jövő biztosíté­kait keressük. Mindnyájunk buzgó óhdja az: legyen a nemzet továbbra is erős védője ősi nemzeti kultúránk­nak és ne engedje soha, hogy ez a kultúra egyéb érdekek kedvéért a második sorba szorittassék vissza. És különösen ne engedje, hogy a Pázmány Péter Tudomány Egyetem veszítsen díszéből, fényéből és sú­lyából, hanem legyen rajta, hogy az ősi egyetem mindig a kor színvona­lán maradion és a mi Alma Materünk maradjon meg mindig elsőnek: „p r i- m a i n t e r p a r e s.“ — A székesfőváros nagy köziilete pedig pótolja az egyéni mecénásokat, akik — sajnos — jóformán már el­tűntek a magyar közéletből és támo­gassa továbbra is egyeteme és ez­a Mátrában, Balatoniiireden, Hévi­zén, Harkány für dön és Pánidon lé­tesítsünk nyaralótelepeket, részben azért, hogy Kenese mellett más klimatikus előnyökkel bíró gyógy­szállók álljanak olcsó áron a tisztvi­selők rendelkezésére, de azért is, mert! az üzemi tisztviselők az év 'végével tervezett bekapcsolódása révén Kenese a szó szoros értelem­ben állandóan túlzsúfolt lesz vendé­gekkel. — Az Uj Budapest útján megcá­folom azokat a híreszteléseket, hogy a főváros, illetve a Segítőalap kész nyaralóépületeket, villákat vagy nyaralókat kíván vásárolni. Erről szó sincsen és senki se fáradjon az­zal, hogy meglevő épületeit felajánl­ja. Építeni fogunk, mert az a szem­pont lebeg előttünk, hogy a mai nagy munkanélküliség idején mel­lőzhetetlen feladata a fővárosnak, hogy az építőipar fellendítését is előmozdítsa, hogy pedig telkeket se ajánljanak fel megvételre, azt is közlöm, hogy csak ingyen telkeken építkezünk. — Nem kétséges ugyanis az, hogy egy 25-30 szobából álló fővárosi üdülőtelep felépítése nagy előnyt je­lent bármelyik fürdő-, vagy üdülő­helynek. Hiszen a telep a helyszínen szerzi be szükségleteit, fellendíti a kereskedelmet, elősegíti a turista­mozgalmat. Nem méltánytalan te­hát, leszámítva az altriűsztikus szempontokat, hogy a főváros azok- j tói a közületektől, amelyeknek a | területén a Segítőalap részére épít­kezni akar, ingyen területeket kér. E tekintetben már előrehaladott stá- diutnú tárgyalásaink vannak és min­den remény megvan arra is, hogy tárgyalásaink rövidesen sikerrel fognak befejeződni. Elmondotta még munkatársunk­nak Farkas tanácsnok, hogy Bala­tonkenesén rövidesen megkezdik az étterem-épületet az egyes szállókkal összekötő fedett folyosó építését. Szó' van arról is, hogy Balatonkene­sén egy harmadik szállodaépületet is emeljenek, erre azonban ebben az esztendőben már semmi körülmé­nyek között nem fog sor kerülni. Ezzel kapcsolatban Farkas tanács­nok a legerélyesebben megcáfolta azokat a híreszteléseket, mintha a Segítőalap a fővárosban székházat kívánna vásárolni. Az erre vonatko­zó tervek és elgondolások helyett határozta el az alap vezetősége, hogy pénzét vidéki nyaralótelepek építkezésébe fogja fektetni. Modern kertek tervezése és kivitelezése KIRCHbECHNER KERTÉPÍTŐ 11., Julia-utca 2. (Budakeszi-ut sarok) Telefon : 55—8—53. Állandóan raktáron; gyümölcs-, diszfa, fenyő, évelő és rózsa, nagy választékban Szé kés »fővárosi 1 Weingt Városlij Naponta Pavillon über yet m katonazene zel a magyar kultúra szent ügyét! A NÉMA HÓNAPNAK, amelyet az új választások kiírása az város­házára parancsolt, az önkormányzat szempontjából egyetlen érdekes eseménye volt a közigazgatási bi­zottság hétfői ülése: az utolsó, ame­lyet az 1930-,ás választás alapján ala­kított törvényhatósági bizottság ül­ted kiküldött bizottság tartott. El is jöttek erre az utolsó bizottsági ülés­re valamennyien a bizottsági tagok az egy P e y e r Károly kivételével. Mivel pedig a választások tartamá­ra a közgyűlési termet, és a mellette levő nagy társalgót, ahol a közigaz­gatási bizottság ülései le szoktak zajlani, elfoglalta C sill ér y And­rásnak, az igazoló választmány el­nökének választási hadserege, a fő­polgármester úgy rendelkezett, hogy ezt az utolsó közigazgatási bizottsá­gi ülést a főpolgármesteri hivatal tanácstermében tartsák meg. Utoljára 1918-ban volt nyilvános ülés ebben a teremben, amikor is a Károlyi-féle közgyűlést pótló nép­tanács ülésezett. Egy-két ülést azután T erstyá n s z k y kormánybiztos elnöklésével 1920-ban is tartottak. Az elnök felett élő anakronizmus­ként 1Kisfal u d y Sándor arcképe, jobb- és baloldalt S z é ellen y i Ist­ván és D e á k Ferenc életnagyságéi képmásai. Szüllek és kényelmetle­nek az asztalok. A sajtónak már csak egy pótasztal jutott, hogy csinonsabb legyen, rajzszöggel csomagoló papírt erősítettek rá az altisztek. * ABBAN KÜLÖNBÖZIK EZ A köz­igazgatási bizottsági ülés a többitől, hogy hiányzik az elnöki csengő, el­felejtették áthozni a közgyűlési tár­salgóból és igy Sipőcz brachiális hatalom nélkül kénytelen elnökölni. Bár az is bizonyos, hogy ebben a testületben, a főváros legelőkelőbb bizottságában nem is nagyon van szükség csengőre, itt nem viharzanak a szenvedélyek, az esetleges heves- keclést pedig azonnal lecsillapítja a főpolgármester udvarias és halk megjegyzése. Általában fesztelen és jókedvű a hangulat, lehet, hogy valóban vidá­mak az urak, de az sincs kizárva, hogy izgatottságukat akarják a mo­solyuk mögé elrejteni. Nagyobb vita csak a boletta körül kerekedik, egyébként a mindenapi élet ezer ki­sebb-nagy óbb gondja csillan fel ka- leidoszkópszeiiien a felszólalások­ban. B á ii ó ez y László például ,arról beszél, hogy a postások nem talál­ják az eltűnt ötvennyolcezer szava­zó polgárt, nem tudják kézbesíteni a bolettákat. — Persze — módja Bánóczi — ha az adóhivatal keresné őket, akkor jól kézbesítene a posta. — Én megtalálom azokat, akiket keresek, — mondja egykedvűen, de általános mosolygást keltve Csili é- ry Béla pénzügyigazgató. A leghcirciasabb szónok Hann Ar­nold, aki korai meghazudtoló heves­séggel a polgári ellenzék boletta- panaszait sorakoztatja fel. Nagyon dörgedelmes, mégis óvatos a nyugat-

Next

/
Thumbnails
Contents