Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-03-28 / 12-13. szám
6 UJ BUDAPEST 1934 március 28 A z építőipar feKete husvétja Irta: MÜLLER ANTAL országgyűlési Képviselő, törvényhatósági tanácstag Hat nappal a márciusi szabadságünnep után hivatalosan is elkezdődik a tavasz, figyelmeztetve a hatóságokat, hogy a fagy elmúltával mód és lehetőség van a szabadban dolgozó iparok munkásságának megindulására. A magas-építkezésnél foglalkoztatott huszonöt iparán szórnom helyzetére gondolok, amelyeknek fekete husvétját kellő nyomatékkai terjesztette a nyilvánosság elé az építőipari érdekeltségek kongresszusa. A képviselőházban magam is interpellációt jegyeztem be azon vergődést illetően, amely a legutóbbi esztendőben tönk szélére juttatta a házépítésnél foglalkoztatott iparágakat. A fővárosi adminisztráció vezetőségét és a törvényhatósági bizottság tagjait, akikből az Uj Budapest olvasóközönsége rekrutálódik, nem hagyhatja hidegen az építkezési ipar válsága, noha — és ezt lojálisán megállapítom — a főváros az építkezés megindulásának legnagyobb akadálya: a rendkívüli házadómentesség megszüntetése ellen minden tőle telhetőt megtett; nem a polgármesteren és nem a fővárosi autonómián múlik, hogy az ebben az irányban a törvényhatóság fórumai által tett előterjesztéseket a kormányzat mindeddig nem honorálta. A pénzügyminiszter makacs ellenállásán törik meg minden elszánt akarat a rendkívüli házadómentesség meghosszabbítását illetően. A most folyó év első napján szűnt meg a törvényben biztosított tizenötéves adómentességet megduplázó •rendkívüli adómentesség, azóta a különféle érdekeltségek memorandumai ostromolják a kormányt, valljuk be: mindezideig eredmény nélkül. A pénzügyminiszter nem tudja, vagy nem akarja belátni, hogy az üres telkek hasznosítása, az építkezési vállalkozások adótöbblete, az alkalmazottak kereseti adó plusza hallatlan előnyt jelentenek az államháztartásra számszerűleg is a házadómentesség meghosszabbításával szemben, amelyek még akkor is figyelembe volnának veendők, ha egyéb szempontok nem is involválnák a kormányzatot az építkezéssel foglalkozó iparágak, nemkülönben az építkezési anyagot előállító üzemek megérdemelt támogatására. Az Uj Budapest hasábjain néhány nagyfontosságu számadatra kívánok távirati stílusban rámutatni. Ezek a számadatok többet beszélnek, mint egész sereg vaskos könyv. A háború alatt száz lebontott házból tizenhárom helyén épült uj ház, ma a helyzet az, hogy száz lebontott épület helyén mindössze háromnégy uj épület emelkedik. Igaz, hogy tizenkétezer üres lakás van ma Budapesten, több, mint amenynyinek az európai nagyvárosok ház-statisztikái szerint üresen kellene állania. Ha azonban a lebontott épületek helyén több uj épület emelkedett volna, akkor nem állt volna elő az a lakás szaporulat, amelytől a háziurak annyira félnek. Budapest lakásviszonyaira jellemző, hogy 1932-ben 1141 szükséglakás volt, 6000 lakóval, 37.143 lakásban lakott 6—10 ember, ugyanezen évben a pincelakások száma 6796 volt, a padlás-lakásoké 533, a csak konyhából állóké 775, a sufni-nevezetű odúké 1722. A helyzet ma is az, hogy 244 ezer fővárosi lakásból 159 ezerben nőiesen fürdőszoba, 165 ezerben nincsen se gáz, se villany, 118 ezerben nincsen klozet, 61 ezerben nincsen vízvezeték. Egész sereg tennivaló lenne a rendkívüli házadómentesség meghosszabbításán felül a kormányzatnak az építőipar fellendítése céljából. Meg kellene rendszabályozni az épitőanyag-karteleket, amelyek még ma is lehetetlenül nagy haszonra dolgoznak, oktalanul drágítják az építkezést. A munkanélküliség enyhítése céljából a legsürgősebb és legcélravezetőbb teendő a