Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-04-27 / 17. szám

UTimDAPfsr 1935. április 27. VIGNÁLI RAFAELLO bronzönlő BUDAPEST Lakás: Petneházy-utca 73/b. Gyár: VI., Jász-utca 74. TELEFON; 91—9—12. Április hó 30-án és május hó 9-én délután '|23 órakor Budapest, Vili., Baross-u. 77 NÉGY ÉS ÓTSZOBÁS LAKÁSOK kiadók. Bővebbet: V„ RUDOLF-TÉR 6. IV. em. 23. Egy nagyszerű mérleg Miért emelkedett négy hónap alatt 60 u/n-al az Első Magyar árfolyama — Az Uj Budapest tudósítójától. — Az Első Magyar igazgatósága április 27-ére kitűzött közgyűlésén számol be az 1934. évi üzleteredményről. A mér­leg egyes vagyontételeinél a számadási évben igen előnyös eltolódás állt be. így az értékpapirállomány 8 millió pen­gőről 9.12 millió pengőre, az ingatlan számla értéke 5.60 millió pengőről 5.81 millió pengőre emelkedett. Figyelemre­méltó, hogy az intézet saját kötvényeire adott kölcsönök állománya az előző évi 2.97 millió pengővel szemben 2.99 mil­lióra emelkedve, mindössze 200.000 pengő szaporulatot mutat, ami azt je­lenti, hogy a számadási évben az élet- biztosítási kötvények stabilizálódtak s azokat csak a legszükségesebb esetben terhelték meg a felek kölcsönnel. Az intézet saját tökéi a számadási év­ben 120.000 pengővel szaporodtak oly­módon, hogy a rendes tartalékot 10.000 pengővel, az ingatlanértékcsökkenési alapot 110.000 pengővel emelték. Emel­lett a társaság latens tartalékai is erő­sen emelkedtek. Ennek tulajdonítható, hogy a részvények 4 hónap alatt közel 60 százalék árfolyamnyereséget érlek el. Az életdíjtartalék saját számlán az előző évihez arányítva 5 százalékos emelke­dést mutat s a számadási év végén a 14.3 millió pengőt megközelíti. Fedezeti értékei kitűnő karban levő bérpaloták, aláértékelt fix kamatozású értékpapírok és jelzálogkölcsönök. Az eredményszámla még az 1934. év­ben is a díjbevételek némi csökkenését mutatja, de ez a jelentéktelen csökke­nés, mely már teljesen felkészülten érte a társaságot, a gazdasági válság érték- átcsoportosítási folyamata végső fellob- banásának tekinthető, mely után az 1935 évben a lassú, de biztos fejlődésre kell számítani. A társaság annyira fel- készülten várta ezt a remélhetően utolsó díjcsökkentést, hogy a díjbevé­telek apadása dacára 12 százalékkal megnövelte tiszta nyereségét, mely az elemi üzletben 294.253 pengőt ért el az előző évi 261.000 pengővel szemben, így a vállalat részvényeseinek az idén is — a múlt évihez hasonló módon — részvényenkint 8 pengő osztalékot fizet s a többletet új számlára viszi át, Uj kiírások Burkoló munkákra a XI. kér. Sopron­es Bánát-úti elemi iskola építkezéséhez. Batáridő: 1935. április hó 30-án délelőtt 9—10 óra. Bontási-, föld, kőműves-, beton-, el­helyező- és ezzel kapcsolatos mellék­munkákra a X. kér. Kerepesi-út 29/a. számú Hajléktalanok Menhelye átalakí­tásához. Határidő: 1935. évi május hó 7-én délelőtt 9—10 óra. A VI. kér. Erzsébet Királyné-úti köz­úti vasbeton Rákospatak-híd építési munkáira. Határidő: 1935. évi május hó 7-én délelőtt 10 óra. 150 (egyszázötven) darab hirdető vasoszlop elkészítésére és szállítására. Határidő: 1935. évi május hó 23-án dél­előtt 10 óra. 400 (Négyszáz) darab fakörüli hirdető­oszlop elkészítésére és szállítására. Ha­táridő: 1935. évi május hó 23-án délelőtt 10 óra. Az U.J BUDAPEST minden héten szombaton reggel jelenik meg és egyes példányok a kiadóhivatalban kaphatók. A szerkesztésért és kiadáséit felelős: DOBY ANDOR dr. Szerkesztő: RASKÖ OSZKÁR, Kellner Albert könyvnyomdája, Buda­pest, VI., Hajós-utca 27. Tel.: 29-0-71, 18-9-98. Felelős: Kellner Lász.ló dr HtértéRelheti-e a Beszkárf a tisztviselői nyugdijat? — Az Uj Budapest tudósítójától. — Az volt eldöntendő egy elvi jelentő­ségű peres ügyben, vájjon a Beszkárt átértékelheti-e tisztviselőinek nyugdíj- járandóságát. Végh Lajos ugyanis