Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)

1934-12-01 / 47. szám

1934 december 1. UJ BUDAPEST 3 Bízom Sipőcz Jenőben! Az Uj Budapest részére irta : MULLER ANTAL Az a meggyőződésem, hogy Sipöcz Jenő főpolgármestersége és az önkor­mányzat elhatározása a nagy beruhá­zási kölcsön felvételét illetően helyes mederbe terelték a főváros ügyeit. Nem kétséges, hogy noha új pozíciójá­ban Sipöcz Jenő a kormányhatalom megbízottja, máról holnapra nem pe­reg le róla annak az autonómiának szeretete, melynek szolgálatában egy életet töltött el, miután ennek a fontos alkotmány-biztosítéknak tiszteletét édesapjának, a néhai nagynevű árva­széki elnöknek házában megtanulta. Nem frázis, amikor azt mondom, hogy az autonómia alkotmányos életé­nek fellendülését várom az új főpolgár­mester népszerű személyétől. Bizalom­mal tekintek a jövő elé, bízva a kor­mányzat jóhiszeműségében, amelynek végeredményben nem célja és nem is lehet célja, hogy a szanálás jogcímén temetővé változtassa ezt a fővárost. Lendületet, önbizalmat és friss energiát várok az általam nagyrabe­­csült Sipöcz Jenő főpolgármesteri mű­ködésétől! Hiszem, hogy az ő főpol­gármestersége nem a túlhajtott taka­rékoskodás, hanem azon józan építő - munka jegyében fog elkezdődni és folytatódni, amelynek Sipöcz Jenő polgármester korában annyira lelkes bajnoka volt. Utalok e tekintetben Si­pöcz Jenőnek ez évi költségvetési ex­pozéjára, amelyet az Uj Budapest pár héttel ezelőtt a beszédből kiragadott, ezzel az annyira jellemző címmel kö­zölt: A pesszimizmus egyenlő a halál­lal! Azt mondotta ebben a beszédben Sipöcz Jenő, hogy a gazdasági válság mélypontján túl vagyunk, az ország­ban az ipar foglalkoztatottsága 1933. — A főpolgármester urat — mon­dotta Csorna — hatóságunkhoz több évtizedes hagyomány és a múlt elsza­kíthatatlan szálai fűzik nemcsak nagy­nevű és boldogemlékű édesatyjának, az árvaszéknél kifejtett és korszakalkotó működése révén, de azáltal is, hogy főpolgármester ur a mi hatóságunknál tényleg is dolgozott, megismerte és szivébe zárta az ott folyó munkásság nagy horderejű fontosságát és emel­kedettségét. * MÜLLER ANTAL, A JÓZSEFVÁ­ROS népszerű országgyűlési képvise­lője az elmúlt héten néhány napig sú­lyos influenzában, magas lázzal feküdt lakásán. Jellemző Müller Antal nélkü­lözhetetlenségére, nemkülönben az ő kiváló kötelességtudására, hogy dacára lázas állapotának, reggeltől estig az ágyban is szegényügyekkel foglalko­zott, és fogadta a tanácsára és párt­fogására rászorult iparostársait. * ELSŐNEK A VÁROSHÁZI SAJTÓ köszöntötte az új főpolgármestert ki­nevezése alkalmából, R átkai Károly dr. mondotta a testület élén a követ­kező beszédet: — Mi, a Fővárosi Rovatvezetők Tes­tületének a tagjai, azért jelentünk meg most itt Méltóságod előtt, hogy főpol­gármesterré történt kinevezése alkal­mából tisztelettel és szeretettel üdvö­zöljük. ... „Nagy a mi szívünknek az öröme, mert a tiszta lélek, a jóság és a szeretet győzedelmét ünnepeljük.” Ma Budapest székesfőváros főpolgár­mesterének lenni, annyit jelent, mint korlátlan hatalommal, valóságos ki­rályként dönteni egy milliós világvá­tavasza óta állandóan javul, a gazda­sági válság rettentő pusztítása dacára Budapest még mindig erős ellenállást tud mutatni. — Túlságos sok időt töltöttünk el hatalmi kérdésekkel és igazgatási for­mák keresésével — mondotta ugyan­ebben a költségvetési expozéban Sipöcz Jenő. Ha a most lezárult költségvetési vita kezdetén elhangzott polgármesteri kijelentéseket egybevetem a főpolgár­mesteri beköszöntővel, akkor meg kell állapítanom, hogy jó csillagzat jegyébe léptünk, minden remény meg van arra hogy a főváros munkaalkalmak terem­tésével az egész ország gazdasági vér­keringésébe pezsgő iramot fog hozni, a beruházó kölcsön kapcsán megindul a gépek zakatolása, szűnik a munka­­nélküliség, keresethez jut a