Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-01-05 / 1. szám

2 W BUDAPEST 1935 január 5. 1.4 százaléknak jut tehát a nemzeti jövedelmek 89.3 százaléka, nyolc­millió magyar pedig száraz morzsá­kon osztozik. Mutatják ezek a számok belső bajaink­nak igazi okát. Mutatják azt, hogy gazdasági egyenjogúságra van szük­ségünk és olyan gazdasági reform- munkára, amely teljesen megváltoz­tatja a hitel és á termelés szempont­jából fennálló arányt. Ezután áttért a fővárosi politika kérdéseire. Kijelentette, hogy akkor, amidőn az utóbbi időben oly gyak­ran lehet hallani, hogy a főváros gesztióiért ő, vagy a többség a fele­lős, akkor joggal megkívánhatná, hogy az eredmények felelősségét is reá ruházzák. Merthogy eredmények vannak, misem bizonyítja jobban, mint az, hogy a magyar főváros olyan szilárd gazda­sági megalapozottsággal áll a mai vi­lágválság idejében is, amilyenre más nagyvárosban példa nincsen. Sokat tá­madták őt az új fővárosi törvény élet- beléptetésével kapcsolatban, ezekkel a támadásokkal szemben kijelenti, hogy la törvényt ma is szükségtelennek* tartja. Pálfordulással őt soha senki- -sem. gyanúsíthatja. A keresztény munkásság csatlako­zásának szívből örül, mert sziklaszilár- ■dan hiszi, hogy i, a munkásságnak is a keresztény nemzeti eszmék szolgálatában van a' helye, csatlakozásuk nagyobb eredményeket hozhat létre, emellett azonban megerő­síti saját pozícióját is. A keresztény tömegeknek_ minél többet kell adniok és minél többet adnak, annál többet kaphatnak a keresztény reálpolitikától. I Óriási jelentősége van annak, ha a munkásság is felismeri a korszellemet. Ez is a jövő boldogulás útjait szol­gálja. De nemcsak a munkásságnak, ha­nem az ifjúságnak is át kell éreznie a korszellemet, mert azok az eszmék, amelyeket a Keresz- ' tény Községi Párt képvisel, nem egy generáció felemelésére hivatottak, hanem az egymásután felnövekvő korosztályoknak hittel, akarattal és kitartással tovább kell küzdeniök a kitűzött célok megvalósításáért. És különösen fontos, hogy Budapest, az ország szíve centrális hatásával mindig magánál tartsa az irányítást és az általa képviselt eszmék bélyegét rányomja az egész ország lelkületére. Mi nem fogunk megalkudni soha, mert hitünk és meggyőződésünk, hogy a keresztény főváros történelmi szük­ségesség és az elkövetkező reálpoliti­kai eredmények szolgáltatják ennek az elvnek elismerését. Barátokra is szük­ségünk van és A terjesztési joggal bíró lapok pél­dányszámainak nagysága nemcsak a lap irányától, a szerkesztőségek íróasztalai mellett készült cikkek érdekességétől, a nyomdatechnika bravúros tördeléseitől, — hanem a rikkancsok ügyességétől is függ. A rikkancsok két fő szektába tartoz­nak. Az ordítozó és a hangosan beszélők táborába. Az ordító szekta tagjai között ifjak és vének foglalnak helyet, illetve... na, nézzük meg, mi az az „illetve“ *.. * A rikkancs naponta nagy változáson megy keresztül. Csendesen beszélget tár­saival, vagy várakozik az elosztó sarkon, ahol a lapokat kapja. Egyszerre csak a hóna alá kerít egy nagy csomó nyomdai terméket és abban a pillanatban megváltozik egész lénye. Száját félrehúzva, kivörösödve, torka- szakadtából bömbölni és nyargalni kezd. Pedig az imént még úgy látszott, hogy semmi baja sincsen. * De vannak rikkancs-kartelek is, ame­lyek megalakulásukat nem jelentik be abba tőrt sohasem döfök, megnyugtathatok azonban mindenkit arról is, hogy barátaim belém sem döfnek tőr. Az újesztendőben is előre, mindig csak előre kell haladnunk, so­hasem feledve, hogy a magyar boldo­gulásnak nincs más útja a mienknél és mindig észben tartva, hogy csak a mink lehet a győzelem és a mienk le­het a jövendő. A többszázfőnyi közönség