Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-12-20 / 49-50. szám
í3cvyjc<5«^ rr-xvjh»1 7 1934 december 20. TU .BUDAPEST bttwh •■mih~'iPii n i11 rrwrtmwiVtifnir^vnr^tKrr^jmmMv,———1-> i »m»!« i >T‘af*^**^^~-T«a»’a?L.%-irwcrwpre-«TT.T>,M | -| f ~n Zuglói problémáid Az Uj Budapest részére irta: PETROVÁCZ GYULA A főváros XIV. kerületét általában Zugló név alatt ismeri a nagyközönség, pedig a tulaj dóriképp eni Zuglón kívül a Herminamezőt, a Törökőrt, Rálcosfalvát, sőt a rákosi réteket is magában foglalja. Zugló évtizedek óta két célért küzd. Az egyik a kerületi önállóság, a másik a halálsorompók eltüntetése, vagyis a kerületet derékban átmetsző forgalmi akadálynak, a ceglédi vasútvonalnak a főváros határába való kitelepítése. Én magam tizenöt esztendővel ezelőtt legelső felszólalásomon e két problémának a felvetésével kezdtem Budapest törvényhatósági bizottság árnak a közgyűlésén. Azóta is évről-évre ez zel a témával szoktam kezdeni költségvetési felszólalásomat, mert tudom, hogy e két problémának a megoldását nemcsak Zugló nagyközönségének speciális érdekei, hanem általános fővárosi érdekek is egyaránt követelik. Tizenöt esztendei küzdelem után annyit sikerült elérni — és ez is legszemélyesebb ténykedéseimnek az eredménye — hogy az 1930. évi XVIII. törvénycikk elrendeli a XIV. kerület felállítását és ezzel kapcsolatosan hivatalosan is megállapítja Zugló közigazgatási területét. Az 1930. évi fővárosi törvény életbeléptetése óta külön kerületi választmánya is van Zuglónak, — sajnos — anélkül, hogy egyetlenegyszer is összehívták volna. Négy évvel ezelőtt ennek a kerületnek 16.588 választója volt és 56.063 lakosa. Tehát már 1930-ban is jelentős városrész volt, amely a vidéki városok méreteit jóval meghaladta. Az ehnúlt^négyíj.év alatt példátlanul nagyarányú szaporodás következett be Zugló területén, amit legjobban bizonyít az a tény, hogy a választók száma megközelíti a húszezret, a lakosok száma pedig meghaladja a nyolcvanezret, vagyis Zugló ma már Debrecen városának a nagyságával vetekszik. Ennek az óriási fejlődésnek ellenére Zugló közönsége még mindig nem tudta elérni azt, hogy önálló elöljáróságot kapjon és külön közigazgatási kerületként szerepelhessen. Kevesen ismerik a zuglói kerületnek kiterjedési viszonyait. Nem tudják például, hogy Zuglóban 159 utca és 13 tér vám, amit, ha szembeállítok a VI. kerületnek 61 utcájával és 8 terével, vagy a VII. kerületnek 58 utcájával és 8 terével, világossá válik, hogy kiterjedés dolgában is ez a legnagyobb kerületek egyike. Itt vannak a leghoszszabb utcák és a legnagyobb terek a fővárosban. Csak a Hajtsa,r-út f.920 méter, tehát csaknem öt kilométer. A Thoköly-útnak a kerületen átmenő szakasza 4120 méter, a Francia-út 3200 méter, az Egressy-út 3100 méter, a Zugló-utca 3060 méter, ezeken kívül is sok olyan utcája van Zuglónak, amelyek egyenként hosszabbak egyegy kilométernél. Az Ilosvay-tér területe 38.000 négyszögméter, az Egressy-téré 20.650 négyszögméter, a Bosnyák-téré 17.369 négyszögméter. Mind a három tér Budapest legnagyobb kiterjedésű terei közé tartozik. Már a területi kiterjedés nagysága is indokolja, hogy Zuglót végre önálló kerületté minősítsék át, nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is. Tarthatatlan az a helyzet, hogy ezt a hatalmas területet a Csengery-utcai előljárósági épületből függelékként adminisztrálják. Teljes mértékben jogos tehát az a követelésük, hogy az új kerületi elöljáróságot 1935-ben feltétlenül felállítsa a polgármester. ígéretekben minden polgármestertől és minden főpolgármestertől minden évben