Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)

1934-03-10 / 10. szám

TU BUDAPEST 1934 március 10 Mennyivel drágítja meg a főváros Budapest élelmezéséi? Müller Antal nyilatkozik az elsőrendű élelmiszerek drágaságának okairól — II városszéli telep építését nem folytatja a főváros, holott a megfelelő kölcsön erre a célra rendelkezésre áll — Ki kezdte el a fővárosnál a mammutfizefések üldözését? König, Romanjein — Az Uj Budapest tudósitójától. — A képviselőház fővárosi reform­törvény-vitájának kereszténypárti szónokai között előkelő helyet fog­lalt el értékes és a Ház minden ol­daláról általános figyelemmel kisért felszólalásával Müller Antal, a fő­város déli kerületének, közszimpá­tiának örvendő komoly és nagy­­iudásu képviselője. Müller Antal -felszólalásában Gáspárdy Elemér állításaival szemben száll harcba: kimutatta, hogy az úgynevezett rpammut fizetések, amelyeknek le­törésére éppen a Keresztény Köz­ségi Párt vezére, Wolff Károly in­­-ditotta az első rohamot, rég a mult­iéi és általában a fővárosi tiszt­viselők fizetése ugyanazon keretek között mozog, mint az államiaké, egyes kategóriákban azonban lé­nyegesen rosszabb. Müller kép­­vselő beszéde ezen részében szem­­melláthatóan azon cikkekre és ta­bellákra támaszkodik, amelyeket az Uj Budapest a fővárosi reform­­törvény tárgyalása kapcsán néhány héttel ezelőtt közölt. Parlamenti be­szédéről és a városháza aktuális kérdéseiről MúWbí Untai országgyűlési képviselő, törvény­­hatósági tanácstag a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának: — Képviselőházi beszédemben — mondotta Müller Antal — a fősulyt arra a történeti hűségre helyeztem, amelynek kedvéért leszögeztem, hogy a Keresztény Községi Párt kez­det óta és mindjárt akkor, ami­kor tudomásunkra jutott, hogy a székesfőváros üzemeiben nagy fizetések vannak, követelte ezek­nek a megszüntetését. Wolff Károly tói ered ez a szó is, liogy: mammut fizetések — és Wolff Károly volt az, aki a polgármester­rel és a másik kormányzó párt ve­zérével egyetértőén megállapította, hogy a legnagyobb üzem igazgató­jának sem lehet nagyobb fizetése. mint a polgármesternek. Ezt a ha­tározatot, bármit is mond Gás­párdy Elemér, keresztül is vitték, hiszen éppen Rassay Károly, akit .nem lehet azzal megvádolni, hogy a Keresztény Községi Párthoz tarto­zik, igazolta, hogy azok a nagy fő­városi fizetések ma már csak el­hangzott frázisoknak nevezhetők, ma már azok nincsenek meg, azért, mert az autonómia önmagában elég erősnek érezte magát arra, hogy a mai nehéz gazdasági viszo­nyok közepette igazságtalan fizetéseket leépitse. — Ami az általános városházi helyzetet illeti, — folytatta Müller Antal, — sajnálattal kell megálla­pítanom, hogy a pénzügyi helyzet nyomasztó volta egyre súlyosabb méretek­ben hat ki a városházi közmun­kákra, amelyek dacára annak, hogy a tavasz közeleg, nem akarnak megindulni és azt le­het róluk mondani, hogy még kezdetleges stádiumban sincse­nek. Utalok e tekintetben a Fővárosi Közmunkák tanácsának keddi ha­tározatára, amely szerény vélemé­nyem szerint ismét elodázza a Ru­das-szálló megépítésének problémá­ját, amely pedig a legközelebbi és a legkézenfekvőbb közmunka lett volna. Megdöbbenéssel állok a fő­város vezetőségének azon határo­zata előtt, hogy a városszéli telep további kiépítését nem tartja szük­ségesnek. A helyzet itt az, hogy nem is a meglevő sovány pénzkész­letekhez kell nyúlnunk ezen telep másik felének kiépítését illetően, hiszen rendelkezésre áll a MABI- pénz fele, amely erre a célra már több, mint ezelőtt egy esztendővel megszavaztatott és a főváros illeté­kes szervei által engedélyeztetett is. Az az érv, hogy a városszéli telep nem jövedelmező és túlsók a mel­lékkiadás, nem áll meg, mert a fővárosnak — szinte unom már ezt ismételni — egyéb kö­telezettségei és szempontjai is vannak, mint a rideg pénz­ügyiek. A városszéli telep építkezésének folytatását azért tartom különösen