Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-03-03 / 9. szám
1934 március 3. s&üaa otrdset 5 HÍREK Nyolcszázuyolcvanegy pengő havi nyugdija lesz Vájná tanácsnoknak. A törvényhatósági tanacs hetioi ülésén a főváros szolgálatában hoszszu időn át kifejtett buzgó, lelkiismeretes és önzetlen munkásságának teljes elismerése mellett nyugdíjazta Vájná Edét, a tanácsnoki kar doyenjét. Vájná Edét a III. fizetési osztály I. fizetési fokozata szerint megszabott havi fizetés, valamint havi kettőszáznegyven nyugdíjba beszámítható személyi pótlék illeti meg. A most érvényben levő csökkentések tekintetbevételével havi nyolcszáznyolcvanegy pengő 30 fillér nyugdijat fog élvezni Vájná tanácsnok, negyedévi lakbére pedig 608 pengő lesz. Üzembe került a Gázmüvek benzolgyára. Az elmúlt héten mutatta be Véssei Ede dr., a fővárosi Gázmüvek üzemvezető igazgatója, továbbá Múrlonffy Máriusz és Reminiczky Lajos dr. fogalmazó a sajtó képviselőinek az uj benzolgyártó berendezést a Gázmüvek óbudai telepén. A múlt év augusztusában kezdődött az építkezés, amelyre egymillió pengőt adott kölcsön 10 évi amortizációra a Gázmüvek nyugdíjalapja és február első napjaiban már meg is kezdték a próbaüzemet. Az uj benzolgyár évi 200 vágón nyers benzolt fog termelni és ezzel uj iparágat honosított meg Magyarországon. Az uj gyár gépi berendezése a Láng-gépgyár teljesítőképességét dicséri. A műszaki berendezést Gloetzer József műszaki főtanácsos ismertette a sajtó képviselőivel, részletesen tájékoztatva a termelés modern, gazdaságos módját. Ranseliburg Pál kinevezése. Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter a Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapító Bizottságba uj tagul kinevezte Ranschburg Pált, a Magyar Buggyantaárugyár igazgatóját. A kereskedelmi tanácsosi címmel járó kinevezés gazdasági körökben általános örömet keltett, mert Ranschburg Pál egyik legképzettebb tagja a fiatal gyárvezetői generációnak. Szaktudása eredményes módon érvényesül a vezetése alatt álló hatalmas gyárvállalatnál, képzettsége pedig értéke a magyar gyáriparnak, ahol Ranschburg Pál dr. kivételes képességeit megérdemelt módon értékelik. Ki a bűnös? Hevét a saetk Mélyen tisztelt Főszerkesztő Ur! Az a szerető gondoskodás, amellyel az U j Budapest a fővárosi tisztviselő-társadalom köztudata szerint állandóan napirenden tartja a közalkalmazottak problémáit, bátorít fel, hogy soraimmal Nagyságodat felkeressem. Jelen alkalommal nem a legújabb fővárosi törvénytervezetnek a tisztviselőkre sérelmes paragrafusait teszem szóvá, nem kívánok a nyugdíjtörvény tisztviselői szempontból annyira sérelmes intézkedéseivel sem foglalkozni, egyetlen ügyre vonatkoznak megjegyzéseim: a józsefvárosi elöljáróságon kipattant botrányra a szegénypénzek kezelése körül. Én és minden tisztviselőtársam a legélesebb formában elitéli mindennemű visszaélést, minden kötelesség-mulasztást különösen akkor, ha az anyagi érdekekkel kapcsolatos. Azonban engedtessék meg annak megjegyzése, hogy a Vili. kerület botrányát, ha kénytelenek vagyunk is természetszerűen kárhoztatni és elítélni, meg tudjuk érteni. A fővárosi tisztviselő-társadalom csökkent fizetéseivel kapcsolatos erkölcsi ellenállóképességéről van szó, amely természetesen kikezdi a gyengébbeket, visszaélésre csábit olyanokat, akikről elhülve kérdezzük: hát ez is? Kétségtelen azonban, hogy nem szabad általánosítani, — szerencsére — csak tünetek az efajta