Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)

1934-03-10 / 10. szám

Budapest, 1934 március 10 XII. évfolyam 10. sxám TU BUDAPEST • l'ek. FÖVar'wo.r- 4-est*, vili * % ’’I. ElOílzeté»! e_______ tgé$z évre ..... ..... 30 pengő Fél évre . ....................................... t * pengő Egyes szóm Arn EO f ié< I FELI LŐ» JÍEWKrsZlő: O O B V ANDOR D« ózerheszioseg és klndohivmol: Hudapesl. IV. >v Ivor-ulca tí. lelelon: sZ-8-23. Postmnknróki) < hequesz<i min 30013 Jövevény Budapest Figyelemreméltó szempontot ve­tett a képviselőház egyik multheti ülésén Lázár Miklós a fővárosi reformtörvény vitájába. A képvi­selő szembefordulva azzal a váid­­dal, hogy budapesti és nem or­szágos szempontok vezérlik a vá­rosházi politikát, kimutatta, hogy a városházi vezérek legnagyobb része nem is budapesti, hanem vidékről származott a fővárosba. Felmerül a kérdés: hogyan lettek a vidéki származású pártvezérek és vá­rosházi főtisztviselők százszázalé­kosan budapestiekké, hogyan tör­ténhetik, hogy akiknek a bölcsője kis erdélyi faluban, valahol a fel­vidéken, vagy az Alföld mezőin ringott, ezt a várost tekintik igazi hazájuknak, ennek jelene és jövője fekszik annyira szivükön? Állapítsuk meg a fővárosi sta­tisztikai hivatal adatai alapján, hogy Budapest a jövevények vá­rosa. Az 1920-as népszámlálás erre­­vonatkozó adatai közül érdekes az a szám, hogy a milliós főváros la­kásai között mindössze százezer van, aki Budapesten született és születése óta Budapesten lakik. Az állami statisztikai hivatal, amely Budapest népességi adatait dol­gozza fel az 1930-as népszámlálás t-lapján, kimutatta, hogy Budapest lakosai közül mindössze 38 száza­lék az, amely ebben a városban született, 62 százalék nem természe­tes szaporulat, hanem bevándorlás utján növelte Budapest népességét. Két fontos konklúziója van a fenti két premisszának. Az egyik az ország népességi szempontból való homogén-voltát bizonyltja, Budapest nem külön test az állam­ban, mint Páris vagy Bécs, nincse­nek külön budapestiek, mint ahogy külön népfaj a párisi és a bécsi benszülött — a Budapestre beván­dorló vidéki a főváros színtiszta magyar levegőjében semmit nem veszít el specifikus magyar mivol­tából, meg nem rövidül magyar ön­tudatában és érzéseiben. A másik tanulsága Lázár Miklós adatainak és a statisztikai hivatalok számai­nak, hogy Budapest a maga átha­­sorutó erejével lelkes lokálpatriótá­kat tud nevelni azokból a magya­rokból, akik nem a Józsefváros külső grund join labdázták át gyerekévei­ket, hanem a székely havasok kö­zött, a Bakony rengetegében vagy a Tátra csúcsain álmodoztak gye­rekéveikben a békebeli Magyaror­szág boldog és büszke fővárosáról: Budapestről! Nem lekicsinylendő érdeme Európa legnagyobb jövevény-váro­sának, Budapestnek az az egyete­mes nemzeti érzés sem, amely min­den helyi kolomttól mentesen ál­lítja anyagi és erkölcsi erejét, kul­túráját és eszméit a nagy egész szolgálatába, E tekintetben Buda­pestet, leszámítva a forradalom eszeveszett kilengéseitől, komoly vád nem érheti. A keresztény és nemzeti Budapest méltó vezére a keresztény és nemzeti Magyaror­szágnak, Olyan ténymegállapítás ez, amely az immár erőltetett tem­póban száguldó képviselőházi vitá­ban különleges figyelemre érdemes. A keresztény és