Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)

1934-01-13 / 2. szám

1934 január 13 msampEsi Adóügyi Kérdőjelek Irta: SZŐKE GYULA Dr. felsőházi és törvényhatósági bizottsági tag A főváros múlt évi zárószámadása mintegy négymillió pengő hiányt fog- feltüntetni. Az idei év költség­­vetése tízmillió pengő hiánnyal kez­dődik, amelyet azonban a gazdasági helyzet figyelembe vételével már most meg lehet toldani mintegy hat­millió pengővel, úgy, hogy az év vé­gére körülbelül húszmillió pengő fe­dezetlen kiadásról kell a főváros ve­zetőségének gondoskodnia. A pol­gármester újólag elrendelte a költ­ségvetés 10%-ának a zárolását, fenn­tartotta. a havi kimutatások rend­szerét és úgy intézkedett, hogy a mindenkori megrendeléseket a való­ságos bevételekhez viszonyítva kell eszközölni. Mindez az óvatosság azonban nem jövedelem, nem fo­kozza. a teljesítőképességei, csak leg­feljebb megóv a pénzzavartól, de ugyanakkor isméi csökkenti a kere­seti lehetőségeket, tehát az adófize­tési képességet. A hatóságok úgyis mindig arról panaszkodnak, hogy a polgárságban nincs meg az adófizetési készség és a végrehajtásnak igen erős munkát okoznak a renitens adófizetők. Pa­naszkodnak, hogy az adóbevétel csökken és, ha néha egyes statiszti­kai kimutatásról olvasunk, amely bizonyos időszakban az adóbevétel emelkedését mutatja, rögtön megál­lapítják a legilletékesebbek, hogy ebből nem igen lehet javulásra kö­vetkeztetni, mert általában emelke­dés nincs. Legfeljebb a külföldi hitelezők érdekelt­sége lát nálunk javulást, ami­kor finánc-pengőért árán alul kiszállitott búzával kapta meg a rég elveszettnek hitt követe­lését. És talán még a pénzügyi kormány­zat lát javulást, nem azért mert több ris utón való módosítására kéri fel a kormányt. ❖ KÉTSÉGTELEN, HOGY A TA­NÁCSÜLÉSEK MAI RENDJE tel­jesen és tökéletesen megbukott. Szürke és semmitmondó kommüni­kék kerülnek ki az elnöki ügyosz­tály tisztviselőitek fogalmazásában az ülésről, amelyeket úgy ahogy megkapják azokat, a papírkosárba hajítanak az esti lapok városházi szerkesztői: Schwet Henrik, Ke­lemen Géza, P aiz s Ödön, Illés László, R át kai Károly dr„ P a­­kot s György urak. Mert mikorra ez a gépírásos jelen­tés beérkezik a tanácsterem melletti sajtószobába, már rég kirobogott az ülésteremből Bródy Ernő képvi­selő ur és a legsajátabb feljegyzései alapján közölte az estilapos kollé­gákkal, még pedig bőven és részle­tesen, az ülés hiteles lefolyását. Bródy Ernő lelkiismeretes pontos­ságához szó sem férhet, újságírói kvalitásait sem akarjuk lebecsülni, de hogy szívesebben adja le a sajtó­nak a sa j ái t, vagy épen Ra s sa y Károly felszólalását, mint Wolff Károlyét, azt senki sem vonja kétségbe, valószínűleg m é g ő maga se m. Kétségtelen, hogy az informálásnak ez a rendje, egyol­dalú, és mindenesetre sérelmes mindazokra a politikai pártokra, amelyekhez — Bródy nem tartozik, Már pedig ezek vannak — legalább egyelőre — többségben... Ezt a fonák helyzetet meg kell szüntetni, inkább előbb, mint utóbb! Az a vád, hogy ha látják a beszéde­ket jegyző újságírókat, fel fog lán­golni a nyomdafesték szeretete az összes urakban, és a nyilvánosság