bosz- »zú időn keresztül teljesített szolgálatot a Beszkárt együk leányvállalatánál, majd később, amikor elbocsátották a szolgá­latból, nem volt megelégedve a neki fo­lyósított nyugdíjjal, pert indított és kérte nyugdíjjáralékainak felemelését. Már .a járásbíróság megállapította, hogy Végh nyugdíját bizonyos mértékben át kell értékelni. Ezt az ítéletet a törvény­szék isi helybenhagyta. Az ügy végső döntésre mo-st került ia Kúria elé, ahol ■most már utolsó fokon is marasztalták a Beszkárt. A nyugdíj járandóság átértékelt ösz- szegének megállapításénál — mondja a Kúria —< az 1926:XVI. t. c. 11. §-ának utolsó bekezdése értelmében minden kö­rülményt, de főleg az adós vagyoni hely­zetét és az adós teljesítőképességét mél­tányosan figyelembe kell venni. Minthogy e tekintetben a törvény kü­lönbséget nem tesz, az adósnak vagyoni helyzete és teljesítőképessége mérvadó abban az esetben is, ha az adósnak a nyugdíjfizetési kötelezettsége azon alap­szik, hogy ezt a kötelezettséget a nyug- díj jogosultaknak a munkaadójával kö­tött szerződésben magára vállaltai, -—- hacsak e szerződés az átvállalónak a felelősségét, nem korlátozta., — amiről azonban az adott esetbén nincs szó. A Beszkárt tehát nem igényelheti azt, hogy Végh Lajos nyugdíjának a bírói átértékelésénél a Beszkárt vagyoni hely­zete és teljesítőképesége' helyett annak a vasúttársaságának a vagyoni helyzete és teljesítőképessége vétessék figye­lembe, melynél Végh szolgálatot teljesí­tett. A Beszkárt annakidején a nyugdíj- fizetési kötelezettséget korlátozás nélkül vállalta át. A törvény helyesen állapítja meg azt, hogy az ugyanaizon kötelezetr- tek ellen különböző nyugdíj jogosultak által indított perekben a nyugdíj járan­dóság átértékelt összegének bírói meg­állapítása is különböző mérték szerint történhet és ha ezt az adott körülmé­nyek indokolják, a koronái értékcsökke­néséből eredő hátrány akár teljes mér­tékben is az adós terhére róható. Éppen ezért helyesen volt tekintettel a Kúria szerint is a fellebbezési bíróság arra, hogy Végh kereseti lehetőségei megszűntek, teljesén vagyontalan és ilyen értelemben értékelte át nyugdíját. A Nemzeti Bank 133. sz. engedélye alapján. A M.F.T.R. közli, hogy május havában a következő társashajóutazáso- kat rendezi: 1. A Felsödunára Passauig május ll-töl 18-ig, egy napos salzkam- merguti autőbuszikirándulással. Részvé­teli dij 68.— 148.— Pengőig. A salzkam- merguti autobuszkirándulás külön költ­sége S 22.— (kb. 18.— P.) Útlevél nem szükséges, 2 fénykép elégséges. 2. Az Aldunára a Kazán-szoroson és Vaskapun át Május 22-től junius 2-ig lehetőséggel Konstantinápoly megtekintésére, vagy Várna Fekete-tengeriparti fürdőhelyen üdülésre, vagy romániai körutazásra Bu­karest bekapcsolásával. A hajóút rész­vételi dija 86.— 167.— Pengő. Szabály- szerű útlevél szükséges. Jegyek és fel­világosítás kapható utazási irodánkban és a MFTR igazgatóságánál (81-8-80). GAZDASÁGI ÉlEI H Columbia, mini piharmadár Megdöbbentő emelés egy íexíilgyár fellebbezésében — Az Uj Budapest tudósítójától. — 1921-ben, amikor a védvámok a ma­gyar ipar fejlesztése címén a textilkar- teile! ajándékozták meg haizánkat, ala­kult meg a Columbia textilipari rt., amely elnökéül Lukács Györgyöt, egyik alelnökéül Szurday Róbertét tiszteli. A részvénytársaság fiókvállalata a hatal­mas Pamuitiparnak, gyára Buda-Uj lap­kőn, iái Bécsi út 71. és a Lajos utca 60. számú telken van. A részvénytársaság nemrégiben bead­ványt intézett a polgármesterhez és en­gedélyt kért arra, hogy a budaujlaki gyári épületre további két emeletet épít­hessen. Kellemetlen meglepetés érte azonban a textilkartel kitűnő exponen­sét: a főváros magánépítési bizottsága és ennek kapcsán a polgármester is az építési engedély kiadását megtagadta. A főváros arra az álláspontra helyezke­dett, hogy a