jelenségek, és néhány ember botlásáért nem lehet az egész kart felelősségre vonni. Fontosnak tartanók, ha ezt az egyébként közkeletű meg-UJ BUDAPEST Matuska Alajos emlékezete Irta: Liber Endre Matuska Alajos, a székesfőváros nyugalmazott alpolgármestere az elmúlt napokban elhalálozott. Ma már kevesen vannak, akik őt személyesen ismerték, kevesen vannak, akik vele egy hivatalban dolgoztak, de azok, akik ismerték őt és akik együtt működtek vele, mindnyájan tudják, hogy a város kiváló vezető tisztviselőjét vesztettük el benne. Egy darab régi Budapest tűnik el vele: huszonnyolc esztendeje volt már penzióban, teljesen visszavonultan éldegélt Mártonhegyi-uti tuszkulánumában. A Mindenható megengedte neki, hogy patriarchális kort érjen el, mindvégig megőrizte szellemi frissességét, állandóan érdeklődött a főváros ügyei iránt és éppen ezért érintett bennünket olyan ruegrenditően az ő hirtelen bekövetkezett halála. Nyolcvanhét évvel ezelőtt született Matuska Alajos a trencsénmegyei Nagy-Gradnán. A gimnáziumot- Esztergomban, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten végezte. Szegény nemesi családból származván, korán magának kellett megkeresnie a maga kenyerét, ezért 1865 szeptemberében már a régi Pest-város számvevőségénél dolgozott, mint dijnok, majd később mint számsegéd és számtiszt; egy ideig a budapesti királyi ítélőtáblánál is gyakorniokoskodott, a főváros egyesítése alkalmával pedig az a közgyűlés, amely az újonnan egyesített főváros első tisztviselő-karát választotta meg, őt is kerületi jegyzővé választotta. 1878-ban II. osztályú, 1883-ban I. osztályú tanácsjegyző lett Matuska Alajos. Ebben a minőségében az akkori iparrendészeti és szegényügyi ügyosztályban., majd a közoktatási ügyosztályban működött és a közigazgatás ezen ágaiban akkoriban alkotott számos szabályrendelet az ő müve volt; az ő javaslata alapján szervezték meg a székesfőváros Községi Szeretetházát, a főváros közélelmezésének szervezetére vonatkozó tanulmányai és javaslatai pedig alapjául szolgáltak a közgazdasági és közélelmezési ügyosztály felállításának. 1885-ben tanácsnokká történt megválasztása után ennek az ügyosztálynak az élére került. A fővárosi vásárcsarnokok, a marhaközvágóhid és marhavásár, a sertés vásár, a vegyészeti és élelmiszervizsgálóintézet és a fővárosi mintaszőlőtelep létesítése, mind az ő nevéhez fűződnek. 1897-ben választották meg a főváros alpolgármesterévé Matuskát és mint első alpolgármester a polgármester állandó helyettese volt. Alpolgármesteri hatáskörében úgy a közgazdasági és a pénzügyi kérdésekben, mint a közjótékonysági és művészeti kérdésekben, de egyéb kérdésekben is mindig irányitó befolyást gyakorolt a főváros ügyeinek intézésére. Kiváló működését igazolja az is, hogy többször részesült királyi kitüntetésekben, igy 1879-ben a szegedi vizlcárosultak segélyezése körül kifejtett^ tevékenységéért királyi elismerést kapott, 1897-ben a vásárcsarnokok építkezéséért a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, 1904-ben pedig a királyi tanácsosi címet kapta. 