percekig tartó viharos éljenzéssel fogadta Wolff Károly nagy beszédét, majd egyenkint vonult el a vezér előtt és neki személyesen is jókívánságait fe­jezte ki az esztendő fordulása alkal­mából. Fabinyi Tihamér kereskedelmi mi­niszternek, vagy ha ő nincs Pesten, he­lyettesének, T orma y Géza államtit­kárnak. A rikkancs-kartel alkalmi alakú- 1 a t. Rendesen négy-öt tagja van. Műkö­dési időtartamuk egy-két óra. Ha ily kartel létrejön, akkor a kartel tagjai a kartelyezér intésére egy mellékutcából kirohannak, egy-egy főútvonalra és a főútvonal mindkét oldalán a járdaszegély mellett az úttesten kezdenek nyargalni és ordítani. Pl. a Nyugatitól a Boráros- térig. Közben vésztjósló hangon, reked­ten kiáltják a lap vezető cikkének címét, de úgy, hogy nem minden szót érteni: — X. — miniszter lemondott. (Mftat jrir* ai »rfolmeilon H7Ó.) Vagy: — Püspök a börtönben! A gyalogjáró közönség jámborabb ré­sze a szavakat hallva, megtorpanva meg­áll, felfigyel! Mert a közönség igen je­lentékeny része nemcsak jámbor és ak­kor örül, ha valaki miniszter lesz, ha­nem akkor is, amikor a miniszter — le­mond. A rikkancsok, látván a kezdj hatást. akiknek én baráti jobbot nyújtok, Jha lehet, még jobban fokozzák az or­dítást. Sőt! Ha megállsz és arccal az úttest felé fordulsz, akkor szólóbömbö- lést kapsz: a rikkancs külön neked or­dít és máris rohan az irányodba. A lap címlapját zsonglőrügyességgel összehajt­ja és úgy nyújtja feléd. A pénzt, a lap­példány árát ugyanazon tenyerével át­veszi és máris nyargalva rohan tovább. Ez a nyargalás is különböző. Az idő sebb rikkancsok rogyott inakkal, míg a fiatalabbak úgy, mint — mondjuk — egy távfutó fut a salakpályán. De van olyan rikkancs is, aki úgy fut egyik oldalról » másikra, mint a kergült macska — cikázva. * Tegyük fel: te is a jámbor közönség soraiba tartozol, a lapot megveszed és olvasod: — X. MINISZTER LEMONDOTT — A DOHÁNYZÁSRÓL. — PÜSPÖK A BÖRTÖNBEN, — vezéreim alatt olvasod, hogy X. püs­pök — látogatást tett, mondjuk, a Pest­vidéki fogházban és karácsonyi ajándékot osztott szét jószíve sugallatára a raboknak. * Á második szekta a hangosan beszélője szektája: ezek rendesen fix utcasarko­kon ülnek, vagy állnak, mint a gépek, amelyek rugóra beszélnek. Éveken ke­resztül szabványos szünetekkel ugyanazt mondják: . — Azé — e s új n é m z e d ér—é! n y ő- ó c ó r a i! Vagy: - 'i — Peszterlój a—z esújnem* é- dék! — Újnemzed é—é—e s í i k u r í! Ez utóbbi szekta sarki fellegvárából nem tör ki. Ez iiL, marad helyén és ná­luk egy rikkancsszóban a különböző irá­nyú lapok szépen megférnek egymás mellett, Fzok sohasem rohannak, mert ezek szolidabb rikkancsok — ezek nemcsak egy esetre, de mi»- dennapra akarják — a lapra- s á r 1 ó t. k • : v tr e g | f* é < < SZELLŐZŐ* >, C J L L y L BERENDEZÉSEK SCHUSAUER FERENC magánmérnök 1 Budapest, III., Földmű 51 T c 1 c f o n : 62 — 2—06. vAno.mil/miEsi A KARÁCSONY ÉS ÚJÉV KÖ­ZÖTTI CSÖNDES HÉTEN hajtották végre Veronács mesternek, a vá­rosháza népszerű gondnokának irá­nyítása mellett azokat a költözkö- dési munkálatokod, amelyek révén új gazdát kapott a főpolgármesteri hi­vatal Síp ö ez Jenő, a polgármes­teri hivatal pedig S z endy Károly személyében. Sipőcz Jenő titkársága a polgármesteri helyiségekben tizen­öt esztendő alatt felgyülemlett köny­vek és iratok összerakását már a ka­rácsonyi ünnepeket megelőzőleg is kénytelen volt megkezdeni, hogy ide­jében szállításra készen álljanak a ha­talmas ládák. Ujesztendöre azután megtörtént a teljes átköltözés, az el­árvult polgármesteri helyiségeket pe­dig szorgos takarító-had vette mun­kába, hogy minden pontosan helyén álljon és tiszta legyen, amikor Szen- dy polgármester elfoglalja