Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-12-08 / 48. szám
1934 december 8. Lesz-e kúrszalon a Vigadóból ? Szviezsényi Zoltánnak, a kurkomisszió igazgatójának grandiózus álma: napi ezer fürdővendég Budapesten! — Az Uj Budapest tudósítójától. — Megírta az Uj Budapest, hogy a belügyminiszter által kiadott végrehajtási Utasítás értelmében december elsejével megkezdte működését a Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság. A gyógyhelyi bizottság — népszerűén: kurkomisszió — Budapest-fürdőváros fellendítése és kiépítése érdekében harcol. Az új és fontos fürdőpolitikai és idegenforgalmi szerv a múlt héten már meg is tartotta első ülését Sipöcz Jenő dr. főpolgármester elnöklete mellett. Ez az alakuló ülés csak formai volt, nem is történt tulajdonképen egyéb, mint hogy a főpolgármester bejelentette a bizottság megalakulását és közölte, hogy a belügyminiszter a bizottság ügyvezetői igazgatói teendőit Szviezsényi Zoltán dr. nyug. miniszteri tanácsosra, a budapesti fürdőügy és idegenforgalom lelkes és bevált harcosra bízta. A bizottság feladatairól és célkitűzéseiről Szviezsényi Zoltán dr. a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának: — A belügyminiszter úr által kiadott rendelet, illetőleg a törvény szerint a bizottság összeállítása olyan, hogy az maradék nélkül valósíthassa meg kitűzött célját: Budapest-fürdővárost. A bizottságnak Sipöcz főpolgármester az elnöke, az ő tizenöt esztendős polgármestersége alatt a fürdőügy és az idegenforgalom iránt tanúsított állandó érdeklődése és hozzáértése garancia arra, hogy a bizottság elnöki székében mindenkor a legnagyobb szakszerűség fog érvényesülni. — A bizottság elnökhelyettese: Kolozsváry László miniszteri tanácsos, a belügyminisztérium általános közegészségügyi osztályának vezető-helyettese. Tagjai még a bizottságnak a főváros részéről a polgármester által kiküldött alpolgármester, jelenleg Szendy Károly, továbbá Kovácsházy Vilmos tanácsnok, j Bánlaky Géza központi fürdőigazgató, Csordás Elemér dr. tiszti főorvos. A belügyminisztériumot Pöltzl Jenő osztálytanácsos, a fürdőügyi főosztály vezetője, a pénzügyminisztériumot Kölbig Ferenc dr. h. államtitkár, a kereskedelemügyi minisztériumot Tormay Géza dr. államtitkár képviseli. A bizottságban az Idegenforgalmi Országos Tanácsnak leveldi Kozma Miklós, a Magyar Távirati Iroda elnöké, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának Czabalay Kálmán dr. államtitkár, az Országos Forrás- és Fürdőügyi Bizottságnak Homonnay Tivadar dr. országgyűlési képviselő, az Országos Közegészségügyi Tanácsnak Vám-osy Zoltán dr. egyetemi tanár, a Magyar Orvosszövetségnek Sarbó Artúr dr. egyetemi tanár, a Balneológiái Egyesületnek Franki Miklós dr. főtitkár, a Budapest-Fürdőváros Egyesületnek csekélységem, az Idegenforgalmi Érdekeltségek Szövetségének Némethy Károly dr. v. b. t. t., nyug. államtitkár a képviselői. — A bizottságnak a fentieken kívül hat szakértő tagja van: Porzsolt Béla kormányfőtanácsos, a Szent Lukácsfürdő alelnök-vezérigazgatója, Saxlehner Kálmán kormányfőtanácsos, az ismert forfástulajdonos, Bársony Oszkár, az IBUSz vezérigazgatója, Marencsich Ottó, a szállodások ipartestületének elnöke, Bogsch Aladár dr. kormányfőtanácsos, MÁV helyettes igazgató és Aczél Elemér dr. miniszteri osztálytanácsos, mint jogi szakértő. — A bizottság működésének megkezdésére még karácsony előtt okvetlenül sor kerül. Jelenleg természetszerűen az alakulás formaságait intézzük el, elsőnek helyiséget keresünk, természetesen a Belvárosban, a nagy-szállodák közelében. De még december havában megindul a komoly, nagyszabású