rendkívüli házadómenteség megadása. Ezen állításom igazolására idejegyzem azon adatot, hogy a lakástermelésbe fektetett tőke 70—80%-a munkabérre megy el. Amikor a közületek nincsenek és belátható ideig nem is lesznek abban a helyzetben, hogy nagyobbarányú közmunkákat bonyolítsanak le, kétszeres kötelessége a kormányzatnak a magántőkét abba a helyzetbe hozni, hogy kedve legyen az építkezéshez. Hogy ennek a hivatalos helyről jövő ösztönzésnek, amelynek megfelelő kedvezmények biztosításában kell nyilvánulnia, milyen eredményei lehetnek, utalok a tatarozási rendeletekben biztosított kedvezmények nagy hatására a régi házak modernizálását illetően. Itt a tavasz és a kormányzat mindezideig nemcsak hogy a rendkívüli házadómentesség általános meghosszabbítása tekintetében nem tartotta meg még az ilyenkor szokásos előkészítő tanácskozásokat se, de még azokat a miniszteriális ígéreteket sem tartották meg, amelyek szerint irányított adómentességet fognak életbeléptetni, vagyis egyes speciális területeken (Belváros, Tabán, Erzsébet-sugárut sib.) rendkívüli kedvezményeket biztosítani adózási téren a magántőke számára. Ez irányban sem történt mindezideig semmiféle konkrét elhatározás sem. Utalok arra is, hogy a közmüvekkel ellátott telkeken való családiház-épitkezés rendkívüli adómentességét illetően külön sürgősen tenni kell valamit. A családiház-épikezéseknél még az a vád sem állhat fenn, hogy özek az uj épületek emelik a lakásbőséget, mert hiszen az egylakásos családiházak számának emelkedése ebből a szempontból figyelembe nem jöhet. Ellenben igen fontos a családiházak építkezése a középiparosok szempontjából, a kiskőmüvesek, ácsok, asztalosok stb. kenyerét illetően, akiket nem foglalkoztatnak a bérpalota-épitkezések, hanem ezekből a kisebb perifériális építkezésekből élnek. A házadómentssség problémájának erre a fontos szempontjára különlegesen felhívom az illetékes tényezők figyelmét. Nem akarom a már frázissá merevült iparos-jelszavakat ismételni. Arra sincs kedvem, hogy tragikus színekkel ecseteljem az ipar szomorú és vigasztalan helyzetét. Egyet jelentek ki csupán, segítsen a kormány, ameddig lehet, mert elkövetkezhetik az az idő, amikor a halottat már semmiféle injekciókkal sem lehet majd életre kelteni! DANUBIA MŰSZAKI VÁLLALAT BUDAPEST, IV., MÁRIA VALÉRIA U. 1. T : 80 9 78, 80 9 79 Építési osztály: Bármely korszerű kőburkolat, aszfaltos, kátrányos és cementes ut, valamint bármely korszerű csatorna tervezése, építése, karbantartása. Vegyészeti osztály : Kátrány melléktermékek, különösen benzoltermékek gyártása és feldolgozása, különböző vegyicikkek készítése úgymint nyeregszappan, patazsir stb. Gyártelep: Budapest IX., Csont-Utca 3. Telefon: 34-0-82. Miért és kik Atberéi Viktorra? Illetékes hely megmagyarázza a Városi Színház bérbeadásának okait és körülményeit — A letelt félesztendő alatt többen is jelentkeztek, azonban ajánlatukat nem egészítették ki az anyagi felkészültséget igazoló letéttel. Másrészről az a helyzet, hogy bár a házikezelés megfelelő anyagi eredménnyel járt, azt a polgármester nem tarthatta végleges megoldásnak, annál kevésbbé, mert egyes alkalmi bérbeadások miatt — hogy csak a Hlavács-esetre célozzunk — támadások érték a fővárost. — A polgármester mielőtt az Alberti-féle ajánlatot a tanács elé terjesztette volna, beszerezte a szükséges információkat és a polgármester csak azután terjesztette az ajánlatot a törvényhatósági tanács elé, amikor módjában volt vele olyan feltételeket elfogadtatni a tárgyalás alapjául, amelyek alkalmasak a főváros anyagi és kulturális érdekeinek teljes mértékben való kielégítésére. A polgármester a törvényhatósági