Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)

1934-02-10 / 6. szám

1934 február 10 7 HÍREK Olvasóinkhoz! Január elsejével XII. évfolyamába lépett az U j Budapest. Nem akarunk szerénytelenek lenni, de szerények sem: ezért egyszerűen leszö­gezzük a köztudat azon megállapítását, hogy az Uj Budapest a legjobb, a legfrissebb, a legérdekesebb, a legtartalmasabb városházi hetilap. Mi nem hivalkodunk azzal, hogy a mai időkben megvalósításra amúgy sem kerülő eszmék, tervek és célkitűzések özönével fárasszuk a városházi közvéle­ményt. Mi a főváros ütőerén tartjuk kezünket, mint lázbetegén az orvos, igyekezünk megállapítani a helyes diagnózist, gyakoroljuk a kritika jogát, amely véleményünk szerint a sajtó első és legfontosabb hivatása. Újságírói hivatásunkat a keresz­tény várospolitika jegyében, a keresztény világszemlélet alapján gyakoroljuk. Azon az alapon, amely ma hitvallása a főváros vezetőségének és a fővárosi g u vernementális pártoknak. Lapunk hasábjain helyet kapnak a tisztviselői törekvések: a vá­rosházi tisztviselőtársadalom gerince Budapest keresztény középosztályának és az a maga hősies küzdelmével a sze­génység ellen, páratlan lelkiismeretessé­gével és tudásával minden támogatást megérdemel. Élénk figyelemmel kísérjük a fővá­ros és a gazdasági élet kapcso­latait is, gazdasági és városgazdasági hírszolgálatunk pontos, gyors és meg­bízható. Arra is ügyelünk, hogy a gyakorlati és elméleti problémákon túlmenően könnyebb olvasnivalóval is szolgáljunk: az U j Budapest tárca rovata e tekintetben minden kritikán felül áll, kedvenc rovata mindenkinek, aki a vá­rosházi életet intimebb vonatkozásaiban is meg akarja ismerni. Az egyre súlyosbodó gazdasági hely­/.cíüen orra kérjük előfizetőinket, hogy az előfizetési dijak beküldé­sével támogassák közérdekű munkás­ságunkat. Szeretettel kívánunk minden bará­tunknak és olvasónknak boldogabb ujesztendőt! A Hlavács-eset Ki felelős a Városi Színház legfrissebb botrányáért ? — Az Uj Budapest tudósítójától. — Amikor a jelenleg1 ismeretlen he­lyen tartózkodó Labriolát kilakol­tatták a Városi Színházból, min­denki azt hitte, hogy a házikezelés­ben a béke és rend tanyája lesz a Tisza Kálmán-téri épület. Ugylát­­szik azonban, hogy a müintézet e tekintetben el van átkozva, mert nem szűnik meg viharok és botrá­nyok színtere lenni. A legutolsó bot­rány vasárnap este zajlott le a Vá­rosi Színházban, amikor is Hlavács János rövidáru-kereskedő, alkalmi szindarabiró és még alkalmibb szili­­igazgató szüntette be Angyalok a kaszárnyában cimii állítólagos ope­rettjének előadásait. Az igazgató ur vasárnap eltűnt, hétfőre azután meg­került, amikoris kiderült, hogy nemcsak a színészeknek, hanem a városnak is állítólag adósa maradt pár^ száz pengő házbérrel a közműve­lődési ügyosztály legfrissebb bérlő­­sztárja. Érdeklődtünk aziránt, miképpen adhatta ki a főváros a színházat egy nyilvánvalóan dilettáns kereskedő­­embernek, hogy egész Budapest gunykacaja mellett a főváros segéd­letével verje el kótyagos színmüve előadásával megtakarított párezer pengőjét és keverje magát adóssá­gokba is? A Városi Színház bérbe­adását háromtagú bizottság dönti el, még pedig esetről-esetre. Ennek