1906- ban 41 évi közszolgálat után ment nyugdíjba, jól megérdemelt pihenésre. Matuska Alajos közszeretetben álló, markáns egyéniség voll a főváros közigazgatásában, páratlan szorgalommal, pedantériával végezte a maga munkáját, szigorú, energikus hivatali főnök volt, de szigorúsága és energiája mellett is mindig érezhető volt az ő nemes, jó szive. Mint alpolgármesternek, hosszú időn át ott volt a szobája, ahol most én dolgozom és ott dolgozott annál az iróastzalnál. amelyik m,ost az én íróasztalom. Én, mint hálás utód rovom le a megemlékezés adóját a nemeslelkü, nagynevű elődnek. Sokszor volt alkalmam hallgatni az ő szigorú, de bölcs intézkedéseit és sokszor volt alkalmam tőle tanulni. Matuska Alajos kitörölhetetlenül beleirta a nevét a székesfőváros közigazgatásának annaleseibe és kitörölhetetlenül beleirta a nevét a mi szivünkbe! állapítást hivatalos helyről is hallanák, alkalmasnak tartanók az ügyet arra, hogy a F óvárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége rendkívüli közgyűlésen foglalkozzon vele, leszögezve az üggyel talán egy kissé túl sokat foglalkozó nyilvánosság előtt álláspontunkat. Soraim közléséért Szerkesztő urnák köszönetét mondva, vagyunk kiváló tisztelettel: (aláírás.) Négy aj iskolát épít, nyolcat kibövit a főváros — Az Uj Budapest tudósitójától. — Szendy tanácsnok most állította össze a főváros idei iskolaépitési programmját, amelynek keretében az idén tizenkét iskolaépítkezés, illetve átalakítás kerül lebonyolításra. Mindenekelőtt az Üllői-uti elemi iskolát és a hozzátartozó Ceglédi-uti kisdedóvódát bővítik ki. Az iskola kibővítésére 166.000 P van előirányozva. A kelenföldi vasútállomás mellett egy bérelt magánépületben működik az elemi leányiskola, amelyet két baraképülettel toldottak meg a közelmúltban. A főváros elhatározta, hogy a Horthy Miklós-uton levő városi telken építteti meg ennek az iskolának a pótlására az uj iskolát. A telek olyan nagy, hogy azon később az elemi fiúiskola is megépithető lesz. Az építés költségeire 410 ezer pengőt irányoztak elő, amely öszszeg rendelkezésre áll. A főváros legutóbb felmondott a Dembinszky-utcában óvoda céljaira, továbbá a Hidegkuti-uton és a Fazekas-utcában ugyancsak óvodai célokra bérelt épületek tulajdonosainak s az óvodákat kiköltöztetik. Az épületeket eredeti állapotukba kell visszaalakítani és ezeket a munkákat most hajtják végre. Befejezik még az év elején az Ürömi-utcai kisdedóvoda gyermekotthonnal való kibővítését. A Lenke-uti óvoda alagsori helyiségeit szintén gyermekotthon céljaira teszik használhatóvá. Megépítik az év folyamán a Diósárok-uti erdei elemi iskola napozóját. A Pasaréti-uti elemi iskolát a Fenyves-ut és a Branyickói-ut sarkán levő fővárosi telken 66.000 pengő költséggel felépitik. Ennek az iskolának felépítését a Pasarét környékének lakói régóta sürgetik. Egyelőre csak két tantermes iskolát építenek megfelelő mellékhelyiségekkel, de később az épületet toldalék és emeletráépítés utján bővíteni fogják. A végleges építkezés, amelyre csak később kerül sor, 266.000 pengőt igényel. Megszünteti a főváros a Hengermalom-uti barak elemi iskolát és kisdedóvót és ennek pótlására a Soproni-ut és a Bánát-utca sarkán épit uj iskolát és óvodaépületet. A Soproni-ut és a Bánát-utca sarkán a fővárosnak megfelelő telke van, ahol 580.000 pengő költséggel építik fel az uj iskola- és óvodaépületet. Az Ipar-utcai irányitó polgári iskolára uj emeletet építenek a tantermek szaporítása végett. Folytatják a népligeti sportpálya kiépítését, amelyre a folyó évben 100.000 pengőt költenek. Végül az idei iskolaépitési programra keretében a Kiskorona-utcai mezőgazdasági iskolát és a Hungária-uti polgári leányiskolát bővítik ki. partéiét Tisztujilás a Keresztény Községi Párt zuglói kerületében. A Keresztény Községi Párt fővárosi kerületeiben megindult