a repre­zentációs termeket... * SIPÖCZ FŐPOLGÁRMESTER kü­lönben kissé átrendezte a főpolgár­mesteri dolgozószobát, azaz helyeseb­ben visszaállította az 1920-as állapo­tot, amikor is a kormánybiztosi, majd főpolgármesteri székből költözött, át a polgármesteri stallumba, a Váci-uccá- ból a Vcirosház-uccába. Sipőcz 1920-as föpolgármestersége idejében a terem­nek a bejárattal szembenesö túlsó sar­kában az ablaknál volt, a még B á r- c z y idejéből származó, hatalmas dip­lomata-íróasztal. Sipőcz utóda a Váci- uccában: T er s ty áns zky Kálmán, majd R ipk a Ferenc és H u s z á r Aladár olyképpen rendezték át a szo­bát, hogy az íróasztal átkerült a má­sik sarokba: közvetlen a bejárati ajtó mellé. Sipőcz most vissza r e n- d ezt e a szobát, olyképpen, hogy íróasztala visszakerült 1920-as régi helyére . . . * A RANGBAN LEGIDŐSEBB TA­NÁCSNOK, Hamvas y István dr., aki az elmúlt esztendő októberében töltötte be negyvenedik szolgálati évét a fővárosnál, noha még csupán ötven­nyolc éves, nyugdíjazását kérte. Ham- vasy nyugdíjazása ügyében január végén, február elején dönt a törvényr hatósági bizottság közgyűlése, amikor sor kerül a szolgálati idejét szintén a közeli hetekben kitöltő B u c s án s Zr k y Bertalan kőbányai tanácsnok,- elöljáró nyugdíjazására is. Hamvasy Istvánnal az egyik legsze­retetreméltóbb és legnépszerűbb kerü­leti tanácsnok távozik az aktív szol­gálatot teljesítő városházi főtisztvise­lők sorából. Évtizedek után ő volt az első, aki mint központi főjegyző, két esztendeig ügyosztályvezető is, a ke­rületbe törekedett. 1926 augusztusá­ban cserélte fel a közgazdasági ügy- tály vezetői székét az erzsébetvárosi elöljáróság vezetésével, ugyanazon esz­tendőben azután elöljáróvá választot­ták meg a közszeretetben xlló főjegy­zőt. Hamvasy István működése az erzsé­betvárosi elöljáróság élén beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Kerületé­nek valóságos atyja volt ö, élénk részt vett a kerület közéletében, jótékony- sági akcióiban, társadalmi megmoz­dulásaiban. A közönség minden réte­ge felől megnyilvánuló szimpátia és általános népszerűség kíséri a pen­zióba negyven esztendei nehéz és ter­hes közszolgálata után a kitűnő és derék Hamvasy Istvánt. SCHWÉT HENRIK, a városházi új­ságírók doyenje, a Pester Lloyd nép­szerű városházi szerkesztője, az el­múlt napokban negyedikszsr lett nagy­apa. Menye, Schwét Gyulának, az Elektromosmüvek ambiciózus és te­hetséges tisztviselőjének felesége, az egyik klinikán szombaton, december 29-én erős és egészséges fiúgyermek­nek adott életet. Az újszülött a Péter László nevet kapta.? A népszerű nagy­apát negyedik unokája megszületése alkalmából barátainak és tisztelőinek nagy serege halmozta el szerencse- kívánaloklcal. * A VÁROSHÁZI ÚJSÁGÍRÓKNAK a karácsony a reprezentációs napjuk. A karácsonyi számba kell a szerkesz­tők utasítására azt a különleges érde­kessé gű riportot írni, amely még azok­nak a figyelmét is felkelti a város­háza és kapcsolt részei irányában, akik egyáltalában nem törődnek egyébként a városháza dolgaival. Ter­mészetes, hogy karácsonyt megelőző hetekben lázas izgalom uralkodik a városházi sajtóiroda fiatalabbjai kö­rében, akik egymásra licitálva, kere­sik az érdekesnél-érdekesebb, izgal­masnál izgalmasabb témákat, amelyek­kel meg akarják örvendeztetni szer­kesztőjüket és lapuk olvasóközönsé­gét. P ak o ts György, a Magyarország fiatal és tehetséges városházi rovat­vezetője, aki különben fia Pakots Jó­zsefnek, a néhai népszerű írónőik és politikusnak, karácsony alkalmából ar­ra az ötletre jutott, hogy * mai város­házáról interjúvolja m^Q a régi vá­rosháza reprezentáns képviselőit: «• A rikkancs

Next

/
Thumbnails
Contents