Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-02-03 / 5. szám
1934 február 3 UJBUDAPESI S A reform-törvény és az üzemek A kormány tervezete jelentékeny mértékben megdrágítja a fővárosi üzemek igazgatását — Szőke Gyula dr. éles nyilatkozata a törvényjavaslat üzemi vonathozásairól, amelyek indokolatlanul és mélyen sértik az önkormányzatot és az üzemek speciális kereskedelmi érdekeit és üzleti titkait — Az Uj Budapest tudósítójától. A politikai megnyilatkozások során, amelyek a fővárosi reformtörvény tervezetének nyilvánosságra jutása kapcsán történtek, minclezideig ügyeimen kiviil hagyták a reform-törvény üzemi gazdálkodási célkitűzésének megvitatását. Az alábbiakban ezt a hiányt igyekszik pótolni az Uj Budapest, amidőn megszólaltatja Szőke Gyula felsőházi és törvényhatósági bizottsági tagot, a Keresztény Községi Párt egyik legkiválóbb üzemi szakértőjét, aki úgyis, mint a törvényhatósági tanács által annak idején az üzemek racionalizálására kiküldött bizottság elnöke, mindenképpen hivatott arra, hogy a maga szakértő és okos véleményét nyilvánítsa. A felvetett kérdésre Szőke Gyula aza következő nyilatkozatot tette Uj Budapest munkatársának: — A fővárosi törvény megalkotói — mondotta Szőke Gyula — annak idején gondoltak az üzemekre is, amikor- annak 87—91. §-aiban az üzemek célját, szabályzatai alapvonalát, igazgatóságát, alkalmazottai létszámát és hatáskörét, valamint a működés formáját megszabták. Nem mondom azt, hogy itt nem történt mulasztás, amikor a Város vezetősége többszöri sürgetés dacára a szabályzatot meg nem al kotta és ennek hiányában az alkalmazottak létszámát, hatáskörét, az igazgatóság jogait és az üzem működési módját meg nem állapította Azonban a törvényhatóságot magát mulasztás nem terheli. A közgyűlés által 1933-ban kiküldött üzemvizsgáló bizottság a mai kor helyes elgondolásának megfelelően még 1932-bén beterjesztette a javaslatát, melyben nemcsak az egyes üzemek és műhelyek fenntartásáról, megszüntetéséről, vagy átalakításáról döntött, de annak XI. és/ XII. pontjában az anyagbeszerzés, az anyag és pénzkezelés megfelelő egységes szabályozását is sürgeti, valamint sürgeti a személyzeti státus, a fizetések és nyugellátások mielőbbi egységes rendezését is, hogy mindezekkel az üzemek és intézmények gazdálkodása a fővárosra gazdaságosabbá, gyakorlatiasabbá és olcsóbbá is tétessék. A bizottság munkálatait a közgyűlés egyhangúlag tette magáévá és soron kiviil terjesztette fel jóváhagyás végett a belügyminisztériumhoz, ahol az a hónapok hosszú során át hevert, amig végül apróbb módosításokkal kiadatott a vonatkozó belügyminiszteri rendelkezés. — Ilyen körülmények között nem vagyunk vádolhatok azzal, mintha az autonómia nem felelt volna meg az adófizető polgárság várakozásának, vagy a törvény rendelkezésének. ső, nyílt vagy titkos konkurrensek tanácsára felépíteni, már magában hordja az eredménytelenséget.Azért alkalmazzák az üzemvezetőt és annak a munkatársait, akik természetesen szakértők, hogy azok egész életük munkásságát annak az üzemnek szenteljék és mentek lehessenek ama emberi gyarlóságtól, hogy az ott megtudott tényeket a saját üzleteikben felhasználják. Viszont az üzem igazgatását végző üzemi választmány vagy igazgatóság azért van az autonómia megbizottaiból, akik a részvénytársasági üzemek kivételével mindenütt nobile officiumként, ingyenesen végzik a munkájukat, hogy az üzemvezetőség munkáját a gyakorlati élet szemével nézve, általános gazdasági tudásuk igénybevételével az üzem működését a köz javára igyekezzenek hasznosítani. Hogy ezek működése talán egyes esetekben utólag nem mindig felelt meg a legteljesebb igényeknek, lehet az igazgatóság összetételének a hiánya, lehet a törvény helyes célzatának a keresztül nem vitele, de semmiesetre sem azért történt, mert azt a kiküldött bizottságot nem választmánynak, hanem igazgatóságnak hívták és nem kaptak fizetést. Éppen a minisztérium által gyakran emlegetett vásárpénztári ügy is igazolja, hogy az autonómia igenis nemcsak meglátja a hiányokat, de le is vonja ennek a következményeit és ezzel szemben a felügyeletre hivatott minisztérium a számadásokat állandóan helybenhagyta, ahelyett, hogy a rendelkezésére