Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-05 / 1. szám
2 W BUDAPEST 1935 január 5. 1.4 százaléknak jut tehát a nemzeti jövedelmek 89.3 százaléka, nyolcmillió magyar pedig száraz morzsákon osztozik. Mutatják ezek a számok belső bajainknak igazi okát. Mutatják azt, hogy gazdasági egyenjogúságra van szükségünk és olyan gazdasági reform- munkára, amely teljesen megváltoztatja a hitel és á termelés szempontjából fennálló arányt. Ezután áttért a fővárosi politika kérdéseire. Kijelentette, hogy akkor, amidőn az utóbbi időben oly gyakran lehet hallani, hogy a főváros gesztióiért ő, vagy a többség a felelős, akkor joggal megkívánhatná, hogy az eredmények felelősségét is reá ruházzák. Merthogy eredmények vannak, misem bizonyítja jobban, mint az, hogy a magyar főváros olyan szilárd gazdasági megalapozottsággal áll a mai világválság idejében is, amilyenre más nagyvárosban példa nincsen. Sokat támadták őt az új fővárosi törvény élet- beléptetésével kapcsolatban, ezekkel a támadásokkal szemben kijelenti, hogy la törvényt ma is szükségtelennek* tartja. Pálfordulással őt soha senki- -sem. gyanúsíthatja. A keresztény munkásság csatlakozásának szívből örül, mert sziklaszilár- ■dan hiszi, hogy i, a munkásságnak is a keresztény nemzeti eszmék szolgálatában van a' helye, csatlakozásuk nagyobb eredményeket hozhat létre, emellett azonban megerősíti saját pozícióját is. A keresztény tömegeknek_ minél többet kell adniok és minél többet adnak, annál többet kaphatnak a keresztény reálpolitikától. I Óriási jelentősége van annak, ha a munkásság is felismeri a korszellemet. Ez is a jövő boldogulás útjait szolgálja. De nemcsak a munkásságnak, hanem az ifjúságnak is át kell éreznie a korszellemet, mert azok az eszmék, amelyeket a Keresz- ' tény Községi Párt képvisel, nem egy generáció felemelésére hivatottak, hanem az egymásután felnövekvő korosztályoknak hittel, akarattal és kitartással tovább kell küzdeniök a kitűzött célok megvalósításáért. És különösen fontos, hogy Budapest, az ország szíve centrális hatásával mindig magánál tartsa az irányítást és az általa képviselt eszmék bélyegét rányomja az egész ország lelkületére. Mi nem fogunk megalkudni soha, mert hitünk és meggyőződésünk, hogy a keresztény főváros történelmi szükségesség és az elkövetkező reálpolitikai eredmények szolgáltatják ennek az elvnek elismerését. Barátokra is szükségünk van és A terjesztési joggal bíró lapok példányszámainak nagysága nemcsak a lap irányától, a szerkesztőségek íróasztalai mellett készült cikkek érdekességétől, a nyomdatechnika bravúros tördeléseitől, — hanem a rikkancsok ügyességétől is függ. A rikkancsok két fő szektába tartoznak. Az ordítozó és a hangosan beszélők táborába. Az ordító szekta tagjai között ifjak és vének foglalnak helyet, illetve... na, nézzük meg, mi az az „illetve“ *.. * A rikkancs naponta nagy változáson megy keresztül. Csendesen beszélget társaival, vagy várakozik az elosztó sarkon, ahol a lapokat kapja. Egyszerre csak a hóna alá kerít egy nagy csomó nyomdai terméket és abban a pillanatban megváltozik egész lénye. Száját félrehúzva, kivörösödve, torka- szakadtából bömbölni és nyargalni kezd. Pedig az imént még úgy látszott, hogy semmi baja sincsen. * De vannak rikkancs-kartelek is, amelyek megalakulásukat nem jelentik be abba tőrt sohasem döfök, megnyugtathatok azonban mindenkit arról is, hogy barátaim belém sem döfnek tőr. Az újesztendőben is előre, mindig csak előre kell haladnunk, sohasem feledve, hogy a magyar boldogulásnak nincs más útja a mienknél és mindig észben tartva, hogy csak a mink lehet a győzelem és a mienk lehet a jövendő. A többszázfőnyi közönség percekig tartó viharos éljenzéssel fogadta Wolff Károly nagy beszédét, majd egyenkint vonult el a vezér előtt és neki személyesen is jókívánságait fejezte ki az esztendő fordulása alkalmából. Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszternek, vagy ha ő nincs Pesten, helyettesének, T orma y Géza államtitkárnak. A rikkancs-kartel alkalmi alakú- 1 a t. Rendesen négy-öt tagja van. Működési időtartamuk egy-két óra. Ha ily kartel létrejön, akkor a kartel tagjai a kartelyezér intésére egy mellékutcából kirohannak, egy-egy főútvonalra és a főútvonal mindkét oldalán a járdaszegély mellett az úttesten kezdenek nyargalni és ordítani. Pl. a Nyugatitól a Boráros- térig. Közben vésztjósló hangon, rekedten kiáltják a lap vezető cikkének címét, de úgy, hogy nem minden szót érteni: — X. — miniszter lemondott. (Mftat jrir* ai »rfolmeilon H7Ó.) Vagy: — Püspök a börtönben! A gyalogjáró közönség jámborabb része a szavakat hallva, megtorpanva megáll, felfigyel! Mert a közönség igen jelentékeny része nemcsak jámbor és akkor örül, ha valaki miniszter lesz, hanem akkor is, amikor a miniszter — lemond. A rikkancsok, látván a kezdj hatást. akiknek én baráti jobbot nyújtok, Jha lehet, még jobban fokozzák az ordítást. Sőt! Ha megállsz és arccal az úttest felé fordulsz, akkor szólóbömbö- lést kapsz: a rikkancs külön neked ordít és máris rohan az irányodba. A lap címlapját zsonglőrügyességgel összehajtja és úgy nyújtja feléd. A pénzt, a lappéldány árát ugyanazon tenyerével átveszi és máris nyargalva rohan tovább. Ez a nyargalás is különböző. Az idő sebb rikkancsok rogyott inakkal, míg a fiatalabbak úgy, mint — mondjuk — egy távfutó fut a salakpályán. De van olyan rikkancs is, aki úgy fut egyik oldalról » másikra, mint a kergült macska — cikázva. * Tegyük fel: te is a jámbor közönség soraiba tartozol, a lapot megveszed és olvasod: — X. MINISZTER LEMONDOTT — A DOHÁNYZÁSRÓL. — PÜSPÖK A BÖRTÖNBEN, — vezéreim alatt olvasod, hogy X. püspök — látogatást tett, mondjuk, a Pestvidéki fogházban és karácsonyi ajándékot osztott szét jószíve sugallatára a raboknak. * Á második szekta a hangosan beszélője szektája: ezek rendesen fix utcasarkokon ülnek, vagy állnak, mint a gépek, amelyek rugóra beszélnek. Éveken keresztül szabványos szünetekkel ugyanazt mondják: . — Azé — e s új n é m z e d ér—é! n y ő- ó c ó r a i! Vagy: - 'i — Peszterlój a—z esújnem* é- dék! — Újnemzed é—é—e s í i k u r í! Ez utóbbi szekta sarki fellegvárából nem tör ki. Ez iiL, marad helyén és náluk egy rikkancsszóban a különböző irányú lapok szépen megférnek egymás mellett, Fzok sohasem rohannak, mert ezek szolidabb rikkancsok — ezek nemcsak egy esetre, de mi»- dennapra akarják — a lapra- s á r 1 ó t. k • : v tr e g | f* é < < SZELLŐZŐ* >, C J L L y L BERENDEZÉSEK SCHUSAUER FERENC magánmérnök 1 Budapest, III., Földmű 51 T c 1 c f o n : 62 — 2—06. vAno.mil/miEsi A KARÁCSONY ÉS ÚJÉV KÖZÖTTI CSÖNDES HÉTEN hajtották végre Veronács mesternek, a városháza népszerű gondnokának irányítása mellett azokat a költözkö- dési munkálatokod, amelyek révén új gazdát kapott a főpolgármesteri hivatal Síp ö ez Jenő, a polgármesteri hivatal pedig S z endy Károly személyében. Sipőcz Jenő titkársága a polgármesteri helyiségekben tizenöt esztendő alatt felgyülemlett könyvek és iratok összerakását már a karácsonyi ünnepeket megelőzőleg is kénytelen volt megkezdeni, hogy idejében szállításra készen álljanak a hatalmas ládák. Ujesztendöre azután megtörtént a teljes átköltözés, az elárvult polgármesteri helyiségeket pedig szorgos takarító-had vette munkába, hogy minden pontosan helyén álljon és tiszta legyen, amikor