nemzeti Magyar­­ország keresztény és nemzeti fővá­rosa nem szorult szigoi'u rendsza­bályokra, az országot nem kell meg­védeni saját fővárosa ellen, mert az hűséges része az egésznek, a gondolkozó fej, az értékek és érzé­sek központja, vezére minden nem­zeti öncéluságnak! Már készül a szanálási tervezet A reform-törvény csak husvét mán kerül a felsőház elé — A belügy­miniszter a szanálási tervezet hözrebocsájlása előtt meghallgatja a városházi pártvezéreket — Barátságosabb atmoszféra kezd kialakulni a főváros és a kormány között Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­— Az Uj Budapest tudósítójától, -­A képviselőház a jövő héten fel­tétlenül befejezi a fővárosi reform­­törvény részletes tárgyalását. A képviselőház által megszavazott fő­városi reformjavaslat a felsőházat is előreláthatóan több napon át fog­lalkoztatni fogja, felmerül azonban a kérdés: hogy a kormány a javas­latot még ebben a hónapban a fel­sőház elé terjeszti-e, vagy pedig a felsőházi vitát a húsvéti ünnepek utáni időkre halasztja. Nagy érdek­lődés előzi meg annak a kérdésnek az eldöntését is, hogy a kormány milwr készíti el a főváros szanálá­sára vonatkozó tervezetét, amelyet a fővárosi reformtörvény életbe­léptetésével egyidejűén kell nyilvá­nosságra hozni. Egyelőre semmi bizonyosat sem lehet tudni a kor­mány szanálási terveiről, a fővárosi reformtörvény sorsa és az ezzel kapcsolatos szanálási munkálatok­nak a menetrendje azonban már ki­alakult azokon a tárgyalásokon, amelyeket Keresztes-Fischer Fe­renc belügyminiszter különböző po­litikai tényezőkkel és miniszteriális bizalmi embereivel folytatott. A kormánynak a fővárosi reformtör­vény életbeléptetésével kapcsolatos terveiről Keresztes-Fischer Ferenc bel­ügyminiszter közvetlen környe­zetében a következő információkat adták az Uj Budapest munkatársának: — A felsőház a fővárosi reform­­javaslatot csak husvét után fogja tárgyalni. A kormány ilyen érte­lemben már döntött is. A felsőházi vita elhalasztását indokolttá teszi az a körülmény, hogy a fővárosi reformtörvény élet­­beléptetésével egyidőben publi­kálandó szanálási terv még nem készült el. A kormánynak a főváros szanálá­sára nézve konkrét tervei vannak. ezek azonban egyelőre csak általá­nosságok között mozognak. A rész­letes szanálási terv kidolgozására a képviselőházi vita lezárása után ke­rülhet sor. Ilyen körülmények kö­zött nincs semmiféle olyan indok, amely amellett szólana, hogy a félsőház még a húsvéti ünnepek előtt tárgyalja le a fővárosi re­formjavaslatot. Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter elhatározta, hogy a főváros szanálására vonatkozó tervet — a fővárosi törvény életbeléptetése előtt ismertetni fogja azokkal a párt­vezérekkel, akiknek a véleménye városházi vonatkozásban döntő súllyal esik latba. niszter ezen az intern ankéten a négy legnagyobb városházi párt vezetőivel fog leülni a zöld asztal­hoz. Ez a négy pártvezér: Wolff Ivárcly, Kozma Jenő, Rassay Ká­roly és Peyer Károly. Keresztes-Fischer belügyminisz­ter azzal, hogy a négy legna­gyobb fővárosi párt vezetőinek megmutatja a szanálási terveze­tet és meg fogja hallgatni a ter­vezet kibocsájtása előtt a véle­ményüket, bizonyítékát akarja adni a székesfővárosi autonómia iránti lojalitásának. Azok, akik