állott számszék és pénzügyi közegek révén a számszerűségben levő hibákat kiküszöbölte volna. — Vagy akármely más üzemet nézzük is, ha egyes alkalmazottaknak tulnagy a fizetése, vagy túlsók a dologi kiadás, mindig a kormánynak volt módjáhan az erre fenntartott közegek utján a megállapítást eszközölni és nem az autonómiának, mert a kormány számára az ellenőrző fővárosi számszék azonnal felállittatott, mig az autonómia számára a szükséges üzemi szabályzat és az igazgatósági jogkör éppen a kormány késedelmeskedése miatt máig sem adatott meg. — Nem a törvénymódosítás sürgős tehát, hanem a törvény végrehajtása, hogy az autonómia jogait gyakorolhassa is. Csak ha ez után meggyőződnék a kormány, hogy az autonómia nem képes élni a jogaival. állhatna elő a törvény módosításával, amire ugyan még akkor sem lenne szükség, mert a régi törvény is megadja a kormánynak a beavatkozási és rendelkezési jogot. Arról nem is beszélek, hogy ha gyakorlati szemmel nézzük a dolgokat, ge érdekében egész nap igénybe vannak véve. liehet akárhányszor ezeknek a munkáját másokkal megosztani, ezért javasoltam több helyen uj munkaerő beállítását, ami ismét a kormány elhatározásán akadt meg, de általában alig képzelhető az, hogy egy kereskedelmi vállalatot napi pár órai munkával erkölcsi és gazdasági siker reményében lehessen vezetni. — Azonkívül a legtöbb közüzem nemcsak és elsősorban nem nyerészkedés céljából tartatik fenn. nagy közérdeket szolgál, ahol tehát állandóan a magasabb szempontoknak kell uralkodni, mindenkinek állandóan készenlétben kell lenni és igy ez a megfeszített munka nem bírálható el az egyszerű hivatalnok szemével. Készséggel állom, amit, mint az üzemvizsgáló bizottság elnöke a bizottság nevében is előterjesztettem, hogy az összes üzemek, intézmények és műhelyek minél jobb és gazdaságosabb működése érdekében a helyes kereskedelmi kezelés utján vezetendők, de csak az nyúljon hozzájuk, aki felülemelkedve a napi politika, főleg pedig a pártpolitika apró játékain, tisztában van azzal, hogy a fővárosi üzemek a köz célját szolgálják és azok fenntartása a fővárosnak bárminő politikai irányzat esetén is nemcsak a szükségletek kielégítését, de valósággal az életét is jelenti. DEBRECENETTEREM .?„» Déli menü, a polgári éfterciiiben P Minden szombaton disznótoros vacsora, pénteken este halászié. 1.20 Wolff Károly: A reform-törvény koncentrált támadás a főváros ellen! kereszténypárt teljes erővel küzd az Alkoíraányvédö Blokkban a fővárosi önkormányzat megmentéséért — Az Uj Budapest tudósítójától. — A Keresztény Községi Párt száz százalékosan állja azon elhatározását, hogy a belügyminiszter által a képviselőház elé terjesztett fővárosi törvényjavaslat ellen minden alkotmányos eszközzel folytatja a küzdelmet. A Keresztény Községi Párt országgyűlési képviselő tagjai valamennyien r észtvettek az Alkotmányvédő Szövetség keddi ülésén, amelyen Petrovácz Gyula, Wolff Károly és Csilléry András mondottak az önkormányzat védelmében beszédet. Megállapíthatjuk, hogy a blokkban számarányukhoz és egyéni tekintélyükhöz méltóan a vezető szerepet játsszák a Keresztény Községi Párt vezérei. A három kereszténypárti szónok felszólalását az alábbiakban ismertetjük olvasó közönségünkkel: Petrovácz Gyula felfogása az, hogy a növella nemcsak az alkotmányba ütközik, hanem sérti a főváros autonómiáját is. Különösen sérelmes a kormánybiztosról és annak kivételes jogköréről szóló 22. §, továbbá a 25. szakasz, amely arról szól, hogy a belügyminiszter a főpolgármesternek olyan tervezetet ad át, amelynek célkitűzéseit az egy éven belül megvalósítani köteles. Ezekhez a tervekhez, illetőleg a tervezetben foglaltak megvalósításához az autonómiának semminő beleszólása nincs, mert hiszen a főpolgármester a javaslat értelmében az autonómia akarata ellenére is keresztülviheti a rendelkezéseket. Súlyos ütköző pont a belügyminiszternek az üzemekre vonatkozó rendelkezési joga is, az 1930. évi fővárosi törvény nem is Amit olyan rossz, az autonómiát megvédte, mert ha nem védte volna meg, akkor most nem kellene uj javaslat. Az ajánlási rendszer a régi törvény intézkedése és bár elismeri, hogy azon javítani lehetne, most, amikor a Führerrcndszer van, erre