tanács elé a bérbeadás feltételéül azt a kikötést terjesztette, hogy Alberti nem tarthat állandó operatársulatot és külföldi operatársulatokat. az Operaház idénye alatt csak meghatározott számban szerepeltethet. — Egész serege a különféle kikötéseknek szolgál arra, hogy a magyar nyelv, zene és irodalom jogos érdekeit biztosítsa a főváros. A színházban csak magyar állampolgárságú személyzetet szabad alkalmazni, a magyar sport érdekeit biztoisitja a polgármester azzal, hogy megfelelő helyiség hiányában a Városi Szinház rendelkezésre áll, szerződésileg biztosítja a polgármester a Szent István-napi ünnepi előadások és a fővárosi ifjúsági előadásainak megtartási lehetőségét. — Mit akarhattunk még? — kiáltott fel informátorunk — a bérlő nem tarthat állandó operatársulatot, az Opera évadja alatt csak húsz alkalommal szerepeltethet idegen operatársulatot, komoly, becsületes, minden vonatkozásban megfelelő szerződést köteles letétbe helyezni. Egyebet igazán nem kívánhattunk tőle. Kétségtelennek tartjuk, hogy a jövő bennünket fog igazolni és bizonyosra vesszük, hogy közel huszesztendős viszontagságos küzdelem után végre a komoly művészet igazi hajléka lesz a Tisza Kálmán-téri müintézet. — Az Uj Budapest tudósítójától — Várospolitikai körökben még mindig állandó hullámokat vet a törvényhatósági tanács ülésének azon határozata, amellyel hozzájárult ahhoz, hogy a polgármester Alberti Viktor budapesti lakosnak adja bérbe tiz esztendőre hangversenyek, opera-, operett-, zenés- és prózai előadások céljára a Városi Szinházat. Valóságos front alakult ki ebben az ügyben a főváros ellen, egyik részről az Operaház fél a konkurrondától, másrészről a budapesti színigazgatók reszketnek attól, hogy a nagy befogadóképességű szinház nivós előadások tartása esetén az ő köreiket zavarja, ezenfelül azonban az önjelöltek, bérlő-aspiránsok egész hada tüzel, egyszerűen azért, mert nem az ő ruhatári- és büffóbérletén alakuló elgondolásaiknak, hanem komoly és tőkeerős vállalkozónak adta a főváros a szinház bérletét. Ezekről a pergötüzszerü támadásokról, továbbá azon indokokról, amelyek a főváros vezetőségét a szinház bérbeadását illetően vezették, illetékes helyen a következőket mondották az Uj Budapest munkatársának: — Arról beszélni sem lehet, mintha a fővárosnak nyilvános versenytárgyalást kellett volna hirdetnie, hogy a szinházat bérbe adhassa. A múlt év októberében, amikor a polgármester jaAmslatára a törvényhatósági tanács elhatározta, hogy a szinházat házi kezelésben alkalmi előadások céljaira hasznosítsa, kimondotta. azt. is, hogy ha időközben a színházépület bérletére komoly, kellő anyagi és művészi felkészültséggel rendelkező aspiráns akad, annak ajánlatát további megfontolás eéljából a szakbizottság véleményével együtt a törvényhatósági tanács elé kell terjeszteni. Az anyagi felkészültséget illetően a törvényhatósági tanács úgy határozott, hogy a pályázat benyújtása alkalmával 40 ezer pengőt kell mint. biztosítékot a főváros központi pénztáránál készpénzben letenni. TŰK íJL BANKHÁZ R.-T. BUDAPEST, IV. SZERVITATtR 3 a m. hir. osztálysorsjóféh föárusifól. Kísérelje meg szerencséjét és vásároljon osztálysorsjegyet TÖRÖKNÉL. Elérhető legnagyobb nyeremény 500.000 PEII6Ö NYERENÉNYIllJZAS ÁPRILIS HÓ 14-Éfl ES 17-01. Az I oszt sorsjegy árak: KO HÍV GYULA KEFE í. ECSETGYÁROS Aranykoszorus mester GYÁR: Vn.,RÓZSA-U.20 Telefont József 302—45 CMDERONB ÉS TÄRSÄ lálszerészek Budapest, V., Vörüsmarty-íér 1. Telelőn: Aut. «11-48. Szemüvegek, orresiptetők, lorgnettek, színházi- és versenylátcsövek a legjobb kivitelben. Fényképészeti cikkek. A Székesfővárosi Segltöalap szállítója.