számára fognak beszélni inkább, semhogy a főváros talán kevésbbé népszerű, de komoly érdekeit tarta­nák szem előtt — igen gyenge kifo­gás, amely önmagába omlik össze. Mindig voltak és lesznek, akik az ol­csó népszerűséget hajhásszák, szem­ben a valódi közérdekkel, de kétség­telen, hogy a sajtó le tudja mérni az értékeket, és — mindenkiről annyit ir, amennyi dukál .. pénz van az államkasszában, hanem mert a hivatalos optimizmus akkor sem vallja be a fizetési képte­lenséget, amikor már a fizetés ténye régen elmaradt. Ha azonban tárgyilagosan nézzük a gazdasági életet és itt a főváros­ban elsősorban is szemünkbe ötlik a sok üres bolthelyiség és lakás, a visszaadott iparengedély, a megszűnt kereskedés, a munka nélkül álló mérnök, orvos, ügy­véd, a beszüntetett gyárüzemek, akkor, ha valaki nem akar vak ma­radni, látnia kell, hogy bizony nemcsali a fizetőkészség hiányzik a főváros polgárainál, de és elsősor­ban a fizetőképesség. Messze vezet­ne erről és ennek okairól részlete­sen nyilatkozni. Évek hosszú sora óta sürgetjük az egész adózási rend­szer átszervezését, az adófizető kategóriák újabb felállítását, az adóalapok pontos összeírását, az adómennyiségek arányos el­osztását és ehelyett csak foltozások történ­nek, amelyek még rosszabbak, mint­ha semmi sem történt volna. A szabályok tömkelegében ma­guk a pénzügyi hatóságok sem is­merik már ki magukat. Az a sze­gény adófizető pedig, aki az ellene kitűzött árverés alkalmával tudja meg, hogy benne a fizetőkészség hiányzik és amellett még nemtörő­dömséggel is vádoltatik, mert nem járt utána a dolgának, kész pénz­ügyi tudóssá lesz, amikorra a jog­talanul kivetett adó vég-rehajtási rémétől megszabadul. Közben meg­tudja azt, hogy neki egy-egy rende­let jogot ad és kötelességévé teszi, CSENDBEN ÉS SZERÉNYEN kö­vetkezett el ezen a héten V aj na ta­nácsnok hatvanadik születésnapja. Ahogy harminc és egynéhány éven keresztül egyetlen alkalommal sem volt az ünnepelt kifejezett kívánsá­gára sem névnapi, sem születésnapi üdvözlés a közélelmezési ügyosztály­ban, Vájná közismert szerénysége miatt, nem volt ezidén sem: se vi­rágcsokor, se bankett... ... Az elnöki ügyosztály mellé rendelt számvevőség különben már elkészítette a nyugdíjazási terveze­tet és azt a hagyományokhoz híven nyilatkozattétel megejtése céljából elküldötte Öméltóságának. Vájná tanácsnok február el­sejével megy nyugdíjba. Utó­dául a közélelmezési ügyosztály vezetői pozíciójában B ab ar c zy István bárót, vagy F e lka y Feren­cet emlegetik. * A HÍV AT ALT-KERESŐ FEKETE KABÁT újra előkerült a szekré­nyekből, megindult a kilincselés a megüresedett tanácsnoki, főjegyzői és egyéb állások után. Elég ko­­r á n, mert a döntés még a jövő ze­néje. Husvét előtt aligha kerül sor a választásokra. Előbb még a bel­li g y mini s zt e r külön en g e­­d él y ér e van szükség az állások betöltését illetően, ez az engedély pedig nem fog egy-két hét alatt megérkezni. A kabátokat tehát egy­előre vissza lehet akasztani a foga­sokra, annál is inkább, mert ha ko­rán kezdődik el a kilincselés, a vá­lasztás idejéig a tanácstag urak el is találják felejteni, hogy valaha is náluk járt a jobb