tisztujitás során az egész fővárosban uj erőre kapott a szervezkedés munkája. Legutóbb a XIV. kér. zuglói körzet tartotta igen nagyszámú közönség jelenlétében tisztújító közgyűlését. Drégely Dezső pártelnök a lelépő tisztikar működéséről tartott rövid beszámoló után megköszönve a feléje irányult bizalmat, valamint tisztviselőtársainak támogatását, a választógyülés vezetésére Petrovácz Gyula országgyűlési képviselőt kérte fel. Petrovácz Gyula megemlékezve a lelépő tisztikar érdemeiről, részletesen tájékoztatta a polgárságot a politikai helyzetről. A nagy tapssal fogadott beszéd után megtörtént a tisztujitás. Elnökké egyhangú lelkesedéssel újra Drégely Dezső polgári iskolai igazgatót választották meg. Alelnökök lettek: Barkóczy Sándor, Nagy István, dr. Penkala Jánosné. Főtitkár: Szeberényi Gyula lett. Titkárok: Kutassy János dr., Németh Béla dr. és Szabó Bendegúz. Jegyzők: Érti Sándor, Fáncsy Sándor és Szabó Csaha dr. Háznagy: Prónay Árpád, pénztáros: Liedl Márton, ellenőrök: Fischer Géza és Lelóczky Ödön lettek. Végül megválasztották a 30 tagú választmányt, mely után Drégely Dezső elnök lelkes beszédben köszönte meg a maga és a megválasztott tisztikar nevében a bizalmat, hangsúlyozva, hogy büszke ez a tisztikar, hogy olyan kiváló személyiség útmutatása szerint végezheti kötelességét és olyan országos nevű politikust tisztelhet vezérének, amilyen Petrovácz Gyula. Az ő személyére úgy tekint ez a lelkes tábor, mint a napfényre, mely megvilágítja a szebb magyar jövendő felé vezető utat. Bonyodalom a ligeti strandfürdő büfféje körül Á Községi Élelmiszerüzem nyolcvanezer pengője — Az Uj Budapest tudósítójától. — A városgazdasági szakbizottság tudvalévőén elhatározta, hogy a városligeti Széchenyi strandfürdő büfféjét versenytárgyaláson hasznosítsa a főváros. Most készíti elő a városgazdasági ügyosztály a versenytárgyalási hirdetményt, amelynek értelmében a bérlő a büffé jövedelméből százalékos bér-részesedést köteles felajánlani, a bér azonban egy meghatározott minimumnál nem lehet kevesebb, ezt a minimumot előre készpénzben be kell a bérlőnek fizetnie a főváros pénztárába. A Széchenyi-strandfürdő büfféjének különben jelentéktelen bérleti ügyét komplikálja az a körülmény, hogy a hatalmas pultok, jégszekrények és egyéb berendezési tárgyak a Községi Élelmiszerüzem tulajdonában vannak. Ezelőtt három esztendővel, amikor a Községi Élelmiszerüzem kezébe került a strandfürdő büfféjének a bérlete, közel nyolcvanezer pengős beruházást eszközölt az üzem, hogy a biiffé a várható sokezer főnyi látogatót kielégíthesse. Például olyan fagylallkészitő gépek vannak a strandfürdő területén, hogy azok segítségével nemcsak az ott naponta eladásra kerülő néhány száz adag fagylaltot, hanem ötyén budapesti kávéházat el lehet látni. Az Élelmiszerüzem természetesen ragaszkodik a tulajdonéit képező inventárhoz, amelyet azonban nem szállíthat el a Széchenyi-fürdőből, mert ezek a nagyobbrészt beépített ingóságok másutt értéktelenek. Most az a megoldási terv van előtérben, hogy a befolyó bérösszeget testvériesen elfelezi a városgazdasági ügyosztály és a Községi Élelmiszerüzem. A bérösszeg felét megtartja magának a Széchenyi-fürdő igazgatósága, másik felét pedig a berendezési tárgyak használatának dijaképpen át fogják utalni az Élelmiszerüzemnek. STEINER és SZIMPER Cégtu!ajdonos: Steiner Mór Disz-, templom-, szoDatestőK es mázolúh Budapest, IX.f ÜéIgí-uí 57 Telefon: 30-6-29