Szen- dy polgármester elfoglalja a reprezentációs termeket... * SIPÖCZ FŐPOLGÁRMESTER különben kissé átrendezte a főpolgármesteri dolgozószobát, azaz helyesebben visszaállította az 1920-as állapotot, amikor is a kormánybiztosi, majd főpolgármesteri székből költözött, át a polgármesteri stallumba, a Váci-uccá- ból a Vcirosház-uccába. Sipőcz 1920-as föpolgármestersége idejében a teremnek a bejárattal szembenesö túlsó sarkában az ablaknál volt, a még B á r- c z y idejéből származó, hatalmas diplomata-íróasztal. Sipőcz utóda a Váci- uccában: T er s ty áns zky Kálmán, majd R ipk a Ferenc és H u s z á r Aladár olyképpen rendezték át a szobát, hogy az íróasztal átkerült a másik sarokba: közvetlen a bejárati ajtó mellé. Sipőcz most vissza r e n- d ezt e a szobát, olyképpen, hogy íróasztala visszakerült 1920-as régi helyére . . . * A RANGBAN LEGIDŐSEBB TANÁCSNOK, Hamvas y István dr., aki az elmúlt esztendő októberében töltötte be negyvenedik szolgálati évét a fővárosnál, noha még csupán ötvennyolc éves, nyugdíjazását kérte. Ham- vasy nyugdíjazása ügyében január végén, február elején dönt a törvényr hatósági bizottság közgyűlése, amikor sor kerül a szolgálati idejét szintén a közeli hetekben kitöltő B u c s án s Zr k y Bertalan kőbányai tanácsnok,- elöljáró nyugdíjazására is. Hamvasy Istvánnal az egyik legszeretetreméltóbb és legnépszerűbb kerületi tanácsnok távozik az aktív szolgálatot teljesítő városházi főtisztviselők sorából. Évtizedek után ő volt az első, aki mint központi főjegyző, két esztendeig ügyosztályvezető is, a kerületbe törekedett. 1926 augusztusában cserélte fel a közgazdasági ügy- tály vezetői székét az erzsébetvárosi elöljáróság vezetésével, ugyanazon esztendőben azután elöljáróvá választották meg a közszeretetben xlló főjegyzőt. Hamvasy István működése az erzsébetvárosi elöljáróság élén beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Kerületének valóságos atyja volt ö, élénk részt vett a kerület közéletében, jótékony- sági akcióiban, társadalmi megmozdulásaiban. A közönség minden rétege felől megnyilvánuló szimpátia és általános népszerűség kíséri a penzióba negyven esztendei nehéz és terhes közszolgálata után a kitűnő és derék Hamvasy Istvánt. SCHWÉT HENRIK, a városházi újságírók doyenje, a Pester Lloyd népszerű városházi szerkesztője, az elmúlt napokban negyedikszsr lett nagyapa. Menye, Schwét Gyulának, az Elektromosmüvek ambiciózus és tehetséges tisztviselőjének felesége, az egyik klinikán szombaton, december 29-én erős és egészséges fiúgyermeknek adott életet. Az újszülött a Péter László nevet kapta.? A népszerű nagyapát negyedik unokája megszületése alkalmából barátainak és tisztelőinek nagy serege halmozta el szerencse- kívánaloklcal. * A VÁROSHÁZI ÚJSÁGÍRÓKNAK a karácsony a reprezentációs napjuk. A karácsonyi számba kell a szerkesztők utasítására azt a különleges érdekessé gű riportot írni, amely még azoknak a figyelmét is felkelti a városháza és kapcsolt részei irányában, akik egyáltalában nem törődnek egyébként a városháza dolgaival. Természetes, hogy karácsonyt megelőző hetekben lázas izgalom uralkodik a városházi sajtóiroda fiatalabbjai körében, akik egymásra licitálva, keresik az érdekesnél-érdekesebb, izgalmasnál izgalmasabb témákat, amelyekkel meg akarják örvendeztetni szerkesztőjüket és lapuk olvasóközönségét. P ak o ts György, a Magyarország fiatal és tehetséges városházi rovatvezetője, aki különben fia Pakots Józsefnek, a néhai népszerű írónőik és politikusnak, karácsony alkalmából arra az ötletre jutott, hogy * mai városházáról interjúvolja m^Q a régi városháza reprezentáns képviselőit: «• A rikkancs