a bizottságnak elnöke Ugrón Gábor, tagjai Ilovszky János és Bánóczi László. Az első kérdés, volt-e tudomása ennek a bizottságnak a Hlavács-féle kísérletezésről, főképpen arról, hogy a bérlő még adós is maradhatott, sőt állítólag a főváros fizette volna BUDAPEST Kikerülnek az üzemek a Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága hatásköre alól A fővárosi üzemek racionalizálása a reform-törvény életbe­lépéséig szünetel — A Beszkárt uj illetmény-szabályzata megszünteti az automatikus előlépést — Az Uj Budapest tudósítójától. — A fővárosi üzemek racionalizálá­sát illetően a főváros és a Közérde­keltségek Felügyelő Hatósága kö­zött a belügyminisztérium közbeik­tatásával folyó tárgyalások a leg­utóbbi napokban váratlanul megsza­kadtak. A helyzet ugyanis az, hogy egyrészről újabb terv merült fel a Felügyelő Hatóság olymódon való átszervezésére, hogy az autonómiák üzemei felett újonnan szervezendő bizottságok gyakorolják a felügye­letet, másrészről a reformtörvény intézkedéseit a főváros minden kö­rülmények között meg akarja vár­ni, mert minden valószínűség amel­lett szól, hogy a reform-törvény életbelépése során a Felügyelő Ha­tóság hatásköre a fővárosi üzeme két illetően megszűnik. Erről a nagyfontoságu problé­máról illetékes helyen a következőket mondották az Uj Budapest munkatársának: — A törvénytervezet 19—21. §-á­­ban részletes intézkedéseket tartal­maz a fővárosi üzemek áitszervezésé­­re, konstituálja az üzemi választ­mányt, rendszeresíti az üzemi kor­mánybiztost, szóval teljesen uj ala­pokra fekteti a fővárosi üzemek működését. A törvényjavaslat 25. §-a viszont a törvény életbelépésé­vel egyidejűén tervezet kibocsájtá­­sát írja elő a belügyminiszter szá­mára, ezt a tervezetet a főpolgár­mester az üzemeket illetően is egy éven belül köteles végrehajtani. — Ily körülmények között min­den valószínűség amellett szól, hogy a Közérdekeltségek Felügyelő Ha­tósága a jövőben a fővárosi üzemek ellenőrzéséből és felügyeletéből min­den vonatkozásban kikapcsolódik. E pillanatban tehát munkásságunk az üzemek racionalizálása tekinte­tében odairányul, hogy bár végre­hajtjuk természetszerűen a belügy­miniszter által elrendelt racionali­zálási intézkedéseket, továbbme­­nően nem foglalkozunk az üzemek nagy szerkezeti problémáival, meg­várjuk, mit hoz a törvény, és fő­leg: mit hoz a belügyminiszteri ter­vezet. Itt emlitjük meg, hogy a Beszkárt racionalizálási tervezete és illetmény­­szabályzata, amelyet a Közérdekelt­ségek Felügyelő Hatósága intézke­désére, illetőleg a belügyminiszter rendeletére készített el a főváros, a törvényhatósági tanács legközelebbi ülése elé kerül. A Beszkárt illet­ményszabályzata általánosságban a mai illetményeket hagyja meg, olyképpen, hogy azok nem eredeti, hanem lecsökkent összegekben foglalnak helyet az újonnan készí­tett táblázatban. A jövőt illetően legfontosabb intézkedése az uj illet­ményszabályzatnak, hogy megszün­teti a rendszeres automatikus előlé­­pést. A Beszkárt uj illetménysza­bályzatának a kormányhatóságok részéről való előzetes jóváhagyása tekintetében a tanácskozások foly­nak. ki még a. színészek vasárnapi fellé­pésének gázsiját is. Kötve hisszük, hogy