jelenlegi gyártelep hely- rajzdlag Újlak belső területéhez tarto­zik, .amelyen gyárépítkezés nem engedé­lyezhető. A részvénytársaság meghazudtolva a nevében rejlő, a galambokra utaló sze­lídséget, szigorú és erélyes fellebbezéssel támadta meg a főváros polgármesterének határozatát. A fellebbezés arra hivatko­zik, hogy a Columbiának Újlakon szer­zett jogai vannak és rámutat arra is, hogy amikor a gyár működése megin­dult, iá gyárvállalat eredeti települése sem lett volna a hatóság által engedé­lyezhető! Minden valószínűsége meg volt annak, hogy ezt a valóban különleges és szokat­lan indokolást, amely burkolt vád a fő­város vezetősége ellen, nem veszik fi­gyelembe a fővárosi Közmunkák Taná­csa és Szurday Öméltósága nagy bána­tára a Columbia nem terjeszkedhetik to­vább Újlakon. A Közmunkák Tanácsa azonban érthetetlen okokból hely adott a részvénytársiaíság fellebbezésének és az építkezést ■ engedélyezte. Végső fokon természetszerűen a belügyminiszter dönt. Ettől függetlenül sürgősnek és igen fon­tosnak tartjuk1 azt, hogy a polgár- mester vizsgálatot indítson az iránt, hogy annialk idején valóban a törvény és a rendeletek megkerülésével jutott az építési és telepengedélyhez a szépnevű részvénytársaság, vagy pedig jelen eset­ben csupán olyan praktikáról van-e szó, amelyre vonatkozóan a legenyhébb kife- lyezés, hogy a részvénytársaság ezen állítása valótlan. Elpazarolt kincseink Naponta 10 millió liter gyógyvíz folyik a Császárfürdőből felhasz­nálatlanul a Dunába — Az Uj Budapest tudósítójától. — Az Irgaimasrend képviseletében a Csá­szár-fürdő igazgatósága az elmúlt na­pokban mutatta be a budapesti gyó­gyító-intézmények és a sajtó képvise­lőinek a Császárfürdő újjáépített iszap­fürdőjét. Budapest nagymultú, legrégibb fürdő­jének ez a fontos új osztálya méltó mó­don egészíti ki a tizenegy bővizű érté­kes forrással rendelkező fürdő gyógyté- nyezőit. Az új osztály a főépület keleti traktusában, a földszinten létesült. Egy­szerre 100 személy kaphat benne helyet. Gyógyvizét a 63 fokos Mária-forrásból nyeri, amelyet ma még egyáltalán nem használnak ki teljességében. A Császár­fürdő Budának legdúsabb vizű gyógy­fürdője: naponta 15 millió liter, külön­böző hőfokú forrásvizet ad és ebből majdnem 10 millió liter folyik naponkint a Dunába használatlanul, úgy hogy en­nek a melegével az egész kerület is könnyen fűthető volna, A fürdő már teljes üzemben volt a bemutatás alkalmával. Minden része a balneológia legújabb methodusai szerint Április hó 30-án és május hó 9-én kapta az építészeti és berendezési meg­oldást. A Császár-fürdő nevében Hencz Dezső alapítványi titkár ismertette az ősi fürdő történeti fejlődését és érdekes régi adatokat mondott el, majd kifejtette, hogy az Irgaimasrend, amely modern nagy kórhlázat is tart fenn, lépésről lé­pésre haladva milyen reformokat való­sit meg. Teljes önzetlenséggel az ala­pító puchói Marczibányi István arany­sarkantyús vitéz intenciói szerint, ame­lyeket 1806-ban fejezett ki — amikor áldásos alapítványát tette — az alapít­vány minden fillérnyi jövedelmét kór­házának altruista céljaira fordítja. A budapesti gyógyító intézmények megjelent képviselőinek nevében Csia Sándor dr. MÁV igazgató-főorvos fe­jezte ki teljes elismerését az új iszap­fürdő szakszerű berendezéséért és ha­sonlóan honorálták az idegenforgalmi érdekeltségek képviselői is az irgalmas rend nemes munkásságát. — Az iszap­fürdő reggel 6 órától egyfolytában esti hétig áll nyitva, külön-külön úgy a fér­fiaknak, mint a nőknek Gáspárdy Géza dr. vezetése alatt. Működésben van a két új ivókút is: az új Szerit Antal- és Mária-f orr ások vizével, amelyek egy­részt rheumatikus bántalmaknál, más­részt bizonyos gyomor- és vese megbe­tegedésnél használatosak. LISKA JE okleveles gépészmérnök vállalkozó

Next

/
Thumbnails
Contents