vállalkozó és az iparos! Természetesen egyetlen pillanatig sincs arról szó, hogy most, hajrá! pusztítsuk elmaradók értékein­ket és éljük fel készleteinket, mert ez oktalan pazarlás, megbocsáthatatlan tékozlás lenne. Nem eshetünk a most lezárult deflációs végletből az inflációs másikba, de megvan az a középút, amely úgy a főváros jól fundált erő­tartalékait, mint az egyre dübörgőbb erővel jelentkező munkaalkalom iránti igényeket is szem elölt tartja A legfontosabb — hogy most egy annyira divatos politikai szólamot használjak — a sofort-programm a közmunkák terén. Adj, Uram, esőt, de mindjárt! Hiszen végeredményben csak a körforgás megindítása a fontos, a többi megy magától, hiába mosolyog­ják le ezt az egyszerű elméletet a nagyképű nemzetgazdászok! Ha több a munka, nagyobb a gáz- és áramfo­rosnak sorsa felől. Annak, aki e széles­körű hatalmat gyakorolja, nemcsak erős támasztékokkal kell rendelkeznie, hanem ugyanakkor biztos talapzaton is kell állania. Ez a biztos talapzat Méltóságod közismert puritánizmusa. — A puritánizmus értéktelen nega­tívum azok számára, akik ezt a fen­­költ eszményt az elproletárizálódás kétes értékű fogalmával tévesztik ösz­­sze. Méltóságod puritánizmusa, ame­lyet tizenöt éven keresztül volt szeren­csénk igen közelről megismerni, egé­szen másfajta puritánizmus. Legtalá­lóbban talán ragyogóan tiszta, világos ablakhoz hasonlíthatnám, amelyen ke­resztül, — mint az olyan ember, akit Cicero vir bonusnak nevezett s akinek nincs titkolnivalója —, betekintést en­gedett nekünk legbelső dolgozószobá­jába, terveibe, reményeibe, gondjaiba, munkájába, egész gondolkodásmódjá­ba, egyszóval valósággal a szívébe .... A szívéhez pedig csak azokat engedi közel az ember, akiket szeret. Méltósá­godnak ez az irányunkban megnyilat­kozó szeretete, a mi pályánk egyik legnagyobb büszkesége. Ezért a szere­­tetért hoztuk most ide cserébe Méltó­ságodnak a mi szeretetünket és azt felkínáljuk, mondjuk, legyen ez a sze­retet Méltóságod legerősebb támaszté­ka, legyen ez egy bővizű forrás, amely­ből annyit meríthet, amennyire min­denkor szüksége van . .. — A mi szeretetünkön kívül még két erős támasztéka lesz Mél­tóságodnak. Az egyik támaszték az a bizalom, amely Méltóságod személyi­ségét magasra ívelő pályáján kíséri, a másik támaszték a főváros egész kö­zönségének osztatlan nagyrabecsülése. gyasztás, több az adó, nem kétséges, hogy a köz által munkálatokra kiadott összegek jelentékeny része visszaárad a közpénztárakba. Az új főpolgármester hivatalba lé­pésével kapcsolatosan ehelyütt csak néhány legaktuálisabb problémára mu­tatok rá. Elsőnek a gáznál és a villany­nál kisszakasz-rendszer behozatalának szükségességét említem, annak hang­­súlyozása mellett, hogy erre vonatko­zóan az ötletet ezévi költségvetési köz­expozéjában éppen Sipöcz Jenő vetette fel. Utalok arra, hogy ha például a fő­város bizonyos kedvezményeket lép­tetne életbe az áramfogyasztás terén a sötét pinceodukban dolgozó iparosok helyiségeinek jobb megvilágítása cél­jából, jelentékenyen növelné az áram­­fogyasztást, aminthogy a kisszakasz­­front kiépítését illetően a monopolisz­­tikus nagyüzemek minden ágazatában jelentős bevételi többleteket várok. Fontosnak tartom — és ezt ehelyütt vagyok bátor az új főpolgármester úr figyelmébe ajánlani — a tatarozást rendelet ügyében a főváros sürgős ál­lásfoglalását. Nem mondom, lehettek hibák és visszaélések a tatarozási adó­­kedvezmények bejelentése körül, a kincstárt azonban ezen a módon ért károsodás nem vonhatja maga után azt azt drákói szigort, amely az új ren­deletben szinte zaklatásszerűen nyilvá­nul meg. Ebben az ügyben a képviselő­házban is fel fogok szólalni és ki fo­gom mutatni, hogy az a harmincöt­­millió pengő, amely ebben az esztendő­ben le nem tagadhatóan a fővárosi há­zak tatarozására fordíttatott, vég­eredményben egyetlen