ez a bizottság, amely legutóbb Baker színművésznő fellépését meg­akadályozta a Városi Színházban, valaha a hírét is hallotta volna Hla­vács színigazgató urnák és engedé­lyezte volna számára a bérletet. A fővárosnak egyéb szempontjai is kell, hogy legyenek a Városi Szin­­ház esetenként való bérbeadásánál, mint az anyagiak. A Tisza Kálmán­­téri müintézet mégsem élelmiszer­üzemi bódé, amelyben bárki vásá­rolhat, itt meg kell nézni, ki a vevő. A közművelődési ügyosztálynak az az álláspontja, hogy bárkinek oda­adja a színházat, anti-kulturális, könnyelmű és cinikusan felelőtlen. Várjuk a háromtagú bizottság hiva­talos nyilatkozatát az ominózus ügyben és addig is felvetjük a fele­­lelősség kérdését! Tóth JL a f © s pala- é: cserépledö-raester Vállal: Eternit-, cserép-, facement- és bőrlemezfedést, tetők jókarbantartását és tatarozását BUDAPEST, IX., KÖZRAKi ÁB U. 24 Tele oa: 87-7-27 _______________________________, KML GYULA K&FARAGÖMESTEP SÜREUflLÍFiC t* NinfANYAM BUDAPEST. II!., LAJOS-U. 77/79. TEL. 624-88. €8 yf-, csöSöFiaa- és 5í£b©fs­­éplíési vállalkozó Biiflapcsg, ¥111., fmo-elca 10 le les on: 3Ö-3-85 a Szász Älfeerl Oki. mérftÖ& út, vasút, csatorna és magasépítési vállalkozó Budapest, 81., Margihkörui 43 Telefon : 51—4—06. Büiiésbő!­cirkusz-igazgató Egy tuímohó verseny­­tárgyalás titkai — Az Uj Budapest tudósítójától. — Hétfőn délelőtt bontották fel a városgazdasági ügyosztályban a Fővárosi Cirkusz bérletére beérke­zett pályázatokat. Három pályázó jelentkezett a versenytárgyaláson, az eddigi bérlők: a Beketow-öroko­sok, akik a folyó bér fizetésén felül az elmúlt szezonokból fenmaradt több mint hatvanezer pengőt részle­tekben való fizetését is ígérik, az­után Weisz Richard, a Néparéna je­lenlegi bérlője, aki időközben vissza is vonta pályázatát, végezetül Ho­­monnay Márton, az ismert vizipoló­­bajnok, a margitszigeti fedett-uszo­da igazgatója, aki a cirkusz régi büffésének, Raskó Ödönnek társasá­gában tett ajánlatot. Kétségtelen, hogy a versenytár­gyalás nem váltotta be a hozzá, fű­zött reményeket. Szó volt külföldi cirkusz-igazgatók pályázatáról is, ezek azonban elmaradtak, főleg de­viza-nehézségi okok miatt. A ma­gyar szakembereket viszont vissza­tartotta a pályázattól a bérleti fel­tételek súlyos volta. A pályázat te­hát sikerültnek egyáltalában nem mondható és ennek anyagát, ameny­­nyiben nem semmisitik meg, mégis a pályázatot, csupán azért boosájt­­ják a törvényhatósági tanács dön­tése elé, mert a cirkusz megnyitá­sáig rendelkezésre álló idő kevés lenne uj pályázat kiírására. Minden valószinüség szerint a vizipólós Homonnay és társa, a biif­­fés fogják megkapni a bérletet, bár Homonnaynak egy nyilatkozata, mely téli sportcsarnokká Ígéri át­alakítani a cirkuszt és arról fantá­ziái, hogy az épületet hozzákapcsol­ják az Állatkerthez, befedik az ud­varokat, naiv és minden szakértelem nélkül való. A szakértelmet illetően ott van a pályázótárs, a büffés, aki több mint tiz esztendeje méri ai sört és a virslit a nagyérdemű közönség számára és ezen idő alatt elég szak­­képzettséget szerzett arra is, hogy a pult mögül az igazgatói irodába vo­nuljon be. Ily körülmények között vajmi ke­vés a