sorsra érdemes delikvens... * NAGY FERENC TANÁCSTAG több mint hat héten át súlyos in­fluenzában betegen feküdt lakásán, de a törvényhatósági tanács keddi ülésén már részt vett. A Kemény­­legények eheti összejövetelén A l­­t or j ay Sándor dr. köszöntötte a betegségéből felépült kapitányt, aki meghatott szavakkal válaszolt az üdvözlésekre. hogy a terhére kivetett adó ellen, amely kivetésnek azonban jogalap­ja nem volt, egyik hatóságtól a má­sikhoz szaladgáljon és közben az adót befizesse azzal, hogy ha majd leírják a jogtalanul kivetett adót, a befizetett összeg a később fize­tendő adóba beszámít. A pénzügyi hatóságok még min­dig nem jöttek rá arra sem, hogy a kerületi adóhivatalok a mai rendszer, személyzeti létszám és azok munkabírása mellett kép­telenek a feleknek a kellő felvi­lágosítást megadni, azonkívül a folyó ügyeket ellátni és a hátra­lékokat is feldolgozni. Nem látják azt sem, hogy a rögzí­tett adók rendszere talán egyesek­nek alkalmas, de főleg azoknak, akik a korábban kivetett adó meny­­nyisége ellen fellebbeznek, nem le­het elfogadható. Nem látják, hogy a fázisadó-rendszerrel a főváros szintén tekintélyes jövedelmet vesz­tett, hogy a kereseti adó ma már nem felel meg úgy a rendeltetésé­nek, mint annakidején elképzelték, a vállalati adó nincs kellőleg ki­használva és ami legfontosabb, hiába vetnek ki újabb és újabb adókat, ha a régit sem tudják a polgárok befizetni és illetve a hatóság behajtani. Számolni kell azzal, hogy a jöve­delmek csökkentek, vagyonok tönk­rementek, a kereseti lehetőségek el­apadtak, a megélhetési lehetőség elnehezült, és igy nem az adó be­hajtására kell elsősorban uj utakat keresni, hanem a kereseti lehetősé­gekre és a megélhetés könnyítésére. Amikor tehát a kenyér és tej drá­gasága ellen beszélünk, a kartel­­visszaélések ellen tiltakozunk, az iparcikkek árának csökkentését sür­getjük, akkor egyúttal mindig az állampolgári kötelesség teljesítésé­nek a lehetőségére is törekszünk, mert mindezekkel előmozdíthatjuk az adófizetési képességet. Végének kell lenni annak a rend­szernek, hogy nem tudja a balkéz, mit csinál a jobbkéz. A törvényke­zés egyszerűsítésével megnehezítet­ték az apróbb adósságok behajtá­sát. Mintha bizony Magyarországon mindenkinek csak milliós követelé­sei volnának! Az általános gazda­­moratóriummal nemcsak a pénzin­tézetek nem juthatnak a követelé­sükhöz kellő időre, de minden egyéb hitelező is a saját fizetési kötele­zettségének a fennmaradása mellett elzáratott attól a lehetőségtől, hogy valamihez is hozzájuthasson az adós részéről. Mintha bizony a kor­mány nem tudná, hogy tényleg néha nemcsak a fizetőképesség, de fizetőkészség is hiányzik! A kiadott tej- és burgonya-rendelet­tel nemcsak a vidéki, de a Buda­pest területére tartozó tehéntartó gazdáknak is lehetetlenné tették a tejtermelést, ugyanakkor a tej ma­gas fogyasztói árát fenntartották, a burgonya könnyebb beszerzését le­hetetlenné tették. A gabona-értéke­­sitési kapkodással és a tőzsdei élet szigorú megrend szabályozásának az elmaradásával a mezőgazdasági ter­­nielést, amelyből pedig a főváros ipara és kereskedelme élt, élettelenné tették, ugyanakkor