létalapja volt a szerencsétlen házadómentességi tör-A főváros közönségének ■—- ezt sze­rénytelenség nélkül mondhatjuk — mi vagyunk leghívebb reprezentánsai. Azok, akik ebből az alkalomból most mellettem állanak, a főváros közönsé­gének minden rétegét képviselik. A legszélesebb rétegek a legnagyobb bi­zalommal tekintenek Méltóságod fő­polgármesteri működése elé, mert nincs kétségük afelől, hogy Méltóságod most szerzett kivételes hatáskörében is híven fogja szolgálni azt az autonó­miát, amelynek zúgó tapsok között oly sokszor adta klasszikus meghatáro­zását és amelynek védelmére úgy a fő­város közgyűlésén, mint más fórumo­kon is annyi lelkes, harcos hangot ta­lált. — Méltóságod bennünket nagyra ér­tékelt, amikor legutóbb munkatársai­nak nevezett. Ez a kitüntető értékelés a múltra nézve hálásan fogadott elis­merést, a jövőre nézve súlyos elkötele­­zést, terhes feladatot jelent. Mi ezt a feladatot örömmel és lelkesedéssel vál­laljuk és csak azt kérjük Méltóságod­tól, hogy ne vonja meg tőlünk a jövő­ben sem azt a bizalmat és azt a szere­­tetet, amellyel olyan bőkezűen halmo­zott el mindig bennünket. Az általános tetszéssel fogadott be­szédre Sip ő ez főpolgármester meg­­hatottan válaszolt. Rámutatott arra, hogy ő a városházi sajtó képviselőit munkatársainak tekinti, majd az új­ságírói munka nehéz voltát fejtegetve, azon véleményének adott kifejezést, hogy rengeteg tudás, gyakorlat, kész­ség és tapintat szükséges ahhoz, hogy a városházi újságíró maradéktalanul teljesíthesse kötelességét lapjával és a főváros közönségével szemben. Niég ma, de legkésőbb holnap kísérelje meg a jó Kathreiner malátakávét és a Franck kávé* pótlékot. Rögtön megérti, hogy. miért is kedvelik annyian már évtizedek óta. i miau mi hu ii—— vény folytán új épületek emelésével egyáltalán nem foglalkoztatott építési iparágaknak. Még egy problémát említek meg, bár annak megoldása nem a főpolgár­mester, hanem inkább a polgármester hatáskörébe esik. Az új Közszállítási Szabályzat végrehajtásáról van szó. Bár a Felkay Ferenc dr. tanácsnok által kiadott polgármesteri végrehaj­tási utasítás minden vonatkozásban helyes és részletes, mégis az a helyzet, hogy a közszállítások és közmunkák lebonyolításával foglalkozó tisztviselők és üzemi alkalmazottak legnagyobb része helytelenül alkalmazza a szabály­zatot. Ez nemcsak a fővárosnál van így, hanem egyéb hatóságoknál is, úgyannyira, hogy a kereskedelemügyi minisztériumnak illetékes ügyosztálya alig győzi a panaszok elintézését, a kért felvilágosítások megadását. He­lyének tartanám,Jha külön tanfolyam keretében kitanítanák a közmunkákkal és közszállításokkal foglalkozó hivatal­nokokat az új Közszállítási Szabályzat végrehajtási utasításának alkalmazá­sára, mert most rengeteg a panasz, fő­leg a kisiparosi ötezer pengős, illető­leg az építőiparosi húszezer pengős ér­tékhatár be nem tartását illetően. Ezek azok a problémák, amelyek az autonómia békéssé vált vizein sürgős elintézésre várnak. Bízom, Sipöcz Je­nőben és hiszem, hogy az jól bevált te­vékenysége új alkotó szellem nyilvá­­nulását fogja jelenteni a városházán, aminthogy 1920-ban is az ő köztiszte­letben álló személyiségéhez fűződik a rombadölt Budapest helyreállítása. :jiimiiimfiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimimiimiiimiiiiMiiimiiiiimiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiimii!iiiiiiiiiimmimiiiiimiiii& m. Kir. Állami (Vas-, Acél-, és Gépgyárául I Budapest iHizi és giphajtösul {szivattyúul iKitűnő tartós kivitel) Olcsó árak Nagy készlet ( ® Forgalomba hozza : [ Magvar Királyi Állami I (Vasgyárak Kereskedelmi 1 Képviselete Rt. 1 Budapest, V., (limes csá$zár-űt I 28. Telefon: 27--3--20 niniiiiiiiiiiiHiimiiiiiiiiiiiiiiimiKiiiiiiiiimmiiiimiiiiiiRiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiuiiiniiiimiiiii^

Next

/
Thumbnails
Contents