megkaptuk a legteljesebb biztatást a következő esztendőre. Hinni akarom, hogy az új polgármester már nem a következő évre, vagyis 1936-ra, hanem állása elfoglalásának esztendejében, vagyis még 19Sd-ben pro grammjába veszi ennek a közigazgatási szempontból vitán felül álló módon szükséges és sürgős problémának a megoldását, ami anyagi nehézségek nélkül történhetik meg, mert hiszen a kerület központjában a fővárosnak nagy és sok olyan bérházépülete van, amelyeknek átalakításával az előljárósági épület létesítésének pénzügyi feltételei éppúgy, mint a XI. kerületben is történt, önmaguktól adva vannak, vagyis a külön előljárósági épület üzembehelyezése kevés költséggel oldható meg. Másik nagy problémánk, amit mai mozdulatlanságából elindítani a lehetetlenséggel határos, — a ceglédi vasút kihelyezésének évtizedes problémája. Az a körülmény, hogy ez a vasút pályaszíntben keresztezi a kerület összes kivezető fő útvonalait, hogy villamos- és autóbuszvonalak azért képtelenek menetrendszerű közlekedést lebonyolítani, mert menet is, jövet is soro7npó zárja el útjukat. Hogy a tűzoltóság és a mentők sokszor nem tudják időhöz kötött hivatásukat céljuknak megfelelő gyorsasággal teljesíteni, mert a sorompónál percekig kell vesztegelniük, végül az a körülmény, hogy a sorompó évente három-négy halálos áldozatot, de ezenkívül boszszúságot, időpocsékolást, forgalmi torlódást követel, — elég indok arra, hogy a szakbizottság, a közgyűlés és a fővárosi adminisztráció vezetői meggyőződjenek a helyzet tarthatatlanságáról, de kevés volt arra, hogy az elénk meredő problémának a megoldását gyakorlati útra terelje. Volt egy pillanat, éppen a legutóbbi választások előtt, amikor ez a probléma az Államvasutakkal folytatott tárgyalások során a megoldás stádiumá- — Az Uj Budapest tudósítójától. — A Baross-Szövetség Ilovszky János országos elnök vezetésével százhatvan főnyi küldöttséggel jelent meg Sipőcz főpolgármester előtt, hogy előtte nemcsak a Baross-Szövetség őszinte üdvözletét tolmácsolja, hanem kifejezést adjon a főváros polgársága minden rétegéből jövő ragaszkodásának is. Üdvözlő beszédében Ilovszky fontos és aktuális gazdasági problémákat vetett fel. Elsőnek azt kérte Ilovszky, hogy az áruházi adó kérdésében a főpolgármester legyen segítségére az iparnak és a kereskedelemnek. Második kérése az volt a Baross-Szövetség elnökének, hogy az általános vasárnapi munkaszünet, amit az egyházi hatóságok és azok leérnek, akik kora reggeltől késő estig a csarnokokban, a boltokban, a műhelyekben dolgoznak — megvalósíttassék. A továbbiakban Ilovszky az új főpolgármester jóindulatát kérte arra vonatkozóan, hogy a tisztviba jutott. Akkor azonban az Egységes Községi Polgári Párt taktikai okokból levette napire'adröl azt az előterjesztést, amelynek elfogadásával a halálsorompókat végre el lehetett volna tüntetni. Azóta romlott a gazdasági helyzet és az Államvasutak ma már nem tudják prezentálni azt a 12 millió pengős kölcsönt, amely az említett alkalommal már rendelkezésre állott. Nekünk az a természetes törekvésünk, hogy azon a vonalon, amelyet most ez az akadályt okozó vasúti hálózat foglal le, széles sétány létesüljön, amely összeköti a Városligetet a Népligettel. Ha tehát az Államvasutat az ott átadandó területért valahol másutt kárpótolják, sétányokban amúgyis szűkölködő fővárosunknak egészségügyi viszonyait javítjuk meg azzal, hogy vonatfüst helyett árnyas liget jó levegőjét varászoljuk elő. Eat a kérdést tehát újból a legerőteljesebben napirendre kell tűznünk és abban az esetben, ha a kerület végre megkapja külön elöljáróságát, tehát