reménység arra, hogy a fővá­rosnak egykor jónevű és jól jövedel­mező bérleménye: a cirkusz már az uj bérlők első esztendejében olykép­pen prosperáljon, hogy a főváros a bért ténylegesen meg is kapja. A felelősség mindenesetre az ügyosz­tályt terheli, amely lehetetlen felté­telek előírásával már a pályázat ki­írása napján megbuktatta a jöven­dőbeli bérlőt. _____ PARTÉIÉT Tisztujilás a Keresztény Községi Pártban — Az Uj Budapest tudósitójától. — A Keresztény Községi Párt e heti értekezletén megejtették a tisztuji­­tást, amelynek során közfelkiáltással Csilléry Andrást választották meg újból ügyvezető-elnökké, helyettese Bednárz Róbert lett, társelnökök: Ernszt Sándor, Joanovich Pál és Raffay Sándor; alelnökök: Homon­nay Tivadar, Lázár Ferenc, Müller Antal, Petrovácz Gyula, Szőke Gyu­la, Toperczer Ákosné, Verebéig J enő, Krizs Árpád; pártigazgató: Nagy László; jegyzők: Gyurkovics Hen­rik és Kuncze Lajos; pénztáros: Pa­­káinyi Ferenc; ellenőr: Hufnagel Im­re és Pillis Károly; ügyész: Szakái Antal lett. Ezenkívül tizenöttagu intézőbizottságot választottak. * A Kér. Gazd, és Szoc. Párt XIY-I> választókerület női és ifjúsági szerve­zetei 1934 február 10-én, farsang utolsó szombatján a VII. kér. Thököly-ut 5ö. szám alatti Keresztény Kaszinó helyi­ségeiben este 9 órai kezdettel zártkörű táncestélyt rendez. A mulatság éjfél után 2 óráig tart. Megliivó felmutatása kötelező. — Confetti- és hólabda-csata. Jazz-zene. Ruhatár megváltás 1 P. ❖ A Saskör táncestélye. A. Saskör f. évi február hó 10-én este 9 órai kezdettel saját helyiségében (IV., Vámház-lcörut 4, I. em.) farsangi táncestélyt rendez. A számozott meghivó felmutatása köte­lező. Vacsorarendelés és jegyigénylés a kör gondnokánál (80—2—82) és Konta J. Ferenc urnái (83—2—44). A Keresztény Magyar Asszonyok Párt­szövetsége február 5-én tartotta meg szokásos központi pártértekezletét. A gyűlést Toperczer Ákosné elnöknő nyi­totta meg. Beszédében arról a felelős­ségteljes hivatásról beszélt, mely a Ke­resztény Magyar Asszonyok Pártszövet­ségére hárul, kiknek elsősorban köte­lességük a nőkérdést napirenden tar­tani, a szerzett jogokat megvédeni s a jobb jövő perspektiváját előkésziteni. A nőtársadalom érdekeinek a megvédése legfőbb feladata a pártszövetségnek. Az értekezleten felszólaltak még Kasies Margit fővárosi bizottsági tag, Schalter Sándornó dr.-né, Horusiczky Henrikné, Toperczer Margit és Patócs Istvánná kerületi elnökök. ❖ A Szociális Missziótársulat újabb mun­katerülete. A Szociális Missziótársulat budapesti szervezetének I. kerülete át­vette a Lánchid-utcában levő szegény gyermekek számára létesített ingyen rendelő- és gondozó-intézetet. Ugyanitt van az Országos Stefánia-szövetség cse­csemővédő intézete, melynek Grimm Gabriella dr. orvosnő a vezetője. Azzal a ténnyel, hogy a Szociális Missziótár­sulat I. kerületi szervezetének hölgyei, élükön Kasies Margit országos alelnök­­nővel, fővárosi bizottsági taggal, a ren­delőintézet szociális gondozását vállal­ták, az intézmény fennmaradását bizto­sították. Céljuk az, hogy az intézet mű­ködése teljesebb és állandóbb legyen s a testi nevelésen kívül a lelki gondo­zást is munkálják.

Next

/
Thumbnails
Contents