Keresztes-Fischer bel­ügyminiszter intencióit közelről is­méjük, bizonyosra veszik, hogy a négy fővárosi pártvezérnek sike­rülni fog sok tekintetben elfogad­tatnia a belügyminiszterrel a maga álláspontját és így közös akarattal olyan szanálási Programm lesz kidolgozható, amelynek végrehajtása nem fogja kiélezni a főváros és a kormány között mutatkozó el­lentéteket. Ellenkezőleg: mértékadó politikai körökben arra számítanak, hogy a főváros és a kormány között ezen az alapon helyreáll a régi barátsá­gosabb atmoszféra. Miért nem engedélyezi a belügyminiszter a négy tanácsnoki állásra a behelyettesítést? n jövő héten betöltik a 28 jogi minősítéshez kötött gyakornoki állást — Bizonyos számú gyakornoki állást a fővárosi tisztviselők gyermekeinek tartanak fenn, de ezeket is vizsgára köteiezik — Az Uj Budapest tudósítójától — A törvényhatósági tanács csü­törtöki ülésén a napirend előtti vi­tában szóvátették, hogy a főváros adminisztrációja késedelmeskedik a gyakornoki állások, nemkülönben az üresedésben lévő tanácsnoki ál­lások betöltését illetően. A halasz­tás okairól az Uj Budapest munka­társa illetékes helyen a következő felvilágosítást kapta: — Megfelel a valóságnak, hogy a tanácsnoki állások betöltése ha­lasztást szenved. Ezéi’t a késede­lemért azonban a főváros vezetősé­gét semminemű felelősség nem ter­heli. A belügyminisztérium illeté­kes főosztálya az üresedésben levő fővárosi állásokat illetően azt az álláspontot foglalja el, hogy ma is érvényben van az állásbetöltési ti­lalom, minden állás ügyében, akár nyugdíjazás, akár más módon üre­sedett az meg, a belügyminiszté­riumhoz kell fordulni, engedélye­zi-e a szóbanforgó állás betöltését. — Amikor az üresedésben levő négy tanácsnoki állás betöltése első ízben szóbakerült, az elnöki ügy­osztály vezetője eljárt a belügymi­nisztériumban, ahol felhívták a figyelmét arra, hogy a kormányzat álláspontja szerint a fővárosnak külön kérelmeznie kell az állások betöltésének engedélyezését. Ez meg is történt, a polgármester ebben az irányban felterjesztést intézett a belügyminiszterhez. Közbejött az­után a reformtörvény benyújtása a képviselőházban. A főváros most aziránt érdeklődött, — támogatva a főpolgármestertől, — hogy arra való tekintettel, miszerint az uj törvény még nőnapon múlva fog életbelépni és addig az időpontig a fontos vezetői poziciót betöltő ta­nácsnoki állások nem maradhat­nak üresen, engedje meg legalább azt a belügyminiszter, hogy be­helyettesítés utján töltsék be ideig­lenesen legalább a tanácsnoki állá­sokat. A belügyminisztérium e te­kintetben is a negáció álláspontjára helyezkedett és mindaddig, mig az uj törvény életbe nem lép, a ta­nácsnoki állások betölthetők nem lesznek, sem. választás, sem be­helyettesítés utján, — A gyakornoki állásokat ille­tően a helyzet az, hogy még folya­matban van a jelöltek vizsgázta­tása, Két gyakornoki állást a száz közül még a múlt esztendő végén betöltött az elnöki ügyosztály, most sor kerül huszonnyolc jogi minősí­tésű gyakornoki állás betöltésére. Ezt a huszonnyolc fiatalembert a jövő hét folyamán, de legkésőbb husvét előtt Íróasztalhoz juttaja a már ismeretes elvek alapján a pol­gármester. Elmondották még munkatársunk­nak, hogy a Fővárosi Alkalmazót-

Next

/
Thumbnails
Contents