munka, a főváros, mint fürdőtulajdonos és a magánfürdőtulajdonosok és forrásérdekeltségek közös együttműködésének jegyében. Erre vonatkozóan kész programmal rendelkezem, amelyet a bizottság egyik legközelebbi ülésén fogom részletesen ismertetni. — A főváros illetékes tényezőivel már folyamatban vannak a tárgyalások központi gyógyterem, népszerűén: kúrszalón létesítése iránt. Erre a célra én a legalkalmasabbnak a Vigadó épületét tartom, amely a pesti hotelek centrumában fekszik és igen alkalmas arra, hogy a Budapestet meglátogató idegenek valamennyien felkeressék. Ebben a kúrszalónban az idegen külföldi mintára megtalálná mindazt, ami őt Budapestből érdekli, megfelelő propaganda-nyomtatványok, előadások, stb. alakjában. A Vigadó — Az Uj Budapest tudósítójától. — A Keresztény Magyar Asszonyok Pártszövetsége hétfőn délután a Keresztény Községi Párt központi helyiségeiben tartotta évi közgyűlését, melyen olyan lelkes volt a hangulat, amilyet csak a kommün bukása utáni nagy keresztény megmozduláskor lehetett látni. A gyűlést Toperczer Ákosné nyitotta meg. Az első felszólaló dr. Cholnoky Jenőné volt, ki napirend előtti beszédében azt indítványozta, hogy a keresztény magyar asszonyok lelkes vezérét, Toperczer Ákosnét örökös elnökké válasszák meg. A jelenlévők szűnni nem akaró tapssal ünnepelték szeretett vezérüket, kit egyhangú lelkesedéssel örökös elnökké választottak. Toperczer Ákosné megilletődve mondott köszönetét a nagy bizalomért és megbecsülésért. Elnöki megnyitó beszédében történelmi visszapillantást nyújtott a Keresztény Magyar Asszonyok Pártszövetségének megindulásáról és megerősödéséről. Visszatekintett azokra a nehéz időkre, mikor a román megszállás után Budapesten megindul a keresztény szervezkedés és tömörülés, mikor a lelkes keresztény asszony a férfi mellé áll a politikai életben. Később ellanyhulások mutatkoznak, melyekből ismét és ismét a magyar asszony hívő és bízó lelke tud csak újabb lendületre indulni. 1925 óta azonban a szociális női problémák mindjobban az előtérbe nyomulnak. A politikai téren dolgozó nőnek elsősorban nőtestvéreinek érdekeiért kell küzdenie. Az igazi keresztény nő nem akar a férfikistermét és egyéb, bőségesen rendelkezésre álló helyiségeit tartanám legalkalmasabbnak erre a célra, — természetszerűen nem zavamók a Vigadó hangverseny, bál, stb. programját, sőt a kúrkomisszió hangversenyek tartásával maga is hozzájárulna a Vigadó ma tagadhatatlanul kissé hanyatló látogatottságának emeléséhez. A Vigadóban létesítendő kúrszalónnal kapcsolatosan felmerülő többletkiadásokat természetszerűen megtérítenék a fővárosnak, de ragaszkodnánk ahhoz, hogy a főbejárat állandóan nyitva legyen és a nyári hónapokban, amire vonatkozóan a városrendezési bizottság már évekkel ezelőtt határozatot hozott, a gyönyörű árkádsorból kivétessenek az üvegablakok. — A célkitűzésekről már beszéltem, — fejezte be nyilatkozatát Szviezsényi Zoltán dr. — most még egy szerény szót az álmaimról és a vágyaimról. Azt szeretném elérni — és ez nem is elérhetetlen álom, de csak a fürdőváros jegyében, — hogy télen-nyá/ron állandóan naponta ezer fürdővendég tartózkodjon Budapesten. A napi ezer fürdővendég megadja Budapest-fürdőváros jellegét, életet lehel a Belváros halódó boltjaiba, lendületet, színt és ami a legfontosabb: bevételt és bevételt jelent Budapestnek! val versenyezni, hanem a szociális élet terén keres új munkaterületet! — A polgármester megígérte, — folytatta Toperczemé — hogy a szociális munkaterület kiépíti s ott elsősorban a nőknek biztosít megélhetést. A belügyminiszter is a nők érdekét fogja nézni, s mikor a kettős