Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)

1934-12-20 / 49-50. szám

1934 december 20. tu Budapest 3 Tizenegy elöljáró harminchárom kívánsága Az Uj Budapest ankétja a kerületek legégetőbb pro bl émáiról — Az Uj Budapest tudósítójától. — A legutóbbi esztendők során ho­zott két fővárosi törvénynek leg­súlyosabb hiánya, hogy a kerüle­tek belső életének organizációjáról megfeledkezett, abban a tekintet­ben, hogy a kerületi választmányok működésének megkezdését pontos határidőhöz nem kötötte. Sajnos, még mindig nem jogerős a kerületi választmányok működéséről szóló szabályrendelet és így a főváros közigazgatási kerületei nem élhetik a maguk önálló életét, nem adhat­nak kifejezést speciális kívánsá­gaiknak, nem lehetnek az autonó­miának azok a fórumai, amelyek a maguk különleges kívánságainak illetékes helyen hangot adva, tevé­keny részt kérhetnek a közigazga­tás irányításából. A kerületek kívánságait illetően meglehetősen sivár a helyzet a köz­gyűlési teremben is. Akadnak ugyan témakörök, amelyeknél úgy Schmaderer Oszkár dr.: — A I. kerület jövőbeni fejlődését; il­letve ennek lehetőségét mindenekelőtt ar­ra lenne fordítandó gond, — és talán az eddiginél fokozottaban, — hogy a szo­rosan vett Várnak a történelmi múltat visszatükröző városképe lehetőleg konzer­­váltassék és a mai idők igényeit kielégítő berendezésekkel és felszerelésekkel to­vábbra is csak oly mérvben és oly módon volna ellátandó, hogy a múlt építészeti emlékei fentartassanak. — E célból nem csak az épületek hom­lokzatára, de az összes, főleg külső, jel­legzetes részletekre, tetőkre, régies kémé­nyekre, ajtó-, ablak-vasalásokra, faragott famunkájú kapuszárnyakra, az épületek belsejében levő boltozatokra, fagerendák­ra támasztott boltozató régies konyhákra stb. is ki kellene terjedni a megőrzés gon­dosságának, viszont az uj létesítmények életre hívásánál mellőzendők lennének a meglevő épületek tagozatainak, egyes részleteinek után-képzése, mázolása, ami által a valódiság kétessé válik. — A közelmúlt években nemcsak a szakemberek, hanem a közönség részéről is reá terelődött a figyelem a Vár szikla­pincéire, sziklabarlangjaira, amelyeknek a Szentháromság-utca és az elöljáróság alatt levő része ma már fel van tárva és a további feltárások az ezek előfeltéte­leit képező szakvéleményektől függnek. — Ezek a sziklabarlangok az idegen­­forgalom célkitűzéseit leginkább úgy szolgálnák, ha a ma már kitisztított bar­langok Budára, illetve elsősorban a Vár­ra és közvetlen környékére vonatkozó tör­ténelmi becsű, muzeális anyag idehelye­­zésével a nagyközönség részéről is láto­gatható múzeummá rendeztetnének be. — A Vár alatt a jórészt lebontott Ta­bán az itt levő gyógyforrásaival az iga­zán nagy értékeknek ma még csak Ígé­rete, remélhetőleg beváltja a hozzáfűzött várakozásokat úgy az itt kialakítandó vá­rosképet, mint a gyógyulást kereső ide­geneknek nagy számban való ide özönlé­­sét illetőleg, ami azonban maga után fog­ja vonni a szomszédos Krisztinaváros fo­| a törvényhatósági bizottságban, mint az egyes szakbizottságokban az egyes kerületek problémáit ille­tően is hozzászólhatnak a bizott­sági tagok. Ezek a hozzászólások azonban rendszertelenek, úgyannyi­­ra, hogy a törvényhatóságnak, de a a város vezetőségének sincs tiszta képe arról: mit kívánnak a kerüle­tek? Az Uj Budapest szerkesztő­sége az alábbiakban a kerületek kí­vánságainak kíván helyet adni, amikor megszólaltatja az arra leg­­hivatottabbakat, a közigazgatási ke­rületek elöljáróit: mondják el, ami a szívükön fekszik, mik a kíván­ságaik, terveik, célkitűzéseik? Mi lenne az a bizonyos három kíván­ság, amelyet elmondanának, ha jönne a jótékony angyal és meg­­igérné, hogy a kívánságok teljesül­nének. íme, az Uj Budapest ankét­jén beérkezett válaszok az egyes kerületeket vezető elöljárók tollá­ból: kozottabb fejlődését is, minek során meg­oldásra vár az u. n. Déli pályaudvar ma rendezettnek nem mondható kérdése is. — A hegyvidék — eltekintve attól, hogy a még be nem épített része is egész­séges lakóhelyül kínálja magát — a fő­városi lakosság üdülést kereső nagyobb rétegeinek igényeit kielégíteni hivatott. — Ezt a célt azonban csak úgy szol­gálhatja, ha a meglevő városi erdőterü­leteket úgy a magánkézben levő erdők és vízforrások megszerzésével, mint a ma már erdősített területek között elterülő fásítatlan területek megszerzésével, illet­ve befásításával kellően meglesznek na­­gyobitva. — Fontos ez különben nem csak az itt megforduló idegenek, hanem az üdülést kereső budapestiek szempontjából is. — Természetes, hogy ez csak úgy le­het célravezető, ha a városnak ezek a zöld területei a minden irányban idevezetett megfelelő jó utakkal és jó villamosvasúti, illetve autóbusz közlekedéssel könnyű­szerrel megközeltíhetők lesznek. Thordai Lajos dr.: — A II. kerület legsürgősebb problé­mái: a kerület területének kiterjesztése egyrészt a III. kerület felé, a Rózsadomb és környéke egységének biztosítása érde­kében, másrészt a Margitszigetnek a II. kerület területéhez való csatolása, továbbá az I. illetve XII. kerület felé a kerület határának a Budakeszi-ut illetve Hideg­­kuti-útra való áthelyezése, minthogy az eddigi határvonal az ördögárok volt s annak fokozatos beboltozása folytán nincs természetes határ. Ezen kérdéssel már a közgyűlés is foglalkozott, azonban az ügyet a polgármester úr a napirendről levette újabb előkészítés végett. — A Szénatér végleges rendezése, mi­kor is az ott levő s részben a főváros ál­tal létesített elárusító épületek eltávolí­­tandók volnának; a Batthyányi-utca, Fő­utca, Görgey Artur-utca, illetve Margit­­körut és Királyhegy-utca közötti város­résznek rendezése, ezen területre uj sza­bályozási terv készítése, mert ennek hiá­nya ezen területrész fejlődését teljesen megakadályozza. — Fontos fekldat volna még a Pasarét és környékén, a Rózsadombon és a Tö­rökvész vidékén az utaknak tovtibbi ki­építése, mert ezen területeken az utóbbi időkben történt villaépítkezése a forga­lom biztosítását szükségessé teszik. Haidekker [János dr.: — A III. kerület legfontosabb kíván­sága az óbudai Duna-hid megépítése, amelynek szükségességét már az 1908. évi XLVIII: t. c. felismerte. — A híd megépítését azért tartom szük­ségesnek, mert a Margit-hídon a helyzet tarthatatlan, de sürgősen megépítendőnek tartom azért is, mert a III. kerület belső részében mindaddig nem indul meg a fej­lődés, amíg a híd helye véglegesen el nem határoztatik. — A Margit-hídon a forgalmat már alig lehet lebonyolítani és még, ha nagy összeggel és sok költséggel ki is szélesí­tik ezt a hidat — s ezzel ismét elodázzák az óbudai hid megépítését — a forgalmi kérdés mégsem lesz megoldva. Ha Óbudá­ról vagy Solymárról, Ürömről, vagy Szentendre város környékéről el akar jutni valaki az V. és VI. kerület külső részeibe, akkor az Óbuda és Hungária úti híd helyett, amely egyenesen odavezetne, —- előbb nagy kerülővel és idővesztesség­­gel el kell mennie a Margit-hídhoz és csak onnan visszafelé haladva juthat el a rendelési helyére. — Az óbudai híd megvalósítása tehát tehermentesítené a forgalomtól a Margit­­hidat és lebonyolítaná Óbuda és Újpest forgalmát. A Margit-híd kibővítése tehát csak fél megoldás lenne és amint a Horthy Miklós-hid építését csak kölcsön­nel tudják folytatni épp úgy az Óbudai­­hid építésére is elő kellene és elő lehetne teremteni a szükséges pénzt. Igazán má­sodrangú kérdés, hogy hova tervezik ezen hídnak a tengelyét, 100 méterrel lejebb vagy feljebb, lesz-e aluljárója a Margit­szigetre, vagy sem, csak már valahogy véglegesen határoztassék el a megépíten­dő híd helye, hogy ezáltal a III. kerület belterületének szabályozási terve végle­gesen és megváltoztathatatlanul