aligha kerülhet a sor. Nem lehet hetvenöt párt, mert ha hetvenöt felé oszlanának meg a vélemények, megszűnnék a kooperáció lehetősége. Az Alkotmányvédő Szövetségnek harcolni kell a javaslat ellen, mert az egész sereg olyan intézkedést tartalmaz, amely sérelmes. A 11-es bizottság jogkörének kiterjesztése érdekében küzdeni kell, hogy meg legyen az a joga, hogy súlyos esetekben rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezhesse, amelynek felirati joga legyen. Alkotmányos garanciákat kell kapni a főpolgármester kivételes hatásköre ellen is és felesleges megszüntetni a tanácsot, mert hiszen a 11-es bizottság, amelyről úgy hírlik, hogy létszámát 22-re akarják emelni, ugyanazt a jogkört látná el. A. törA^énytervezet 22. szakasza eredetileg a kormánybiztosnak csak halaszthatatlan ügyekre szóló jogkörét kiterjesztette a törvényhatósági bizottság teljes jogkörére. Ezen változtatni kell. A polgármesteri jogkör túlzott kifejlesztése csak ürügy, mert ezt az óriási hatáskört semmiféle polgármester sem tudja alaposan ellátni. Megállapítja, hogy a tervezet indokolásában semmi komoly alap nincsen. Az Alkotmány védő Szövetségnek a főváros autonómiája érdekében teljes együttműködésben kell haladnia, nem szabad keresni azokat a különbségeket, amelyek az egyes pártokat elválasztják egymástól. Voltaképpen az uj törvényjavaslat sem javítaná a helyzetet. Mert az, bogy az üzemigazgatóság helyett üzemi választmány, az üzemigazgatók helyett üzemvezetők fognak működni és hogy a felügyeletet tanácsnok helyett kormánybiztosnak fogják nevezni, a helyzetet nem javítja,, ellenben a gazdálkodást csak drágábbá teszi az, ha az egyébként is fenntartándónak ter\7ezett ügyosztályon kivül külön kormánybiztosok fognak működni, akik mellé még külön szakértőket is fognak kiküldeni, akiknek a fizetése természetszerűen az üzemet terhelué. Különben is naiv elképzelés, hogy javítani lehet egy üzem gazdálkodását azzal, ha oda külső szakértőket vonnak be tanácsadóul. Ez lehet egyes esetekben jó, de általában egy egész üzem életét a küleltekintve egyes túl magas fizetésektől, az üzemi alkalmazottak jövedelme nem is olyan túlzott, hogy amiatt valami rendkívüli lépések volnának tehetők. Egyik üzemnél sem vagyok érdekelve, még csak rokonság utján sem. De látom akárhány üzem életét. Az ott kifejtett munka nem nézhető az egyszerű közigazgatási hivatal szemével, aminthogy a Budapest székesfővárosi közigazgatás sem vehető egyenlőnek a vidék közigazgatási életével. Az üzemek élete kereskedelmi munka, a?.uely nem lehet beszorítva a hivatalos 5 vagy 6 órai munkaidőbe, aminthogy a legtöbb üzemnél nemcsak a vezetőemberek, de a kisebb alkalmazottak is éppen a munka sürgőssége, jósága és egyöntetüsé' ami már csak azért is lehetetlen, mert a l'ŐAráros közönsége, ha ez a rendelkezés érvénybe lépne, mindennemű befolyását elveszti a saját üzemeire nézve. A főváros e nagy értékeit nem igazgathatják olyanok, akik végeredményben nem felelősek az autonómiának. A javaslatnak ez a három legsúlyosabb tétele, éppen ezért ezek megvalósítása ellen az Alkotmányvédő Szövetségnek minden erejéATel küzdenie kell. Wolff Károly kijelentette, hogy a lojalitás jegyében megállapítja, hogy az 1930. évi XVIII. törvénycikket, a régi fővárosi töltényt ő is és pártja is elfogadta, most tehát az ellen nem akar harcolni. Annál erélyesebben síkra száll azonban a mostani javaslat ellen, mert ez a javaslat a főváros elleni koncentrált támadást bizonyítja. Utólag derült ki, hogy Csilléry András a kerületi beosztással és a szelvényrendszerrel kapcsolatban megállapítja, hogy már az előző választásnál is óriási nehézségek voltak a lakosság sürii költözködése miatt. Egyes kerületek a választói névjegyzék megszerkesztése óta elnéptelenedtek, mások lakossága megduzzadt. A mostani névjegyzékkel a kormány képtelen lenne a választást zavartalanul lebonyolítani, mert a választók hatvan százalékának nem tudná kikézbesiteni a választási igazolványt, vagy csak igen körülményesen. Rá kell kényszeríteni nyilatkozattételre a kormányt, hogy mikor szándékozik választatni és milyen rendszer szerint. Az a felfogása, hogy csak egy uj választói névjegyzék készítése után kerülhet erre a sor.