kenyérkereső családok ügyét revízió alá vezik, azt az egyéni elbírálás alapján fogják intézni. A legfontosabb azonban a nőtársadalomra nézve az, hogy a szent ügy védelmére sikerült megnyerni Magyarország első aszszonyát, a kormányzóné őfőméltóságát. Ő az, akinek védelme alatt remélik elindítani a nőtársadalom legfőbb védőszervezetét, az Országos Nővédő Tanácsot. Toperczer Ákosné beszédét azzal fejezte be, hogy a keresztény asszonyok soha el nem fogják hagyni a zászlót, mert a meggyőződés nem ruha, amit egyik napról a másikra váltani lehet, hanem a lélek legszentebb érzése. Hatalmas tapsvihar követte e szava' kát s minden ott lévő arcán kiült az őszinte lelkesedés. Majd Wolff Károly szólalt fel. Őszinte örömét fejezte ki a fölött a lelkesedés fölött, mellyel a keresztény magyar nők vezetőjüket, Toperczer Ákosnét követik. Toperczer Ákosné gazdag lelkisége telíti meg a Keresztény Magyar Asszonyok Pártszövetségének lelkét, kik vezérük egyéniségéből nyerik az erőt a kitartó munkára. Ez a mély lelkiség tartotta meg a keresztény Budapestet, amit a jövőben is meg kell tartani. Ezután Emszt Sándor méltatta a nők Toperczer Ákosnét örökös elnökévé választotta a Keresztény Magyar Asszonyok Pártszövetsége Wolff, Ernszt és Csilléry nagy beszédei érdemét a politikai életben. Fontos, hogy hogy elsősorban a fővárosban fejlesszék tovább a nők szervezését, de azután ki kell vinni az egész ország területére. A keresztény politikusok önként küzdenek a női lélek politikai sikeréért. A nők ne mondjanak le soha a jogról és a szabadságról, mert szabadság nélkül nincs jövendő és nincs erkölcsiség. Csilléry András hangsúlyozta, hogy nem szabad eltűrni, hogy a nőket kinullázzák a választójogból, mert ez a szociális érdekek bukását jelentené. Budapest után a vidéki asszonyokat is bele kell vonni a keresztény politika szolgálatába. Ezután Kasics Margit ismertette az új ügyrendet, amit egyhangúlag elfogadtak, majd megejtették a tisztújítást. Örökös elnök lett: Toperczer Ákosné, központi igazgató: Kasics Margit, főtitkárok: Schleicher Ferencné, Masson Izabella, titkárok: Reischl-Réw Sándorné, Gyarmati Ilona, Laurentzy Margit, dr. Cholnoky Béláné. Választás után a kerületi szervezetek elnöknői tették meg jelentésüket a kerületi munkáról. Jelentést tett: Spur Istvánná, Tarpataki Ferencné, Patócs Istvánná, Somogyi Lajosné, Hollós Istvánná, Telkessy Ivánná, Toperczer Margit, Papp Jánosné, Halmy Gyuláné, Hahn Frigyesné, Kiss Elemérné, Cholnoky Jenöné, Schaller Sándorné, Loksay Jenőné, Kelecsényi Mihályné és Kasics Margit. A Tanügyi Bizottság központi tanácsa ülést tart. A Keresztény Községi Párt Tanügyi Bizottsága december hó 10-én, hétfőn délután 5 órakor, a Városház-ucca 10. szám alatti helyiségben Bednárz Róv>ort r>T-oiQ-hio elnökletével közoonti tanácsülést tart, melyre a kerületi pártelnökök is hivatalosak. A Székesfővárosi M. Kir. Pénzügyigazgatóság kéri az i. t. Közönséget, hogy a címükre küldött államsorsjegyet, ha meg óhajtják tartani, a mellékelt posta takarékpénztári befizetési lapnak a felhasználásával a sorsjegyek árát mielőbb fizessék be. Akik a részükre küldött sorsjegyet nem kívánják megtartani, szíveskedjenek a beküldött visszboríték felhasználásával visszaküldeni ahhoz, akitől kapták. Az állami sorsjáték jótékony célt szolgál s akik a megtartani nem kívánt, birtokukban lévő sorsjegyet vissza nem küldik, a jótékonycélt károsítják meg. A sorsjegyek visszaküldése díjtalan. mérnökök, építési vállalkozók BUDAPEST, Vili., NÉPSZÍNHÁZ-UTCA 13. TELEFON: 43-1-44. LEGSZEBB , , KQRQCSONVI fiJOWDEK QfönRzcfí/Cffinfiumfa maséf ^/6^1ncmaJSé/afía/^zía ácsiéi