itt a fővárosban patikaáron lehet csak kenyeret vá­sárolni. Mintha bizony azok a fillé­rek, amelyek bői a tej, a burgonya, liszt és egyéb kartelhatalmasságok az ő milliójukat megszerzik, a fővá­ros polgárságának nem volnának szükségesek és mintha nem volna okosabb, hogy a fogyasztási árakat arányba hozzák az előállítási költ­ségekkel,, az ipari és mezőgazdasági cikkek értékelése között szintén összhang létesitessék és ezzel a jö­vedelmek is arányosittatván, az ál­talános megélhetési képesség foko­zódik! Egyszer már meg kell tanulni, hogy nem lehet mindent csak Tria­non számlájára Írni, nem lehet ötlet­szerűen rendelkezni, nem lehet pro­gramokat adni és az ellenkezőt esi-3 Svéd nolvós-, flörgös- és kúpüörps-csapáflyafe Speciális automobil­­csapágyak Görgőscsapágyas lovaskocsi­tengelyek Golyóscsapágyas közlőmű­­berendezések Svéd Golyóscsapágy R.-T. Budapest, IX., Üllőí-ut 55 Telefon: 30-8-08 40-2-78 Sürgönyeim ESKAEF Bpest nálni, nem lehet a kartelvisszássá­­gokat és visszaéléseket fenntartani, és újabb kartelek alakításával a polgárság kizsákmányolási lehető­ségét fokozni, nem lehet a fogyasz­tói árak fenntartásával a főváros lakosságának a megélhetését lehetet­lenné tenni, nem lehet egyoldalú in­tézkedésekkel a hiteléletet megszün­tetni és a kereskedelmet halálra ítélni és mindezek után nem lehet azt kívánni, hogy ugyanaz a polgárság a jó idő­ben megállapított mértékű adó­ját ilyen körülmények között is befizesse, mert különben nem az adófizetési képesség, hanem az adófizetési készség hiánya állapittatik meg, amelyért pe­dig irgalmatlan végrehajtás jár. Nagy örömére szolgál az ország­nak és a fővárosnak, ha vannak ki­válóságai, akik a nemzet érdekeit a külföld előtt képviselik és megvédik, és ha vannak nagyjai, akik az ország kormány rúd jáit a haza boldogulására irányítják. De mentsen meg a jó Isten ben­nünket a csupa kiválóságoktól, akik a levegőben járnak és a nép millióinak nehéz földi éle­tét észre sem veszik és mindig csak a jövő nagyságáról és so­hasem a jelen lehetőségeiről gondolkoznak. Szeretnők, ha nem csupa túlsá­gos nagy embereink lennének a. ve­zetésnél, hanem kisebbek, akik mél­tónak tartják magukhoz, hogy a la­kosság mindennapi életének apró­­cseprő bajaival is foglalkozzanak és ennek a vizsgálatából, megismerésé­ből és jóindulatú kezeléséből álla­pítják meg az igazgatás feladatait, amely a megélhetés megkönnyítésé­ben, nem pedig az adóárverésekben nyilvánul. Nem lehetetlenséget javaslok, ami­kor a jelen gondjaira mutatok rá, mert igazában ez a jövő remény­sége is. Minden nagy célkitűzés csak délibábbá lesz, ha a hozzáve­zető utat nem ismerjük meg és a jelen bajait nem méltatjuk figye­lemre. A költségvetési hiány nem lesz kisebb, sőt nagyobb lesz, ha a sikertelen adóárveréseket sza­porítjuk, az ipari és kereskedel­mi forgalom még jobban csök­ken, ha elvonjuk a kereseti le­hetőségeket. A költségvetés egyensúlyának leg­nagyobb biztosítékát akkor találjuk meg, ha gondoskodunk arról, hogy a nép az adott viszonyok között csökkent jövedelmének megfelelő olcsó megélhetést találjon, mert ez­zel emeljük a fizetőképességet.

Next

/
Thumbnails
Contents