Zugló közönségének egyik programrnpontja beteljesül, akkor a másik probléma az új zuglói közigazgatási szervek segítségével talán könnyebben fog a gyakorlati megoldás stádiumába jutni. E két nagy problémán kívül vannak Zuglónak speciális iskolai problémád is. Zugló ugrásszerűen szaporodó lakossága nem rendelkezik elegendő számú elemi iskolával és polgári iskolával. Ilyen körülmények között egyáltalán nem tud lépési tartani a többi kerületekkel és miután a Bencés-rendet az egyik legutóbbi közgyűlés mentesítette az alól a kötelezettség alól, amely szerint Zuglóban középiskolát kellett vona felállítania, most égetően szükséges, hogy maga az állam gondoskodjék a létesítéséről, mert hiszen a főváros középiskolák fenntartására nem kötelezhető. Ezekben foglalom össze Zugló legégetőbb problémáit. Remélem, hogy az új esztendő és az új polgármester meghozza a zuglói közönség itt ismertetett vágyainak beteljesülését, selői fizetésekhez többé csökkentés formájában ne nyúljanak. Beszéde végén pedig a beruházási programot illetően azt a kérést terjesztette elő a küldöttség tagjainak lelkes éljenzése közepette Ilovszky, hogy legyen a főváros szeretettel a vállalkozók és kereskedők iránt, akik hosszú évtizedek óta munkáiéi ennek a városnak, ezt építették, vele nőttek, vele élnek, akik most nagyon érzik a súlyos viszonyokat és még sok esztendeig akarnak Budapest székesfőváros polgárai lenni. A küldöttségnek adott válaszában Sipőcz főpolgármester örömét fejezte ki azon, hogy az elhangzott kedves szavakat Ilovszky Jánostól hallja, akihez őt régi barátság, sok közös harcnak az emléke fűzi és akit általános szeretet és tisztelet vesz méltán körül. Majd így folytatta a főpolgármester: — Bennem egy izig-vérig budapesti polgár került a főpolgármester székébe. Ünnepi ajándék az egész életre / *■varrógép Legmesszebbmenő fizetési könnyítések Csekély havi részletek Singer varrógép részv. társ. II, Corvin tér 1 VII, Rákóczi út 18 IV, Semmelweis u. 14 BUDAPEST VII, Rákóczi út 68 VI, Andrássy út 33 Vili, Baross u. 86/88 Fiókok minden nagyobb városban Én a népből való vagyok, a budapesti polgárság népéből és mindig átéreztem a budapesti polgárnak nemcsak örömét, hanem bujád, bánatát és keservét is és azt hiszem, ennek köszönhetem a szeretetét is. A budapesti polgár megérzi, ki szereti és én hitet teszek itt, kedves polgártársaim előtt, hogy én szeretem ezt a polgárságot, ragaszkodom hozzá és ennek a polgárságnak minden vágya, minden kívánsága az én vágyam és az én kívánságom. A főpolgármester ezután a Szövetség vezetősége által felvetett konkrét problémákra tért át és bejelentette, hogy a beruházó program, sajnos, nem lesz olyan nagy, ahogy azt szerették volna. — Nem az a nagy program ez — mondotta Sipőcz, — ami hatalmas lendületet tudna vinni az országba, de mégis valami, mert a fő az, hogy a munka ne álljon meg, ne legyen itt tespedés, hanem mindig érezzék a polgárok, hogy a vezetők igyekeznek róluk is gondoskodni és nehéz időkben is igyekeznek részükre munkát és kenyeret juttatni. A küldöttség lelkes éljenzéssel vette tudomásul a főpolgármester szavait. A főpolgármester azután hosszan és barátságosan elbeszélgetett a megjelentekkel. LEGSZEBB . , . KQRQCSONVI RJQNDEK IVIenczer Gusztáv lísztiló ruhái! egy évi jótállássá! fényfeleniti Budapest, 13., lördH-u. 3. lel.: 50-a 93. Vidékre is szállít. Gallér, frakk-ingek, ruhák tisztításában vezet S" irr **9 rr (7% ■ . f ■ ipocz Jenő: Bennem egy izig-verig budapesti polgár került a főpolgármester székébe ! Á Baross-Szövetség üdvözlő küldöttsége az uj főpolgármester előtt