meg le­gyen állapítva. Mindaddig, amig a vég­leges városszabályozási terv el nem ké­szül, a III. kerület belső részében fejlődés nem lesz és ez a városrész addig halálra van ítélve. — A kerület második kívánsága: az Ujlaki-rakpa/rt rendezése és az ott lévő gyárak és malmok kitelepítése. Nem le­het figyelmen kívül hagyni, hogy Budá­nak ez a része a Margitszigettel szemben van, ahol legnagyobb az idegenforgalom. Az idegeneknek szeme elé olyan kép tá­rul, amely semmiesetre sem hathat kelle­mesen. Mindaddig nem lehet beszélni fürdővárosról, amíg egy helyen pazar berendezésű luxus-szállók és fürdők van­nak, a szemben lévő pa/rton pedig düle­­dező, ócska épületek, homokhegyek, mal­­mok és gyárak meredeznek a külföldiek és fürdőzők szemei elé. — A kerület harmadik kívánságául a villamosközlekedésnek a római partra való kivezetését jelölöm meg. A week­­endezők legnagyobb része a Római-fürdő, csillaghegyi Dunapartot keresi fel, te­kintve, hogy a Dunának a pesti oldalán a vízművek elzárják a közönséget a Dunától. — Véleményem szerint ez a kérdés úgy volna megoldandó, hogy ha a Helyi­érdekű Vasutat csak «, Római-fürdőig engednék be, onnan pedig a Beszkárt kocsijai közlekednének. Természetesen ugyanolyan és nem drágább tarifával, mint Budapesten bárhol másutt, a villa­mosokon. Ehhez volna azután megépí­tendő a Nánási-úti szárnyvonal, amely el­vinné a nagyközönséget a Római­partra. Duday Alajos dr.: — A XI. kerületnek egyik, már csak a székesfőváros idegenforgalma szem­pontjából is legfontosabb és legsürgő­sebben végrehajtandó kívánsága az, hogy a HÉV Gellért-téri végállomása erről a helyről a székesfőváros határára helyez­tessék ki. Idegenforgalmi szemponton kívül városépítési, városfejlődési szem­pontból is fontos ez a kívánság, mely igen könnyen megvalósítható volna és megvalósítása által a Horthy Miklós-út­­nak — az egész városra kiható — vil­lamos- és kocsiforgalma megjavulna. (A Horthy Miklós-utat keresztező HÉV vonatok által beálló kocsi- és villamos­­torlódás megszűntével.) — Másik, igen fontos kívánsága a XI. kerületnek a Horthy Miklós-körtértől ki­felé eső területek rendezése. Ezen a te­rületen a bérpaloták és bérvillák egész soi-a épül, az építkezés állandó és folya­matos, fontos azért, hogy az új uccák közművekkel (csatorna, világítás), legalább egy keresztben átvágó gyalog­járóval és kiépített kocsiúttal legyenek ellátva, hogy a főútvonalakat — Horthy Miklós-út, Fehérvári-út, Budafoki-út — megfelelő, kiépített oldalutak kössék ösz­­sze egymással. — Sürgősen szükséges a Lenkc-úti ál­lami lakótelep megszüntetése és az ottani lakóknak rendes lakásokba való költözte­tése. Fontos ez közegészségügyi, köztisz­tasági, építésrendészeti, esztétikai, stb. stb. szempontból és időszerű volna a tele­pet, mely a háború idején felmerült szükséglet áthidalására szolgált, végle­gesen leépíteni, annál is inkább, mert a telep a körülötte azóta felépült új város­rész további fejlődését akadályozza. — Köztisztasági és közegészségi szem­pontból szükséges a kerületben megfelelő számú illemhelyek felállítása, mert a Gellért-téren elhelyezett illemhelyen kívül több a kerületben nem található. — Közvetve, de a XI. kerület további fejlődésére nagy kihatással volna még a kerülettel határos Tabán rendezése, a kerületbe részben átnyúló fürdővárosi problémák megoldása. A végleges meg­oldás ebben a kérdésben tehat ugyancsak fontos volna. — Közlekedésügyi kívánságaink: A 61-es viszonylatú közúti járat kétszere­sére való sűrítése. Az 1. és 4. viszony­latú autóbuszjáratoknak a Szent Imre herceg-útja felhasználásával történő ösz­­szeköttetése, vagy vonalmeghosszabbítás, vagy ingajárat beiktatásával. A Lánchíd és Ferenc József-hid közötti autóbusz­­összeköttetés létesítése, a Pesten keresz­tül történő utazás elkerülésére. Hit kíván Buda ?

Next

/
Thumbnails
Contents