szükségesnek, mert ez a közmunka volt az az első a városi közmunkák történetében, amelynél bebizonyosodott, hogy a kisipar tökéleteset tud alkotni, .egy olyan munkánál, amelynél több mint háromszáz önálló kis­iparos volt foglalkoztatva, semmi anstand nem volt, ami igen nagy eredmény! Ezt a nagyfontosságu problémát a törvényhatósági ta­nács csütörtöki ülésén is szóvátet­­tem, és ez alkalommal külön is kö­szönetét mondok Sipőcz polgármes­ternek, aki kijelentette, hogy újra vizsgálat tárgyává teszi az ügyet és ha van lehetőség, mégis igénybe veszi a főváros a MABI-kölesönből erre a célra még megmaradt 400.000 pengőt. — Végezetül meg kell emlékez­nem — fejezte be nyilatokozatát Müller képviselő — a polgármester ur félévi jelentéséről, amely a köz­­igazgatási bizottság hétfői ülése elé fog kerülni. Ez a jelentés erélyesen és okosan mutat azok­ra a terhekre, amelyek Buda­pest gyomrát terhelik a külön­féle kartelek részéről. — Az Uj Budapest tudósítójától — A Keresztény Községi Párt Tan­ügyi Bizottságának elnöke, Bed­­nárz Róbert prelátus ankétot hi­vott össze a. családi nevelés válsá­gának megvitatása tárgyában. Ez alkalomból a klubhelyiséget zsúfo­lásig megtöltötték az érdeklődő pe­dagógusok. Ott volt Gyurkovich i Henrik dr. törvh. biz. tag, Harza I Lajos pápai kamarás, hitoktatási szakfelügyelő, Urbányi C. József ügyv. igazgató, Gáspár Pál dr., Ta­más Viktor, Fallenbüchl Tivadar, Havas Mihály, Castiglioni László, dr. Schaller Sándorné, Huszti Jó­zsef, Vándory Dezső, Fekete Géza, Barthanek Katalin, Sternichlay Ist­ván, Fodor Árpád, Vass Lajos dr., Józsa Rezső, Jáger Pétéi*, Néder István, Marton József, Zerenszky Károly, vitéz Kelemen Ferenc igaz­gatók, stb. Bednárz Róbert prelátus elnöki megnyitójában rámutatott arra, hogy a nemzet ősi fáját miként kez­di rágni az elhibázott nevelés, mely nemcsak a válláserkölcsi alaptól, hanem ősi keresztény családi és nemzeti tradicióktól is eltért. A vál­ságba került családi nevelésnek lé-A monopolizált élelmiszerekről van szó és túl kell licitálnom a polgár­­mester ur adatait, amikor megálla­­pitom, hogy megdöbbentő drágulá­son mennek keresztül az elsőrendű élelmiszerek, amíg a termelőtől a fogyasztóig eljutnak. A burgonyá­nál például — hogy kiegészitsem Sipőcz Jenő adatait — közlöm, hogy 140 százalékkal drágul az áru addig, amíg a termelőtől a fo­gyasztóig jut. A vágóállatoknál 13—17 százalék, a húsnál a vágási költségekkel együtt 50—57 százalék, a kenyérnél a sü­tési műveletekkel együtt 40 száza­lékos a drágulás. Nem igaz az, amit a képviselőházban is felhoztak, hogy a főváros óriási nagy vámtételei, a kövezetadó és egyéb tételek drágít­ják meg ezeket a primér élelmi­­cikkeket, úgyhogy a termelő nem kap értük eleget, viszont a fo­gyasztó nagyon drágán fizeti meg azokat. A sertés áránál mindössze 3 százalékot jelent a főváros adó­­drágitása, a burgonyánál 1.8 száza­lékot, a marhahúsnál 2 százalékot. A székesfővárosi kövezetvám és az egyéb tételek 3 százalékot jelente­nek az áraknál, tehát tény az, hogy a városi illetékek az élelmet egész jelentéktelen összeggel drágítják meg. Az én véleményem szerint az illetékes szakminisztériumok­nak ankétot kellene tartani a főváros közélelmezésé kérdésé­ben, mert a mai helyzet a fo­gyasztó rétegek felvevőképessé­gének állandó csökkenése követ­keztében egyenesen katasztro­fális. Ezekben fejezte be nyilatkozatát Müller képviselő. Az ő nagy gya­korlati tudása, szakértelme és bölcs mérséklete komoly értéke a Keresz­tény Községi Pártnak, amely a ke­resztény és nemzeti világnézet egyik leghűségesebb, legbecsülete­sebb harcosát tiszteli a Józsefváros népszerű képviselőjében. lekben újjá kell születnie. Ez a ne­mes, apostoli munkásság elsőrendű tanitói kötelességünk. Keresnünk kell a módozatokat a kibontakozás útjához. A Keresztény Tanügyi Bi­zottság meginduló ankétje is azt célozza, hogy a jövő nemzedék ne­velését válláserkölcsi alapon, evan­géliumi szeretettel végezze a szülő a tanitó megértő segitségével. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitóbeszéd után Józsa Rezső igazgató felhivta napirend előtt a ügyeimet a szovjet erkölcsromboló nevelési rendszerére. Hol a tekin­tély ledöntésében fáradhatatlanok. Szülő, tanitó tisztelet ismeretlen fo­galom. Ez a veszedelem hogy se szóban, sem Írásban ne tudjon be­­szüremkedni hazánkba, a legna­gyobb előrelátásra van szükség. Bednárz Róbert a felszólalást kö­vető helyeslésből azt llátja, hogy a szovjetszellem betolakodása ellen ez a magyar tanítóság jajkiáltása. A Keresztény Községi Párt, mint a múltban, a jövőben is résen lesz, hogy a bolsevista szellem soha töb­bé ne tudja felütni fejét Magyar­­országon. Tamás Viktor főgimnáziumi igaz­mérnöhöh. építési vállalkozóit BUDAPEST, Vili., NépsztntiAz-u. 13 Telelőn: 43-1-44 Szász Albert oki. mérnök út, vasút, csatorna és magasepitesi vállalkozó Budapest, II., Margít-körut 4í Telefon: 51—4—06. gató tartott ezután hatalmas elő­adást a családi nevelés válságáról, melynek eredője a családi válság. A családi nevelés tulajdonképpen a haladás titkát is őrzi. A családi ne­velés válsága nem mai keletű. A francia forradalomra vezethető vissza, melynek kiindulási pontja a liberális világnézet volt. A családi életet a bolsevizmus teljesen ki akarja irtani, de lényegében a ka­pitalizmus is ezt a célt szolgálja, amikor egyesek jóléte mellett a tö­megeket dönti nyomorba. Különö­sen rámutat az egyke veszedelmére. Az igy nevelt gyermekek még ne­hezebben tudnak megküzdeni az élet nehézségeivel, mint akik tömeg­nyomorban nevelődtek. Vissza kell térni a családnak az egyszerűség­hez. A végveszedelemben sínylődő társadalomnak az egész világon vissza kell térni az Isten X. paran­csolatához. A lejtőn rohanó élet mu­tatja, hogy nincs más orvosság. Az előadáshoz hozzászóltak Fal­lenbüchl Tivadar, Havas Mihály pol­gári iskolai igazgatók, Gáspár Pál dr., a Rákócziánum igazgatója, Vas Lajos dr. főgimn._ igazgató, Huszti József és Urbányi C. József elemi iskolai igazgató. Bednárz Róbert prelátus jelentette, hogy a vitát folytatják március 19-én. A nyugdíjtörvény és a főváros Bejelentési határidő: március 15. — Az Uj Budapest tudósítójától. — A polgármester az uj nyugdíjtörvény­ben foglalt rendelkezés alapján rende­letet boesájtott ki, amely az ellátásukon felül keresettel bíró közszolgálati nyug­díjasok fizetéseinek korlátozásáról szól. Közli e rendeletben a polgármester, hogy ha a nyugdíjtörvény hatálya alá tartozó nyugdíjasnak ellátásán felül a meghatározott mértéket meghaladó ke­resete van, ellátását részben vagy egészben be kell szüntetni. Elrendeli a polgármester, hogy a fő­város összes hivatalai, intézetei, intéz­ményei és üzemei kötelesek az összes bárinilynemü szolgálati viszonyban álló alkalmazottaiktól Írásbeli nyilatkozatot kérni arra vonatkozóan, hogy a fővá­rostól, illetőleg annak vezetése alatt álló intézményétől a jelenlegi szolgálati viszonyok alapján kapott javadalmazá­sukon kivül élveznek-e valamilyen el­látást, vagy nem. A bevallás és az eset­leg rendelkezésre álló adatok alapján a hivatalvezetők kötelesek az érdekelt al­kalmazott ellátását a számfejtő hivatal­hoz a nyugdíjtörvény végrehajtási uta­sításában szabályozott bejelentést meg­tenni. A bejelentés határideje március 15-ike, és annak a március 1-i állapotot kell feltüntetnie. Közli végezetül a polgármester, hogy rendeletének végrehajtása szigorú szank­ciókhoz van kötve. ECEI SZELLŐZŐ­„LOLLUL berendezések Schubauer Ferenc magánmérnök BUDAPEST. III., TŐID UTCA SÍ Telelőn: 62-2-06 KOHN GYULA KEFE•*. ECSETGYÁROS Aranykosz orua mester GYÁRs VIL, RÓZSA-U.20 Telefont József 302— 4S-------------------------------———BgEgjUJ» -----------------------------------------­Ankétot hívott össze a családi nevelés válsága ügyében Bednárz prelátus, a Keresztény Tanügyi Bizottság elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents